Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-10 / 108. szám
1977. május 10., kedd —KNiHMTd A zene alszik a kottában: fel kell ébreszteni Nyitott ablakok mellett is fülledt meleg a békéscsabai zeneiskola nagyterme. A forró légkör oka» nemcsak az időjárás, hanem a hangulat, a versenyláz is. A Békés megyei zeneiskolák hegedűversenyének a döntője folyik itt csütörtök délután Békés, Gyula, Orosháza, Szarvas és a házigazda, Békéscsaba részvételével. ♦ * * Rövid tájékozódás: negyvenkét növendék nevezett be, ebből harminchárom kislány, s ez az arány a versenyzőkön kívül a hegedűt tanulókra is vonatkozik. Egyre kevesebb fiú tanul hegedülni. öt csoportban öt osztály versenyez. Középfokon egy mezőnyben vetélkednek, öten. Szarvasról jöttek legtöbben, tizenegyen. * * * A legkisebbek most végeztek a szerepléssel és egyszerre szélednek szét az épületben. Egy kisfiút még utolérni, amint a szarvasiak főhadiszállása felé tart az egyik emeleti terembe. Liska Andris. Második általánosba jár, egy hangversenyen kapott kedvet a zenetanuláshoz és a hegedűt is ott szemelte ki. Ezenkívül a sport érdekli még. Melyik? Hát a foci... * * * A gyulaiaknál éppen a fellépés előtti utolsó próba folyik. Három kislány sürög- forog. Kettő gimnazista: Ambrus Anikó és Szalai Ágnes. Ági főiskolára jelentkezett magyar és ének szakra. Bartha Edit pedig 6. általánosba jár, zenetanár szeretne lenni. Az eredményhirdetésnél később kiderül, nem is alaptalanul: harmadik díjat kapott. * * * Török Ildikó két és fél éve tanul hegedülni Orosházán. A verseny kezdetétől felfigyelt rá a zsűri és a hallgatóság. Nehezen lehet szóra bírni, inkább hegedül, mint „nyilatkozik”. De aztán elA pedagógus „A területi KlSZ-bizottsá- gok szorgalmazzák a pedagógus -KISZ-szervezetek létrehozását, amelyek tevékenységének a lényege a diákok között végzett politikai nevelő munka legyen.” (KISZ IX. kongresszusa). Ez a határozat termékeny talajra talált a békéscsabai pedagógusok körében is. A városi pártbizottság, a párt- szervezetek messzemenő támogatásával, hat pedagógus KISZ-szervezet kezdte meg működését a kongresszust követő időszakban. Jelenleg tíz ilyen szervezet dolgozik a városi KISZ-bizottság irányításával. A pedagógus KISZ- szervezetekben tevékenykedő 200 fiatal számára nem ismeretlen a mozgalmi munka, hiszen az egyetemen, főiskolán csaknem valameny- nyien KISZ-tagok voltak. Török Ildikó Corellit játszik mondja: Corellit játszik és hallgat legszívesebben. Tízéves, sok babája van, velük játszik tanítónénist. Édesapja a baromfifeldolgozónál dolgozik, ott gépszerelő. A harmadévesek közül ő lett az első. * * * Tanulni és tanítani is nehéz a hegedülést — magyarázza Tótír István, a békéscsabai zeneiskola tanára, aki 12 éve oktat. A versenynek együtt örül tanártársaival, mert látják az egész megyét és összehasonlítást tudnak tenni. S nemcsak ők, hanem a gyerekek is. De azt még hozzáteszi, hogy kevés a hegedűs mindenütt. Békéscsabán évek óta csak 80—90 tanítványuk van, régebben ennek a kétszerese volt. Miért? Ezen évek mozgalmi gyakorlatának színvonaláról azonban korántsem egységesen pozitív a vélemény. A megkérdezettek 26 százaléka tartja az egyetemi, főiskolai évek alatt szerzett mozgalompedagógiai ismereteit megfelelőnek. Többen javasolták: jó lenne, ha a pedagógusképző intézetekben — különösen a gyakorló évben — a tanárjelölteknek nagyobb lehetőségük volna a tanulói KISZ-szervezetekkel való kapcsolattartásra. Így a tanulmányi idő alatt is „életközeiben” tudnának maradni a leendő pedagógusok a középiskolai KlSZ-szerveze- tekkel, illetve úttörőközösségekkel. A szerzett ismeret, mozgalmi gyakorlat megkönnyítené a munkahelyi beilleszkedést, és eredménye- nyesebbé tenné a tanulói KISZ-szervezetek patronáláFotó: Demény Gyula Talán mert nem divatos most ez a hangszer. Reméli, hogy a verseny ebben is segít. * • • A zsűri elégedett. Az elnök, Hevesi Judit, a Zeneakadémia zeneiskolai tanárképző intézetének tanszékvezetője szerint meglepően jó színvonalú verseny volt. A felkészítő tanárok munkáját, s a gyerekek szorgalmát csak dicsérni lehet. A versenyzők ugyan, mint a zeneiskolai növendékek többsége, nem életpályának választották a zenét, de nem is ez az elsődleges cél, hanem a zenét szerető, értő és művelő emberek számának gyarapítása, a zenei kultúra fejlesztése és terjesztése. Vass Márta sát. A tanulói KlSZ-szerve- zetek segítése, az oktató-nevelő munka színvonalának emelése mellett — mint az akcióprogram is tartalmazza — fontos a pedagógus KISZ- szervezet munkahelyi beilleszkedést segítő funkciója is. A fiatal pedagógusok jelentős része, látva a KISZ- szervezetekben végzett tevékenység célját és értelmét, nagy lelkesedéssel, tenniaka- rással kezdte meg mozgalmi feladatainak végrehajtását. Eredményes munkájukért az irányító KISZ-bizottságnak is meg kell találnia azokat a mozgalmi módszereket, amelyekkel eredményesen megvalósítható a ' pedagógus KISZ-szervezetek összefogása, irányítása. Dr. Szemenyei Sándor, a KISZ békéscsabai városi bizottságának munkatársa KISZ-szervezetek Az építkezésnél vagy építkezésen? A címben jelzett kérdés gyakori nyelvhasználati hibára utal, az ún. -nál, -nél határozóragok helyes, illetve helytelen használatára. E ragokkal hasonlítást és helyre váló utalást fejezünk ki, de e ragok alkalmasak arra is, hogy finomabb megkülönböztetéseket tegyünk. Talán vegyük ez utóbbi esetre a címben is erre utaló szópárt. Kiss János az építkezésnél dolgozik. Nagy Lajos az építkezésen dolgozik. Talán csak árnyalatinak tűnik az eltérés, de valójában sokkal több. Az első példamondatban szereplő Kiss János csak az építkezéssel valamilyen módon összefüggő munkakört tölt be, s az sem bizonyos, hogy ez a munka éppen az építkezés helyszínén van, hanem attól lehet igen távol is. A második mondatban szereplő Nagy Lajos azonban a helyszínen dolgozik. Az ilyen árnyalati megkülönböztetések felcserélése is rontja nyelvérzékünket, de ennél még rosszabb, amikor a mondanivalót is elmosó- dottá tesszük a -nál, -nél helytelen használatával. Ilyen esetekben nemegyszer a beszélő egy egész sor olyan lehetőséget kizár, amelyeket használhatott volna több nyelvi igényességgel. Lényeges, hogy mindig a mondandó tartalmához igazodóan válasszuk meg a kifejezési módot is, a mi esetünkben az ahhoz illő ragot, illetve névutót használjuk. A -nál, -nél határozőragok hibás használatára a példák egész sorát említhetnők. Talán néhányat a legkirívóbb esetekből. Íme egy könyveim: „Rák az embernél”, de más is akad. „Eljárások a lemez- hajlításnál”, vagy hétköznapi példákkal élve: A személy - gépkocsiknál gyakran elromlik a villamos berendezés, A matematikadolgozat írásánál nagy figyelemre van szükség, A számításoknál követhetjük el a legtöbb hibát, A tésztát a tűznél sütjük, Akinél alacsony a vérnyomás, igyon feketekávét. A mondatok helyesen így hangzanak: Rák az emberben, A lemezhajlítás eljárásai, A személygépkocsikban gyakran romlik el a villamos berendezés, A matematikadolgozat írásakor nagy figyelemre van szükség, A számításokban követhetjük el a legtöbb hibát, A tésztát a tűzön sütjük, s az igyon sok feketekávét, akinek alacsony a vérnyomása. Fülöp Béla Szakmák Békés megyében Villanyszerelő Üjra és újra különleges öröm ül az arcokra, amikor áramszünet után bekövetkezik a „csoda”: ismét „ég” a villany. Amikor villamos vezetékekkel bánik a szakember, akkor viszont valamiféle „inába szállt bátorság” érzése keríti hatalmába a naiv szemlélődőt. A villanyszerelő szakma a köztudatban kicsit ez is, az is: az öröm és a halvány félelem forrása is. De hogyan látják ezt maguk a villany- szerelők? Egy többekkel összecsengő vélemény a sok közül: „Az öröm az nagyon igaz. Valóban jó látni azt a megelégedettséget, ami az emberek arcáról tükröződik a hiba elhárítása után. De nem kevés öröm forrása egy-egy izgalmas munkafeladat sem. Ami a félelmet és a veszélyességet illeti, az inkább a hozzá nem értőkre vonatkozik. Ilyen szemszögből nézve sok tevékenység minősíthető veszélyesnek. Például a gépkocsivezetőknél is baj, ha mondjuk a fék helyett a gázpedálra lép. Bennünket, villanyszerelőket a szaktudás és a munkavédelmi szabályok betartása óv a balesetektől.” A villamos áram sokszor több száz kilométert tesz meg az erőművektől a fogyasztókig. Távvezetékek és transzformátorok sokasága jelzi az útját. Az üzemvitel területén dolgozó villanyszerelőknek az a feladatuk, hogy a villamos energia útját biztosító létesítmények gondozásával zavartalanná tegyék az áramellátást. Alapos és gondos karbantartással igyekeznek megelőzni a hibákat. így idejében lecserélik a távvezetékeknél a szigetelőket, vagy éppen a sérült oszlopokat. Egyik legszebb feladatuk az érzékeny relék és automatikák ellenőrzése. Az üzemviteli szerelők legizgalmasabb feladata a hibaelhárítás. Gyors hírközlés, a sokféle eszköz és persze az alapos szaktudásuk révén képesek az üzemzavarok mielőbbi elhárítására. A bátor szerelők gyakran megcsodált munkája a magasan levő közvilágítási lámpák karbantartása és javítása emelőkosaras gépkocsik segítségével. Csupán a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat 4700 lakást adott át a IV. ötéves tervben. A nagy számú lakásépítés fokozottan igényli a villanyszerelők munkáját is. Az épületek villamosítása szerteágazó teendőket foglal magába. Ilyen kezdeti, kifejezetten mechanikai szerelés, amelynek során a villanyszerelő falat fúr, csövet hajlít, beépíti és rögzíti a vezetékeket és szerelvényeket. Gondos szerelést kíván a biztosítók, kapcsolók, világító- testek és csengők elhelyezése. A lakásokban biztosítani kell a háztartási gépek csatlakozását, s védőfelszereléseket is kell készíteni. A munkához rendkívül fontos az áramutak alapos ismerete. Ezek áttekintéséhez a kapcsolási rajzok nyújtanak jó segítséget. A villanyszerelő munkája közben ellenőrző méréseket is eszközöl, s a szükséges karbantartást és javításokat elvégzi. A lakáskultúra fejlődésével egyre nagyobb gondot fordítanak a villanyvilágítással ösz- szefüggő eszközök formáinak tervezésére, így a munka esztétikai élmények forrása is. Kiknek ajánlható a szakma? Legalább átlagos testi fejlettségű, egészséges, ellenálló szervezetű fiúknak. Fontos tudni, hogy a színtévesztés e szakmánál kizáró ok. A különböző helyzetekben és magasságokban végzett munka jó mozgásbiztonságot kíván. A személyiség tulajdonságai közül a megfontoltság, a fegyelmezettség és a lelkiismeretesség különösen fontos. A feladatok eredményes megoldása jó gyakorlati, műszaki érzéket is feltételez. S azt is, hogy a szakmunkások az átlagnál jobban érdeklődjenek szakmájuk iránt, mert elengedhetetlen a folyamatos továbbképzés. A villany- szerelést életcélként választó fiatalok viszonylag gazdag továbbtanulási, előbbrejutási lehetőségekkel számolhatnak. Tapasztalatok szerint az elektromosságtan, a tágabb mozgáskor és a változatosság szeretete is indítéknövelő e szakma választásához. A szakképző intézetek székhelye: Békéscsaba, Gyula, Mezőhegyes, Orosháza. Bőke Gyula Kis virágok... Fotó: Veress Erzsi KÉPERNYŐ Dél-alföldi krónikások Életre való vállalkozás volt a körzeti stúdiók megszervezése. Pénteken este is, amikor a szegedi jelentkezett műsorával, a meggyőződés tovább erősödött. Ha még küzdenek is a televíziós munka nehézségeivel, ha nem is minden elképzelésük jut túl az ötlet színvonalán, ha nem lennének, ki kellene találni/őket. Visszatérve kiindulásunkhoz: a péntek esti Dél-alföldi krónika nemcsak azért tetszett, merd a szegedi kamerák Békés megyébe látogattak; azért is, mert a jó félórás összeállítás — nevezzük inkább tévériportnak — érdeklődést keltőén mutatta be múzeumi életünk sokszínű világát, ezúttal elsősorban azt keresve, hogy a társadalom hogyan segíthet, mit adhat a múlt emlékeinek feltárásához, összegyűjtéséhez, mi több: bemutatásához is. Frappáns bevezetővel igazított útnak bennünket Dér László, múzeumi szervezetünk igazgatója, hogy aztán sorra képernyőre invitálják amatőr gyűjtőink, múzeumbarátaink sokaságát. Megvallom, a meglepetéstől alig jutottam . szóhoz, hogy ennyien vannak! Pedig van némi tájékozottságom ez ügyben, sokat közülük személyesen ismerek, többen voltak azonban az ismeretlenek, akik megejtő természetességgel és cseppet sem zavartatva magukat a kamerák kereszttüzétől, mesélték el egy-egy tájegység, régészeti lelőhely múltbeli történetét. Jó lenne még több olyan lelkes főiskolás, mint akik Szarvason segítettek T. Juhász Irén muzeológusnak az új régészeti kiállítás kivitelezésében, vagy sok olyan Csáki György, aki 1973-ban Jami- nában (és nem Jamina-tele- pen) padláson talált régiségek rendezgetése közepette találta meg önmaga számára a ma már nélkülözhetetlen szórakozást, mely, hogy a legkülönösebbek közül való, vitathatatlan. És mit szólnak Szálkái Sándorhoz, aki nemcsak tárgyi emlékeket, hanem régi történeteket is gyűjt, Varga Mihály kirakat- rendezőhöz, aki Csorvás határát térképezi fel önszorgalomból és belső tűztől hajtva, hogy mentse, ami még menthető, hogy tanulságul szolgáljon minden előkerült és megőrzésre méltó emlék. Aztán a kétegyházi Sebessi Lászlóné beszélgetett nagyon idős asszonyokkal, akik a községi tájházért — ha lenne végre! — szívesen áldoznak munkát, és szívesen adják oda féltett kincseiket, a köz gyarapodását megérezve abban. Ha az ember így utólag végiggondolja, amit látott, meg kell fogalmaznia néhány tanulságot. Legelőször azt, hogy a változó múzeumi szemlélet szószólója volt a szegedi körzeti stúdió riportja; másodszor pedig, hogy a feltáró, a gyűjtő és a bemutató múzeumi tevékenység el sem képzelhető az amatőrök, laikusok, a múzeumbarátok nélkül. Kísért ugyan ezek lekicsinylése, és az akadémi- kusság tévútja is; ezek azon7 ban csak múló tünetek, nincs és nem is lehet komoly hatásuk. Az ajtaját kitáró, nyitott, a közművelés számos áramlatába bekapcsolódni képes múzeumoké a jövő, és a köz elismert szolgálata. Együtt, közösen, sokan! Ezt sugallta a szegediek végiggondolt, szépen szerkesztett békési riportfilmje, melyhez hasonlót sokat kívánunk még. A műsorvezető Fehér Kálmán, a szerkesztő-rendező Orbán Tibor volt. Sass Ervin
