Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-06 / 105. szám
ÜMiUMld 1977. május 6., péntek Átadás előtt a békési lakások Dombegyházán, a művelődési házban május elsején nyílt meg, s május 8-ig lesz nyitva a már hagyományosnak számító kézimunka-kiállítás. Az ügyes kezű lányok és asszonyok fantáziadús, hagyományos és modern munkáit mutatják be. A kiállítás legszebb darabjait díjazták (Fotó: Veress Erzsi) Évadzáró klubprogramok Pártmnnka és kelyi érdek A Békési Építőipari Szövetkezet 215 lakás építését végzi ebben az „időszakban. Az egyedi tervek alapján készülő négy-ötszintes épületek nagyon impozáns képet nyújtanak majd a-város központjában. Nemcsak kívülről, hanem belül is nagyon szépek lesznek a lakások. A jó térbeosztású két-, két és fél szobás A Gyulai Betonáru-szakipa- ri és Szolgáltató Vállalat termelésének csak a felét adják a betonelemek. A vállalat neve ugyan nem jelzi, de Homokban formázott alumíniumöntvények előállítása teszi ki tevékenységük másik 50 százalékát. Ezek az öntvények az olaj- és gázégőházak, valamint a MEZŐGÉP Vállalat gépeinek, például a fűnyírónak részei. A KPVDSZ megyei bizottsága nagy gondot fordít a felnőtt kereskedelmi és pénzügyi dolgozók továbbképzésére. Kezdeményezésükre a vállalatok, szövetkezetek kedvező munkaidő-beosztást biztosítanak a továbbtanulóknak. Ebben a tanévben ötvenen végzik az általános iskola 7— 8. osztályát, 403-an középisA Népművelési Intézet a SZOT-tal és a Komárom megyei Tanáccsal közösen Munkásélet címmel színjáték- és forgatókönyv-pályázatot hirdet színjátszócsoportok és irodalmi színpadok rendezői, vezetői, dramaturgjai, valamint alkotó kollektívái részére. A pályázaton irodalmi alkotások színpadi feldolgozásai, szerkesztett játékok, önállóan alkotott dokumentum- és riportjátékok, továbbá szerkesztett műsorok szerepelhetnek. Az alkotásokat rendezői forgatókönyvként kell benyújtani. Tinédzserek A park szélére gyűlnek mind. Lehetnek vagy húszán. Kezükben szokatlan, furcsa „szerelés”. A járókelők árgus szemekkel figyelik őket: miben sántikálhatnak megint? A park egyik bejárójánál megállnak, röviden tanakodnak a teret körülvevő húsz centi magas vaskorlát előtt. Vezetőjük rendelkezik, aztán fürgén kisebb rajokra oszlanak. Két' csapat a park sarkaira megy, a többiek tőlük öt—tíz méterre állnak meg. Aztán ismét leguggolnak. Ecseteiket bemártják a szürke zománcfestékes tasakba és kezdődik a munka. A békéscsabai Kulich tér erősen kopott, rozsdásodó, vaskorlátja hamarosan új színt kap a szorgos kezek nyomán. A nap — ahogy mondani szokták — százágra süt a fátlan térre, s izzadság cseppeket csal homlokukra. Egy járókelő kedvesen kérdezi: — Nem volna jobb a strandon, lányok? — De! — feleli egyikük. — Ez viszont hasznos. A strandra is megyünk majd... Tinédzserkorúak. A békéscsabai Rózsa Ferenc gimnázium első osztályosai. A 13- as számú KISZ-alapszervezet tagjai. Társaik a liget vasláncait, padjait festették nemrégen vörösre. OTP-s lakásokból 56-ot június-júliusban, mintegy 60-at decemberben adnak át. A középblokkos, egyedi gásfűtésre tervezett épületekben 87 kőműves, szakszerelő, burkoló dolgozik. Az építőipari szövetkezetben tervezik, hogy az épületek átadásával párhuzamosan az új tömbök építését is megkezdik. Termelési értékük több mint egynegyedének megfelelő terméket nyugatra exportáltak az elmúlt negyedévben. A vállalat az első negyedévben 11 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában. Üj betontermékeik közül legnagyobb a kereslet az úgynevezett gyephézagos parkburkoló lapok iránt. kólában, negyvenhetén pedig főiskolán, egyetemen tanulnak. Egyre inkább tért hódítanak az ismeretterjesztés új formái. A TIT-előadások mellett sokan részt vesznek történelmi, irodalmi vetélkedőkön, íróolvasó találkozókon, filmvetítéssel egybekötött ankétokon. A pályamunkákat 1977. november 15-ig kell beküldeni a Komárom megyei Tanács címére. (Komárom megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, Tatabánya). Közös ügyünk a környezetvédelem — e sokszor és sokféle fórumon megfogalmazott gondolat jegyében, a környezetvédelmi propaganda jobbítása, segítése végett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal közösen kétféle pályázatot írt ki. Az egyik: környezetvédelmi plakátok, illetve plakáttervek pályázata, amelyen bárki részt vehet. A pályázóktól azt várják, hogy alkotásaikkal közértheA békéscsabai Tízek és a gyulai Délibáb ifjúsági klubok májusi programja is gazdag. A csabaiak május 7-én Zakopanéi végcéllal lengyelországi kirándulásra indulnak. „Hogyan lehet forradalmár a fiatal”, ezzel a címmel tart előadást 19-én, csütörtökön dr. Karikó Sándor tanársegéd. Néhány nappal később, 23-án, hétfőn a határőrség gyulai őrsét látogatják meg, viszonozva a katonafiatalok csabai látogatását. Az évadzáró klubest — melynek mottója: Hogy is volt? — tőén, mozgósítóan hívják fel a figyelmet környezetünk védelmének fontosságára, segítsék a környezetvédelem .ügyét. A pályaműveket 1977. június 5-ig kell eljuttatni a HNF Országos Tanácsához, amelynek címe: 1360 Budapest, postafiók 6. A másik pályázatra környezetvédelmi témájú rajzokat várnak 6—14 éves gyermekektől. Az alkotásoknak gyermeki élményeket kell megörökíteniük környezetük megóvásával kapcsolatmájus 30-án, hétfőn lesz. Ezen vendégül látják a csabai Manzárd, a Pedagógus, a Gyopár, valamint a gyulai Délibáb Klub tagjait. A gyulai szakmunkásfiatalok pinceklubjában a jövő kedden táncház várja az érdeklődőket. Május 24-én Liszt Ferencre emlékeznek — zenében és prózában. A hónap utolsó napján Csoór István író látogat a klubba, ekkor lesz a házi könyvkiálli- tás megnyitója is, amelyet az idei könyvhét keretében rendeznek. ban. A témákat szeptember 15-ig kell beküldeni a helyi HNF-bizottságokhoz. További két pályázatot önállóan írt ki a HNF Országos Tanácsának környezetvédelmi munkabizottsága. Mindkettő fotópályázat. Az egyiken fiatalok vehetnek részt: 6—13, illetve 14—18 éves ifjú fotóamatőrök kategóriájában. A másik fotópályázatot hivatásos fotóművészek, fotó- riporterek és felnőtt amatőrök részére írták ki. A beküldési határidő 1978. május 30. A pályaműveket mindenütt a helyi, illetve a budapesti népfrontbizottsághoz kell eljuttatni. Az érdekek viszonya társadalmunkban bonyolult filozófiai, szociológiai, társada- dalomelméleti probléma.' A pártmunka mindennapjaiban pedig olyan közvetlen gyakorlati kérdésként i.^ megjelenik, amelyben a pártszervezetnek időről időre egyértelműen állást kell foglalnia. S ez az állásfoglalás, mi tagadás, nem mindig könnyű és egyszerű. Egy eszmecsere során egy üzemegység pártalapszerve- zetének titkára úgy fogalmazta meg a maga gondját, hogy vajon illik-e a pártszervezetnek a helyi édekeket is kifejeznie, képviselnie. A megfogalmazás módja maga is figyelmet érdemlő, ám vá- - laszadás előtt inkább álljunk elő egy másik kérdéssel: vajon lehetséges-e, hogy egy pártszervezet kollektívája teljesen kívül hagyja az adott munkahely vagy lakóterület közvetlen érdekeit, függetlenítse magát tőlük, ne engedje hatni állásfoglalásaira? Ha reálisan — mondhatnánk úgy is, materialista módon — elemezzük tapasztalatainkat, erre a kérdésre csak nemmel felelhetünk. Elvileg és gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy bármely terület kommunista kollektívájára ne hassanak a szűkebb környezet érdekei, ne befolyásolják véleményét, magatartását és cselekvését. Rossz dolog-e ez vagy természetes, rostéij ük-e, küzd- jünk-e ellene, avagy építsünk rá a politikai munka tervezésekor? Ismeretes, hogy ebben megoszlanak a vélemények. Akadnak, akik szerint a . pártszervezetnek semmilyen módon nem szabadna engednie a csoportéfdekek csábításainak. S ha már a csoportérdek mint objektív realitás nem számolható fel, akkor képviselje azt a gazdasági vezetés, a szakszervezet, de a pártszervezet tartsa magát távol az ilyen törekvésektől, sőt, határolja el magát tőlük, küzdjön ellenük. Ám a valóságban az effajta munkamegosztás képtelenség lenne. Hiszen a gazdasági vezetésben, a szakszervezetben is szép számmal tevékenykednek párttagok, akiknek ez esetben lelkileg ketté kéne hasadniuk. S ez már önmagában is jelzi, hogy a pártszervezet nem elvont fogalom, hanem eleven emberekből áll, akiknek a helyzete, sorsa ezer szállal kötődik a szűkebb környezethez, annak érdekeihez. Mindezek ellenére az említett véleményben akad egy bizonyos eleme az igazságnak. Nevezetesen az, hogy a kommunisták egy olyan szervezetnek a tagjai, amelynek a vezérlő elve, kiinduló pontja a munkásosztály, s a mi viszonyaink között immár az egész társadalom átfogó,, közös érdekeinek szolgálata, képviselete. Nemcsak saját alapszervezetük kollektívájához tartoznak, hanem a párt egészének szervezett közösségéhez, amelynek számára a össztársadalmi érdek a meghatározó, s így tagjai szemében is ennek kell az elsődlegesnek, az irányadónak lennie. Erre kötelezi őket a párt szervezeti szabályzata, a XI. kongresszus határozata is. Felvetődik azonban a kérdés, hogyan tudja egy helyi pártalapszervezet megítélni, hogy egy adott kérdésben mi a társadalom érdeke? Nyilvánvaló, hogy helyi méretekben, szintén nem mérhetők fel teljesen valamely folyamat össztársadalmi kihatásai. Erre csak azok a szervek képesek, melyek ehhez megfelelő áttekintéssel, tájékozottsággal, „rálátással” rendelkeznek. A pártszervezetek számára az össztársadalmi érdekek a központi, felsőbb szintű párthatározatokban, az állami törvényekben, rendelkezésekben öltenek te’stet, azok közvetítik hozzájuk és teszik kézzelfoghatóvá szamukra ezeket az érdekeket. Amikor tehát a pártszervezetek alapvető feladatuk teljesítésén, a párthatározatok megvalósításán munkálkodnak, egyúttal értelemszerűen a társádalmí érdekek érvényesülését is segítik. A határozatok jó végrehajtása köztudomásúan megköveteli a helyi feltételekhez Való gondos alkalmazkodást. S a feltételek sorába a helyi érdekek is beletartoznak. Ily módon a pártszervezet, amikor a központi irányelveket adaptálja, egyúttal gyakorlatilag érdekeket is egyeztet, összehangol, rangsorol —akár tudatában, van ennek, akár nem. Hadd említsünk példaként egy — napjainkban mindinkább tipikussá váló — esetet. Az egyik üzemben napirendre került a termékszerkezet részleges átalakítása, mivel bizonyos, korábban bélés külföldön egyaránt keresett gyártmányok felett eljárt az idő, mind nehezebben s mind kedvezőtlenebb áron találtak csak vevőre. Különösen az egyik gyáregységet érintette erőteljesen a tervbe vett — a technológiát is alaposan befolyásoló — változtatás. A gyáregység párt- szervezete sok vita árán olyan álláspontot alakított ki, amely szerint egyrészt minden módon magyarázza és indokolja a munkások körében az erre vonatkozó döntéseket, másrészt valamennyi fórumon szorgalmazza, hogy a munkások megfelelő türelmi időt kapjanak az új gyártási folyamatokra való áttéréshez, eközben keresetük ne csökkenjen, s mindenki szak- képzettségének megfelelő munkakörbe kerüljön. Mit jelent ez az „érdekek nyelvére lefordítva” ? A párt- szervezet kiállt a társadalmi érdekeket képviselő intézkedés mellett. De ez az intézkedés egyúttal vállalati, sőt üzemegységi érdeket is kifejezett, hiszen az üzemrész egészének és egyes dolgozóinak helyzetét is hátrányosan érintette volna a vállalati jövedelemnek a szóban forgó termék eladhatatlansága miatt bekövetkező csökkenése. A pártszervezet egyúttal képviselte a helyi kollektíva közvetlen érdekeit. Ám ezzel átfogó társadalmi érdeket is szolgált, hiszen a munkásosztály egészének politikai érdeke, hogy egyetlen csoportja se kerüljön önhibáján kívül méltánytalan helyzetbe. Ez a példa is tükrözi, hogy a helyesen felfogott csoport- érdek általában nem kerül szembe a társadalmi érdekkel, hanem vele egy irányban hat. A társadalmi érdek pedig nem önmagában létezik, hanem közvetlenül a csoportérdekben, a helyi érdekben jelenik meg. Igaz, egybeesésük sohasem teljes, ellentmondás mindig akad közöttük. Ez olykor élesebb is lehet, s ilyenkor egyértelműen szükséges a bővebb, nagyobb érdekhez való alkalmazkodás. De a gyakorlatban túlnyomórészt nem ilyen helyzetekkel kerül szembe a pártszervezet, hanem az egyeztetés, az összehangolás valóságosan fennálló lehetőségeivel kell okosan és körültekintően élnie. Oly módon is, hogy jelzi, ha tapasztalatai szerint a felsőbb szintű döntések egyike-másika nem fejezi ki elég jól a társadalmi érdeket, s ezért módosításra szorul, netán új döntés válik indokolttá. Nem „illetlen” dolog tehát, ha a pártszervezet tevékenységére a helyi érdekek is rányomják a maguk bélyegét. Ha ezek nem eltakarják a társadalmi érdeket, hanem megjelenítik, kifejezik, akkor a pártszervezet tudatosan munkálkodhat átgondolt érvényesítésükön. Gyenes László A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet készítményfejlesztési laboratóriumának munkatársai szója és más fehérjeforrások felhasználásával, nagyobb táplálkozásbiológiai értékű tészta előállításán dolgoznak. Ez nagy jelentőségű lehet a gyermekélelmezés, illetve az idősebbek élelmezésénél (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) Kerítéselem, fűnyíró — ház Kulturált kereskedők Színjáték- és forgatókönyv-pályázat Környezetvédelmi pályázat
