Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

ÜMiUMld 1977. május 6., péntek Átadás előtt a békési lakások Dombegyházán, a művelődési házban május elsején nyílt meg, s május 8-ig lesz nyitva a már hagyományosnak számító kézi­munka-kiállítás. Az ügyes kezű lányok és asszonyok fantázia­dús, hagyományos és modern munkáit mutatják be. A kiállí­tás legszebb darabjait díjazták (Fotó: Veress Erzsi) Évadzáró klubprogramok Pártmnnka és kelyi érdek A Békési Építőipari Szö­vetkezet 215 lakás építését végzi ebben az „időszakban. Az egyedi tervek alapján ké­szülő négy-ötszintes épületek nagyon impozáns képet nyúj­tanak majd a-város központ­jában. Nemcsak kívülről, hanem belül is nagyon szépek lesz­nek a lakások. A jó térbe­osztású két-, két és fél szobás A Gyulai Betonáru-szakipa- ri és Szolgáltató Vállalat ter­melésének csak a felét adják a betonelemek. A vállalat ne­ve ugyan nem jelzi, de Homok­ban formázott alumíniumönt­vények előállítása teszi ki tevékenységük másik 50 szá­zalékát. Ezek az öntvények az olaj- és gázégőházak, va­lamint a MEZŐGÉP Vállalat gépeinek, például a fűnyíró­nak részei. A KPVDSZ megyei bizott­sága nagy gondot fordít a fel­nőtt kereskedelmi és pénz­ügyi dolgozók továbbképzésé­re. Kezdeményezésükre a vál­lalatok, szövetkezetek kedve­ző munkaidő-beosztást bizto­sítanak a továbbtanulóknak. Ebben a tanévben ötvenen végzik az általános iskola 7— 8. osztályát, 403-an középis­A Népművelési Intézet a SZOT-tal és a Komárom me­gyei Tanáccsal közösen Mun­kásélet címmel színjáték- és forgatókönyv-pályázatot hir­det színjátszócsoportok és iro­dalmi színpadok rendezői, ve­zetői, dramaturgjai, valamint alkotó kollektívái részére. A pályázaton irodalmi alkotá­sok színpadi feldolgozásai, szerkesztett játékok, önállóan alkotott dokumentum- és ri­portjátékok, továbbá szer­kesztett műsorok szerepelhet­nek. Az alkotásokat rendezői forgatókönyvként kell be­nyújtani. Tinédzserek A park szélére gyűlnek mind. Lehetnek vagy hú­szán. Kezükben szokatlan, furcsa „szerelés”. A járóke­lők árgus szemekkel figyelik őket: miben sántikálhatnak megint? A park egyik bejá­rójánál megállnak, röviden tanakodnak a teret körülve­vő húsz centi magas vaskor­lát előtt. Vezetőjük rendel­kezik, aztán fürgén kisebb rajokra oszlanak. Két' csapat a park sarkaira megy, a töb­biek tőlük öt—tíz méterre állnak meg. Aztán ismét le­guggolnak. Ecseteiket be­mártják a szürke zománcfes­tékes tasakba és kezdődik a munka. A békéscsabai Kulich tér erősen kopott, rozsdásodó, vaskorlátja hamarosan új színt kap a szorgos kezek nyomán. A nap — ahogy mondani szokták — száz­ágra süt a fátlan térre, s izzadság cseppeket csal hom­lokukra. Egy járókelő ked­vesen kérdezi: — Nem volna jobb a strandon, lányok? — De! — feleli egyikük. — Ez viszont hasznos. A strand­ra is megyünk majd... Tinédzserkorúak. A békés­csabai Rózsa Ferenc gimná­zium első osztályosai. A 13- as számú KISZ-alapszervezet tagjai. Társaik a liget vas­láncait, padjait festették nemrégen vörösre. OTP-s lakásokból 56-ot júni­us-júliusban, mintegy 60-at decemberben adnak át. A kö­zépblokkos, egyedi gásfűtésre tervezett épületekben 87 kő­műves, szakszerelő, burkoló dolgozik. Az építőipari szövetkezet­ben tervezik, hogy az épüle­tek átadásával párhuzamo­san az új tömbök építését is megkezdik. Termelési értékük több mint egynegyedének megfe­lelő terméket nyugatra ex­portáltak az elmúlt negyed­évben. A vállalat az első ne­gyedévben 11 százalékkal ter­melt többet, mint az előző év azonos időszakában. Üj be­tontermékeik közül legna­gyobb a kereslet az úgyneve­zett gyephézagos parkbur­koló lapok iránt. kólában, negyvenhetén pedig főiskolán, egyetemen tanul­nak. Egyre inkább tért hódítanak az ismeretterjesztés új formái. A TIT-előadások mellett so­kan részt vesznek történelmi, irodalmi vetélkedőkön, író­olvasó találkozókon, filmvetí­téssel egybekötött ankétokon. A pályamunkákat 1977. no­vember 15-ig kell beküldeni a Komárom megyei Tanács címére. (Komárom megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, Tatabánya). Közös ügyünk a környe­zetvédelem — e sokszor és sokféle fórumon megfogal­mazott gondolat jegyében, a környezetvédelmi propa­ganda jobbítása, segítése vé­gett a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal közösen kétféle pályázatot írt ki. Az egyik: környezet­védelmi plakátok, illetve plakáttervek pályázata, amelyen bárki részt vehet. A pályázóktól azt várják, hogy alkotásaikkal közérthe­A békéscsabai Tízek és a gyulai Délibáb ifjúsági klu­bok májusi programja is gaz­dag. A csabaiak május 7-én Za­kopanéi végcéllal lengyelor­szági kirándulásra indulnak. „Hogyan lehet forradalmár a fiatal”, ezzel a címmel tart előadást 19-én, csütörtökön dr. Karikó Sándor tanárse­géd. Néhány nappal később, 23-án, hétfőn a határőrség gyulai őrsét látogatják meg, viszonozva a katonafiatalok csabai látogatását. Az évad­záró klubest — melynek mottója: Hogy is volt? — tőén, mozgósítóan hívják fel a figyelmet környezetünk védelmének fontosságára, se­gítsék a környezetvédelem .ügyét. A pályaműveket 1977. június 5-ig kell eljuttatni a HNF Országos Tanácsához, amelynek címe: 1360 Buda­pest, postafiók 6. A másik pályázatra kör­nyezetvédelmi témájú rajzo­kat várnak 6—14 éves gyer­mekektől. Az alkotásoknak gyermeki élményeket kell megörökíteniük környeze­tük megóvásával kapcsolat­május 30-án, hétfőn lesz. Ezen vendégül látják a csa­bai Manzárd, a Pedagógus, a Gyopár, valamint a gyulai Délibáb Klub tagjait. A gyulai szakmunkásfiata­lok pinceklubjában a jövő kedden táncház várja az ér­deklődőket. Május 24-én Liszt Ferencre emlékeznek — zenében és prózában. A hó­nap utolsó napján Csoór Ist­ván író látogat a klubba, ek­kor lesz a házi könyvkiálli- tás megnyitója is, amelyet az idei könyvhét keretében rendeznek. ban. A témákat szeptember 15-ig kell beküldeni a helyi HNF-bizottságokhoz. További két pályázatot ön­állóan írt ki a HNF Országos Tanácsának környezetvédel­mi munkabizottsága. Mind­kettő fotópályázat. Az egyi­ken fiatalok vehetnek részt: 6—13, illetve 14—18 éves ifjú fotóamatőrök kategóriájá­ban. A másik fotópályázatot hi­vatásos fotóművészek, fotó- riporterek és felnőtt amatő­rök részére írták ki. A be­küldési határidő 1978. május 30. A pályaműveket minde­nütt a helyi, illetve a buda­pesti népfrontbizottsághoz kell eljuttatni. Az érdekek viszonya társa­dalmunkban bonyolult filo­zófiai, szociológiai, társada- dalomelméleti probléma.' A pártmunka mindennapjaiban pedig olyan közvetlen gya­korlati kérdésként i.^ megje­lenik, amelyben a pártszerve­zetnek időről időre egyértel­műen állást kell foglalnia. S ez az állásfoglalás, mi taga­dás, nem mindig könnyű és egyszerű. Egy eszmecsere során egy üzemegység pártalapszerve- zetének titkára úgy fogal­mazta meg a maga gondját, hogy vajon illik-e a pártszer­vezetnek a helyi édekeket is kifejeznie, képviselnie. A megfogalmazás módja maga is figyelmet érdemlő, ám vá- - laszadás előtt inkább álljunk elő egy másik kérdéssel: va­jon lehetséges-e, hogy egy pártszervezet kollektívája teljesen kívül hagyja az adott munkahely vagy lakóterület közvetlen érdekeit, függetle­nítse magát tőlük, ne enged­je hatni állásfoglalásaira? Ha reálisan — mondhatnánk úgy is, materialista módon — ele­mezzük tapasztalatainkat, er­re a kérdésre csak nemmel felelhetünk. Elvileg és gya­korlatilag elképzelhetetlen, hogy bármely terület kom­munista kollektívájára ne hassanak a szűkebb környe­zet érdekei, ne befolyásolják véleményét, magatartását és cselekvését. Rossz dolog-e ez vagy ter­mészetes, rostéij ük-e, küzd- jünk-e ellene, avagy építsünk rá a politikai munka terve­zésekor? Ismeretes, hogy eb­ben megoszlanak a vélemé­nyek. Akadnak, akik szerint a . pártszervezetnek semmi­lyen módon nem szabadna engednie a csoportéfdekek csábításainak. S ha már a csoportérdek mint objektív realitás nem számolható fel, akkor képviselje azt a gaz­dasági vezetés, a szakszerve­zet, de a pártszervezet tartsa magát távol az ilyen törek­vésektől, sőt, határolja el ma­gát tőlük, küzdjön ellenük. Ám a valóságban az effajta munkamegosztás képtelenség lenne. Hiszen a gazdasági ve­zetésben, a szakszervezetben is szép számmal tevékenyked­nek párttagok, akiknek ez esetben lelkileg ketté kéne hasadniuk. S ez már önmagá­ban is jelzi, hogy a pártszer­vezet nem elvont fogalom, hanem eleven emberekből áll, akiknek a helyzete, sorsa ezer szállal kötődik a szűkebb környezethez, annak érdekei­hez. Mindezek ellenére az emlí­tett véleményben akad egy bizonyos eleme az igazságnak. Nevezetesen az, hogy a kom­munisták egy olyan szerve­zetnek a tagjai, amelynek a vezérlő elve, kiinduló pontja a munkásosztály, s a mi vi­szonyaink között immár az egész társadalom átfogó,, kö­zös érdekeinek szolgálata, képviselete. Nemcsak saját alapszervezetük kollektívájá­hoz tartoznak, hanem a párt egészének szervezett közössé­géhez, amelynek számára a össztársadalmi érdek a meg­határozó, s így tagjai szemé­ben is ennek kell az elsődle­gesnek, az irányadónak len­nie. Erre kötelezi őket a párt szervezeti szabályzata, a XI. kongresszus határozata is. Felvetődik azonban a kér­dés, hogyan tudja egy helyi pártalapszervezet megítélni, hogy egy adott kérdésben mi a társadalom érdeke? Nyil­vánvaló, hogy helyi méretek­ben, szintén nem mérhetők fel teljesen valamely folya­mat össztársadalmi kihatásai. Erre csak azok a szervek ké­pesek, melyek ehhez megfe­lelő áttekintéssel, tájékozott­sággal, „rálátással” rendel­keznek. A pártszervezetek számára az össztársadalmi ér­dekek a központi, felsőbb szintű párthatározatokban, az állami törvényekben, ren­delkezésekben öltenek te’stet, azok közvetítik hozzájuk és teszik kézzelfoghatóvá sza­mukra ezeket az érdekeket. Amikor tehát a pártszerveze­tek alapvető feladatuk telje­sítésén, a párthatározatok megvalósításán munkálkod­nak, egyúttal értelemszerűen a társádalmí érdekek érvé­nyesülését is segítik. A határozatok jó végrehaj­tása köztudomásúan megkö­veteli a helyi feltételekhez Való gondos alkalmazkodást. S a feltételek sorába a helyi érdekek is beletartoznak. Ily módon a pártszervezet, ami­kor a központi irányelveket adaptálja, egyúttal gyakorla­tilag érdekeket is egyeztet, összehangol, rangsorol —­akár tudatában, van ennek, akár nem. Hadd említsünk példaként egy — napjainkban mind­inkább tipikussá váló — ese­tet. Az egyik üzemben napi­rendre került a termékszerke­zet részleges átalakítása, mi­vel bizonyos, korábban bél­és külföldön egyaránt kere­sett gyártmányok felett eljárt az idő, mind nehezebben s mind kedvezőtlenebb áron találtak csak vevőre. Különö­sen az egyik gyáregységet érintette erőteljesen a terv­be vett — a technológiát is alaposan befolyásoló — vál­toztatás. A gyáregység párt- szervezete sok vita árán olyan álláspontot alakított ki, amely szerint egyrészt min­den módon magyarázza és indokolja a munkások köré­ben az erre vonatkozó dönté­seket, másrészt valamennyi fórumon szorgalmazza, hogy a munkások megfelelő türel­mi időt kapjanak az új gyár­tási folyamatokra való átté­réshez, eközben keresetük ne csökkenjen, s mindenki szak- képzettségének megfelelő munkakörbe kerüljön. Mit jelent ez az „érdekek nyelvére lefordítva” ? A párt- szervezet kiállt a társadalmi érdekeket képviselő intézke­dés mellett. De ez az intézke­dés egyúttal vállalati, sőt üzemegységi érdeket is kife­jezett, hiszen az üzemrész egészének és egyes dolgozói­nak helyzetét is hátrányosan érintette volna a vállalati jö­vedelemnek a szóban forgó termék eladhatatlansága mi­att bekövetkező csökkenése. A pártszervezet egyúttal kép­viselte a helyi kollektíva köz­vetlen érdekeit. Ám ezzel át­fogó társadalmi érdeket is szolgált, hiszen a munkásosz­tály egészének politikai érde­ke, hogy egyetlen csoportja se kerüljön önhibáján kívül méltánytalan helyzetbe. Ez a példa is tükrözi, hogy a helyesen felfogott csoport- érdek általában nem kerül szembe a társadalmi érdek­kel, hanem vele egy irány­ban hat. A társadalmi érdek pedig nem önmagában léte­zik, hanem közvetlenül a csoportérdekben, a helyi ér­dekben jelenik meg. Igaz, egybeesésük sohasem teljes, ellentmondás mindig akad közöttük. Ez olykor élesebb is lehet, s ilyenkor egyértel­műen szükséges a bővebb, nagyobb érdekhez való alkal­mazkodás. De a gyakorlatban túlnyomórészt nem ilyen helyzetekkel kerül szembe a pártszervezet, hanem az egyeztetés, az összehangolás valóságosan fennálló lehető­ségeivel kell okosan és kö­rültekintően élnie. Oly mó­don is, hogy jelzi, ha tapasz­talatai szerint a felsőbb szin­tű döntések egyike-másika nem fejezi ki elég jól a társa­dalmi érdeket, s ezért módo­sításra szorul, netán új dön­tés válik indokolttá. Nem „illetlen” dolog tehát, ha a pártszervezet tevékeny­ségére a helyi érdekek is rá­nyomják a maguk bélyegét. Ha ezek nem eltakarják a társadalmi érdeket, hanem megjelenítik, kifejezik, akkor a pártszervezet tudatosan munkálkodhat átgondolt ér­vényesítésükön. Gyenes László A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet készítményfejlesztési laboratóriumának munkatár­sai szója és más fehérjeforrások felhasználásával, nagyobb táplálkozásbiológiai értékű tész­ta előállításán dolgoznak. Ez nagy jelentőségű lehet a gyermekélelmezés, illetve az idősebbek élelmezésénél (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) Kerítéselem, fűnyíró — ház Kulturált kereskedők Színjáték- és forgatókönyv-pályázat Környezetvédelmi pályázat

Next

/
Oldalképek
Tartalom