Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

1977. május 5., csütörtök Vetélkedő vidáman, hasznosan Könyvkötészet Gyomán A Kner Nyomda gyomai telepén készülnek azok a művészi kivitelű kötetek, melyek tovább öregbítik a nyomda hírne­vét. Képünk a könyvkötészet egyik modern gépét, a préseiét mutatja be (Fotó: Gál Edit) / Várkonyi János képei Szegeden A szegediek feltehetően először láttak jelmezes lova­kat, először lehettek egy „mi­ni Hyde-park” hallgatói. Egy április végi szombaton ismét egész napos, kimondottan lát­ványos vetélkedőt rendezett a József Attila Tudományegye­tem sok száz diákja; ennek kellékei, versenyszámai vol­tak az előbb,említettek. Dr. Ome Dár — e keleties csengésű név a JATE-klub egypupú címerállatát rejti, egyben a vetélkedő emblémá­ja is lett. A JATE—VESE (VE-télkedő SE-regszemle) a népszerű rádiós vetélkedők technikájával, a kollégiumok­ban zajlott. Hogy aztán „köl­csön vett” fúvószenekarok vezetésével az egyetem köz­ponti épülete elé vonuljanak késő este; a dromedárnak „maszkírozott” lovakkal a három kar — természettudo­mányi, bölcsész és a jogi — diákjai. Adott idő alatt ki tud több trafipaxfotót összegyűjteni a hallgató társak közül — volt az egyik nyitófeladat. Ezt az­tán az a kar nyerte meg, ahol kevesebb fotó gyűlt ösz- sze, hiszen a szabályos, a biz­tonságos közlekedés az első... De a legnagyobb sikerű fel­adat a kolbászgyűjtés volt; hazánk különböző tájegysé­geiről egy-egy tízdekás dara­bot és minél több félét kel­lett beszerezni, ízlésesen tá­lalni. S majd elfogyasztani közösen a közel félszáz féle ízletes húsneműt. S hogy a kollégiumi elhelyezés színvo­nala is mennyire javul, a csó­tánygyűjtési verseny az „alanyok” kis száma miatt majdhogynem meghiúsult. A „mini Hyde-park” alkalmi, a járókelők közül toborzott, mindennapi munkájáról egy percen keresztül egy széken állva beszélő szónokai sok száz nézőt vonzottak. De lehetne tovább sorolni a szellemes, igazán diákízű ötletességet s tudást igénylő feladatokat, a szellemi öttusa helytörténeti, politikai, mű­vészeti kérdéseit. Ahogy azt a szervezők —, köztük az Orosházáról itt tanuló Hajdú Attila — elmondták, a JATE —VESE végeredményben már februárban megkezdődött. Akkor a karok olyan felada­tot kaptak, hogy a Szeged környéki falvak közművelő­dési és tömegsport munkáját segítsék, az ott élő emberek­nek szervezzenek ismeretter­jesztő előadásokat, sportren­dezvényeket, műsoros este­ket. Ezekben a hetekben tovább folytatódnak a vetélkedők. A szegedi középiskolák csapatai folytatják tovább. Talán me­gyénkben is meg lehetne pró­bálni. Megéri! N. L. Várkonyi János képeit ha­mar megszerette a közönség. Az alkotó utat talált; az út­keresés számára egy közért­hető nyelvezetet hozott, amely ötvöződik az egyéni komponálás tehetségével, a fölfokozott színharmóniával. A zárt témarendszerei min­den egyes alkotással meg­újulnak; a számbeli sokaso­dás az önfejlődést is mutatja. A szegedi JATE-klubbeli legutóbbi tárlatán is ezt ér­zékelhette a látogató. Ennek a stúdió-kiállításnak különös jelentőségét éppen a helyszín adja meg: megyénk jövendő pedagógusai, közművelődési szakemberei köthettek isme­retséget és barátságot a fest­mények és pasztellek kapcsán Várkonyi Jánossal. Hiszen a mezőberényi festő éppen a látás művészetére való neve­lés fontosságát is hangsú­lyozza képeiben; de ezt teszi pedagógiai-rajztanári mun­kásságában is. A kamaratárlat anyaga — közel félszáz alkotás — két nagy részre csoportosítha­tó. Az Ady-centenáriumnak szentelve a század magyar lí­rikus zsenijének képekbe lé­nyegi tett versei képezik az egyik; az alkotó utazásainak, világlátásainak meseszerű emlékei a másik részét a be­mutatónak. Az Ady-sorozat darabjai szépek, és többet jelentenek egy-egy illusztrációnál. Jó lenne ezeket a pasztelleket Békés megye ifjúsági, válla­lati klubjaiban is bemutatni! Az utazások képei egyben hasonlatosak: az alkotó min­den esetben az adott tájon, az adott világrészen élők legen­dáját; a táj, a tárgy, az em- légtömeg látomásszerű mese­világát fogalmazza ecsetjével. Szinte képcímeket is fölösle­ges említeni, annyira egyenlő ez valamennyi alkotásra. Mégis: a Várkonyi-formázta legenda nem idegen és nem riasztó. Érthetővé változik minden vonala a tüzetes szemlélődés eredményekép­pen, mert ez a mesevilág rea­lista is a mélységben. S leg­főképpen őszinte. Ez a másik magyarázata annak, hogy a közönség megszerette a me­zőberényi festő-tanár piktú- ráját. (Nemesi) Úl LEMEZEK Teljesült az operakedvelők régi vágya az Enrico Caruso dalait megörökítő nagylemez megjelenésével. „Caruso neve évtizedek óta egybeforrt a tökéletes operaéneklés fogal­mával. A hangfelvételek hi­telesen őrzik csodálatos fé­nyű, behízelgő, bariton szí­nezetű tenorját. Hangja olyan volt, mint az acél és selyem” — írják róla. Az 1921-ben elhunyt énekes szá­mos nagy sikerű operaáriáját tartalmazza az idén készült nagylemez. A dzsessz és a könnyűze­ne kedvelőit gazdagabb le­mezválaszték várja. Megje­lent a neves amerikai néger együttes, a Rare Earth „Éjféli asszony” című lemeze. Iga­zi dzsesszcsemegének szá­mít a számos néger énekest, együttest felvonultató kettős album, a Fekete galaxis. Olyan sztárok, együttesek szerepelnek a lemezen, mint a televízióból nálunk is is­mert énekescsillag Diana Ross, vagy a The Supremes, a Four Tops, Edwin Starr és még sokan mások. Hazai újdonság a legsike­resebb magyar dzsessz­együttes, a Benkó-diexilend lemeze. Ez a nagylemez újabb meglepetéseket tartal­maz még az együttest jól is­merő rajongóknak is. Szin­tén újdonság Korda György „Én megálmodtalak” című nagylemeze és a külföldön is kedvelt Skorpió együttes „Kelj fel” című albuma. Nemrég járt Békéscsabán a Piramis együttes, most meg­jelent nagylemezén újra hallhatják a tánczene kedve­lői békéscsabai koncertjük néhány számát. Kocsis Zoltán koncertje Békéscsabán Kiemelkedő zenei élmény­nek ígérkezik az évad utolsó bérleti hangversenye Békés­csabán. Május 10-én, kedden este fél nyolckor a Jókai Színházban ad koncertet Ko­csis Zoltán Liszt-díjas zongo­raművész, aki első nagy si­kerét 1970-ben, a Magyar Rádió Beethoven-zongora- versenyének megnyerésével aratta. Azóta Európa úgy­szólván valamennyi országá­ban megfordult. A mostani csabai zongora­esten — melyről rádiófelvé­tel is készül — Kocsis Zol­tán műsorán Beethoven-, Ra­vel-, Schubert-, továbbá Wagner- és Liszt-művek sze­repelnek. Színházi nyár Gyulán Tájékoztató a Magyar Sajtó Házában *■ Budapesten, a Magyar Saj­tó Házában tájékoztatón is­mertették Gyula város Ta­nácsának képviselői a gyulai nyár programját, a várszín­ház idei eseménysorozatát. Az újságírókat dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnö­ke köszöntötte, majd Dér La­jos elnökhelyettes vázolta a XV. gyulai nyár tartalmi cél­jait, a várszínház terveit. „Megmaradunk a hagyomá­nyoknál — mondotta —, a vár most is a történelmi drámák helye és műhelye lesz, a ha­gyományos program azonban éjszakai előadásokkal, utcai, várfürdöbeli színjátékokkal bővül.” A továbbiakban Sik Fe­renc érdemes művész, a vár­színház művészeti vezetője ismertette elképzeléseit. — Három éve készült el a gyulai várszínház ötéves programterve, melynek alap­vető vonása, hogy a kortárs magyar írók tollából mutat be magyar történelmi drá­mákat. Mindehhez azt is hoz- zátehetem, hogy ezen a nyá­ron a magyar történelem és a mitológiák kapcsolatait is keressük, tájékozódunk és kitekintünk a folklór irá­nyába, annak kétségbevon­hatatlan tudatában, hogy az emberi élet alapvető sors­kérdései azonosak a nemzet fejlődésével, meghatározó sorsfordulóival. Ezért is ha­tároztunk úgy, hogy a vár mögötti tisztáson bemutatjuk a Katona Ferenc által össze­állított Magyar passiót Ruszt József rendezésében, majd Garai Gábor: Orfeusz átvál­tozásai című művét a vár előtti tó egyik szigetén. A tavaly nagy siker volt Nap­pali virrasztás, Lászlóffy Csaba történelmi drámája újabb két alkalommal kerül a közönség elé, a vár lovag­termében pedig Nemes Le­vente, a sepsiszentgyörgyi színház művésze Székely Já­nos Dózsa című monodrámá­ját adja elő. Ugyanitt lesz Berek Katalin előadóestje. — A várszínház fő pro­dukciója Hernádi Gyula: Miksa császár című történel­mi drámája és Páskándi Géza történelmi komédiája, a Távollévők. Az elsőt Szinetár Miklós kétszeres Kossuth-dí- jas, kiváló művész, az utób­bit Valló Péter rendezi. A két bemutató időpontja: jú­lius X. és július 16. Teljes szereposztás még nincs, de — szintén a hagyományok­nak megfelelően — mindkét előadásban vezető szerepeket kapnak az országos hírű mű­vészek mellett a vidéki szín­házak neves tagjai is. A jú­lius 7-i várhangverseny és a július végi Emberöltő című folklórjáték egészíti ki a programot, ezen a kalocsai népi együttes, a békéscsabai Balassi táncegyüttes és a gyulai Körös táncegyüttes működik közre, Zenei vezető­je Vavrinyecz Béla, koreog­ráfusa Born Miklós. Az újságírók kérdéseire ezután Hernády Gyula és Páskándi Géza válaszolt, majd Valló Péter és Ruszt József beszélt rendezői el­képzeléseiről. A gyulai színházi nyár el­ső, kiemelkedő eseménye a június 27-i gálaest lesz, me­lyet az Erkel Művelődési Központban rendeznek meg. A gálaesten a várszínház művészei szerepelnek, utána pedig színészbál következik, számos meglepetéssel. Az idei gyulai nyár az Er- kel-diákünnepekkel kezdő­dött. Július 3—9-ig rendezik meg az eszperantó nyári egyetemet, melynek megnyi­tó napján dr. Bata Imre iro­dalomtörténész tart előadást „A szocialista Magyarország és az egyetemes emberi kul­túra” címmel. Július 22-én kezdődnek az I. gyulai ifjú­sági napok, ünnepélyes meg­nyitóját a vár előtti téren tartják, itt mutatkozik be a Zrínyi Miklós Tornaklub honvédelmi szakosztálya, másnap pedig — többek kö­zött — táncházat rendeznek a Jókai Kul túrotthonban. Május 26-án kezdődik az ismeretterjesztő rendezvé­nyek sorozata, melynek ke­retében június 21-én rende­zik meg az országos színkép- elemző vándorgyűlést, a pe­dagógus festők művésztele­pét, a fotósok alkotótábo­rát, az ifjúsági művésztele- pet, és augusztus 28—31-én a mikrobiológiai tudományos társaság országos nagygyű­lését az Erkel Művelődési Központban. Ugyanide vár­ják a Békés megyei Jókai Színház és a Szegedi Nem­zeti Színház több előadását, a város szabadtéri színpadá­ra pedig változatos nyári program vonzza majd az ér­deklődőket. Július 6-án a Slá­gerpódium, július 21-én a Skorpió együttes, július 23-án az Éxpress-show, augusztus 15-én pedig Kovács Kati és a V—37 együttes hangverse­nye kerül sorra. Állandó és időszaki kiállítások színesí­tik még a gyulai nyár hónap­jait, a várban „A gyulai vár története” és a „Gyula gaz­daság- és társadalomtörténe­te a XVII—XX. században” című kiállítás ad betekintést a város múltjába, az Erkel- emlékszoba a város nagy szülöttének életét idézi. Az időszaki kiállítások közül a legjelentősebb a Dürer-termi Kohán György-emlékkiállí- tás július 3-tól, a Székely Aladár országos fotókiállítás augusztus 12-től és a szabad­téri szoborkiállítás a múze­um udvarán. A vár egyik kiállítótermé­ben mutatják be az előadá­sokkal egy időben Csányi Ár­pád díszlet- és Schaffer Ju­dit jelmezterveit, melyet a várszínház művészei alkal­mi műsorokkal egészítenek ki. Hangversenyek és több sportesemény teszi «anég tel­jesebbé a gyulai nyár idei programját. s_ E Micimackó a fesztiválra készül, kuckóstól Már csak hetekben számol a békéscsabai Napsugár báb­együttes, ha a nemzetközi bábfesztiválról van szó. Jú­nius harmadik harmadáig tényleg nem sok az idő. De még kevesebb — csak egy pár nap — a Micimackó első bemu­tatkozásáig. Ez pedig vasár­nap délelőtt lesz az ifjúsági házban. Kilenc és fél 11 óra­kor teszi tiszteletét Micimac­kó és a kis gazdája, Róbert Gida és persze velük együtt Malacka, Füles, Zsebibaba és a többiek. Az eddigi gyakorlattól el­térően ugyanis az együttes előre bemutatja fesztiválda­rabját, és nemcsak a vasár­napi két előadáson, hanem még egy ünnepségen a vegyesipari vállalatnál és a téglagyár kultúrotthonában is. Tehát a nyilvánosság előtt folyik a készülődés, és a kö­zönség reagálását figyelve alakítják, csiszolják az elő­adást. — Az előkészületek sokkal korábban elkezdődtek — mondja Lenkefi Konrád, az együttes vezetője, a Mici­mackó feldolgozója és rende­zője. — Régi tervünk volt ennek a nagy sikerű gyer­mekkönyvnek a bábszínpad­ra alkalmazása. Bábosaink — felejthetetlen gyermek­kori élményük hatására — adták már évekkel ezelőtt a gondolatot. 1975-ben hozzá­fogtam, azóta négy változat született, s a legutóbbival is egy esztendeje már, hogy a munkát megkezdtük. Milne könyve Karinthy Frigyes csodálatos fordítá­sában egyedülálló gyermek- világot elevenít meg. Szerep­lői nem sematikus mesefigu­rák: karakterek, erős egyé­niségek, amiknek a bábiro- dalomí híjával van. Itt nem­csak jó vagy rossz, hanem árnyalt — valódi emberi — tulajdonságok hordozói az ál­latok. Ez nagy előny a báb­színpadon is, de sok nehéz­ség rejlik szóhumorában, amit eljátszani, érzékeltetni nem kis feladat lesz. — Nagyon vigyáztam a szöveg eredetiségére, hiszen ez adja meg a darab savát- borsát. Még ahol átkötésre volt szükség, ott is ugyanezt a stílust alkalmaztam. Ah­hoz viszont, hogy az 50 per­ces előadás mozgalmas és iz­galmas legyen, olyan jelene­teket kellett kiválogatni, amelyek technikailag jól megvalósíthatók és cselek­ményesek. Ilyenek például amikor Micimackó vendég­ségbe megy, vagy a Füles születésnapja és nem utolsó­sorban a Zsebibaba elrablá­sa. Az anyag csoportosításá­nál arra is vigyázni kellett, hogy a teljes érthetőség megmaradjon, sőt azok a gyerekek is élvezzék és meg­szeressék, akik a könyvet nem ismerik. A két kötet összes szerep­lője felvonul a bábjátékban, nem is lehetett volna ki­hagyni senkit a jól ismert figurák közül. S az 'előadás meglepetést is tartogat: élő ember is játszik majd a bá­bokkal együtt. A kisfiú, Ró­bert Gida megszemélyesítője Lenkefi Péter lesz. Ez a for­ma új az együttes életében, most csinálják először. A színpad tulajdonképpen gye­rekszoba, nagy heverővei, ezen folyik majd a játék és adja vissza egy gyermek fantáziájának megelevenedé- sét. — Az élményt — reméljük legalábbis — a zene teszi teljesebbé. Zeneszerzőnk, Ká­ra Béla is békéscsabai, s így az egész produkció hazai, ö sem ismeretlen már a kö­zönség előtt, a Ki Mit Tud- ban szerepelt saját szerze­ményével. Jó zongorista és kitűnően improvizál. A nyi­tányon és a finálén kívül megzenésített három verset is a könyvből, a kedves és egyszerű dallamok többször előjönnek az előadás alatt, úgy hogy a gyerekek bizto­san még ott megtanulják és együtt éneklik majd a sze­replőkkel. Vass Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom