Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-29 / 125. szám
1977. május 29., vasárnap o Van-e parlagföld megyénkben? Beszélgetés a megyei földhivatal osztályvezetőjével Gépsor javítja a vasúti pályát Nem pihen az ágyazatrostáló gép Az utóbbi időben mind többet hallunk, olvasunk a parlagon hagyott földekről, s arról: mennyi teremhetne ezeken a területeken. Mi a helyzet a parlagföldekkel megyénkben? Erről beszélgettünk dr. Szabó Mihállyal, a Támogatják a kisiparosokat Az utóbbi időben új rendeletek jelentek meg, amelyek megfelelően biztosítják a kisipari tevékenység folytatását. Módot adnak a szakemberek létszámának növelésére is. Megyénkben — főleg a kisközségekben és a városok külső részein — vannak fehér foltok a szolgáltatásokban. Megyénkben a főfoglalkozású magánkisiparosok létszámában az utóbbi időben ugyan kisebb csökkenés következett be, azonban egyre emelkedik azoknak a száma, akik munkaviszonyuk egyidejű fenntartása mellett, szabad idejükben végeznek javító-szolgáltató munkát. Nagyobb eredmény is lehetne, ha egyes vállalatok és szövetkezetek dolgozóikat nem gátolnák meg a kisipari tevékenység gyakorlásában. A lakossági szolgáltatások igénybevételének egyszerűsítéséről és gyorsításáról kiadott könnyűipari miniszteri irányelv is — többek között — a hozzájárulások kiadására hívja fel a figyelmet. Arról van ugyanis szó, hogy sok esetben az üzemek szakemberei részt vesznek a lakosság ellátásában, mindezt azonban engedély nélkül teszik. Miután a hozzájárulás megtagadásával a szakemberek engedélyt nem kaphatnak, tevékenységüket tovább folytatják, a legtöbb esetben minden közteher viselése nélkül. örvendetes, hogy a nyugdíjas ipari dolgozók kisipari tevékenysége — bár szerény mértékben — fokozatosan növekszik. A megyében meglevő összes magánkisiparosnak tíz százaléka — csaknem 420-an — nyugdíjasként \ végeznek javító-szolgáltató tevékenységet. A rendeletek módot adnak, hogy egyes szakmákban kisipari működési engedély alapján javítószolgáltató tevékenységet végző nyugdíjasok teljes egészében megkapják nyugdíjukat, és egyéb — az ipar gyakorlásával összefüggő — kedvezményekben is részesülhetnek. Az iparhatóságok — a KlOSZ-szervezetekkel együttműködve — a lakosság jobb ellátására törekszenek, minden olyan kérelmet teljesítenek, amelynél az ipargyakorlás feltételei megvannak és a lakossági igények is indokolják. A párt- és kormányhatározatok tehát hosszabb távon biztosítják a kisipar keretein belül történő munkát. Ezt elsősorban saját munkával és a segít§ családtagok közreműködése mellett teszik lehetővé. A cél mindenképpen az, hogy az árutermelést és a közületi munkát végző kisiparosok egyre szélesebb körben kapcsolódjanak be a lakosság javítószolgáltató igényeinek kielégítésébe. Mivel ezeknek az elveknek megvalósítását a munkaviszony, valamint a nyugdíj melletti jogszerű kisipari tevékenység biztosítja a leghatékonyabb formában, ezért a tanácsok támogatják és teljesítik a megalapozott iparkérelmeket. Duna Pál, a megyei tanács vb ipari osztályának csoportvezetője Békés megyei Földhivatal földhasznosítási osztályának vezetőjével. — A határszemléknek mi a jelentősége? — A termőföldek hasznosítását állami úton is biztosítani kell. Megítélésem szerint ezzel mindenki egyetért, azonban évről évre tapasztalható, hogy jelentős termőföld marad parlagon, illetve vetetlenül. Ennek igazolására csak néhány számadatot említek, melyek önmagukért beszélnek. Megyénkben a szántóterület 408 ezer 452 hektár, s ennek 1,5 százaléka, vagyis 5785 hektár az elmúlt évben is parlagon hevert, az első határszemle idején. Sajnos októberig ebből 763 még felszántásra sem került. Az idei határszemlén szerzett tapasztalatok szerint — az összegzésük a jövő hónapban lesz —, várhatóan több a parlag- a és vetetten terület az előző évinél. A tavaszi talajművelés és vetés idején a kedvezőtlen időjárás is nehezítette a mezőgazdasági munkákat. — A legutóbbi határszemle milyen tapasztalatokkal szolgált? — A tavalyi határszemle során a parlagon talált területből a felszólítások és más inézkedések után, de még a vetési munkálatok időszakában 2877 hektárt vontak termelésbe az illetékes földhasználók. Az idei határszemle végeredményei még pontosan nem ismertek, azonban a látottak arra engednek következtetni: semmivel sem kedvezőbb a helyzet a tavalyinál. Szabad legyen néhány A Szegedi Kenderfonógyár sarkadi telepe mellett végig, amerre a szem ellát, a száradó kender kazlai. Az áztatómedencék egyik oldalán ,a beérkező növényt gyűjtik, majd géppel rakják be a medencékbe. Gép veszi ki onnan, hanem azután puszta kézzel kell a megduzzadt, mázsás kenderkötegeket át- nyalábolni, széthúzni, s kö- tegenként kupacokba rakni, vagy ahogy itt mondják: kazlazni. Ez a néhány szó édeskevés ahhoz, hogy e munka nehézségéről fogalmat alkossunk. Leginkább annak sikerülhet ez, aki régen aratott vagy más, izzasztó mezőgazdasági munkát végzett. S persze legjobban az tudja, aki csinálja. Mint például — immár 13 éve — Gyulai Imre, az áztatóbrigád vezetője. — Van olyan — mondja —, hogy a kéve viszi az embert, s nem az ember a kévét ... Az idén kaptak béremelést. Mi tagadás, keveslik. És nem csak ebben látják a bajt. — Sajnos, ebben a brigádban mindig jönnek-mennek az emberek — folytatja a brigádvezető. — Ezért sem tud itt nálunk kialakulni egy szocialista brigád. Higgye el, munka után mi már csak összecsuklani tudunk, nincs már nekünk kedvünk semmihez se ... .Ezért aztán úgy érezzük, hogy ezt a mi brigádunkat elnyomják. Jutalomosztáskor mi csak ülünk a pádon, mint a dróton a fecskék... Ugyanez a véleménye a brigád többi tagjának, többek közt Bódi Károlynak is. A telep vezetőit megkérdezve azonban kiderül az is, hogy a brigádalakítással szemben Gyulaiékban egy bizonyos fokú indokolatlan ellenállás is kialakult, meg az is, hogy például tavaly esetet megemlítenem, ahol az elmúlt év hasonló időszakában nem volt parlagföld, de most találtak. így Dobozon 150 hektárt, Mezőgyánban 167 hektárt. Újkígyóson 100 hektárnyi az a terület, ahonnan a vetés a belvíz miatt kipusztult, s most üresen áll. A tanácsi szakigazgatási szervek és a földhivatalok júniusban ismét helyszíni szemlén ellenőrzik a hiányosságok megszüntetését. Ahol parlagföldet találnak, ott élnek a jogszabályban előírt felelősségre- vonással. — A mezőgazdasági üzemeket a határszemlék hogyan serkentik, mit tesznek és tehetnek a parlagföldek megműveléséért? — A nagyüzemek vezetői jól tudják, hogy az irányításuk alatt álló minden négyzetméter termő- vagy termelésre alkalmas területen terményt kell előállítaniuk. Az viszont már előfordult, hogy a nagyüzem felelős vezetője valami ok folytán csak a határszemle során szerzett tudomást egy-egy terület parlagon maradásáról. A határ- szemle-bizottságok, amelyek az üzemek felelős vezetőit is bevonják a felmérésbe, a helyszínen egyeztetik az állami nyilvántartásba vett területeket. A bizottságok egy-egy terület parlagon hagyásának okait is vizsgálják, megállapításaikat jegyzőkönyvbe rögzítik. A mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek több lehetőségük van a parlagföldek termelésbe vonására, illetve a parlagon maradás okainak megszüntetésére. Például a csaknem 40 ezer forintot kaptak jutalomként, béren felül. (Annyi azonban ide kívánkozik megjegyzésül — s ezzel valamennyien egyetértettünk —, hogy a brigádmozgalom elbírálását még véletlenül sem, egy kicsit sem szabad összemosni a mindenki számára kötelező termelőmunka értékelésével, mint ahogy az sem megengedhető, hogy e kettő összefüggéséről — akár okkal, akár ok nélkül — téves elképzelések alakuljanak ki a dolgozók körében.) De menjünk tovább! Ahogy a gondosan szárított kender bent az üzemcsarnokban végighalad a gépsoron, mind finomabb és finomabb fonal, zsineg lesz belőle. Késztermék; vagy további alapanyag szövethez, kötélhez, ponyvához. A vállalat vezetőit mostanában kettős cél vezeti. Egyrészt el kell érni, hogy elegendő kendert kapjanak a termelőktől. Ez a több évre kötött szerződésekkel a jelek szerint megoldódik. Másrészt az a törekvésük, hogy a kendergyárakban, így Sarkadon is, minél készebb, minél jobban, könnyebben értékesíthető terméket állítsanak elő. Fontos ez azért is, mert nemcsak a fővárosban, hanem történetesen Szegeden is kevés a munkaerő, s ráadásul ez a kevés is csak olyan munkát vállal, amit korszerű gépeken végezhet el. Ebben azonban a sarka- diak szempontjából nem az a fontos, miért változtat, újít a központ, hanem az, hogy az új gépek Sarkadra is könnyebb munkát, kedvezőbb lehetőségeket hoznak. Puskás Pálné már ezt az igényesebb munkát, az úgynevezett kártolást csinálja. A gépből kijövő kenderkóc oldalt egy dobozba tekeredik, s a dobozban egy műanyag zsák várja. Egy ötletesen tanyahelyek, s azokon levő esetleges fa és hajtások kiirtása, az adott területen olyan vetésszerkezet kialakítása, ami ott a technológiák szerint lehetséges, belvíz- és talajvízi ártalmak megszüntetésére — vízrendezésre — szükséges intézkedések megtétele, a gépekkel nehezen művelhető területeknek a tagok részére történő átadása. — Országosan milyen segítséget, ösztönzést kapnak a parlagföldek megművelésére a gazdaságok? — Nagyüzemeinket államunk évek óta jelentős pénzbeli támogatással segíti a meliorációs tervek elkészítésében, azok kivitelezésében. Ugyancsak jelentős az olyan állami támogatás is, amit erdőtelepítésre, gyeptelepítésre kapnak a gazdaságok, ha ezzel élelmiszer-termelésre nem alkalmas vagy jövedelmezően ilyen célra nem megfelelő területeket telepítenek be. Megyénk nagyüzemei az elmúlt, de a jelenlegi ötéves terv időszakában is jelentős állami támogatást kaptak az említett célokra. Végezetül megemlíteném, hogy az idén megjelent tartós földhasználati lehetőséget biztosító jogszabályok vagy az elmúlt év második felében megjelent öntkéntes földcserék és földrendezéseket szabályozó jogszabályok is számos lehetőséget adnak nagyüzemeink vezetőinek, hogy egyre korszerűbbé és biztonságosabbá tegyék a használatukban levő mezőgazdasági vagy arra gazdaságosan alkalmassá tehető területükön a termelést. Éppen ezért javaslom nagyüzemeinknek, hogy éljenek a jogszabály adta lehetőségekkel, amelyhez földhivatalaink minden segítséget megadnak — mondotta befejezésül dr. Szabó Mihály. szerkesztett kar azután le is nyomja a kócot; a dobozt Puskásné szétnyitja, és kiveszi a zsákot. Kötél lesz belőle: Görögországba szállítják. — Huszonegy éve jártam ki a nyolc osztályt — vallja Puskásné. — Most szakmunkástanfolyamra járok: hetente kétszer van foglalkozás, itt, a gyárban. Tizenhatan vagyunk: ha levizsgázunk, kenderipari szakmunkások leszünk. — Miért tanul? — Örülök neki, ha valamit megtanulok és hasznát veszem. Például a szálak finomságát az iparban egy számmal jelölik. Felfedeztem ezt a számot a harisnyanadrágon is. Most már tudom, mit jelent. Apró öröm ez, de öröm... A férjem meg a két fiam> is becsülnek azért, hogy nekivágtam ... A fejlődés együtt jár a munkakörülmények javulásával. Tavaly elkészült a fűtőberendezés, amely télen meleg levegőt áraszt a műhelybe, nyáron viszont hűti. Korszerűsítik az üzemi fürdőhelyiséget is. —j Azelőtt olyan por volt, hogy' nem lehetett látni! — jegyezte meg valaki a tavaly elkészült szellőzővel kapcsolatban. Ez azonban még nem minden, amiben a sarkadi kenderfonóban is előbbre kell lépni. — Átlagosan kétezer-ket- tőszázat keresek havonta — mondta a gép mellett egy fiatalasszony. — A por tényleg kisebb, mint volt; * nem is ez a baj, hanem hogy kevés a pénz. Itt is fogom hagyni a telepet nemsokára ; ennyiért nem érdemes három műszakban dolgozni... Nos, az azóta ismertté vált intézkedések az ő gondján is segítenek. Varga János Az aláverő gépet ágyazatrostáló, majd ágyazatrendező gép követi, végül egy másik aláverő gép zárja a sort. Az egésznek a lelke az osztrák Plesser—Theurer ágyazatrostáló gép, amely az ágyazati anyagot felszedi, megrostálja, a zúzott követ visz- szahelyezi, míg az évek során lerakodott földet, valamint más szennyeződést összegyűjti és a pályától kissé távolabb leszórja. Egy óra alatt 200 métert halad előre és végzi el a többrétű feladatot. Ilyen teljesítményhez 200 embernek egy napi munkájára volna szükség. A gépsor most nem mesz- sze a kétegyházi állomástól, a Békéscsaba—Lökösháza közötti vasútvonalon javítja a pályát. Emiatt naponta 5 és fél óráig szünetel itt a forgalom. Lökösháza—Kétegyháza között a személyszállítás vonatpótló autóbuszokkal történik, a tehervonatok azonban várakoznak. Ám azon a szakaszon, amit a gépsor maga mögött hagy, óránként nem 40 vagy 60, hanem ismét 100 kilométeres sebességgel haladhatnak a vonatok. A felépítmény szempontjából legalább 10—15 évig teljes biztonsággal. Békéscsaba és Lökösháza között június 3-ig tart még a munka, aztán már sehol sem lesz sebességkorlátozás. A gépsor elhagyja Békés megyét, csak augusztusban tér vissza ismét, amikor a Hármas-Körös gyomai hídjának a megerősítése elkezdődik. Akkor a gyomai és a nagy- laposi vasútállomás között javítja majd a pályát. A munkálatok alatt — ami másfél hónapig tart — a Békéscsaba—Budapest közötti forgalom a Körös régi (a dé- vaványai vonal) hídján bonyolódik le. A megye mellékvonalain, amelyeken a gépsor nem alkalmazható, folyamatosan átépítéssel, illetve felépítmény- cserével növelik a teherbíróképességet és teszik lehetővé azt, hogy mindenütt óránként 40—60 kilométeres sebességgel közlekedjenek a vonatok. P. B. A zúzott követ az ágyazatrendező gép elsimítja Fotó: Gál Edit Szekeres András Kendertenger \
