Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

1977. május 4., szerda Közúti közlekedésünk — rendőrautóból nézve A Békés megyei Közleke­désbiztonsági Tanács a kö­zelmúltban tartotta plenáris ülését. Itt hangzott el: me gyénkben tavaly az előző szomszédos megyék közleke­dési rendőrei, valamint a KPM, a Volán ellenőrei, a honvédség képviselői és az önkéntes rendőrök. Fél 3 folytatja útját. Mi is elindu­lunk, s a szemben jövők villogással, körzéssel adják tudtunkra: „a közelben van­nak a közlekedésiek!” — Nagyon sokan semmi­be veszik a stoptáblát, néz­zük meg a kondorosi elága­zást — javasolja Baji fő­törzsőrmester. S nem kell sokáig várni. A járművek megállás nélkül — vezető­jük körültekintés nélkül — kanyarodnak a 44-es útra. Természetesen a „belépőt”, vagyis a helyszíni bírságot leróják, mint például az FM-68-69 és az FM-68-71 rendszámú teherautók. Átülök Koczka János őr­mester kocsijába, aki Szol­nokról jött, s együtt folytat­juk tovább utunkat. Köz­ben az eddig észleltekről be­szélgetünk, s egyöntetűen megállapítjuk: gyarapodtak a gyorshajtók. Ezt bizonyít- -ja, hogy több motoros túl­lépte a megengedett sebes­séghatárt, mint például az OK-46-34-es MZ kilencven kilométeres sebességgel ha­ladt. — Mindig leslusszol, ezért húzattam — magyarázza a motoros. — Még ez a szerencse, mert egyébként jobban szá­guldozott volna — válaszol az őrmester és átadja a be­fizetési csekket. Sötétedéskor érünk Oros­házára. A KPM Autófel­ügyeletétől Priskin László főelőadó és Zsíros Sándor főelőadó, valamint Szabó Pál főtörzsőrmester ellenőrzi a forgalmat. — A vállalati járművek többségét jogszerűtlenül használják — kezdi sorolni Zsíros Sándor. — A mu­lasztást zömmel nem a gép­kocsivezetők, hanem a szál­lításvezető gépjármű-elő­adók követik el, ugyanis ki­töltetlenül adják ki a me­netleveleket. — Nem értem a kerékpá­rosokat — szólal meg Sza­bó Pál főtörzsőrmester —, a járművek nagyobb hányadán van lámpa, mégsem kap­csolják be azokat. Felelőt­lenek az emberek... Időközben néhány gépjár­mű várakozik. Apróbb hiá­nyosságok, szabálytalanságok szinte mindegyiken felfedez­hetők. — Itt van ez a kocsi — mutatja Szabó főtörzsőrmes­ter —, a tompított világítás­nál^ és a ködlámpának egy kapcsolóval kell működnie. Ez esetben külön működtet­hető mindegyik. A ködlám­pák úgy vannak felszerelve, hogy bizonyos szögben ta­karják az irányjelzőt. Csütörtökön már hajnal­ban elindulnak az ellenőrző járművek. A megyei KBT kezdeményezésére az Uni- verzál egy kis tehergépko­csija kerékpár-felszerelések­kel rója az utakat. A cso­magterén névtáblák, csen­gők, dinamók, első, hátsó vi­lágítási felszerelések, izzók várnak gazdára. Csanádapá- cán áll meg először a kocsi. Baukó András rendőr fő­törzsőrmester egyik segítő­társa Lukoviczki János, az Univerzál eladója. Aki nem akart büntetést fizetni, az a helyszínen megvásárolhatta a hiányzó felszereléseket. — Inkább itthagyom ezt a tragacsot — mondja az ütött-kopott kerékpár fiatal gazdája. — Messze lakom, meg aztán pénzem sincs — próbál alkudozni. Aztán eredményes a meggyőzés, alig 10 perc múlva megvet­te a felszerelést, a régi lám­pafejet pedig nagy ívben el­dobta. — Az első napon alig hat óra alatt 1600 forint értékű felszerelés talált gazdára — magyarázza a fiatal eladó. Ez sok vagy kevés? önma­gában is szép summa, de ha figyelembe vesszük, hogy néhány forint értékűek ezek a felszerelések, bátran kije­lenthetjük: bizony sok ke­rékpár gurul hiányos felsze­reléssel. Ebben pedig a ke­reskedelem is ludas, mert az új kerékpárokat világítás nélkül hozzák forgalomba. A kétnapos akció során 2445 gépjárművet ellenőriz­tek. Nyolcvanhat jármű tu­lajdonosát — ittas vezeté­sért, gyorshajtásért, elsőbb­ségadás elmulasztásáért, szabálytalan előzésért, a vi­lágítási szabályok megszegé­séért — feljelentették, 284 gépjárművezetőt figyelmez- tettek, 200 esetben helyszí­ni bírságot róttak ki. Egy jogosítványt és egy forgal­mi engedélyt a helyszínen bevontak. Kirívóan durva szabálysértést nemigen ta­pasztaltunk, apróbb szabály­talanságot viszont tömegé­vel. Szekeres András — A vállalati gépjárművek többségét jogszerűtlenül hasz­nálják évhez képest 11 százalékkal nőtt a közúti közlekedési balesetek aránya. A szak­emberek — vizsgálatok és elemzések nyomán — rámu­tattak arra, hogy a balese­teknek csaknem 98 százalé­ka felelőtlenségből ered. Leg­gyakrabban a gyorshajtás, a szabálytalan előzés, az el­sőbbségadás elmulasztása, valamint az ittas yezetés okoz balesetet. Április 27-én és 28-án me­gyénkben is — az országos közlekedésbiztonsági akció részeként — fokozott közúti ellenőrzés volt. — A kétnapos akció cél­ja egyebek között a közúti fegyelem megszilárdítása, a közlekedési balesetek, sza­bálysértések megelőzése, és azok megakadályozása — mondta az eligazításon Bal­ta János, a Békés megyei RFK közlekedési osztályá­nak vezetője. Az előre megszervezett, részleteiben is kidolgozott akcióban részt vettek a me­gyei állományon kívül a után néhány perccel indul­tak a kocsik. Baji Ferenc főtörzsőrmesterrel, Bodonyi József honvéddel és Tóth Sándor önkéntes rendőrrel az AGROKER gépkocsiján indultunk a 44-es úton. Bé­késcsabán, a Szarvasi út és a Berényi út kereszteződésé­ben ketten erőszakoltak ki elsőbbséget. A megyeszék­hely határában az egyik par­kolóban álltunk meg. A kö­zeli homokbányához egymás után érkeztek a teherautók, vontatók — persze ellenőrzés után. A félszáz igazoltatott járművezető közül ketten fi­zettek helyszíni bírságot. —' A műhelyből jövök — magyarázza a VK-70-83 rendszámú vontató vezető­je, s okmányokkal is igazol­ja. A pótkocsi féke nem fog. Vajon milyen lelkiismeret­tel engedte ki a műhelyből a szerelő? A parkolóban az UR-45-16-os Zsiguli tulajdo­nosa gyorsan lecseréli a „tü­kör radiált” — így nevezik a simára kopott futófelüle­tet, majd a jó gumikkal Dicsérő oklevél Családos üdültetés—1977 — Az idén 375 ezer ember pihen majd a szakszervezeti üdülőkben, 423 millió forint állami hozzájárulással. Ha összehasonlítjuk ezt az 1949. évi 85 ezer fős üdülői lét­számmal és az akkori 30 milliós állami támogatással, a számadatok érzékletesen illusztrálják a fejlődést. A né­pességpolitikai határozat támogatására több örvendetes intézkedést kezdeményzett a SZOT elnöksége az elmúlt években. Ezek egy részét kísérleti formában valósították meg eddig. A békéscsabai Városi Ta­nács költségvetési, építőipari üzeme 1976-ban a tervezett 44 millió forint helyett — minőségi kifogás nélkül — 48 millió forint termelési értéket teljesített; másfél millióval többet, mint 1975-ben. Az eredményt jobb szervezett­séggel, kellő műszaki előké­szítéssel érte el, ami párosult a dolgozók szorgalmával. Egyebek közt a József Attila- lakótelepen 75 személyes böl­csődét, valamint orvosi ren­delőt épített, nyolc tanterem­mel bővítette az 1-es számú iskolát, az 5-ös és 6-os számú iskolának tornatermet létesí­tett. Elkezdte az állattenyész­tési felügyelőség szociális lé­tesítményének az építését. Végrehajtotta az iskolák, óvodák és más intézmények felújítását és részt vett a bel­vízelhárítási munkákban is. Fejlődött a szocialista munkaverseny, melynek ke­retében öt brigád kapta meg az arany, hét az ezüst, hét a bronz fokozatot, kettő pedig a szocialista címet. Az üzem az elmúlt évi eredménye alapján kiérde­melte a megyei tanács elnö­kének dicsérő oklevelét, me­lyet a napokban ünnepélyes keretek között vett át. Ez al­kalommal Földesi Lajos fű­tésszerelő, Karlik Pál kőmű­ves, Petrus István gépkocsi- vezető, Marik János ács és Csaj ági András lakatos Ki­váló Dolgozó kitüntető jel­vényt kapott. Sokan pénzju­talomban részesültek. Milyen kedvezméhyeket véglegesítenek, milyen előny­ben részesítik a kisgyermeke­seket és a nagycsaládosokat? — kérdezem Kovács Istvánt, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Üdülési és Szanató­riumi Főigazgatóság vezető­jét. — A családos üdültetésben résztvevő gyermekek alsó korhatárát a három évről két éves korra szállítottuk le. Más szóval, az érintett szü­lőknek és nagyobb testvé­reknek elvileg csak két évig kell nélkülözniük ezt a társa­dalmi kedvezményt... A kis- mamás, kisbabás üdültetést 1975-től kísérleti jelleggel ve­zettük be a soproni Textil­munkás. a balatonlellei' Di Vittorio, a leányfalui Építő­munkás, s a mátraházai Vas­utas üdülőkben. Azokat az édesanyákat, illetve szülőket utaltuk ide, akiknek a cse­csemőjük betöltötte a hat hó­napot. Az üdülőket alkal­massá tettük a bébik fogadá­sára; fürdőzési, mosási, szá­rítási feltételeket teremtet­tünk, valamint megfelelő ét­keztetést, s külön teakonyhá­kat hoztunk létre, ahol a ma­ma maga is elkészítheti gyer­mekének az ételt az üdülő­től kapott nyersanyagból. Ezt a fajta üdültetést most vég­legesítjük. Mint ismeretes, 1974. óta a harmadik gyerek után a szülőknek nem kell térítési díjat fizetniük. Ez a SZOT elnökségi határozat azt is előírja, hogy a szak- szervezetek az úgynevezett üdülési alapból segítsék a nagycsaládosokat a megérde­melt kéthetes pihenéshez. Eb­ből az alapból a gyermeküket egyedül nevelő szülők is ré­szesülnek. Számosán közülük teljesen ingyen jutnak a be­utalókhoz. — Tudomásom szerint a gyógyüdülő-beutalók iránt nagy az igény a családosok körében is. Milyenek a lehe­tőségek e téren?- Néhány kisebb gyógy­üdülőben — Hévízen, Hajdú­szoboszlón és Debrecen­ben —, ahol a szobák alápte- rülete ezt lehetővé tette, to­vábbi ágyak elhelyezésével családos üdültetést szervez­tünk. így reumatikus bántal- makban szenvedő szülők helyzetét segítjük. Minden igényt természetesen nem tu­dunk kielégíteni. Más csalá­dos üdülőkben, ahol az építé­si adottságod ezt lehetővé te­szik, szobák egybenyitásával oldjuk meg a három-, négy­gyermekes családok elhelye­zését. Ezzel az intézkedéssel ugyan kevesebb családot, de több nagycsaládot tudunk üdültetni. A személyek szá­ma tehát nem csökkent, csak az összetétel változott, úgy gondoljuk, szerencsésen. De esetenként nyolc-tizenkét gyerekes családok pihenését, gyógyulását is lehetővé tet­tük és tesszük az idén is, két vagy három családos beutaló összekapcsolásával. A szak- szervezeti alapszervezetek és a vállalati gazdasági vezetők természetesen megfelelő ösz- szeggel támogatják ezeket a családokat. — Milyen új létesítmé­nyekkel gyarapodnak az idén? — Több családos-, felnőtt- és gyermeküdülőt adunk át hamarosan: elkészült a ba- konybéli kis faházas telep, Balatonbogláron a Liget Kemping Üdülő (korszerű hideg-meleg zuhannyal fel­szerelt faházakban), felújí­tottuk az alsóőrsi kemping telepünket hasonló módon. A tavaly létesített szántódi Rév Kemping turnusonként 92 nagy család befogadására alkalmas. Hamarosan elké­szül a 300 férőhelyes bükk­fürdői gyógyüdülő, amely­nek 150 szobájában szintén egy- és kétgyermekes csalá­dokat tudunk elhelyezni. Hajdúszoboszlói üdülőnkben 150 szobát tudunk a nagycsa­ládosok rendelkezésére bo­csátani. Megszüntettük a korszerűtlen zirci, bakonybé- li és balatonalmádi kempin­geket, s az idén ezeken a he­lyeken is kényelmes faházas telepeket létesítünk. Hama­rosan befejezzük a lillafüre­di SZOT-üdülő felújítási munkálatait is. ónody Éva Szemben a szemüvegekkel Pititátusz ógörög filozófus írta egyik tanulmányában: a várakozás olyan magasz­tos állapot, ami attól izgal­mas, hogy nem lehet tudni, meddig tart. Nos, a szem­üvegre várók ezrei aligha osztják a bölcs szavait. Leg­feljebb a bizonytalansággal értenek egyet, hiszen sok­szor hónapok is eltelnek, míg megkapja valaki a megren­delt, nélkülözhetetlen szem­üveget. Vajon mi ennek az oka és lesz-e változás az el- kövétkezendő években? Néz­zünk tehát szembe a szem­üvegekkel. DI0PTRIÍK Megyénkben Orosházán, Gyulán és Szarvason van ugyan OFOTÉRT-szaküzlet, a munka nagy része azonban a kiemelt békéscsabai 100-as számú boltra hárul. — Évente 23 ezer recept­re kell elkészíttetnünk a szemüvegeket — tájékoztat Kiszely Pál, az üzlet vezető­je. — Ezenkívül -6—8 ezerre tehető a magánvásárlás és legalább 10 ezer napszem­üveget értékesítünk. — Mennyi a vállalási idő? — A legkevesebb 24 óra. Természetesen vannak olyan kisebb javítások, amelyeket a vevő meg is várhat. A szé­riagyártású lencsékkel általá­ban nincs baj, amit az is bi­zonyít, hogy az átlagos vál­lalási idő egy hét. Bizonyos dioptriájú, különleges len­csék beszerzése viszont már hosszadalmasabb. Ezeket a budapesti központ rendeli meg, s havonta kétszer szál­lít. Ez azt jelenti, hogy mi hat hét után reklamálha­tunk. Aztán vannak olyan munkák, melyeket csak a fő­évvel ezelőtt a bolt kirakatá­ban látta meg a pályázatot és jelentkezett. Miért? — Akkor fejeztem be a 8. osztályt — mondja a fiatal- asszony. — Két éven át Pest­re jártam iskolába. Mindig érdekelt a fotózás, az opti­kák csillogó világa. Tiszta, érdekes munka ez. Annyira megszerettem, hogy még Vésztőről is hajlandó vagyok bejárni. — Mik a tervei? — Albérletben lakunk. Férjem a helyi tanácsnál dolgozik, ősszel beiratkozom a gimnáziumba. A fizetésem 2200 forint havonta, de az ingázás sokba kerül. Jó len­ne később Vésztőn elhelyez­kedni,* csakhogy a szakmám­ban aligha lesz rá lehetőség. Mit mond Sárosi Gézáné, akinek ügyes kezei alól ha­vonta hat-, hétszáz szemüveg kerül ki? — Két éve vagyok ebben az üzletben. Azelőtt 14 esz­tendeig Budapesten, a Váci utcai OFOTÉRT volt a mun­kahelyem. Bizony nekem sem könnyű mindennap Gyomé­ról bevonatozni. Itt meg hajtani kell, hiszen teljesít­ményben dolgozunk, osztá­lyozzák a munkánkat. Rajzo­lok, körbevágok, csiszolok szinte megállás nélkül. Olyan szigorúak a szabványok, hogy egy milliméter eltérés sem lehet. Persze ez engem nem zavar. Megkeresem egy hónapba a 2600—3000 forin­tot. Csak az a baj, hogy nincs megfelelő csiszológé­pünk. TÍVLRT0K Egy biztos: nincs könnyű dolga az OFOTÉRT-nak. Or­szágos vállalat lévén nagyon városban tudnak elvégezni. Ilyen a» műanyag lencsék csiszolása, lencseszínezés, forrasztás. — Milyen az áruellátás? — Sokáig valóban egyenet­len volt a termelés, akado­zott a szállítás. A MOM ,és a szakminisztériumok együt­tes erőfeszítése révén az el­múlt évben sokat javult a helyzet. Jelenleg például 60 —80 féle keret áll a lakos­ság rendelkezésére. A speci­ális üvegekre viszont még mindig tovább kell várni. Tehát. pótszemüveg beszer­zése mindenképpen indokolt. EMBEREK De, ha van is lencse, ke­ret és egyéb alkatrész, mit ér, ha nincs ember, aki dol­gozzon. Erről Kiszely Pál így beszél: — Ez egy különleges fog­lalkozás. A látszerész és a kereskedői szakma keveréke. Mindkettő alapos elsajátítá­sához hosszú idő szükséges. A fiatalok nem ismerik a lehetőségeket. Évek óta alig akad jelentkező. Az üzle­tünkben most nyolcán dolgo­zunk, ketten gyes-en van­nak, ketten pedig katonák. Forgalmunk 1972-ben kettő, tavaly már 5,5 millió forint volt, változatlan létszám mel­lett. Legalább négy szakem­berre lenne szükségünk. Lévai Istvánná eladó hat sok szaküzletet kell ellátni, irányítani, ellenőrizni. Mint láttuk, a gépesítés sem meg­oldott teljesen, s a szakem­berképzés is nehézkes. Mi le­het a jövő útja? Az üzletvezető a szerve­zés fontosságát taglalja: — A, csiszológépek drágák, ráadásul csak dollárért sze­rezhetők be. Néhány beren­dezést pedig a kisebb üzle­tekben egyszerűen nem lehet kihasználni, működésük gaz­daságtalan. Éppen ezért 1980- ig megépül a központi szem­üvegkészítő üzem Budapes­ten. Nálunk csak mintadara­bok lesznek, a forgalmat postán bonyolítjuk le. így tovább javulhat a minőség, az ellátás, és kevesebb szak­emberre lesz szükség. Mit lehet mindezekhez hozzátenni? Talán csak any- nyit, hogy az utóbbi időben valóban gördülékenyebb a szemüvegellátás, -javítás. A 'távlati elképzelések sem rosszak. A hatékony iizem- és munkaszervezés sokat se­gíthet, ha az nem megy a vidéki üzletek ellátásának a rovására. A legfontosabb mégis csak az, hogy az úgy­nevezett különleges lencsék is mindenkor rendelkezésre álljanak. Mert szemüvegre várni nem valami magasztos állapot, különösen akkor, ha valaki a munkáját enél- kül képtelen ellátni. Seres Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom