Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-28 / 124. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! NÉPÚJSÁG D MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TDNÁCS LÁPJA 1977. MÁJUS 28., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Magyar—román baráti találkozó Elutazott Budapestről dr. Rudolf Kirchschläger A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága tit­kárságának szervezésében tegnap, május 27-én magyar —román baráti találkozót rendeztek Békésen. Ez alka­lomra megyénkbe érkezett Pavel Platona, a Román Szo­cialista Köztársaság nagykö­vetségének kultúrattaséja. A vendéget és feleségét dél­előtt a HNF megyei titkár­ságán fogadták. A baráti ta­lálkozón jelen volt: Szikszai Ferenc, az MSZMP Békés megyei bizottsága munka­társa, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Szi­lágyi Péter, a Magyarorszá­gi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára. A testvéri román nép ma­gyarországi képviselőjét Vichnal Pál, a HNF Béke és Barátság Munkabizottságá­nak megyei titkára köszön­tötte. A továbbiakban a szomszédos szocialista or­szág kultúrattaséját tájékoz­tatták megyénk politikai, kulturális életéről. A baráti beszélgetés alkalmával szót A KISZ Békés megyei bi­zottsága tegnap, május 27-én a 11. világifjúsági találkozó megyei előkészítésének fel­adatairól tárgyalt. Az 1978- ban Havannában, Kuba fővá­rosában megrendezésre kerü­lő VIT hazai, tömegpolitikai előkészítésére összehangolt politikai, kulturális és sport­jellegű programot szerveznek a jövő év első felében me­gyénkben. A KISZ megyei bizottsága elfogadott felkészülési terve tartalmazza a központi akció­kat, de továbbra is meghatá­rozó szerepet kapnak az alap­szervezetek, KISZ-csoportok önálló kezdeményezései az üzemi, községi rendezvénye­ken. Ezeken részt vesznek az úttörők is életkoruknak meg­felelő konkrét feladatokkal. A megyei rendezvénysoro­zat megnyitóját Orosházán 1978. április 23-án, az ifjúság nemzetközi szoliraditási nap­ján, DlVSZ-vezetők jelenlé­tében rendezik. Ezt követően kerül sor a „kis VIT”-re Bé­késcsabán, melyen részt vesz­nek a VIT-re utazó Békés megyei delegáció tagjai és a hazánkban tanuló külföldi diákok csoportjai is. Ezután ifjúmunkás kempingtalálko­zó, Expressz sportnap az ak­ció következő állomása. A programot sport, kulturális rendezvények, vetélkedők, filmvetítések színesítik. Eze­ken a fiatalok megismerked­hetnek a VIT eddigi országai­val, népeivel, Kubával és Havannával. A rendezvények politikai tartalma: szolidari­tás a haladásért, a békéért küzdő népekkel. A fesztivál jelmondata: „Antiimperialis- ta szolidaritás, béke és barát­ság”. A megyei rendezvé­nyek szervezésében, melyek­váltottak megyénk és az Arad megye közötti kulturá­lis és politikai kapcsolatok évtizedes alakulásáról. Pavel Platona kultúrattasé hangsúlyozta; mindig öröm a nagykövetség számára, ha Békés megyében szerveznek baráti rendezvényt. A mos­tani találkozónak különösen jelentőséget ad, hogy egybe­esik a román állam függet­lenségének 100 éves évfordu­lójával és több mint har­mincéves szocialista fejlő­désével. Délután Pavel Platona vendéglátói társaságában Bé­késre utazott, ahol találko­zott a város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetőivel, majd kiállítást nyitott meg a kosárüzemi vállalat kultúrhelyiségében, a Román Szocialista Köztár­saság 30 éves fejlődéséről, valamint a román állam megalakításának 100 éves évfordulója alkalmából. re egyébként VIT-emblémá- val díszített trikók, kendők, sálak, sapkák is készülnek, a KISZ-bizottság számít a me­gye ifjúságának aktív részvé­telére. Addig is a körültekin­tő előkészítésen van a hang­súly. Pénteken délután elutazott Budapestről dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnö­ke, aki Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének meghívására hivatalos láto­gatást tett Magyarországon. Az osztrák államfővel együtt elutazott felesége, Herma Kirchschläger valamint kísé­rete, amelynek tagja volt dr. Willibald Pahr külügymi­niszter, dr. Alfred Weihs, a köztársasági elnök kabinetjé­nek igazgatója, dr. Ludwig Steiner nagykövet, a kül­ügyminisztérium politikai igazgatója, dr. Josef Meisl, a kereskedelem- - és- iparügyi minisztérium csoportfőnöke, dr. Gerhard Gmoser nagykö­vet, a külügyminisztérium protokollfőnöke is. Az elutazó államelnököt és a- kíséretében levő személyi­ségeket ünnepélyesen búcsúz­tatták a Keleti pályaudva­ron, amelynek épületét és a teret osztrák és magyar zászlókkal, búcsúfelirattal díszítették. A téren csapat- zászlóval felsorakozott a ma­gyar néphadsereg díszegysé­ge. A búcsúztatásra megjelent Losonczi Pál és felesége, Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, dr. Tra­utmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Cseter- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügy­miniszter, Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi: mi­niszter, Karakas László munkaügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter, dr. Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter, Bor­bély Gábor, Pióker Ignác és Úszta Gyula, az Elnöki Ta­nács tagjai, Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács elnö­ke, Rácz Pál külügyi állam­titkár, dr. Várkonyi Péter ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, Rónai Rudolf, a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­nek elnöke, s a politikai élet több más vezető személyisé­ge. Ott volt a búcsúztatásnál dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövete. Az osztrák vendégek búcsúztatására megjelent a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és .tagja is. Eljöttek a búcsúztatásra a magyaror­szági osztrák kolónia tagjai is. Díszjel harsant, a katonai egység parancsnoka jelentést tett dr. Rudolf Kirchschlä- gernek, majd felcsendült a magyar és az osztrák him­nusz. Az osztrák államfő Lo­sonczi Pál társaságában el­lépett az egység előtt és kö­szöntötte a katonákat. A vendégek szívélyes búcsút vettek a magyar közéleti ve­zetőktől, a diplomáciai kép­viseletek vezetőitől és tagjai­tól. Losonczi Pál beszállás előtt baráti kézfogással vett búcsút Ausztria államelnö­kétől, majd a vonat néhány perc múlva a Rákóczi-induló hangjai mellett gördült ki a pályaudvar csarnokából. Dr. Nagy Lajos, a Magyar Nép- köztársaság bécsi nagyköve­te és felesége, valamint Nagy Lajos, a Külügyminisz­térium protokollosztályának vezetője a magyar határig el­kísérte az osztrák vendége­ket. * * * A látogatásról szóló közös közleményt lapunk második oldalán közöljük. Az orosházi Dózsa Tsz-ben nagy területen termesztenek lucernát. Az első kaszálás jó termést hozott, egy-egy rendsodrógép naponta 15 hektáron, forgatja meg az értékes szálas takarmányt Fotó: Veress Erzsi Megyénk ifjúsága készül a 11. VIT-re Orosházán, a Petőfi Művelődési Központ előcsarnokában ér­dekes kiállítást nyitottak: bemutatják a gyopárosi képzőmű­vészeti szaktábor részvevőinek legszebb alkotásait. A fest­mények, kisplasztikák, kerámiák orosházi, nagyszénási, gá- dorosi, tótkomlósi, csanádapácai, békéssámsoni, gerendás!, szentetornyai és rákóczitelepi pajtások alkotásai. Képünk: az orosházi iskolások nagy érdeklődéssel nézik végig a kiállítást Fotó: Veress Erzsi Természeti kincseink A növekvő termelés ha­zánkban is egyre nagyobb igényt támaszt az energiahor­dozókkal és a nyersanyagter­melő ágazatokkal szemben. A megnövekedett kereslet miatt felszökő árak a figyelmet ha­zai természeti kincseink ismé­telt számbavételére irányítot­ták. Ez megyénkben is meg­történt és az erről szóló je­lentést tegnap tárgyalta a me­gyei gazdasági és szövetke­zetpolitikai bizottság, mely Csatári Bélának, a megyei pártbizottság titkárának el­nökletével tartotta ülését. Megállapította a bizottság, hogy a jelentős szénhidrogén feltárási eredmények ellené­re Békés megye legfontosabb természeti kincse továbbra is a termőföld. A nagyüzemi szántók többsége az ország legjobb minőségű, legnagyobb termőképességű területei közé tartozik, ezért nemcsak me­gyei, hanem országos érdek is a békési termőföldek ésszerű hasznosítása és védelme, mi­vel a befektetések megtérülé­se itt a legkedvezőbb. Meg kell állítani a termőföldterü­let további csökkenését, ugyanis az utóbbi tíz évben csaknem 4400 hektárt vontak ki a mezőgazdasági termelés­ből. Békés megyében a termé­szeti adottságok következté­ben fontos szerepe van a víz­nek, a vízzel való tervszerű gazdálkodásnak. A megye te­rületének mintegy kétharma­da — 3591 négyzetkilométer — mélyfekvésű árterület, ahol több mint negyedmillió ember él. Ennek a területnek a védelmét 341 kilométeres árvízi fővédvonal, 111 kilomé­ter másodrendű védvonal, va­lamint 165 millió köbméteres térfogattal 3 árvízi szükség- tározó biztosítja. A vízrendezés, a belvizektől való mentesítés egyben a ter­mőföldek hatékonyabb hasz­nosítását is jelenti: A belvíz- mentesítést a szivattyútele­pek és csatornahálózatok biz­tosítják, de kapacitásuk nem elegendő. Jelenleg a vízrende­zést igénylő terület 27 száza­lékán végezték csak el a szük­séges munkákat. Gondot okoz a vízhiány is, mely legélesebben minden év augusztusában jelentkezik. Az egész évet tekintve, 200 millió köbméteres vízkészlet­tel számolhatunk és ez már a jelenlegi célokra is teljes egészében lekötöttnek tekint­hető. A megye vízkészlet-gaz­dálkodási helyzete a jövőben várhatóan tovább romlik, ezért különös jelentőségű — a meglevő vízátvezetéseken túl — a kiskörei vízlépcső kunsági főcsatornájának épí­tése, meg kell vizsgálni a Fe­kete- és Fehér-Körös deltájá­nak víztározóként való hasz­nosítási lehetőségét és szük­ség lesz a jövőben megépülő Duna—Tisza-csatorna vizé­nek hasznosítására is. Megyénk a föld felszíne alatt jelentős termálvízkész­letekkel is rendelkezik. A kutaknak jelenleg csak kis részét hasznosítják, mért na­gyon magasak a járulékos költségek. Megoldatlan a ki­hűlt, magas sótartalmú víz elhelyezése is, ezért nem vár­ható nagyobb felhasználás. A most folyó vizsgálatok döntik el, hogy nem lenne-e gazda­ságos a jelenleg termálvízzel üzemelő melegházak átállítá­sa gázfűtésre. Ez annál is inkább indo­kolt, mert megyénk területe a szénhidrogén-kutatás szem­pontjából nagy reményekre jogosít. Mindenütt megtalál­ható a szénhidrogének anya­kőzetének tekinthető nagy vastagságú neogén üledék­sor és a gyakorlati tapaszta­latok, valamint geofizikai mérések alapján a felhalmo­zódás feltételei is kedvezőek. Eddig 582 kilométer kutató- és 281 kilométer feltáró fú­rást mélyítettek megyénkben és több kút máris jó ered­ménnyel működik. A szerke­zetek kutatása a nagyobb mélységek felé tolódik el. A kitermelt szénhidrogén nagy része az országos háló­zatba kerül, de a jövőben fo­kozott mértékben kell töre­kedni a gyengébb . minőségű vagy kisebb mennyiségű készletek helyi felhasználásá­ra. A megye legjelentőgebb ás­ványi kincse az agyag, jelen­leg tíz helyen folyik bányá­szata. A már feltárt készlet 5,5 millió köbméter és ennek többszöröse a már felkutatott; de még nem teljesen ismert agyagvagyon. A jövőben cél­szerű lesz egyes bányák bezá­rása, részben azért, mert el­fogy a kedvezően kiaknázha­tó készlet, másrészt azért, mert a bővítés csak a jó adottságú termőföldek rová­sára történhetne. Az ásványi anyagok kitermelésénél je­lentős tájvédelmi problémák is felmerülnek és a jövőben ezek megoldására, rekultivá­ciós tevékenység fokozására is nagyobb gondot kell majd fordítani. Lónyai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom