Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-25 / 121. szám
1977. má.ius 25- szerda «IWJKTfM Vásárlók könyve Közgyűlésen a lakók képviselői A közelmúltban, amikor a i Belkereskedelmi Minisztériumban bejelentették, hogy az eddigi panaszkönyv helyett bevezetik a vásárlók könyvét, sok olyan vélemény hangzott el, mely szerint egyszerű névváltozásról, formalitásról van szó. Volt olyan megjegyzés is, hogy korai a névváltoztatás: van még épp elég panasz a kereskedelemre, a vendéglátásra. Hogy kifogásolnivaló akad a szolgáltatásokban, az tagadhatatlan, a miniszteri rendelet mégis lényegesen többet jelent számunkra, mint a panaszkönyv átkeresztelését. Üjból szabályozták ugyanis a vásárlók könyve körüli teendőket, eljárásokat, méghozzá oly módon, hogy egyszerűbbé, könnyebbé válik a bejegyzés és a panaszok, észrevételek kivizsgálása is. Már rég kabarétréfák tárgya a „kérem a panaszkönyvet” vásárlói óhaj, mely nem mindig teljesült. Az érintettek — érthető, de meg nem bocsátható módon — igyekeztek megakadályozni bennünket a panaszkodásban, s erre igen sokféle kifogást találtak. Például: nem találjuk a panaszkönyvet, egy vevő haza vitte. Vagy: betelt, újat még nem kaptunk. Az is megesett, hogy a személyi igazolványát kérték annak, aki a .panaszkönyv iránt érdeklődött. Az új miniszteri rendelet előírja, hogy a vásárlók könyvét úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz bárki, kérés nélkül hozzáférhessen; tilos például a pénztárban vagy az irodában tartani. Nem lehet kifogás az indigó hiánya sem: az új könyvek úgynevezett önátírós lapokból állnak, nem kell a bejegyzéshez indigó, sőt — ez is nagyobb nyomatékot ad a_ vásárlói érdekvédelemnek — a bejegyzés egy példányát ezután a panasztevő megkapja, hazaviheti. A közérdekű bejelentést tevők védelmét szolgálja az az előírás, amely szerint tilos az igazoltatás, sőt, jogunkban áll névtelen bejegyzést is tenni. De mi történjék akkor, ha mindennek ellenére azt mondják a boltban, a vendéglőben: nincs panaszkönyv, nincs vásárlók könyve? A rendelet szerint, ilyen esetben maga a boltvezető köteles írásba foglalni a panaszt, tehát semmiképp sem térhet ki a vásárló kritikai észrevétele elől. A panaszok kivizsgálásának módja is egyszerűbbé, gyorsabbá válik; nagyobb üzletek, áruházak vezetői például maguk intézkedhetnek, amennyiben a bejelentés az ő hatáskörükbe tartozó kérdést érint. Ha válaszukkal a panasztevő elégedetlen, a vállalat vagy szövetkezet központjához fordulhat. Minden bejegyzésre legkésőbb 30 napon belül választ kell adni. Idáig csak a kereskedelemben és a vendéglátásban volt általános a panaszkönyv. Az új rendelet szerint a vásárlók könyvét minden olyan helyen alkalmazni kell, ahol a lakosság ügyeivel foglalkoznak, így a többi között az utazási irodákban, az idegen- forgalmi hivatalok kirendeltségein, a javító- és karbantartó műhelyekben, uszodákban, strandokon, sőt az ingatlankezelő vállalatok ki- rendeltségein is. Ezentúl a magánkereskedők és a kisiparosok is kötelesek rendelkezésünkre bocsátani a vásárlók könyvét, s bejegyzéseink egy példányát a helyi tanácshoz kell továbbítaniuk. Ami pedig a névváltozást illeti, annak az is a célja, hogy ne csupán egyéni sérelmek bejelentésére ösztönözzön, hanem közérdekű észrevételek, javaslatok tevésére is módot nyújtson a lakosságnak. A vásárlók könyvébe bejegyezhetjük például azt, ha nem tartjuk észszerűnek valamely bolt nyitva tartási rendjét és más, hasonló megjegyzéseinket. Mindez az állampolgárok kereskedelemmel és szolgáltatással kapcsolatos panaszjogának gyakorlását biztosítja, teszi egyszerűbbé, összhangban a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos, közelmúltban hozott törvénynyel. Gál Zsuzsa A Békéscsabai Lakásszövetkezet hétfőn délután, a Csaba Szálló télikertjében tartotta az évi küldöttgyűlését. A beszámolóból kitűnt: a megyeszékhelyen tapasztalható nagyszámú lakásépítkezés érezteti hatását a szövetkezeti lakóházak számszerű növekedésében is. Az idén a szövetkezeti lakások száma 500-zal gyarapodott. Az elmúlt év végén 2486 lakás volt szövetkezeti kezelésben, az épületek értéke pedig meghaladta az 534 millió forintot. A fejlesztés első ütemének megvalósításához 8—900 ezer forint szükséges. Ebből az ösz- szegből készül egyebek között a Kulich Gyula-lakótelepen 2 műhelyből, raktárból és egy kis öltözőből, zuhanyozóból álló épület. Ez a műhelytelephely 1400 lakást, a házkezelési javító-szolgáltatást látja majd el. A József Attila-lakótelepen is szükséges egy kiszolgáló telephely létrehozása, ahol a műhelyeken kívül biztosítható lenne anyagok, gépek tárolása is. Jelenleg ehhez szükséges területtel, helyiségekkel nem rendelkezik a szövetkezet. A telephely kialakításához több milliós támogatás szükséges. Átmenetileg a József Attila-lakótelepen a több mint 1000 lakás kezeléséhez, az épülő középmagas épületek földszintjén hibafelvevő, liftkezelő, mosdó és kéziraktárhoz alkalmas helyiségek készülnek. Az üzemeltetés, házkezelés egyik nagy területe a hibaelhárítás. A lakásszövetkezet saját részlegével tavaly 1400 hibát szüntetett meg és 206 esetben a kivitelező vállalat garanciális részlegéhez továbbított. A konténeres szemétszállítást a megyeszékhelyen a József Attila, majd a Kulich Gyula-lakótelepen is bevezették. Sajnos, konténerhiány, ürítési gondok és a tagok egy részének ellenállása nehezítette az átállás zökkenőmentes megvalósítását. A gondnokságnak az egyik legnagyobb feladatot a zavartalan és megfelelő fűtés jelentette. A fűtési rendszerek hiányosságait több esetben nem lehet megszüntetni, mert azok konstrukciós hibákra vezethetők vissza. Az aránylag magas fűtési költségek csökkentésére 1975-ben 22 kazánháznál felszereltek hőfokszabályzó thermosztátokat, melyek a túlfűtést hivatottak megszüntetni. Várhatóan igen sok gondot okoz majd a lemezradiátorok elhasználódása. A fűtési szezon befejeztével megkezdik az ezzel kapcsolatos felméréseket, hogy a nyáron megtörténhessen szükség szerint ennek cseréje. A szerelőmunkához az igények alapján a lakásszövetkezet segítséget nyújt. Az ezzel kapcsolatos kiadások viszont a lakástulajdonost terhelik. Garázsépítést és fenntartást 1975. január elsejétől folytat a szövetkezet. A tanács ettől az időponttól, csak a szövetkezetnek ad át e célra területet a rendezési tervekkel összhangban. Jelenleg 196 eddig felépült garázst kezel a lakásszövetkezet. Legújabb építés a III. kerületi Széna utcában kezdődik, itt 96 garázs készül. E területre már 83 jelentkező visszaigazolása beérkezett és további jelentkezéseket is elfogad a szövetkezet. A szükséges felújítási munkák számbavételére az épületbejárásokon a házbizottsági tagok is ott voltak, s legtöbb helyen javaslatokkal segítették a munkát. Általános megállapítás: a szövetkezet működése, ügyintézése javult, a működéshez szükséges szabályzatok elkészültek, de további intézkedések még szükségesek. Nagyobb erőfeszítést kell tenni a személyi, a tárgyi, a szervezeti feltételek javítására, illetve megteremtésére. Község a határ mentén „Mi kellene ahhoz, hogy jobban érezze magát Békés megyében?” Többek között ezt a kérdést is feltették a Szociológiai intézet munkatársai, akik nyolc évvel ezelőtt — megyénk vezetőinek felkérésére — megvizsgálták a Viharsarokban élő emberek életmódját. A válaszolók többsége akkor az úthálózat és a közlekedés fejlesztésében; valamint az üzlethálózat és a szolgáltatás javításában jelölte meg a legfontosabb tennivalókat; o Aki nem arra a környékre való, Lökösházáról azt tudja, hogy kisközség, és a magyar—román határon fekszik. A figyelmet rögtön felkelti a magas nyárfákból és gyönyörű fenyőkből álló fasor, amely a községháza felé vezető utat egy darabon szegélyezi. Takaros, újonnan épült családi házak és szépen megművelt konyhakertek váltogatják egymást. Az utcák nagy részét azonban még nem kövezték ki, a földutakat benőtte a fű. Az új középületek arról tanúskodnak, hogy itt sem állt meg az élet, a község állandóan fejlődik, gyarapszik — persze a városokénál lassúbb ütemben. o Horváth Jánosné, akit a falubeliek elnökasszonynak szólítanak, fiatalon került a tanács élére. Készségesen és részletesen tájékoztatott arról, ami munkájával, mindennapi gondjaival és örömeivel kapcsolatos. Megemlítette, hogy községfejlesztésre évente csak 180—200 ezer forintot fordítanak. Legnagyobb beruházásnak számít az egészségügyi kombinát építése. Az új létesítményt még áprilisban kellett volna átadni, de anyag- ellátás és átszervezés miatt az elekí ksz nem tudta befejezni a munkát. Előreláthatóan augusztus 20-ra készül el, és az épületben általános orvosi, fogorvosi rendeléseken kívül az anya- és csecsemővédelemmel kapcsolatos feladatokat is ellátják. A tanács két orvosi lakást épít. Csak az a baj, hogy Lökösházának nincs saját községi orvosa. A régi másfél éve elment és azóta nem jön helyette másik. Most a környező községekből és Gyuláról járnak ki gyógyítani. Ügy tűnik, ez már évszázadok óta öröklődő „betegség”. Régen is gond volt a községi és körorvosi intézmény rendszeresítése, melyet hiába rögzített például az 1876. évi XIV. törvény. Ez nemzetközi viszonylatban is jelentős előrelépésnek számított, ám az előírások gyakorlati végrehajtása mégis akadozott. o Közös összefogással az egészségház előtt kövesút épül. A költségek fedezésére a vízműtársulat 300 ezer forintot ajánlott fel. A KPM mint kivitelező, társadalmi munkában elkészítette a terveket. Szó van arról, hogy a határőrség is részt vesz a munkában. Jó a vízellátás a községben, 1975-ben már 473 lakásba bevezették a vizet. A villanyhálózatot azonban előbb vagy utóbb korszerűsíteni kell. Nem kis nehézséget okoz a társadalmi munka megszervezése, ösz- szehangolása. Sokan „ingáznak” és váltott műszakban dolgoznak. A jövő évben pedig főként járdaépítés szerepel a programban és ehhez szükséges az ösz- szefogás. Vállalkozó kedvben persze nincs hiány, hiszen a községben tavaly több mint 750 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, és ezzel a megyei versenyben a negyedik helyezést szerezték meg. A mintegy ezer négyzet- méter alapterületű parkban áll az egykori Vásárhelyikastély. Az épületet a belső átalakítási munkálatok befejezése után hamarosan birtokba veheti az ifjúság. A parkot is rendbe teszik; az úttörő- és KISZ-fiatalok ideális környezetben tarthatják majd foglalkozásaikat. Itt kap helyet a könyvtár, amelynek felépítéséhez a megyei művelődésügyi osztály 100 ezer forinttal járult hozzá. A község vezetői egy négytantermes iskola és egy tornaterem felépítését is tervezik, de a kivi idézést a jelenlegi anyagi keretek nem teszik lehetővé. A Békés megye története című könyvben olvasható, hogy Lökösházán „1561-ben 22 kaput számláltak össze”. (Sőt, ez a feltételezhetően Árpád-kori település a török időkben teljesen elpusztult.) A községnek jelenleg mintegy 2500 lakosa van, s ami még érdekes: 17 évvel ezelőtt is megközelítően ugyanennyi volt. Lököshá- za nem tartozik az úgynevezett „fogyó” falvak közé. Ez annak is köszönhető, hogy javultak az életkörülmények, a munkafeltételek. Bukovinszky István Új perspektíva Fotó: Demény Gyula Tájékoztató az óvodai felvételek megyei rendjéről Az 1977/78-as tanévi óvodai felvételek Békés megye minden óvodájában 1977. június 1-ével kezdődnek. Az óvodai felvételeket jelentkezés előzi meg, melynek időpontja Békés megyében 1977. június 1—7-ig tart. A gyermekgondozási segélyt igénybevevő anyák gyermekeinek jelentkezését, tanévközbeni felvételi igényét is a június 1—7-ig tartó jelentkezési időben kötelesek bejelenteni. Azokban a városokban, nagyközségekben és községekben, ahol több tanácsi óvoda működik — a gyermekek arányos elosztása és a férőhelyek megfelelő kihasználása, a túlzsúfoltság elkerülése érdekében óvodai körzeteket alakítanak ki. A körzetek határait a területileg illetékes tanács vb művelődés- ügyi szakigazgatási szerve jelöli ki — a körzetek, óvodák, az óvodai férőhelyek, és az óvodáskorú gyermekek számának, valamint a közlekedési lehetőségek figyelembevételével. A szülők a területileg illetékes óvodába kérjék gyermekeik felvételét. Óvodai felvételre jogosult az a gyermek, aki a 3. életévét 1977. szeptember 1-ig tölti be — testileg és szellemileg egészséges. Az óvoda jogosultságot rendelet, az óvodai rendtartás 3. paragrafusa szabályozza. „Az a gyermek, aki testi, érzékszervi, vagy értelmi fogyatékossága miatt a gyermekcsoportban saját, vagy mások egészségét, nyugalmát veszélyezteti, és az egészséges gyermekekkel együtt eredményesen nem gondozható, nevelhető, óvodába nem járhat. E szempontból az alkalmasság elbírálására a területileg illetékes körzeti gyermekszakorvos, illetve gyermek-ideggondozó intézet, vagy a nevelési tanácsadó szakorvosa jogosult. Ilyen esetben a szülő a megyei tanács vb művelődésügyi szak- igazgatási szervétől kérheti fogyatékos gyermeke speciális (gyógypedagógiai) óvodai elhelyezését.” A gyermek beírásához szükséges okiratokról minden esetben az óvoda vezetője ad tájékoztatást már a jelentkeztetés idején. Amennyiben az óvodába jelentkezők száma meghaladja az óvoda betöltetlen helyeinek számát, az igényeket felvételi bizottság bírálja el. A felvételi bizottság az elbírálásnál az alábbi sorrendet veszi figyelembe — az új óvodai rendtartás értelmében: — egyedülálló szülő gyermeke, — sorkatonai szolgálatot teljesítő apa gyermeke, — mindkét szülő dolgozik, s nincs olyan felnőtt családtag, aki a gyermeket elláthatja, — egyéb szociális körülmények, (sokgyermekes család, lakáskörülmények, stb.) — ötéves, illetve a következő tanévben iskolába lép a gyermek. A tanév eleji felvételekről kizárólag a felvételi bizottság, vagy a vezető óvónő dönt. A felvételi bizottságok döntéséről június 24-től tájékozódhatnak a szülők a körzetileg illetékes óvodában. Minden — a gyermek' felvételével és a gyermeket érintő problémával a szülők minden esetben az óvoda vezetőjéhez forduljanak. Az óvodai beíratások ideje: 1977. június 24—28-ig tart. Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya
