Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-21 / 118. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1917. MÁJUS 21., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM Luis Corvalán sajtókonferenciája Látogatás a DÍVSZ székházábaa A békéscsabai Május 1 Tsz-beu az idén 400 hektáron termesztenek zöldbabot, melyet a hűtőház fogad majd és dolgoz fel. Képünkön: Kelemen Lajos a vetőgépet tölti fel vetőmaggal Fotó: Veress Erzsi Még 30 ezer hektár a vetni való 0 bizalom Kérem a kedves olvasót, ne tartson anyagiasnak azért, mert megkockáztatom a véleményt, miszerint nemcsak az idő pénz, (vagy még annál is több), hanem a bizalom is. Meggyőződésem ugyanis, hogy a bizalomnak a vállalati munkában olykor akár fillérre kiszámítható az értéke. Nem is egy vállalat belső ügyviteli rendje, kialakult megszokásai, irányítási szervezete például igen gyakran kifejezetten gátja a gyors, rugalmas értéktermelő munkának, egyszerűen csak azért, mert az ügyvitel középpontjában igen sokfelé az ellenőrzés, a számonkérés áll, vagy legalábbis e funkciók a kelleténél és a természetesnél jóval nagyobb hangsúlyt kaptak. Mintha a vállalati munkában az lenne a legfontosabb, hogy egyes rendetlenkedőket, fegyelme- ' zetleneket, vagy tudj’ isten miféle ártó szándékú embereket kordában tartsanak, mintha ez lenne a vállalati irányítás fő feladata, s nem a legteljesebb hasznosságra törekvés. Sőt, a hasznosságra való törekvés akkor lenne a legteljesebb, ha az ellenőrzést szolgáló intézkedéseknek is elkészítve a „kalkulációját” mindig megvizsgálnák azt is, hogy — ahogy mondani szokás — nem lőnek-e ágyúval verébre. Vagyis egy-két esetleges ügyeskedő, vagy lógós miatt, valóban nem fogják-e vissza esetleg több ezer ember alkotó, kezdeményező kedvét, a rugalmas, gyors és eredményes intézkedések lehetőségét. Lényegében ennek a racionális bizalomnak a meggyengülése vezetett oda is, hogy ma már szinte mindenütt, vállalatoknál, intézményeknél hihetetlen méreteket öltött a belső levelezés. Csoportok, osztályok, főosztályok, igazgatóságok és gyárrészlegek között áramlik ma már a rengeteg levél, feljegyzés, emlékeztető. Ezeket mindenütt iktatják, s válaszolnak rájuk, s azokat másutt újra iktatják. Pedig a szakemberek becslése szerint e „levélfolyamra” bízott ügyek 80 százalékát telefonon, vagy személyesen is nyugodtan, gyorsan elintézhetnék az érdekeltek, lévén a címzett többnyire a másik szobában, épületben, vagy a következő emeleten. Nem az a baj, hogy mindenütt, mindent leírnak, hanem, hogy eközben, amíg a levelek jönnek-mennek — nem történik semmi. E levelezési gyakorlatot, az akkurátus ellenőrzést, a döntési -pontok magasra helyezését sokan mégis helyesnek vallják sok mindenre: a fegyelemre, az ellenőrzés szükségességére, az egyszemélyi felelősség elvére, a hozzáértés biztosítására hivatkozva. Ezek valóban helyes és szükséges elvek, ám nem önmagukért valók. Valóságos érvényesülésük kérdésessé válik, és ellenkező eredménnyel jár, ha a józan mértéket elvétik. Luis Corvalán pénteken — szállásán — magyar újságírókkal találkozott. A Chilei Kommunista Párt hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó főtitkárát Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője köszöntötte, majd megnyitotta a sajtókonferenciát. Luis Corvalán elöljáróban friss, hozzá is most érkezett hírről számolt be: a Santiago De Chile-i katolikus püspökség szolidaritási vikáriátusá- nak információi szerint április 30. és május 13. között a junta újabb 12 embert, közöttük kereszténydemokrata, szocialista és kommunista politikusokat tartóztatott le. — Szeretném hangsúlyozni — folytatta —, hogy a hatóságok tagadják a letartóztatások tényét, nem tudunk elvtársaink, barátaink sorsáról, tartózkodási helyéről. Föl kell tehát írnunk nevüket az eltűntek hosszú, 2500 embert felsoroló, napról napra gyarapodó listájára. Mi lehet a célja a juntának a foglyok eltüntetésével? Az, hogy az egész chilei népet rettegésben tartsa, hiszen ilyen körülmények között senki sem érezheti magát biztonságban országunkban. — Fő célunk — folytatta Corvalán — a diktatúra megdöntése, ezért dolgozik pártunk, ezért tesz meg Pompeius, nagy római államférfi egykor e szavakkal emlékeztette népét a hajózás fontosságára: „Hajóznunk kell, még életünk kockáztatásával is!” Szavát magyar földön először Széchenyi István szívlelte meg, s szorgalmazta élete áldozatos munkájával az ipar, a közlekedés — s ezzel a hajózás — fejlesztését. A magyar belföldi hajózás mindent a munkásosztály, a dolgozó tömegek egységéért. Küzdünk azért, hogy szabadságot biztosítsunk a be- börtönzötteknek, megszűnjenek az eltűnések, a kijárási tilalom, vége legyen a rendkívüli állapotoknak. E céljainkat akciók egész sora szolgálja, nagyon sok megmozdulás a legszélesebb demokratikus erők részvételével követeli a politikai foglyok szabadságát. Most az erőgyűjtés, a minden demokratikus erő egysége megteremtésének, a „kis” ütközeteknek az idejét éljük. S ha kikovácsoljuk valamennyi antifasiszta erő egységét, következhetnek a nagyobb csaták — mondotta, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára pénteken ellátogatott a DÍVSZ székházába, ahol részt vett az iroda ünnepi ülésén. Pietro Lapiccirella, a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség elnöke üdvözölte Luis Corvalánt, és tájékoztatta a DÍVSZ chilei szolidaritási tevékenységéről. Ezt követően Luis Corvalánnak átadta a DÍVSZ emlékérmét és diplomáját, amelyet még bebörtönzése idején ítélt oda neki a világszövetség. (MTI) továbbfejlesztése — az országgyűlés által 1968-ban elfogadott közlekedéspolitikai irányelv részeként — ma is elsőrendűen fontos feladat. E tennivalók Békés megyei megvalósításáról tanácskoztak tegnap az érdekelt közlekedési, vízügyi, építési, műszaki és mezőgazdasági szakemberek Szarvason. A rendezvényt dr. Kovács Gábor, az Öntözési Kutató Intézet Közgazdászok tanácskozása A versenyképesség és a szelektivitás összefoglaló témakörben, öt szekcióban pénteken megkezdődött Siófokon a közgazdászok hagyományos, a sorrendben pedig XVI. vándorgyűlése. A tanácskozás témája a gazdálkodó egységek versenyhelyzetének jayítását, a gyártható termékek kiválasztását, a vállalati cselekvési programok összeállítását kívánja elősegíteni. A versenyképesség és a szelektivitás általános kérdéseivel foglalkozó szekcióban — ahol Ballai László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese elnökölt —, kifejtették, hogy a szelektivitásnál elsődleges a hatékonyság. Hozzáfűzték, hogy hazánk, amely köztudomásúan nem rendelkezik nagy nyersanyag-készletekkel, a termékek magasabb feldolgozási fokára kell, hogy törekedjék. Hangoztatták hogy jelenleg még ki nem használt tartalékunk a kvalifikált munka arányának növelése. A népgazdaság egészére vonatkozó közgazdasági gondoktól kezdve, a vállalati gazdálkodás részletéig ható vitát szombaton Csikós Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke és Hetényi István tervhivatali államtitkár vezetésével plenáris ülésen összegzik. igazgatója nyitotta meg. Az ezt követő előadásban Kovács István, a KPM osztály- vezetője foglalta össze a magyar belvízi hajózás helyzetének és fejlesztésének legfontosabb kérdéseit. Egyebek közt elmondotta, hogy a vízi szállítás az áruk továbbításának legolcsóbb formája, s nem csupás kis energiaigénye teszi fölöttébb gazdaságossá, hanem az is, hogy hatodannyi munkáskezet igényel, mint például a közúti szállítás. A gondokról szólva megemlítette, hogy a kikötők, rakodók hiánya és az, hogy a fuvaroztatók nem eléggé érdekeltek a vízi szállításban, egyelőre jelentős akadálya a fejlődésnek. Számos egyéb gond is van — hangsúlyozta tovább —; az összes érdekelt összefogásával azonban mielőbb meg kell teremteni az olcsó, gazdaságos vízi szállítás feltételeit — többek közt — Békés megyében is, ahol ennek egyébként több évtizedes hagyományai vannak. A továbbiakban a Duna— Rajna—Majna-csatorna építését bemutató filmet nézték meg a jelenlevők, majd hozzászólások következtek. Számos hasznos, figyelemre méltó javaslat és észrevétel során — többek közt — elmondta véleményét Bánki Béla, a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszer képviselője is. A rendszerbe tömörült gazdaságok ugyanis már tavaly óta vízi úton — az endrődi kikötőből — szállítják terményeiket Nyugat- Európába. — v. j. — Az elmúlt napok kedvező időjárását megyeszerte kihasználták mezőgazdasági üzemeink. A földeken nyújtott, illetve két műszakban dolgoznak a gépek, igyekeznek pótolni a belvíz utáni lemaradást. Napjainkban még mindig legfontosabb teendő a tavaszi vetés. A tervezett 230 000 hektár tavaszi vetésterület csaknem 90 százalékán már földbe juttatták a növények magvait. Borsóféleségekből 3 százalékkal túlteljesítették a mezőgazdasági üzemek vetés- területüket, a kukorica az eredeti célkitűzéseknek megfelelő területű lesz, míg több növényféleséget (kisebb területen termesztenek. A tervezett 2000 hektár tavaszi árpa és az 1600 hektár zab vetésterülete 90 százalékban valósult meg. A 8500 hektár új telepítésű lucerna 7000 hektárra módosult, s ugyancsak kisebb a cukorrépa vetésterülete: a gazdaságok 17 ezer hektáron — a tervezettnél ezer hektárral kisebb területen — vetették el e fontos növény magvait. A 115 ezer hektár kukoricavetésterület 90 százalékán befeA Gépipari Tudományos Egyesület igazságügyi, műszaki és gazdasági szakértők (IMAGIS) Békés megyei csoportja május 9-én tartotta alakuló ülését. Ez alkalommal dr. Jakucs Tamás, a megyei bíróság elnöke egyebek közt elmondta, hogy a szakértői tevékenység az igazságszolgáltatásban is egyre fontosabb szerepet tölt be. A tudományos egyesület az erre a munkára alkalmas szakembereket fogja össze. Az a követelmény, hogy tárgyilagos, alapos és mindenki előtt érthető szakvéleményt adjanak, mert az az egyik bizonyítási eszköz. A helyes állásfoglalás az igazságszolgáltatás színvonalát is emeli. jezték a vetést, a még hátralevő területre rövidebb tenyészidejű kukoricát vetnek. Amennyiben az időjárás engedi, úgy a jövő hét derekára befejeződnek a munkák. A 19 ezer hektár napraforgó vetésterülete 12 ezer hektárra módosult. A belvíz miatt kiesett helyekre egynyári szálas takarmányokat vetnek. . A kenyérgabona növényvédelme jól halad; 100 ezer hektáron egyszer, további 10 ezer hektáron már kétszer elvégezték az üzemek a lombtrágyázást. Ugyancsak jól halad a rizs vetése, a tervezett 7000 hektár 80 százalékán elvetették a növény magvait. Békés megyében mintegy 35 ezer hektár öntözhető. Ahol szükséges, üzembe helyezték az esőztető berendezéseket, megkezdték a csapadék pótlását. A munkák üteme a mezőkovácsházi és az orosházi járásban a leggyorsabb. Az időjárás és a kedvezőtlen talaj adottságok miatti legnagyobb lemaradást a szeghalmi, a gyulai járás és a megyeszékhely mezőgazdasági üzemei is pótolják. A megyei csoport mérnökökből, közgazdászokból, technikusokból, alapos gyakorlati és elméleti felkészültséggel rendelkező szakemberekből tevődik össze. A megalakuláskor Bakos Lászlót, a vízgépészeti vállalat gyulai Il-es számú üzemének a főmérnökét választották meg elnöknek, Valentinyi Mártont, az SZMT munkavédelmi felügyelőjét pedig titkárnak. A csoport továbbképzést, ankétokat, előadásokat szervez majd. A bíróság egyes esetek szakmai tapasztalatainak az ismertetésével segíti elő a szakértői munka eredményességét. A Fővárosi Vízművek csepeli ROCLA vasbetoncső-gyártó üzemében acélsablonban készítik a nagy átmérőjű vasbeton csöveket. A ROCLA-csövek egyaránt alkalmasak ivóvíz, ipari víz vagy szeimyvíz elvezetésére. 1000 mm-től 2200 mm-ig, hétféle átmérőben az idén több mint 5500 darab csövet készítenek Tegyük ismét hajózhatóvá a Körösöket! Megalakult az IMAGIS megyei csoportja
