Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-19 / 116. szám
1977. május 19., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Torna a tárlaton " & Ulti Hum! A XX. alföldi tárlatról kaptunk levelet egy békéscsabai olvasónktól. Többek között a következőket írja: Érdeklődve kerestem fel a múzeumot. Szeretem, ha úgy tájékoztatnak a kiállított festményekről, hogy el is tudjak igazodni. Azaz a kép mellett egy cédulán szerepeljen a szerző neve, a kép címe, mérete, anyaga, valamint az, hogy az alkotás milyen irányzathoz tartozik. Nézegettem a képeket, először közelről. Nem találtam a szerző nevét. Aztán messzebbről is néztem az alkotásokat. Néha arra is szükség van, hogy visszatekintsünk a múltba, s tárgyilagosan felmérjük a változásokat és az eredményeket. Erről ír Gyi- vicsán Mihály, tanár. „Valamikor Békéscsabán a vasútállomás és a Kossuth tér között egy pótkocsis fekete színű villamos szállította az utasokat a mostani Tanácsköztársaság útján. A villamoson kívül a megyeszékhely központjába járt a Békéscsaba és a Békéssámson között közlekedő kisvasút is. Ez a szerelvény engem, mint kisdiákot szülőfalumtól Békéscsabára az általános, majd később a középiskolába vitt. Néhány évvel később Közben felfedeztem a cédulákat, de valahol a széles képráma alatt. Visszamentem, leguggoltam, csak így tudtam elolvasni a feliratot. A szobrokat nézegetve is kíváncsi lettem az alkotókra. A talapzaton felfedeztem a szerző nevét és a mű címét. S ahhoz^~ hogy elolvassam, különböző derékba jutásokat kellett végeznem. Ügy látszik, hogy újabban a tárlatokon ahhoz, hogy az ember megismerje a szerző nevét, különböző tornamutatványokat kell végezni. pedig munkahelyemre, a békéssámsoni iskolába, melynek tanára vagyok. Ez a vicinális előbb a város központjából szorult ki a nagyvasút melletti területre, majd 1971 októberében a kisvasút is megszűnt. Napjainkban az utasszállítást ezeken a területeken korszerű, gyors és szinte minden igényt kielégítő autóbuszok bonyolítják le. Nekem, a vidéki pedagógusnak Békéscsabára utazva jó érzés látni a megyeszékhely gyors iparosodását. A város szép lakónegyedeivel, emeletes házaival, rendezett parkjaival impozáns benyomást kelt.” Hol itt az igazság — A minap Gyomán, a piacon csirkét adtam el. A piacra érve leraktam a kerékpárról a nyolc pár ránta- nivalót, majd kifizettem a helypénzt, mégpedig páronként a négy forintot. A közelben levő kerékpármegőrző viszont azt állította, hogy én '"kilenc párat vittem és nem nyolcat. Mivel pillanatok alatt eladtam páronként 50 forintért a csirkét, azzal állt eiebem, hogy fizessek neki egy* forintot, mert a kerékpáromra ő vigyázott, holott ez egyáltalán nem így történt. Egy talpalatnyi helyért a piacon 32 forintot fizettem. Nem sok ez egy kicsit? A vásáron egy szarvasmarha helypénze 20 forint, noha az értéke a 20 ezret is meghaladja. Ugyanakkor egy pár csirke ára 50 forint, s a 'helypénz négy forint, az árnak majdnem a 10 százaléka. Hol itt az igazság? —- kérdi B. Istvánné gyomai olvasónk. Új menetrend „Sűrítsék a járatot” című cikkünkre a Volán 8-as számú Vállalat igazgatási és jogügyi osztálya válaszolt. Békéscsabán Erzsébethely- ről a város központjába munkanapokon, mégpedig a csúcsforgalomban is általában nyolc perc alatt be lehet érni. így nem indokolt, hogy a közeljövőben módosítsuk az erzsébethelyi járatokat. Ugyanakkor munkaszüneti napokon az 1-es és a 2-es helyi járatok ezután sűrűbben járnak az új menetrend szerint. Délután négy óráig 30 perces időközökben indulnak autóbuszok Erzsébethelyről a város központjába. Mintegy 20 járattal bővül az erzsébethelyi közlekedés. Délután 4 és 6 óra között pedig húszpercenként indítunk járatokat. Az új mehetrend szerint gyakrabban közlekedik munkaszüneti napokon a 17/A autóbusz is. A KISZ-tábor és a város központja között 30 új járattal bővül a forgalom. Iparosodó Békéscsaba Szerkesztői üzenetek Kovács Andrásné, Békéscsaba: A jogszabály lehetővé teszi, hogy a továbbdolgozó nyugdíjas megbetegedés esetén lemondjon a táppénzről, s helyette a nyugdíját kérje. Kiss Zoltán, Békéscsaba: Panaszát eljuttattuk a Békés megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályára. Reméljük hamarosan érdemleges választ tudunk adni. Mosoly expressz Békésről utazva Murony állomáson lehetett csatlakozni a délelőtti gyorshoz, mely Gyulára vitt. Ám erre helyjegyet kellett váltani. Békéscsabáról Gyulára is kötelező a helyjegy ezen a vonaton. A busz sokkal olcsóbb,, ezért van kevés utas a délelőtti vonaton. Sérelmes az, hogy ezen a rövid távon a vasutas dolgozók is csak helyjeggyel utazhatnak — teszi szóvá Boldizsár Gyula. Majd így folytatja levelét: Az új menetrend szerint a Körös expressz nem áll meg Mu- ronyban. így hát Békés és Murony közötti járat a csatlakozás szempontjából nevetségessé válik. Éppen ezért sokan „mosoly expressznek” nevezik a Murony és Békés között közlekedő délelőtti vonatot. Nem kellett felhívni senkit A Szerkesszen velünk rovat április 23-i számában „Kit kell még felhívni?” panaszra az ellenkező a megállapításom. Békéscsabán, a Zöldfa utca 27. szám körüli ház előtt május 13-án az egyik villanykaró izzója szétpattant. Csodák csodájára, május 16-án már új égő került a villanykaróra. Köszönjük a DÉMÁSZ ügyeletes villanyszerelőjének — aki telefonhívás nélkül kicserélte az égőt. Sz. Judit, Békéscsaba Tűrő tejföllel Kényszerű fogság Nemcsak az én panaszom, azt hiszem sokaknak az — kezdi levelét Szukenyik Mihály békéscsabai olvasónk. A csabai vásárcsarnokban túrót ugyanis csak tejföllel lehet kapni. Ez a tény nemExtrém minőség Április 12-én. Dombegyházán akartuk átadni leszerződtetett üszőnket. Sajnos csak nagy könyörgés árán vették át tőlünk. Márciusra volt lekötve, de ez se lett volna olyan nagy baj, hogy egy hónapig tovább tartottuk. Sokkal inkább az a bánásmód, ahogy az átvevő viselkedett velünk szemben. Nem akarta átvenni, mondván, hogy az üsző túl van lakatva. Annak ellenére, az állatorvos az ellenkezőjét állapította meg, kötötte az ebet a karóhoz — írja Bállá Anna Magyardombegyházá- ról. A panaszt a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat két osztályvezetője megvizsgálta: „Átvételkor vállalatunk felvásárlója az állatot valóban túletetettnek találta. Ezért várt, hogy az állatorvos is megvizsgálja. A termelővel kötött szerződés 7. pontja ugyanis kimondja, hogy a leszerződött állat átadás-átvétele csak normális etetés és itatás után történhet. Túl- etetettség, vagy koplaltatás kérdésében felmerült vitában az állatorvos dönt. Eszerint járt el a felvásárlónk. Mihelyt megérkezett az állatorvos, megvizsgálta Balláék üszőjét és megállapította, hogy az nem volt túletetve. Ennek a döntésnek az alapján a felvásárlónk az üszőt minden további vita nélkül extrém minőségben átvette.” Több édesanya aláírásával érkezett levél szerkesztőségünkbe Békéscsabáról, a Len- csési úti lakótelepről. A bölcsődei állapotokat teszik szóvá. „A jó idő beálltával az óvónők és a gyerekek örömmel mentek ki a szabad levegőre. Az öröm azonban nem sokáig tartott. Az udvar tele van különböző betontörmelékkel, kiálló fémekkel, melyek könnyen balesetet okozhatnak. Sajnos, néhány esetben ez be is következett. Több kisgyermek elesett és különböző sérüléseket szenvedett. Mindezt még tetézi egy eltört vízvezetékcső, amelyből folyik a víz, s valóságos kis tó keletkezett az udvaron. Emiatt a gyerekek nem játszhatnak az udvaron. S ebben a jó időben is kényszerű fogságra vannak ítélve. Miért nem szüntetik meg ezt az állapotot?” — kérdik az édesanyák. JOGÁSZUNK válaszol özv. Balázs Pálné, Békés: Van saját lakása, s a közelmúltban egy beépítetlen lakótelket örökölt a 16 éves fia. Öröm-e ez vagy üröm? — kérdi. Ezzel kapcsolatban általános szabály, hogy egy család, illetve egy személy tulajdonában csak egy lakótelek lehet. Családon a házastársakat, kiskorú gyermekeiket, továbbá velük együtt lakó nagykorú nőtlen és hajadon gyermekeiket kell érteni. Ebből tehát az következik, hogy a beépítetlen lakótelek többletteleknek számít, amelyet el kell adni, mégpedig két éven belül. Az elidegenítésre előírt határidőt örökléskor a hagyaték- átadó végzés jogerőre emelkedéséről kell számítani. A megengedett mértéket meghaladó telektulajdont teljes egészében el kell idegenítenie. Nem teljesíti a kötelezettségét az, aki csak egy részét adja el. Az elidegenítési kötelezettségre azonban halasztást is kérhet. A megengedett mértéket meghaladó beépítetlen lakóteleknek az eladására előírt határidő ugyanis két évvel meghosz- szabbítható. Ám, ahogy levelében írja, az öröklött lakótelket haszonélvezeti jog is terheli. így az elidegenítéssel kapcsolatban felmentést is kérhet. A jogszabály szerint ez a felmentés a haszonélvezeti jog érvényének időtartamára adható meg. Ezzel a kéréssel a telek helye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez kell fordulni. A jogszabály azt is kimondja, ha az elidegenítési kötelezettség alól adott felmentés alapjául szolgáló körülmény megszűnt, a tulajdonosnak a megszűnéstől számított 15 napon belül jelentenie kell a szakigazgatási szervnek. Ez vonatkozik a telek haszonélvezőjének esetleges elhalálozására is. Pára Miklós, Békéscsaba: A nyugdíjat minden korlátozás nélkül kell folyósítani annak a nyugdíjasnak, aki egészségügyi, oktatási, gyermek- és szociális intézményeknél, valamint a közforgalmú gyógyszertáraknál takarítói munkakörben dolgozik. Továbbá a népgazdaság minden területén a portásoknak, az éjjeliőröknek, a telepőröknek, az öltözőőröknek, parkőröknek, csatornaőröknek, mezőőröknek, vadőröknek, halőröknek és az egy rendészeti feladatokat ellátó nyugdíjas dolgozóknak, valamint a nyugdíjasként tovább dolgozó fűtőknek. Többeknek: A napokban jelent meg a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának 10 Tb. K. 1977. 4.§ számú elvi állásfoglalása a mezőgazdasági szövetkezeti tag rokkantsági nyugdíjának a megállapításáról. A 3/1977. (V. 7.) MT TH számú rendelet a közérdekű bejelentések és panaszok intézésének egyes kérdései t szabályozza. Többek . között kimondja, hogy az érdemi válasszal el nem intézett bejelentést írásba kell foglalni és 8 napon belül el kell küldeni az elintézésre hivatott szervhez. A 17 1977. (V. 6.) MÉM számú rendelet módosította a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló 30 1970. (XII. 24.) MÉM rendeletet. Az 1977. évi 11. számú törvényerejű rendelet a társas- háztulajdont szabályozza. Az 1977. évi 12. számú törvény- erejű rendelet pedig a lakás- szövetkezetekről szól. (dr. Serédi) MIT MOND n JOGSZABÁLY? II termelőszövetkezeti tagok munkaidejéről Ez év május 1-től írásbeli munkamegállapodást kell kötni a termelőszövetkezetbe belépő dolgozóval, továbbá azzal a tsz-taggal, aki a munkát a várható termés előre meghatározott hányada ellenében, vagy a szervezeti egység keretein kívül külön vállalással végzi. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha azt a tag kéri, vagy a termelő- szövetkezet alapszabálya ezt így írja elő. A munkamegállapodásban kell meghatározni a munkakört, és azt a szervezeti egységet, amelynek keretében a termelőszövetkezet tagja a munkát végzi, továbbá a munkaidőt, a munkadíjat, a díjazás formáját. Írásbeli, megállapodást a tagok egyes csoportjaival is lehet kötni. Amennyiben a munkadíjat a várható termés előre meghatározott hányadában vagy mennyiségében állapították meg, a megállapodásban rendelkezni kell a termelőfolyamattal kapcsolatos egyes költségek megosztásáról, az esetleges biztosítási díjról, valamint elemi kár bekövetkezése esetén a kártalanításról. Jogszabály írja elő azt is, hogy a munkamegállapodást csak közös megegyezéssel le- hét módosítani. A munkaidő tartamát a jogszabályok keretei között — az évszakoknak és a munka természetének, mennyiségének megfelelően — napi, heti, havi vagy a munkaidőszakra vonatkozó keretben a vezetőség állapítja meg. A megállapított munkaidő a termelőszövetkezet tagjára, rendszeresen dolgozó családtagjára és alkalmazottjára egyaránt kötelező. A dolgozó részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 8 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A termelő- szövetkezet által megállapított munkaidő tagonként évi 1500, a nők részére 1000 munkaóránál kevesebb nem lehet. Azoknak a tagoknak és családtagoknak, akik a megállapított munkaidejükön túl teljesítenek munkát, túlmunkadíj vagy megfelelő szabad idő jár. Ezt a rendelkezést a vezetői munkakört betöltő tagokra nem lehet alkalmazni. Fizetett szabadság az egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak akkor jár, ha a termelőszövetkezetben az előző évben túlmunka nélkül 2300 órát teljesített. Nem biztosítható fizetett szabadság annak a tagnak, aki évi 1500, illetve 1000 munkaóránál kevesebbet dolgozott. Az évi 1000, 1500, illetve 2300 munkaóra teljesítmény határok közötti munkavégzés esetén a fizetett szabadág értékét a végzett munkaidővel arányosan kell megállapítani. Munkában töltött időként kell számításba venni: a szülési, a betegségi és a gyermekgondozási segélyezést, a fizetett szabadságot, a tanulmányi szabadságot, a továbbtanuló dolgozók részére jogszabályban biztosított munkaidőkedvezményt, a 10 éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt igénybe vett egy évet meg nem haladó fizetésnélküli szabadságot, a katonai vagy egyéb fegyveres szolgálatot, a népi ellenőrként és tanácstagként végzett tevékenységet. ;sak elgondolkoztató, de Dosszantó is. Mert vajon mi" enne akkor, ha a Centrum áruházban valaki zoknit ikarna vásárolni és csak ci- DŐvel kapná meg.
