Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-13 / 85. szám

Ipari televízión nézik

Az Egészségügyi Minisztérium legújabb rendelete alapján — hogy a fertőzés veszélyét kiküszöböljék — az Orvostovábbképző Intézet szülészeti és nőgyógyászati klinikáján csak az ipari televízió képernyőjén láthatják a családtagok, illetve a látogatók az újszülötteket (MTI fotó: Várkonyi Péter felvétele — KS)

Az eladók mérnek a vevők reménykednek

Egy év után az új méretválasztékról

Háromszög a feje tetején

Magyarországon minden családban átlagosan két biztosítás van. Ez az egyszerű adat nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy napjainkban a biztosítás egyre inkább az elemi szolgáltatások sorába tartozik. S évről évre növekszik a biztosítások száma, a biztosított vagyon nagysága, ami összefügg azzal, hogy a biztosítási formák köre egyre bővül. Tavaly például 15 új alapmódozatot , vezetett be az ÁB, hatot pedig kiegészített. Megváltozott az egyik legelterjedtebb módozat, a lakásbiztosítás kártérítési' rendszere is; többféle kárt térít ennek alapján az intézmény, mftit korábban. Így például az újfajta lakásbiztosítás alapján megtérítik az árvíz által tönkrement, illetve megrongált ingóságokat. bútort, felszerelést, míg a régi biztosítási formák az ilyen károkra nem terjednek ki.

A széles körben elterjedt csoportosélet- és balesetbiztosítást, a CSÉB-at is továbbfejlesztették. A legújabb módozat a CSÉB— 80, amelynek havi díja 80 forint. Ez a biztosítási forma — többek között — anyagi támaszt jelent azoknak, akik foglalkozási ártalom vagy betegség következtében vesztik el részben, illetye egészen munkaképességüket. Űj vonása a CSÉB—80-nak az is, hogy az ennek alapján nyújtott szolgáltatások között szerepel a szülés alkalmával járó ezer forintos segély. Ötéves CSÉB-tag- ság után pedig a nyugdíjba vo- j nuló biztosítottat négyezer fo-1 rinf illeti meg. Ennek a térítés- j nek a célja, hogy a nyugdíjba j vonulók számára megváltozott életkörülményeinek kezdeti időszaka, tehát az átmenet gondta-1 lanabb lehessen.

Mint azt a legutóbbi sajtóLá- jékoztatón Gerebenics Imre, az Állami Biztosító vezérigazgatója, is hangsúlyozta, az intézet megkülönböztetett figyelmet szentel az ügyfelek személyének és a biztosítás szolgáltatás jellegének. Ezt jelzi többek között a díjbeszedés egyszerűsítése, a kárrendezés OTP-csekkel, s az egyes napokon meghosszabbított ügyfélfogadási idő. A falusi ügylelek számára nagy könnyebbség, hogy a baleseti kártérítési igény benyújtásához szükséges űrlap miatt sem kell már a járásszék- | helyre utazni, átvehetik azt a j biztosító helyi megbízottjától.

A különböző biztosítási forrnak áltálában közismertek, amiben nem kis része van az ÁB | jó reklámpropagandájának. Ke- I

vésbé ismert viszont az intézetnek a károk megelőzését szolgáló tevékenysége, amely mind sokrétűbb. Kifejezésre jut ez úgy is, hogy az állami vállalatok, mezőgazdasági nagyüzemek új biztosítási rendszereben a díjfizetés és kártérítés a korábbinál hatékonyabban ösztönöz a kár megelőzésére. A közlekedés- biztonság javítása érdekében az e téren tevékenykedő társadalmi szervezetekkel. így az Országos Közlekedésbiztonsági Tanáccsal, a Magyar Autóklubbal együttműködési szerződést kötött a biztosító, támogatva e szervezeteket baleset-megelőző munkájukban. A kármegelőzést szolgálják a szocialista javítóiparral kötött, és a sérült gépjárművek szakszerű javítására vonatkozó megállapodások is. Ebben szerepel például, hogy első futóművagy kormányszerkezet javítása esetén csak akkor téríti meg a biztosító a kórt, ha szakértői meggyőződtek róla; a hibát megfelelően javították ki, tehát a gépjármű műszakilag kifogástalanul térhet vissza a közúti forgalomba. Hasonló célt szolgál az ÁB AFIT-íal kötött megállapodása is, amely rögzíti, hogy sérült futómű, kormány vagy fék helyreállításakor a sérült alkatrészek cseréjét az érvényes gyári javítási előírások alapján kell elvégezni, ezen alkatrészeket egyengetéssel javítani, majd így visszaszerelni nem lehet. Újabban olyan eszközök és módszerek kísérletezésében is nagy ősz- szeggel részt vesz a biztosító, amely jelentősen segítheti a károk megelőzését. Az elmúlt években például csaknem 15 millió forinttal járultak hozzá a Baranya megyei jégelhárító rakéta- rendszer kiépítéséhez.

Ritkán esik szó az Országos Biztosítási Tanács létezéséről. Ez — az Állami Biztosítótól független —- társadalmi szerv 1976- ban alakult, és a biztosítottak érdekeit hivatott képviselni. Célja. hogy tanócsadórjavaslattevő szervként feltárja, értékeli és továbbítja az ÁB-nek a biztosítással kapcsolatos vállalati, szövetkezeti, lakossági tapasztalatokat. igényeket és ezek alapján ajánlásokat dolgoz ki. Másrészt. vizsgálja, hogy a szükségleteknek megfelelőek-e a biztosítási módozatok, és azok díja a vállalt kockázattal, valamint, a fizetőképességgel arányos-e S végül: ellenőrzi a kárrendezési gyakorlatot.

Vevők a pult előtt. Válogatnak, méricskélnek, töprengenek. Nadrágot szeretnének vásárolni. Egyszerű ez, gondolják először, csak magukhoz kell mérni. De vajon eléggé feszül-e majd derékban és csípőben’ A kitartóbbak fél órát is ingáznak az állvány és a próbafülke között, gyakran hiába, a türelmetlenebb- je pedig éppen emiatt otthagyja az egészet, mondván, majd a szabó pontosan, precízen megvarrja, vett anyagból.

Készletezési gondok

Már a jó öreg Hérakleitosz! megmondta, hogy minden folyik, azaz változik. Még az emberek testalkata is. Erősebbek, nagyobbak lettek a gyerekek, nyúlánkabbak a fiatalok és súlyosabbak a felnőttek. A 25 évvel ezelőtt megalkotott készruha-mé- rettáblázat tehát korszerűtlennek, elavultnak bizonyult. Nem csoda, hiszen az csupán a test- magasságot vette figyelembe, míg az új a csíiiő-. a derék- és a mellbőséget is. így több ember találhat magának öltönyt, kabátot, nadrágot, szoknyát. Vagy j mégsem? Ugyanis a bevezetőben említett eset napjainkban tipi- kusnak mondható, egv évvel a j bővített méretválaszték beveze- j tése után. Mi is történt valója- ■ ban?

— Nem minden úgy alakult, ahogy remélték — tájékoztat dr.

Szeles Sándor, a Dél-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat megyei lerakatának a vezetője. — Magyar Divat Intézet munkatársai több tízezer nőt, férfit és gyereket mértek meg, úgy állították össze a táblázatot. De nem vagyok benne biztos, hogv ez kivétel nélkül minden tájegység emberének testméretét, arányait jól reprezentálja. Amikor annak idején az első megrendeléseket készítettük, teljesen a sötétben tapogatóztunk. Szerencsére a Belkereskedelmi Minisztérium rendelésajánlása segített. Később derült ki az is, hogy a férfiöltönyöknél a normál méretnek tulajdonképpen a telt méret felel meg. Ügy éreztük, hogy a feje tetejére állt minden. A normál típusú ruha nagy része a nyakun-: kon maradt, a boltok sorra visz-! szahozták, ugyanakkor a teltből nem tudtunk adni elegendőt, hi- [ szén ebből az ipar is kevesebbet: gyártott.

— A kibővített méretválaszték] megemelte a készleteket is. Bírják ezt anyagilag?

— A régi 117 méretállásból 182 lett, s a második fél évtől 196-ra bővül. Ez azt jelenti, hogy országosan az évi 2,7 milliárd forintos felső konfekció árukészletét még 700 miilióvál meg kellett volna toldani, hogy minden méretet tarthassanak az üzletek Erre viszont központi alapból

I nem tudtak pénzt biztosítani.

Nehezen birkózunk meg e*ze! *

gonddal, annál is inkább, mivel a megállapított raktárkészletet nem szabad túllépni.

Szerkesztési hibák

Az eladók egyöntetű véleménye szerint általános jelenség, hogy a nadrág vagy a zakó jó a vevőre, a másik darab azonban nem. Ezt a tényt megerősíti Höss Antalné, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi előadója is.

— Itt arról van szó, hogy a táblázat alapméreteket rögzít, ehhez még hozzájön az úgynevezett kényelmi bőség, amely az egyik gyárnál sok, a másiknál meg kevés. A szombathelyi Stil Szövetkezet méretei jók, a Vörös Október Férfiruhagyáré töb- bé-kevésbé elfogadható, a szolnoki Vörös Csillag Ruházati Szövetkezet tíz öltönyéből azonban hét-nyolcat igazítani szüksége?. A 122 centi magas fiúnak való pantalló derékbősége csaknem 10 centivel bővebb a kelleténél. A Május 1. Ruhagyár bakf isöl tényei a régi 48—50-es méretnek felelnek meg. hogyan lehet azt ráadni egy 13-14 éves gyerekre. De említhetném a gyermekkabátokat is. Azonos testmagasságú méretnél az ujibőség 26-tól 19 centiméterig terjed. Nem beszélve a női ruhákról, kabátokról, melyeknek a válíai annyira szűkek, hogy művészet eladni őket.

— Miből adódnak ezek a gyártási lazaságok?

— Egyszerűen a szerkesztés hibáiból. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy' az utóbbi időben sokat javult a helyzet. Az iparvállalatok. szövetkezetek igyekeznek kijavítani, amit elrontottak. Ennek kézzelfogható bizonyítéka a forgalom emelkedése. Biztos vagyok benne, hogy egy év múlva kedvező változásokról számolhatok be.

Előtérben a szakosítás

Békéscsabán a Centrum Áruházban Oláh Lajos áruforgalmi osztályvezetővel és Szabó Ferenccel, a konfekciórészleg vezetőjével beszélgetünk.

— Milyen méretválasztékot tartanak?

— Elvileg minden méret megtalálható az áruházban, mondja Szabó Ferenc. — Persze színben, fazonban, alapanyagban ennyi méretet bemutatni, raktározni lehetetlen.

— A nagyobb méretválasztékot úgy próbáljuk elhelyezni, hogy szakosítjuk a konfekcióosztályt — veszi át a szót Oláh Lajos, — Tervünk az, hogy a jövőben csak férfi felsőruházatot árulunk bővebb választékban. A megoldás kizárólag az üzletek szakosítása lehet, amit minden kereskedelemmel foglalkozó embernek szem előtt, kell tartania.

— Az eladók mennyire barátkoztak meg az új helyzettel?

— Centiméterrel. táblázattal, bűvös háromszöggel felszerelve dolgoznak. Fejből a méretek felét ha tudják. Rengeteg a szám, mindet megtanulni nem könnyű, talán néhány év múlva ... — summázza a részlegvezető.

Igen. Az illetékes minisztérium, a szakemberek már az elején megmondták, hogy 3-4 évre van szükség, míg az új méretválaszték a gyakorlatban is beválik. A vevők megértőéit, reménykednek, hiszen tudják: minden őértük történik. De azt is látni kell, hogy az emberek előbb-utóbb bizalmatlanok lesznek a felsőruházati konfekciótermékekkel szemben, megunják a sok-sok ígéretet, a hiábavaló futkosást. Ezért is fontos az ipar és a kereskedelem közös fáradozása, a gondok mielőbbi megoldására.

Seres Sándor

Statisztikai könyvszemle

A más népgazdasági ágak ipari tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

Népgazdaságunk ipari ter-1 melésének jelentős hányadát teszik ki az iparon kívüli népgazdasági ágak ipari tevékenységének produktumai. A KSH iparstatisztikai főosztá- f lya által összeállított elemző kiadvány célja, hogy bemu- j tassa és egyúttal értékelje is ezen iparágak ipari tevékeny- J ségének a IV. ötéves tervidő-, szakban elért fejlődését. A| sokrétű vizsgálódás szempont- | jai a következek: az itt elő- j állított termékek, illetve szol- i

Háztartásstatisztika, 1975

Széles közérdeklődésre számot tartó kiadvány, mely részletesen tájékoztatja az életkörülményeinkkel foglalkozó szakembereket, hathatós segítséget ad a termelő, értékesítő és szolgáltató tevékenységet végző vállalatok keres- j letkutatási munkájához.

Megtalálhatók benne a háztartások jövedelmeire és ki-i adásaira, azok változására | vonatkozó összefoglaló ada-1 tok.

Részletesen ismerteti

A

A kötet bemutatja a lakosság jövedelmi helyzetében és a növekvő jövedelmek fel- használásában bekövetkezett fejlődést. Elemzi a fogyasztás színvonalának, illetve szerkezetének a változását. Foglalkozik a lakosság lakásépítésre fordított kiadásainak alakulásával és a pénztakarékosság adataival.

lakosság jövedelme és fogyasztása, 1960-1975

Ismerteti a jövedelmi arányokat, az egyes rétegeken belüli jövedelmi különbségeket és ezek főbb okait. Kitér az egyes társadalmi rétegek fogyasztására, a fogyasztási struktúra alakulására. A kiadvány gazdag táblaanyagot tartalmaz.

gáltatások milyen szerepet töltenek be a népgazdasági igények kielégítésében; elvégzésüket milyen objektív tényezők indokolják; mennyire gazdaságosak és milyen mértékben kívánatos fenntartásuk és fejlesztésük.

1975-re vonatkozóan részadatokat is találunk az egyes gazdasági szervezetekre nézve, az 1971—75. közti periódusra pedig évenkénti bontásban kapunk összefoglaló adatokat.

szellemi, a munkás, a kettős jövedelmű, a paraszti, a városi és a községi szellemi és munkásháztartások jövedelmére és kiadására vonatkozó adatokat.

Elemzi a háztartások taglétszámát, a keresők és eltartottak arányát, az életkor szerinti megoszlást.

Hasznos segítséget adnak a táblázatokhoz és szöveges elemzéshez csatolt módszertani megjegyzések.

Családonként két biztosítás