Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-10 / 84. szám
SZERELIK A HIDAT A Kettős Körösön levonuló árhullám csökkent, 5 a Hídépítő Vállalat ismét megkezdhette a körös- tarcsai közúti híd szerelését és építését. A folyó bal pártján az elemeket szerelik, a jobb parton pedig a mederpillér cölöpalapozását végzik (Fotó: Demény Gyula) Négymillió gombóc Ha mondjuk Rozgonyi Lajos né Nagykamaráson — hogy kedvébe járjon öt gyermekének s gyermekei apjának — úgy negyedévenként egyszer szilvás gombóc-készítésre szánta el magát, akkor egy ilyen alkalomra 50 gombócot számítva az utóbbi negyedszázadban éppen 5 ezei gombócot formált meg két tényé, re között. Krre mi azt mondjuk: ne kínlódjék vele tovább — kapni ma már a boltban is szilvás gombó- I cot, mélyhűtve. Épp csak meg! kell főzni. Ugyanerre Dömén y Ervinné meg azt mondja Medgvesegyhá- zán — pedig ő is nagykarrará- si —, hogy az is valami! Ha 5 nekddurálná magát: egy hosszú műszak alatt gömbölyítene 5 ezer gombócot. De még így, nyolc órában is megcsinálja a 3 ezer 500-at és a többiek sem adják alább napi 3 ezernél. No de ne siessük el ennyire a dolgokat! * * * Kövessük csak szép nyugodtan azt a szép nagy, fehér hűtő- kamiont, amely a Békéscsabai Hűtőházból jövet Medgyesegyhá- zárt éppen most kanyarodik el] Kevermes felé. Mondom, szép lassan, mert a községszéli első I buszmegállónál máris jobbra for. dúl és egy hepehupás kaptatón j igyekszik a közeli házak közé jutni. Ez itt Lászlótelep. A máso-! dik ház a lászlótelepi iskola épü- j lete. Ide kanyarodik a kamion, vezetője. Pusztai Pál leszáll a nyeregből és bekiált az ajtón: ■— Itt a szilva, asszonyok! A Békés megyei Méretes Sza- | bók és Szűcsök Szövetkezeiében évek óta eredményesen tévé- | kenykedik a szövetkezeti bizottság, különösen tavaly óta, amikor héttagúra bővítették a létszámát. A bizottság csaknem félezres tagság szociális, kultu- j ralis és sportügyeit intézi. Erre j a célra az elmúlt esztendőben 240 ezer forint állt rendelkező- J ■ síikre. Ebből az összegből egyebek mellett dolgozóik lakásvásárlásához, építéséhez tavaly 85 ezer forint kölcsönt adtak. Agárdi üdülőjükben 36-an nyaraltak, j ezenkívül 12 dolgozó gyermekét és négy ipari tanulót üdültettek. j És , senki nem lepődik meg! azon, ha erre a kiáltásra férfiak jelennek meg: Balázs Mihály, Dékány László, Kiss István és Szilágyi Zoltán Nagykamarásról, no meg Lajos Gábor, az egyetlen pnedgyesi férfi. Legalábbis itt, mert .ótőjükön kívül itt csak lányok, asszonyok dolgoznak. Térülnek-fordulnak a férfiak, kirámolják a kamiont villanások alatt, mert a gombócnak is kell a hely. meg nekik is van más munkájuk: az iskola épülete mö. gött a szállítóládákat renovál- ! ják. A kirakott szilvát most már a lányok hada hordja a belső helyiségekbe. i Az Abai testvérek, Emma és! Ilona, Ménesi Erzsébet, Abonyij Ilona, Domonkos Zsófi, Magony j Mária meg Szabó Ilona alig győ-[ zik a munkát: ölszámra tűnik el j az ajtó mögött a szilva, meg a j tojástartóra emlékeztető száz- ! számnvi műanyag tálca. De visz- j szafelé sem jönnek üres kézzel a ; lányok. A tálcákon formás, gömbölyű gombócok sorakoznak — ötven egy tálcán. Éppen egy ebédre való Rozgonyiéknál... * * * Igen ám, csakhogy. Rozgonyi i La.josné nem lát át a szitán. Szi-; tájából ugyanis ki nem fogyhat | a liszt, mert akkor Zám József- nénak, meg Tóth Andrásnénak nem lenne miből a masszát ke- kerni a gépben. Nem telnének meg a kis kék gyermekkádak tésztával, nem lehetne onnan ci- pónyi darabokat kiszakítani, hogy Tóth József né és Bojtos Antalné a nyűjtófások keze alá dolgozza. Pedig kár lenne Kőszegi Andrásné meg Zsóri Mi31-en kaptak különböző összegű szociális segélyt. Szorosan együttműködnek a szövetkezet vezetőségével, s irányítják a munkaversenyt, a szocialista brL gádmozgalmat, amelyet nemrég értékeltek. Ezek szerint a békéscsabai Kulich Gyula Szocialista Brigádot ötödszörre is javasolták a ..Kiváló” címre, az ugyancsak békéscsabai Angela Davis brigádot ezüst, hét brigádot pedig bronz fokozatra. Az elmúlt évben is meghirdetlek az Alkotó ifjúság pályázatot; a közelmúltban történt értékelésen Szegedi Sándor került az első, Tóth Lászlóné a második, Oláh Anna pedig a harmadik helyre. hályné szaktudását kihasználatlanul hagyni. — Tízéves korom óta tudok bánni a nyújtófával. Igaz, most hogy dolgozom, egyre többet pihen a fa. Persze ilyenkor húsvét- kor csak elő kerül. Ilyen a családom : meg nem enne más tésztát, csak amit én sütök, főzök — mondja Kőszeginé, miközben keze egy pillanatra sem áll meg És jár mint a motolla annak a 30 lánynak, asszonynak a keze is, akiknek tenyerei közül 10 másodpercenként bukkan elő egy- egy labdacs., — Minden tíz másodperc 3 fillér, ennyit kapunk egy szilvás gombócért, nem, csoda, ha jár a kezünk — magyarázza Putnoki Andrásné szocialista brigádvezető a szemet fárasztó kézmozgás közben. — Mennyit lehet akkor így egy nap alatt keresni? — Akár száz forintot is, ha ügyes az ember s anyag is van elég. Anyag pedig van elég, íredig Vojtosovits Jánosné, az üzem másik brigádjának vezetője a vágógéppel egymaga szabja gombócméretre a tésztát a 30 pár kéznek. Az ügyességgel sincs különösebb baj. Molnár Mária és Bojeczán Ferencné még csak néhány napja dolgozik az üzemben, de már látszik, hogy hamarosan felzárkóznak a többiekhez. Ügy kell ezt csinálni, mint otthon — éppen csak gyorsabban és többet. Alig tízezerszer többet... — Ezt az üzemet a Medgyes- egyháza és Vidéke ÁFÉSZ a Békéscsabai Hűtőházzal együttműködésben hozta létre tavaly nyáron, a fagyasztásra kerülő főzőtök előíeldolgozására — mondja Szűcs Györgyné gyártásvezető, így egészítve ki a kis tájékoztatót: — A főzőtököt a paprika, majd az alma követte, s mire az utóbbit mind felszeleteltük,, már csaknem 60-an dolgoztunk itt. Legtöbben Nagykamarásról járnak az üzembe, de vannak itt Almáskamarásról, Bánkúiról is és talán a legkevesebben Ivled7 gyesről. Kár lett volna megállni. Gombócot pedig az asszonyok közül niár mindenki csinált otthon, hát március 2-án elkezdtük itt is és május közepéig abba sem hagyjuk. Tessék csak kiszámolni mennyi az. ha naponta hatvanezer gombócot szállít el innen a kamion. Kiszámoltam. Százezer híján négymillió Eny. nyi még gombócból is sok. Kőváry L. Péter Sikeres volt az Alkotó Ifjúság pályázat A mai forradalmi gyakorlat, a chilei tragikus események, a demokratikus forradalom nehéz, ségei Portugáliában, a válságos politikai helyzet Franciaországban, Olaszországban és a kapitalista világ más országaiban szemlelíetően tanúsítják, hogy sok tőkés országban a munkás- osztály és szövetségesei előtt megnyílik az a lehetőség, hogy mély demokratikus átalakításokat hajtson végié még a kapitalizmus keretei között. Ezek az átalakítások hidat alkothatnak a szocialista forradalomhoz, a hatalomnak a munkásosztály által történő kivívásához. Egész természetes, hogy ezen az úton maga a forradalom és megközelítése között a határ nem abszolút. nem fejezhető ki pontosan időben, az átmeneti szakaszok sávjában ..elmosódhat”. Ámde bármilyen fokozatos legyen is a fejlődés, mindig létezik ilyen határ. Ezt a határt a forradalmi ugrás, a folyamatosság megszakadása, a teljes hatalomnak a munkásosztály és szövetségesei kezébe való átke- rülése. a társadalmi viszonyokban bekövetkezett fordulat jelzi. flz osztályban: elkerülhetetlen A jelenlegi viszonyok között olyan élessé vált az ellentmondás, egyfelől a társadalmi termelőerők fejlesztésének szükségletei, a szociális és kulturális haladás szükségletei, másfelől pedig az állarnmonopolista viszonyok rendszere között, hogy a vcif(ozások elkerülhetetlenek, i De hogy milyenek ezek a változások és hogyan mennek végbe, azt az osztályharc dönti el. Napjainkban a kapitalizmus létére az új helyzethez, a reformokhoz való alkalmazkodás jellemző. Ámde ezeknek a reformoknak a tartalmát és funkcióit a nagytőke érdekében a társadalmi élet különböző területeire kiterjedő állammonopolista szabályozás medrébe szorítják. A kapitalizmus ideológusai és stratégái a rendszer korszerűsítését, a forradalmi átalakítások megelőzését célzó reformprogramokkal lépnek fel. Ennek a stratégiának az értelmét rendkívül szabatosan meghatározta Lenin, amikor azt írta. hogy a mai. „élenjáró”, képzett burzsoázia képlete: reformizmus a szocialista forradalom ellen. A polgári reformizmushoz csatlakozik a szociáldemokrata reformizmus. Igaz. a mai viszonyok között egy sor tőkés országban a szociáldemokraták olyan gazdasági és szociális követeléseket hangoztatnak, sőt részben meg is valósítanak, amelyek a dolgozók létérdekeit érintik. Ennek ellenére az általuk javasolt reformprogram nem kezdi ki a kapitalizmus pillére- j it és vésső soron a gazdaság és a társadalmi viszonyok állam- monooolista szabályozásának továbbfejlesztésére irányul. A polgári és szociáldemokrata reformkoncepcióval ellentétben a kommunista pártok olyan reformstratégia mellett vannak, amely abból a feladatból indul ki. hogy a megérett gazdasági és. szociális problémákat a dolgo-1 zók érdekében még a kapitaliz- [ mus viszonyai között konsfruk- 1 tív módon meg kell oldani, ugyanekkor nem téveszti szem elől a szocialista távlatokat. A! kommunisták a társadalom forradalmi átalakításáért vívott' harccal szoros kapcsolatban vizsgálják a reformokat. Engels a szociális reformokat a magán- tulajdon megszüntetésére irá-) n.vuló előkészítő intézkedések-, nek tekintette. Lenin azt a feladatot tűzte a forradalmi munkások elé, hogy a reformokat az J adott rendszer talaján változ- J lássák a proletariátus teljes emancipációja felé tartó haladó munkásmozgalom támaszpontjaivá. Azonban: bármilyen sajátos is legyen ez. az út, bármilyen kedvező pozíciókat is érjen el raj-i tanulságok ta a munkásosztály a kapitalista rendszer keretei között, előbb-utóbb teljes nagyságában elkerülhetetlenül felvetődnek a szocialista forradalom gyökeres kérdései: a hatalom és a társadalmi viszonyok kérdése. R forradalom gazdasági programja Bármely szocialista forradalom elkerülhetetlenül szembetalálja magát a gazdaság átalakításának bonyolult feladataival. Bármilyen fokozatos és szakaszos legyen is a gazdaság felszabadítása a nagytőke ellenőrzése alól és a szocialista termelési mód alapjának lerakása, ez a folyamat mindig harccal, ellentmondásokkal, nehézségekkel jár. „Senki előtt sem titok — állapította meg V. I. Lenin —, hogy átmenetileg minden forradalmi mozgalmat óhatatlanul mindig zűrzavar, bomlás, rendet, lenség kísér.. . Kétségtelen, hogy a szocialista forradalmat sem le. hét a népnek egy csapásra tiszta, sima, hibátlan formában odanyújtani”. A kommunisták erőfeszítései a gazdaság átállításának a társadalom szempontjából legkevésbé fájdalmas olyan formáinak és módszereinek felkutatására irányulnak, amelyek nemcsak a munkásosztály érdekeit veszik figyelembe, hanem a kispolgárság számos rétegének, a városi és falusi középrétegeknek az érdekeit is. Ámde, mint ezt a chilei és portugáliai fejlemények szembetűnően bizonyították, a burzsoázia gazdasági szabotázs- zsal, „a tőkék menekítésével”, a termelésnek, a lakosság élelmiszer-ellátásának dezorganizálá- sával válaszol a forradalmi folyamat elmélyülésére. Ilyen lel-* tételek között a munkásosztálynak a forradalmi fejlődés békés útján is fel kell használnia a hatalmi tényezőket a forradalom gazdasági programjának megvalósítására, ellentmondást hem tűrő intézkedéseket kell alkalmaznia a szabotőrökkel szemben. a lakosság túlnyomó többségének érdekében ellenőriznie kell a társadalmi termelés és elosztás rendszerének működését. Fű kérdés: a hatalom Valamennyi forradalom történelmi tapasztalata arról tanúskodik. hogy az ellenforradalom, mai való szembeszállás politikai téren még élesebb formákban bontakozik ki. A reakció a forradalom békés fejlődése közepette is érvényesíti teljes befolyását és kapcsolatait, a reális hatalom minden eszközét annak érdekében, hogy lefékezze az előrehaladást, hogy megteremtse az idejétmúlt rendszer restaurálásának feltételeit. Éppen ezért minden forradalom csupán akkor ér valamit, ha meg tudja védeni önmagát. hangsúlyozta Lenin. Ez azt jelenti, hogy a forradalom bármely — békés vagy nem békés — útján a hatalom kérdése a fő kérdés. Ennek megoldása jelenti azt a határvonalat, amely a kapitalista társadalomban a forradalomhoz való közeledést elválasztja magától a forradalomtól, amely a szakítást jelenti ezzel a társada* lommal. A szociális forradalom az ősz. tályharc csúcspontja. Ezért a forradalmi politika, számos különböző formában megnjdlvá- nulva. végső soron mindig arra irányul, hogy a munkásosztályt és szövetségeseinek tömegét felkészítse az osztályharc legélesebb formáira is. J. Kraszin 3 1977. ÁPRILIS 10,
