Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

Húsvét — a nagy evések ideje A húskombinát felkészült az ünnepekre, igény szerint szállították az árut az üzletekbe (Fotó: Veress Erzsi) — Kérek még egy kötözött sonkát is — mondja az eladó­nak egyszerre két bevásárló- kosarát cipelő asszony. — Melyiket adhatom — int a hentes a háta mögötti sonka­hegyre. — Talán az a formásat — mu­togat tétovád az asszony. — Nem, inkább a mellette levőt, az soványabb. — S a mérlegre kerül a leendő finom falat. — Ez kicsi, a középső úgy látom, nagyobb — játszik a férfi ide­geivel, s végül az egyik köteg megpihen a kosárban a többi áru között. — Népes a család — szól búcsúzás helyett a pult túl­só oldalára. — Meg szerencse, hogy van miből válogatni — szűri a szót fogai között az eladó, s mindent feledve, ismét vidáman kérdezi a következőtől. — Hölgyem, melyiket adhatom? Világszerte ismertek a magya­ros ízek, az is, hogy jó étvá­gyunk van. A húsvét a nagy evések ideje, az asztalok gör­nyednek, recsegnek a sok fi­nomságtól, s mi segítünk raj­tuk: megesszük terhüket, majd a felszedett kilókra panaszko­dunk. *-+* A Gyulai Húskombinát a ko rábbi évekhez képest az idén jobban felkészült a húsvétra. Nagyobb mennyiségű árut szál­lítottak az üzletekbe, a válasz­ték bővítésére pedig más válla­latokkal cseréltek terméket. — Ebben az évben tavalyi ter­melésünket 4 százalékkal túl szeretnénk szárnyalni — kezdi sorolni Zám András műszaki igazgató. — Ennek megvan az alapja, mert van elegendő és jó minőségű vágósertés. Időben és mennyiségben kielégítettük az országos, valamint a megyei húsellátási igényeket. Export­tervünket 5,5 vagon száraz­áruval túlszárnyaljuk, A válla­latok között egyre intenzivebb a termékcsere, a gyártmány­szerkezet egyszerűsítésével a feldolgozókapacitások növeked­nek. — Hogyan készültek fel a hús­vétra? — Békés megye 4.5 vagon pa- rasztsonkát. kötözött sonkát, tar. ját és darabolt füstölt húst igé­nyelt, a töltelékárun és a tőke­húson kívül. Mi a megrendelt mennyiségnél 8 százalékkal többet szállítottunk ki. Más vál­lalatoktól, a választék bővítésé­re csaknem egy vagon sonkát is kaptunk. *** A kijáratnál egymás után so­rakoznak az áruval rakott hű­tőkocsik, viszik a különféle hús- készítményt a megye minden részébe, az előre leadott rende­lés alapján. — Az utóbbi években mind keresettebb a kötözött sonka — mondja az egyik kocsikísérő. — A korábbi időszakban a nagy parasztsonkát keresték a vevők, az idén a kisebb súlyú kötözött sonka a kelendőbb. A török pasa fürdője Pécs régészeti szenzációja: megtalálták a Merni pasa fürdő­jének maradványait. A Sallai ut­cában csapadékelvezető csator­nát építő munkások a minap renkívül masszív kőfalakra buk­kantak a föld alatt. A .lanus Pannonius Múzeum régészei megállapították: középkori épít­ményekről van szó amelyek részben az ősi ferences temp lomhoz, részben egy török für­dőhöz tartoztak. Az egykorú leírások és térké­pek több közfürdőt említenek a törökkori Pécsett. Közülük az egyik legismertebb a most meg­talált Merni pasa fürdője volt. A hódoltság idején Merni pasa nevét viselte a mai Sallai utca környékén levő városrész, az itt álló dzsámi (mecset). fürdő, medresze (iskola) és kút is. Pé­csett most először kezdődött — egyelőre leletmentő jelleggel — ásatás törökkori fürdőnél.­A Hotel Minaret előtti térsé­gen körülbelül otven méter hosszú kutatóárkot nyitottak, amelynek teljes hosszában kő- és téglafalakat találtak a régé­szek. Meglepően kis mélységben — jelenlegi járdaszint alatt alig negyven centiméterrel — kez­dődnek az építmények. Többek között két boltozott kemencére és. egy pilléres teremre bukkan­tak, ezek minden bizonnyal a fürdő fűtését szolgálták. Ben­nük húsz centiméter vastag ko­romlerakódást észleltek. Az ásatást vezető régész. Kár­páti Gábor, meglepő felfedezés­re jutott: valamennyi kőfal gó­tikus eredetű, nem pedig 1 örök­korabeli. Ez arra vall, hogy a Merni pasa fürdőjét egy, már meglevő középkori épület fel- használásával , alakították ki a török építőmesterek. Sőt. az is elképzelhető, hogy már a hó­doltság előtt is fürdő állt ezen a helyen, esetleg a XIV. századi kolostorkórház fürdője. A ku­tatás további szakaszában — re­mélhetően — erre is fény de­rül. (MTI) A raktárban torma számra, kaionas rendben sorakoznak a különböző húskészítményekkel rakott állványok. Sonka, piros kolbász, enyhén füstölt tarja, darabolt hús... ínycsiklandozó illatok, pompás látvány. — A húsvét az az időszak, amikor rövid idő alatt sok árut kell gyártani, s azt időben az üzletekbe szállítani — tájékoz­tat Hosszú Szilárdné gyártás- technológus, s közben sorolja, hogyan is készült a közkedvelt húskészítmény, a kötözött son­ka. A húst 7—14 napig pácolják, majd csontozzák, ezt követi a darabolás, formázás, utána jön a hálózás, s végül egy-két napig füstölik. — Otthon mi kerül az ünne­pi asztalra? — Többek között az üzemben készült kötözött sonka is... Immár 15 éve dolgozik a rak­tárban Szőke János. — Tíz évvel ezelőtt még ide­genkedtek a kötözött sonkától. Nem győztünk elég lapockát és parasztsonkát készíteni. Két éve változott a fogyasztók igénye: a tarja és a kötözött sonka lett a sláger. — A család melyiket szereti jobban? — Minden évben vágtunk disznót, s húsvétra hagytunk egy hátsó sonkát. Az idén ná­lunk is kötözött sonka kerül az asztalra... ízlik a családnak. S mindehhez mit lehet kíván­ni? Jó étvágyat! Sz. A. Á túlzóit alkoholfogyasztás veszélyei Elődeinktől sok népi hagyo­mányt örököltünk, amelyeket megőrzünk, ápolunk és tiszte­letben tartunk. Ilyenek az ün­nepek, köztük a húsvét is. A hagyományos ünnepek igen szépek, kedvesek és általában örömtelinek mondhatók, de csak általában, mert esetenként ürömmel is végződtek és vég­ződhetnek. A túlzott alkoholfo­gyasztásról van szó, amely ön­magában is, de dohányzással párosulva még veszedelmesebb, romboló hatást okoz szerveze­tünkben. Most, húsvét előtt in­dokolt beszélni arról, hogy mi­ként szokunk rá az alkoholfo­gyasztásra és miként lesznek egyes emberek alkoholisták. Ismert tény, hogy fiataljaink között gyorsan nő az alkoholt túlzottan fogyasztók száma, te­hát nem lehet közömbös szá­munkra az előzmények feltárá­sa. A legénykedő első névnap baráti körben, itallal történik, de még az ezt megelőző években is — a nagyobb családi esemé­nyekkor a szülők hozzájárulásá­val — néhány pohár különböző fajtájú ital már elfogy. Ezután következik a serdülő fiatal szá­mára az első olyan húsvét, lo- csolkodás, amikor a rokonság már felnőttként veszi számba, s itallal kínálgatja. S ha népes a rokonság, s netán kevés az ön­megtartóztatás, illetve az aka­raterő, akkor már bekövetkezik a baj. Később — ha a túlzott alkoholfogyasztás többször is előfordul — amit a különféle szokások helytelen „ápolása” is elősegít —, akkor a fiatal szer­vezet ismétlődően beteg lesz. Annyira, hogy a szervezet kí­vánja az alkoholt, megszokja azt, s kezd szenvedéllyé válni. A túlzott alkoholfogyasztás megfékezésére több intézkedést hoztak, de talán még nem ele­get. Alkoholistának senki sem születik, csak az arra hajlamos lesz azzá. Sok még a füstös, borgőzös szórakozóhely, s ke­vés a fiatalok számára biztosí­tott tiszta levegőjű, kulturált körülményt nyújtó helyiség. Természetesen számos jó lehe­tőség van a szabad idő helyes el. töltésére, ám nincsenek kevesen azok, akik csupán a lakás, a munkahely és a szórakozóhely oda-visszaútját ismerik. Holott a város képe már régen meg­változott anélkül, hogy észre­vették volna, arról nem is be­szélve, hogy sokak számára ha­zánk csak térképről ismert. Nagy on-nagy on szükséges te­hát átgondolnunk, hogy miként segítünk és cselekszünk a mun­kahelyeken és társadalmunk egész területén. De különösen most, amikor a húsvéti locsol- kodásokra kerül majd sor. Szabó Ferenc, a gyulai Alkoholmentes Klub titkára Mi lesz veled Gyopáros? Gyopáros Gyopárosfürdő, Orosházától alig három kilomé­terre, közigazgatásilag Oroshá­zához tartozik. Vize gyógyhatá­sú, s hírnevét már száz eszten­dővel ezelőtt éppen vizének kö­szönve, megalapozta. Gyopáros azóta sokat változott, de nem annyira, ahogy megilletné e hírnév. Az is igaz, hogy ennek megvalósításához nagyobb ösz- szefogásra lenne szükség, mert egy város önmaga nem képes annak az anyagi forrásnak az előteremtésére, amely e fürdő­hely jövőjét megnyugtatóan megoldaná, azaz képessé tenni arra, hogy valóban idegenfor­galmi, turisztikai nevezetesség, gyógyulási lehetőség, pihenési és szórakozási helységgé váljon. Az erőkhöz mérten azonban to­vább épül és bőrül, hiszen, aki az idén tavasszal ellátogatott ide, láthatta, hogy nagy munká­ban vannak. Jelentősen bővül a strand szabadtéri zöldterülete, új játékpályák épülnek, egyszó­val a változás mindjárt első pil­lantásra is nyilvánvaló. A gyógyfürdőépület társalgó­jában beszélgettem Bálint La­jossal, - Gyopárosfürdő és strand vezetőjével, aki mindjárt azzal kezdte; hogy a nyitás az idén is, mint a korábbi években már megszokta azt a város la­kossága. május 1-én lesz. — Lényeges ez, de elkészül­nek-e addig a megkezdett mun­kálatokkal? — Igen. A márciusi ellenőr­zések után megvan a lehetősé­ge annak, hogy a szokott idő­ben- megnyissuk a szabadtéri strandot is. Egyébként a fedett medence és a kádfürdő eddig is a vendégek rendelkezésére j állt és igen sokan igénybe isj vették. Valóban, a folyamatos) üzemelés egy pillanatra sem j állt le, hiszen a szabadtéri fürdési szezon után is mindvé­gig nyitva tartottunk. — .4z idei nyári fiirdőszezon megnyitása jelentett-e többlel­, feladatot? — Igen. Az elmúlt évben ala­pos ellenőrzés volt itt. Számta­lan olyan hiba került felszín­re, amely a több mint százéves üzemelés nyomán természetes. Ezeket kell megszüntetnünk, az­az jelentős korszerűsítésre ke­rült sor. Ez a korszerűsítés nem látványos munka, jórészt a be­rendezések kicserélését jelenti. Természetesen megtörtént már az építmények felújítása. Ha­sonlóan igen jelentős a közmű- hálózat korszerűsítése, részben újjal való kicserélése. Őszre végérvényesen megoldódik az ivóvízellátás is, hiszen akkorra elkészül a szentetornya—rá- kóczitelepi vízmű, amely bizto­sítani fogja a fürdő és strand részére is a vizet. Mindez mgr eleve hatalmas összeg, hiszen a városi tanács eddig erre egymil­lió forintot biztosított, egyéb munkák elvégzésére, amely szin­tén 5—600 ezer forintot tesz ki, egyelőre a költségvetési üzem előlegezett. Valójában ez jelent j igen nagy gondot. — A gond mellett öröm is van talán? — Természetesen. Külön öröm az. ami valószínű mindenkit még inkább megnyer Gyopáros számára, hogy a zöldterületünk a jelenleginek a kétszerese lett. A földmunkálatokkal jórészt már el is készültek, várjuk a kertészet dolgozóit, akik a zöld­terület kialakítását végzik. Ugyanakkor a tavalyi autópar­koló helyén zárt labdázóterüle­tet alakítottunk ki, ezáltal a szabadtéri nyugodt sportolásra még inkább lehetőség nyílik, anélkül, hogy a pihenni vágyó­kat zavarnák. Elkészült egyéb­ként az új autóparkoló is, a vasútállomással szemben. So­rolhatnám tovább azokat a mun. kálatokat, amelyek azt a eélt szolgálják, hogy a nyári szezon­ra minél alaposabban felkészül­jünk. Gondot okozott a meden­cék vízellátása. Ezért a meleg­vizes kutak hozamát növelni kí­vánjuk, így az egyikbe búvár- szivattyút építettünk be. De a vízgépészet szinte teljes egészé­ben felújításra került, hat új szivattyút helyezünk üzembe. Másrészt bővítjük a csónakpar­kunkat is, és 22 új vízibiciklit is vettünk az eddigiek mellé. — Gyopároshoz, a fürdőhöz és a strandhoz szervesen tartozik a park. E táj szépségének meg­védése és gondozása több fi­gyelmet érdemelne? — Talán azzal egészíteném ki ezt, hogy a meglevő természeti adottságainkkal jobban kellene sáfárkodni. így van ez az itt ta­lálható ősparkkal is, amely ápo­lása több figyelmet érdemel. S ez sem csupán Orosháza gondja kellene legyen. Az elmúlt évben a Dél-alföldi Idegenforgalmi Ta­nács 300 ezer forintot biztosí­tott e park ápolására. Ennek felhasználása, valójában a park rendbetétele most, jórészt meg­történik. Gyopárost valaha úgy emle­gették, mint az Alföld gyöngyét. Szép ez a jelző, de talán sokkal többet kellene tenni és segíteni, hogy ez a gyöngyszem valóban csillogjon is. —fb— Színes magazin EJNYE, EZ A NÉRÓ! Nemrégiben történészkong­resszust tartottak Rómában. A kongresszuson elsősorban a ró­mai birodalom történetét tanul­mányozó szakértők vettek részt. A napirenden .szereplő kérdések közül az egyik igen váratlan és megdöbbentő volt. A történé­szek „bírósági tárgyalást” ren­deztek, a vádlott szerepét Néró császár játszotta. Az „eljárás” során a tudósok egyértelműen megállapították, hogy Néró nemcsak gyilkos és gyújtogató volt, hanem priási szélhámossá­gokat is elkövetett. Korabeli do­kumentumokból kiderült, hogy uralkodása alatt kisebbek lettek az.érmék és a szükségesnél jó­val többet vertek belőlük. Rá­adásul az uralkodó rendszeresen devalválta a római valuta árfo­lyamát, és titokban 7 százalék­kal csökkentette az érmék aranytartalmát. BIZTOS ALTATÓ — Ha késő éjszakáig dolgo­zom — mesélte egy fiatal fran­cia író Georges Simenon-nak —, szellemileg annyira kifára­dok, hogy képtelen vagyok el­aludni. — Miért nem próbálja meg egyszer elolvasni, amit-írt? — válaszolta barátságosan moso­lyogva Simenon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom