Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-28 / 98. szám
Tanácskozás a tenniakarás szellemében Szakszervezeti közművelődési aktíva Békéscsabán Színházi levél Mit szólnak hozzá? Egy pillanatra úgy tűnik, minden megváltozhat... Ilonka (Mihók Éva m. v.) és Guszti (Lukács József) (Eotó: Demény) Mint lapunk tegnapi számában hírt adtunk róla, április 26-án, kedden tartotta közművelődési áktívaülését a Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsa. Az aktívaülést Nagy István, az SZMT vezető titkára nyitotta meg, majd Bocskai Mihalyné, az SZMT titkára tartott vitaindító előadást. Beszámolójában a párt közművelődési határozatából és a közművelődési törvényből adódó tevékenységük eredményeit összegezte. Kiemelte, hogy a szakszervezet munkájában tudatosítani kell, hogy a közművelődés, mint a szocialista tudatformálás egyik fontos eszköze ideológiai, politikai munka. A továbbiakban elmondotta, hogy a megye 120 ezer szervezett dolgozója 18 ágazati szak- szervezethez tartozik, és ez megköveteli, hogy a szakszervezetek közművelődési tevékenysége differenciáltan, a rétegpolitika érvényesítésével folyjon. Rámutatott arra, hogy munkájukban a változatos módszerek, akciók, programok legfontosabb szerepe az, hogy erősítsék az igényt a dolgozókban az önművelődésre. A szakszervezetek közművelődési programja közzéppontjá- ban a munkásművelődés áll. A szakszervezetek — többek között — támogatták és új formákat kerestek.. a felnőttoktatás fejlesztéséhez. Békés megyében 1970 óta mintegy 6400 dolgozó végezte el az általános iskolát és ebből 6000 hallgató a 160 órás szervezett tanfolyamokon, az üzemi kihelyezett osztályokban végzett. A beszámoló szólt arról is, hogy a szervezett oktatásra jelentkező munkások csökkenő létszáma miatt új képzési formákat kell kidolgozni. A szakszervezet népszerűvé váló kezdeményezését, a köz- művelődési vetélkedő eddigi tapasztalatait is összegezték. Megállapították, hogy bár a közművelődésnek a szocialista brigádok képezik fő bázisát, vigyázni kell arra, hogy ez ne vezessen túlterheléshez. A beszámoló ráirányította a figyelmet a szocialista brigádokon kívül dolgozók helyzetére, s megállapította, sok még a tennivaló. különösen a bejárók művelődési lehetőségeinek megteremtésében. Végül szólt a vál- I lalati, szakszervezeti intézmény- hálózat, a műkedvelő művészeti csoportok és a könyvtárhálózat közművelődési szerepéről. Az előadó hangsúlyozta, hogy a munkásfiatalok nevelésére a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. A vitaindító beszámolót felszólalások követték. Több felszólaló érintette a közművelődési vetélkedő pontozási rendszerének problémáit. Tapasztalatunk szerint a folyamatos felkészülés szakaszában a nagyobb létszámú, több műszakban dolgozó szocialista brigádok hátrányba kerülnek. A vetélkedő hasznosságát azonban minden felszólaló hangsúlyozta. Zsíros Istvánná, a Kner Nyomda oktatási előadója beszámolt vállalata eredményes közművelődési tevékenységéről. Ezt követően Filadelfi Mihály, a városi tanács népművelési csoportvezetője fűzött megjegyzéseket a vitaindító beszámolóhoz. Felhívta a figyelmet a köz- művelődési feladatok megvalósításában jelentkező uniformizálás veszélyére, és arra, hogy törekedjenek a kis közösségekben a sajátos egyéni, emberi tartalom megkeresésére. A felnőttoktatásról elmondta, hogy a képzésben résztvevő pedagógusok szakmai tanácskozására szükség lenne. Szeljak György, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese értékelte a szakszervezetek közművelődési tevékenységét. — A közművelődési törvény kedvező fogadtatásra talált megyénkben — mondotta többek között. —■ A szakszervezetek közművelődési tevékenysége jó úton halad, nagyobb gondot kell azonban fordítani az egyéni vállalás, az egyén továbbfejlődése. az önművelés igényének kibontakoztatására. Ambrus Zoltán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója a közművelődésről, mint elsősorban állami feladatról szólt. Kiemelte az állami szervek és a komoly, történelmi hagyományokkal rendelkező szakszervezetek közös munkájának szükségességét. Végezetül Bocskai Mihályné válaszolt a felszólalásokra. » A szakszervezetek közművelődési aktívaülése Nagy István zárszavával ért véget. B. S. E. Ez a mottója Kertész Ákos ! Névnap című komédiájának. A kérdés, ami naponta annyiszor hangzik el. amihez a szereplők ) is igazítani próbálják életüket több, kevesebb sikerrel. S hol a megszokott — észre sem vett — képmutatással, hol pedig görcsös igyekezettel, mint Víg Gusztáv üzemi asztalos a saját j névnapján egy nyári szombaton. | Ez a nap is úgy kezdődik, mint a többi. Zsörtölődő veszekedéssel. A házasság nyolc éve ! már kialakította a maga menetrendjét és szokásait: a munka ; és a haverok a gyárban, s a | házastársi kötelességgé kopott I szerelem otthon. De ez a nap | mégis valami változást ígér, I mert a férfi újból fellobbant I szerelmére az asszony hasonló- I val felel. S a vendégek egy pásztoróra végére robbannak be. A friss öröm a rajtakapott „illetlenség" kínos érzésével vegyül, amit még fokoz a két barát — Varga és Mazur — otrombán vicces, agresszív ugratása. Guszti megadja magát a szokás kívánta elvárásnak: letagadja a szerelmet, azt hazud- ja, hogy csak aludtak. Ilonát' viszont a megtalált boldogság kicseréli: bátran vállalja a történteket. Férje a további heccelésre tovább hazudik, még egy nem volt kalandot is elismer. A sértett asszony faképnél hagyja őket azzal, hogy vissza se jön. A névnap azért nem marad abba. A társaság egyre többet iszik, s egyre jobban előtörnek az elfojtott indulatok. A féktelen mulatozásban a többiek is kiteregetik a szennyesüket, majd fáradtan, de a „jól sikerült” névnap tudatával eltántorognak, magara hagyva a részeg házigazdát, akit később a mégis Új műsor a tv-ben CÍME: DELTÁCSKA A Magyar Televízió május 3- tól új műsorsorozatot indít Del- tácska néven. A sorozat — amely a Delta című népszerű felnőttadások alapján a tanulóknak készül — érdekessége, hogy az új tanterv környezetismereti óráin megadott természetismereti témakörhöz kapcsolódik, sajátos, népszerű formában bemutatva a tananyagot. Az első adás címe: az élet feltételei. Műsorvezetője Kudlik Júlia, rendezője Kollányi Ágoston. A jobb érthetőség kedvéért Hegyi Füstös László a kamera előtt készíti folyamatában változó rajzait, humoros formában. (MTI) hazatérő feleség próbálna okos szóra bírni: miért is nem tudják megőrizni a szépet, az egymásra találást? Hiába. Köznapi történet, köznapi szavakkal, a párbeszédek szinte egy az egyben az életből ellesettek. Akárcsak az ábrázolt emberi sorsok, melyek csak a felszínen látszanak gondtalannak, elégedettnek, a mélyben ott van az elhibazottság. Persze mindez szórakoztatóan mulatságosra hangolva, a műfaj szabályai szerint. De így talán még gyilkosabb az egész Udvaros Bála rendező, kihasználta a komédiában rejlő lehetőségeket és célt ért. A néző nevet a más rovására, s amin kacag. az a kispolgári életmód. Közben azt is érezteti: ez a névnap más környezetben is lejátszódhatna. hasonlóan. A női főszerepet, mint vendég. a Jókai Színház volt tagja, Mihók Éva alakítja. Az ő Ilonkája nem Nóra — a darab logikája ezt nem is engedi —, pedig ereje lenne hozzá. Ahogy a napi robotba belefásult jelentéktelen kis asszony kezd önmagára találni, majd a nagy csodára rádöbbenni és küzdeni érte: szép, értő színészi munka. Lukacs József, Guszti, a férj jelleméből a lesújtó bizonytalanságot emeli ki. Szeretne mássá válni, de nem tud, nem mer, mert befolyásolható, és csak a félelmeit variálja. Szentirmay Éva ironikus humorba fojtott keserűségből formálja meg a csípős nyelvű Vargánét, aki valójában jobb sorsra lenne érdemes. Varga Lehel közhelyeket papoló figuráját Körösztös István a lényegében ragadta meg: ósdi. szószátyár, képmutató és szánandó ember. Kovács Lajos snájdig. bohócosan legénykedő Mazurjáról érezni, hogy igaz a feleség vádja: lump és megbíz- j hatatlan. Mazurné szerepében Bajka Bea akkor találja meg igazi hangját, amikor a fájdalom kitör belőle. A könnyűvé- rű Juli varrónő: Zsolnai Júlia. Hetykesége, bolondozása talán nem eléggé meggyőző, letörtsége viszont annál inkább. Apró, de hálás szerepét, Hallánét. Dénes Piroska tökéletesen eltalálta, jó partnerei voltak a kacagtatás- ban Marinkovics Zsuzsa és Gyurcsek Sándor. Suki Antal díszlete precíz, a lakás berendezésének nem is annyira egyszerűségével, mint sivárságával hangsúlyozza a rendezői koncepciót. Végül is fent a magasban ki- gyúl egy KRESZ-tábla: Zsákutca. Mit szólnak hozzá?... Vass Mária [jegyzet BOLTBAN, UTCÁN, PIACON A magánkereskedőknek a kereskedelemben betöltött szerepe körül a felszabadulást követő években nagy volt a bizonytalanság. Számuk 75 ezerről kétezerre csökkent. 1957-ben jelent meg a tevékenységüket szabályozó törvényerejű rendelet, amelynek módosítása most vált időszerűvé. Azóta a magánkereskedők száma nagyjából állandó, 12 ezer körül van. E táboron belül azonban folyamatosan gyarapszik azoknak a száma, akik alapvető ellátási feladatokat oldanak meg. Vidéken hétezeregyszáz kereskedő működik. Az elmúlt négy évben kettőszázhússzal növekedett a zöldség-gyümölcs, ötven- héttel a tüzelőanyagos, ötvenhattal a vendéglátós kereskedők létszáma. Egyfelől a városiasodás, másfelől a növekvő életszínvonal kísérő jelensége, hogy vidéken a virágkereskedők száma ebben az időszakban csaknem megkétszereződött. Több városban építettek mostanában új vásárcsarnokot, illetve korszerűsített^ a piacokat. Az élelmiszer-kereskedők mindenütt megfelelő helyet kaptak. A divatárusoknak, a bazárosok- nak — akiknek számát nem észszerű növelni, de a meglevőknek továbbra is biztosítani kívánják a megélhetést — szintén igyekeztek megfelelő helyet találni. Kecskeméten például a társasházak szerződésének mintá jára egy hangulatos bevásárlóudvart alakítottak ki saját erőből. Volt olyan vélemény, hogy a vásárok és búcsúk ideje már lejárt. A Belkereskedelmi Minisztérium legutóbbi statisztikája szerint azonban egy év alatt a vásárok száma tizennéggyel emelkedett. Meglehetősen széles még mindig az a réteg, amely ma is hagyományosan a vásárokon szeret eladni és venni, s a fiatalok számára pedig élményt jelent a sokadalom. A búcsúk jellege, tartalma is változóban van, egyre„inkább a falu, a családok ünnepévé alakul, ahol az ajándékárusok mellett a körhintások, a céllövöldések is szívesen látott vendégek. Számolnak a magánkereskedők munkájával a Balatonnál és a többi üdülővidéken is. A szezonjellegből adódóan az év egy rövid szakaszában többszörösére nő a vásárlók, a vendéglátásra igényt tartók száma, s ilyenkor kisegítésként jól jön a kifőzdének. pecsenye- és lángos- siitők, alkalmi árusok közérdekű tevékenysége. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem nagyon elaprózná beruházási, fejlesztési lehetőségeit, ha el akarna jutni minden ellátatlan területre. Pécsett még az épülő új lakótelepeken is jó előre betervezik, hol adnak helyet a magánkereskedőknek. Több helyen a kialakuló új városrészeken megbatározott időre, öt-tíz évre adnak ipar- iparigazolványt. A tanácsok felelősséget érezve az ellátás színvonalának javításáért, több helyen korszerűtlen, egy-két személyes kis üzletek továbbvitelét is a magánkereskedőkre bízták. Az érdi tanács kedvezményes telekjuttatással ösztönözte új zöldségüzletek megnyitását. A falusi, tanyai magánkereskedők között sokan vannak, akiknek kis üzlete valóságos közéleti fórum, tanácstagként, népfrontbizottsági tagként is eredményesen tevékenykednek. Az állampolgári kötelezettségeket becsülettel teljesítő kereskedők jó közérzettel dolgoznak, s így ünnepük szervezetük, a KISOSZ megalakulásának 3*. évfordulóját. Solymár József 0*$© © 0*$*© G*$© 0*$*$) 0*$© 0*£© ©*$*0 OLCSÓ! Szőnyeg- és télikabát- tisztítási hónap május 2—31-ig. „Hattyú” ruhatisztító, Békéscsaba, Lenin út 7. Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 11—17. Békés, Orosháza, Gyula, Mezőberény, Vésztő. Szolgáltatóházakban. Elek, Beloiannisz út 1. Q/&Q 0*$© 0*$© G*6© 0 G^© 0*$*© ($*$© /
