Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-27 / 97. szám

Szakmák Békés megyében Növénytermesztő gépész Csabai zongoristák sikere Nyíregyházán A Kulturális Minisztérium, a Szabolcs-Szatmár megyei Ta­nács V. B. művelődésügyi osz­tálya, a nyíregyházi Városi Ta­nács V. B. művelődésügyi osz­tálya, a Magyar Zeneművész Szakszervezet és a nyíregyházi zeneiskola hagyományteremtő céllal hirdette meg az I. orszá­gos zeneiskolai zongoraver­senyt ez év januárjában. Ezzel a versennyel a mai magyar és huszadik századi zeneszerzők műveit szeretnék ismertebbé tenni a zeneiskolások körében. A megye zeneiskoláiból a bé­késcsabai Bartók Béla Állami Zeneiskola öt zongora szakos tanulója indult a rangos vetél­kedőn. A háziverseny után, március 27-én Szegeden, a ze­neművészeti szakiskolában bo­nyolították le a területi válo­gató versenyt. Az erős mezőny kilenc továbbjutója közt 3 bé­késcsabai zeneiskolás is ott volt. Az országos versenyen, Nyíregy­házán a zsűri elnöke Kadosa Pál, a kötelező darabok szerző­je volt, tagjai pedig: Antal Im­re zongoraművész, Körber Ti­rádámé zongoratanár. a Kultu­rális Minisztérium főelőadója, Straky Tibor zongoraművész és Teőke Mariann zongoratanár, szakfelügyelő. A négy korcsoportban ma­gas színvonalú verseny alakult ki már az elődöntőben. A bé­késcsabai zeneiskola tanítványai közül Kiss Ildikó, a 9-es számú iskola tanulója bejutott a dön­tőbe. Goron László (5—6. számú iskola) és Hegyi Gabriella (2. sz. iskola) is dicséretet érdemel szerepléséért. Végül érdemes megemlíteni a sok áldozatot vállaló felkészítő tanárok nevét is: B rozilc Jánosné, dr. Cziriák Zoltánná és Koi'ács Andrásáé. Megyénkben — csupán a nap­pali tagozaton — évente 120 (!) növénytermesztő gépész szak­munkástanuló felvételére van lehetőség. Agrár jellegű me­gyénk több mint tíz mezőgazda- sági terményből országosan az 1—3. helyet foglalja el a ter­méseredmények alapján. Mező- gazdaságunk fejlődésének egyik fontos jellegzetessége: a terme­lékenység növekedése a munka­erő fokozott csökkenése mellett valósul meg. Ez azért is lehet­séges, mert a növénytermesztés folyamatában ma már egyre több olyan növény van, mely­nek termesztése a vetéstől a betakarításig emberi kéz érin­tése nélkül történik. Ezek az úgynevezett zárt rendszerek nagy értékű speciális gépek se­gítségével alakultak ki. Mind a Az idén, április 22. és május 22. között — most tizennegyed­szer — rendezik a műszaki fej­lesztési hónapot, amely jelen­tős esemény mind a megye, mind a műszaki és természet- tudományos szakemberek szá­mára. A rendezvénysorozat alapvető célja ebben az évben is válto­zatlan: az MSZMP és a kor­mány által meghatározott fő feladatok, valamint a megyei műszaki fejlesztési tervek meg­valósításának elősegítése. Ezért a rendezvénysorozat középpont­jába mindig az adott időszak aktuális problémája kerül. Ez egyrészt felhívja a termelőegy­ségek, a műszaki szakemberek figyelmét a kiemelt témakörre, másrészt a rendezvények köz­hagyományos, mind a zárt rend­szerű termelésben kulcsfontos­ságú szerepe van a növényter­mesztő gépész szakmunkásnak. A szakma nagyon tömören: üzemeltető, művelő és szerelő jellegű. E különböző feladatok a munka során gyakran össze­kapcsolódnak. Egyenkénti váz­latos ismertetésüket inkább a jobb áttekinthetőség indokolja. Nézzük sorra ezeket! Első az üzemeltetés. A növénytermesztő gépészek munkaeszközei elsősor­ban a látványos erőgépek, ame­lyek mind a teljesítmény, mind az ..emberhez szabottság” és ké­nyelem tekintetében egyre tö­kéletesebbek. A nagy értékű gé­pek üzemeltetése akkor gazda­ságos. ha minél több munkát tudnak teljesíteni javítás nél­kül. Ezért a szakmunkásnak vétlenül is segftik^a megoldást. Ez végül is a termelőerők fej­lesztésének, a műszaki haladás­nak, tagabb értelemben a tu­domány termelőerővé válásá­nak, a megyei műszaki fejlesz­tési politika gyakorlati megva­lósításának gyorsításában érez­teti hatását. 1977-ben a rendezvénysorozat középpontjába két témakört ál­lított a MTESZ Békés megyei elnöksége. Az egyik: a váíla- latfejlesztési politika időszerű kérdései a fejlesztési célok és a közgazdasági szabályzók össze­hangolásának szempontjából. A másik: a tudományos és techni­kai forradalom hatása a megye gazdasági életére: az üzemi de­mokrácia és a műszaki fejlesz­tési feladatok kapcsolódása. A műszaki fejlesztési hónap a szövetség kereteiben végzett munka sajátos formája, amely­ben az említett célok megvaló­sítását a társadalmi tevékeny­ség is segíti, összehangolja. Ez kifejezi a sokrétű tudományos tevékenység összekapcsolásának és egyeztetésének lehetőségeit és szükségszerűségét is, és az egyesületi munka aktivitására is ösztönzőleg hat. Ezt igazolja, hogy az idei műszaki rendez­vénysorozatba 19 megyei tudo­mányos egyesület kapcsolódik be. Égy hónap alatt több mint 60 rendezvény lesz. Az előadá­sok. az ankétok, a tapasztalat­csere-látogatások a megyei ága­zati problémák megvitatása ré­vén segítik a kiemelt feladatok megvalósítását. Most kerül sor első alkalom­mal a megyei műszaki fejlesz­tési feladatok gyakorlati megva­lósítására ösztönző pályázat ki­írására, amelyet egy év műlva értékelünk. A megyei szervezet elnöksége es a tudományos egyesületek a part XI. kong­resszusán megfogalmazott hatá­rozatok szellemében készítették elő a műszaki-technikai kérdé­sekkel foglalkozó forum jellegű rendezvényeket is. A hónap zárásaként a MTESZ elnöksége összegzi és értékeli a rendezvénysorozat ta­pasztalatait. Azokat a javasla­tokat, amelyek az iparágak mű­szaki fejlesztési feladatainak megoldását vagy a további fej­lesztési célok meghatározását segítik, az elnökség ajánlásként eljuttatja az illetékes párt- és állami szervekhez, az érdekelt vállalatokhoz. Ezzel is azt kí­vánjuk elérni, hogy e közéleti fórumokon elhangzott javasla­tok még jobban segítsék a min­dennapok gyakorlati munkáját és a távlati feladatok megoldá­sát. Gál István MTESZ megyei titkár igen jól kell ismernie az erőgé­pek szerkezetet, működését, üzemeltetését.'“^ kezelési isme­retek elsajátítása mellett a nö­vénytermesztő gépésznek von­tatóvezetői vizsgát is kell ten­nie. A közúti szállítás, a közúti forgalomban való részvétel megkívánja a közlekedésrendé­szeti szabályok alapos ismere­tét. Az erőgépekhez csatlakoz­tatott sokféle munkagép, (ekék, boronák, hengerek, stb.) biztosít­ja a szántóföldi termeléssel ösz- szefüggő feladatok elvégzését. Növénytermesztő gépész vezeti a betakarításnál a gabonakom­bájnt, a répaszedőt vagy egyéb speciális betakarító gépeket. A hajdani — ökrökkel vontatott — cséplőgép kezelője és a mai, például a milliós értékű John Deere-kombájn vezetőjének munkája közötti különbség is érzékelteti azt a hatalmas fej­lődést, amelyet az utóbbi évti­zedek hoztak a mezőgazdaság­ban. S a második: talajművelés, növényápolás. A növénytermesz­tő gépész egy kicsit a szántóföl­dek ..fodrászának” tekinthető, hiszen kora tavasztól késő őszig a szántóföldeket „fésüli”, gon­dozza. simítja a nem kis súlyú „masinákkal'. Minden évszak­ban várnak rá az éppen aktu­ális teendők: szánt, boronái, hengere/.; s amiket főként a szakmabeliek értenek: altalajt lazít és talajmarást végez, ö végzi a trágyázást, feltöltést, ve­tést, ültetést. Munkája lehet a kultivátorozás, permetezés és gyomirtás, sőt az öntözéssel ösz- szefüggő feladatokat (csatorna­nyitás, barázdahúzás) is ellát­hat. Korábban említett fontos teendője a betakarítási mun­kákban való részvétel. A mező- gazdasági munkák egyik lénye­ges sajátossága az, hogy bizo­nyos munkafelariatok sokszor még napokkal sem halaszthatók el a terméshozam veszélyezte­tése nélkül. Ilyen esetekben kü­lönösen sok múlik a növényter­mesztő gépészek áldozatos, cél­ratörő munkáján. A harmadik: szerelési mun­kák. Az alkalmazott gépek fo­lyamatos és biztonságos üze­meltetése a szerelési munkák­hoz való bizonyos fokú hozzá­értést is megkíván a növény- termesztő gépésztől. Azért csak bizonyos fokú hozzáértést, mert a mezőgazdasági gépek hivatá­sos „orvosa” a mezőgazdasági gépszerelő szakmunkás. A nö­vénytermesztő gépészek főként az alábbi szerelő jellegű fela­datokat látják el: — erő- és munkagépek kar­bantartása. az üzemzavar jelle­gű kisebb hibák javítása, beál­lítások, ellenőrzések; — közreműködés a géppark folyó- és főjavításában. A szerelési munkák fő sze­zonja a téli időszak, amikor gondos műhelymunkával készí­tik elő a gépeket az évi zök­kenőmentes üzemeltetésre. A növénytermesztő gépészekről bizton állítható, hogy univerzá­lis szakemberek. Szakmai fejlő­désüket, szakosodásukat jól . szervezett szakmai továbbkép­zések biztosítják. A szakmai tevékenység egész­séges, erős, edzett szervezetet kíván. Kizáró ok az átlagon alu­li fejlettség és izomerő. Színté­vesztők sem választhatják ezt a szakmát. Mind a műszaki, mind az agronómiái érdeklődés jól kielégíthető e pályán. Maga a műszaki tevékenység is vi­szonylag sokszínű: a fémipari munkák, a motorok és a gép­jármű-villamosság iránti érdek­lődés is indítéknövelő. A moz- gásos képességek közül a meg­felelő erő és ügyesség mellett esetenként a cselekvés gyorsa­sága is nagy szerephez jut. A szakma jellegéből ejedően több tantárgy, így a számtan, fizika, kémia és az élővilág iránti ér­deklődés jól kamatoztatható a szakképzés során. A képző is­kolák székhelye: Békés, Ket- egyháza. Buke Gyula meet Gondolatok az Ády- szavalóverseny megyei döntőjéről Mondják, hogy országszerte kevés egyéniséggel, újszerű színvonalas produkcióval dicse­kedhetnek az irodalmi színpa­dok, a versmondók. Élő bizo­nyítéka volt e szomorú ténynek az irodalmi színpadok Ki Mit Tud?-os szereplése. Ha az egyé­ni versmondókat is figyelem­mel hallgattuk, kevés igazán te­hetséges akadt közöttük, a he­lyezetteket leszámítva. Sajnos az általános válság alól me­gyénk sem kivétel. Hogy miért? Nem hiszem, hogy nincs tehetséges fiatal, csak az irányító jó szó és ve­zető a kevés. Talán majd ha a Megyei Művelődési Központ ál­tal szervezett irodalmi színpa­di vezetőképzős fiatalok szív- vel-lélekkel, szaktudással vetik magukat az amatörszinjátszás élmény- és kudarcgazdag út­vesztőjébe, javul a helyzet. Ezek • a gondolatok foglalkoz­tattak, amíg szombaton délután a zsűri értékelését hallgattam a művelődési központban Békés­csabán. Az elnök, a Magyar Rá­dió munkatársa, Fehérvári Győ­ző értékelésében elmondta, hogy jó szándékú bíráló igazság ve­zette őket a döntésben. Hárs György, a Magyar Televízió, Sződ.v Szilárd, a Kulturális Mi­nisztérium képviseletében vá­lasztotta ki az öt továbbjutó versenyzőt. Nagy Katalin, a Bé­késcsabai Kötöttárugyár dolgo­zója mondott verset a legszeb­ben, de vele együtt szerepelnek még a novemberi területi dön­tőben Nagy Tibor és Szabó László Békéscsabáról, Kiss Edit, a békési gimnázium tanulója, valamint Brachna Irén szarvasi főiskolai hallgató. Van még ide­jük a felkészüléshez, hogy szö­vegtudásban, szép versmondás­ban, színvonalas pódium-elő­adóként képviseljék megyénket a további versenyeken. B. Zs. Tárlat a Tízeknél A Rózsahegyi György festő­művész és grafikus portréiból és karikatúráiból — a békéscsa­bai ifjúsági ház Tízek Klubjá­ban — rendezett kiállítást áp­rilis 25-én este 7 órakor nyitot­ta meg dr. Szíj Rezső művészet- történész. Ismertette a művész munkásságát, melynek jelentős része a művészeti, irodalmi, zé- nei és tudományos élet kiváló­ságairól alkotott festmény és grafika. Kiemelkedő helye az utóbbinak van, mert eddig kö­zel hatezer rajzot készített. Ér­zékeny pillanatfelvételek ezek, mégis minden arcon a modell leglényegesebb tulajdonságait sikerült visszaadni, éppúgy, mint a festményportrékon: a jellemet és a szellemiséget. A kiállított 12 kép között sze­repel a Déry Tibor, Karinthy Ferenc, Bárány Tamás, Palotai Erzsi és Ráday Imréről készült festmény; a rajzok hasonló szá­mú csoportjában pedig Veres Péter, Jékely Zoltán, Vujicsics Tihamér és Kazal László kari­katúrája. A Tízek Klubjában négy éve tartanak nagy sikerrel esti tár­latot. Megrendezték már Würtz Ádám, Kass János, a hódmező­vásárhelyi Csikós András és a nyíregyházi Lakatos József ki­állítását is. Céljuk az, hogy a fiatalok — más klubokból is — megismerhessék egy-egy művé­szeti irányzat alkotásait, A megnyitón megjelent Ró­zsahegyi Györgynek a klubta­gok kérdéseket tettek röl és so­káig beszélgettek vele alkotói módszeréről és élményeiről. »♦♦♦♦< Növénysza natóri u m abonatermesztési Kutató Intézetben Szegeden 600 négyzetméter területű klímaház készült el, amely mindenben megfelel a nö- rncmesités legkorszerűbb követelményeinek. A leghidegebb téli legmelegebb nyári időszakban is tetszés szerint szabályozható j te a hőmérséklet, a fény és a páratartalom (MIT-fotó. Tóth Beia felvétele — ÜS) I A műszaki fejlesztési hónap feladatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom