Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-23 / 94. szám

175 mittrós forgo lom Jubilál a Kiváló Takarékszövetkezet — Minek egy ekkora község­ben két pénzintézet? — kifogá­solták húsz évvel ezelőtt Déva- ványán a mindenben és mindig kákán csomótkeresők. — Jól kezdik a kölcsönzést! — gúnyolódtak mások, amikor megtudták, hogy a földműves­szövetkezet egyik piciny szobá­jában kölcsönkért székkel és kölcsönkért asztal mellett kezdi meg munkáját a frissen alakult takarékszövetkezet. Valóban így kezdték egy év­vel később, miután az OTP fió­kot nyitott Dévaványán. 1957-et írtak akkor s az ellenforradalom utáni konszolidálódó helyzetben — hamarosan kiderült —, hogy szükség is volt mű­ködésükre. Igaz, a kezdet nehéz volt. Évekig a Laczó-fél« ház egyik szobáját bérelték, miután elköltöztek a földszöv- től, és ott is még kölcsönkért pult mögül fogadták az egyre nagyobb számban hozzájuk for­duló feleket. — Jó is volt, hogy már meg­alakulásunktól kezdve verseny­ben álltunk a másik pénzinté­zettel — mondja Nyéki József né főkönyvelő. — A konkurreneia ösztönzően hatott szervező tevé­kenységünkre... S hogy ez az ösztönzés milyen eredményes volt az évek során, arra bizonyíték az évről évre növekvő eredményeik, melyek arányaikban ma már meghalad­ják a helyi OTP-fiókéL — A mi működési lehetősége­ink nem olyan behatároltak, mint az övéké — magyarázza a főkönyvelő. — Ez az egyik oka, hogy nagyobbak az eredménye­ink... Van sok ilyen ok. Nem utol­sósorban az, hogy Kanó Károly, a fiatal, agilis szövetkezeti ügy­vezető jól ért a szervezéshez. A takarékszövetkezetnek kitűnő a tömegkapcsolata: 3721 tagja van. gyakorlatilag a működési körze • tűk minden családja takarékszö • vetkezeti tag. Nemrég Ecsegfal- ván nyitottak fiókot s velük együtt is, a lélekszámhoz viszo­nyítva 30 százalékos a szerve­zettség. A megyei átlag csak 22 százalék. A lakosság megszerette a szö­vetkezetei, és ami a fő: van mi­ért oly gyakran felkeresnie. Ezi mutatja, hogy tavaly elérte a 25 millió forintot a betétállomány. Egymillióval nőtt 1975-höz ké­pest. De jönnek különböző köl­csönökért is. Ezt példázza, hogy 1976-ban 975 esetben fordultak kölcsönért a szövetkezethez, és 6,2 millió.forintnyi összeggel va­lósították meg elképzeléseiket Ennek nagyobb része a terme­lési kölcsön volt, ami a háztáji gazdaságok fejlesztését szolgál­ta. Ezt különben a kormány- programnak megfelelően, ki­emelt feladatuknak tekintették. Ilyen célra 205 esetben 1,3 millió forintot folyósítottak, ami 92 százalékkal haladta meg a ko­rábbi év termelési kölcsön ősz- szegét. És hogy ez és a lakosság más termelési befektetése hasz­nos, gyorsan megtérülő ^beruhá­zás” volt, arra bizonyíték, hogy áruvásárlásra is 76 százalékkal több kölcsönt adtak ki az egy évvel korábbinál. Az emberek kihasználták a községben rende­zett- bútorvásárlási akciót, s a háztájiból származandó jövede­lem egy részének fedezetéből sok bútort és más tartós fogyasztási cikket (több mint egymilliós értékben) vásároltak. A hónapok végefelé a szövetke­zet héttagú brigádja alig győzi az ügyfélfogadást. Naponta szá­zan, százhűszan keresik fel az intézményt kölcsön-visszafizetés vagy más miatt. — Gyakran előfordul, hogy valakinek az OTP-ben lenne dolga, mégis ide jön érdeklődni, hogy miként is kell eljárnia mondjuk a családiház-építési kölcsönigénylés ügyében. Mi készséggel megadjuk a felvilá­gosítást — mondja Nyéki József- né. A napi ügyfélfogadás számá­ból is kitűnik, a kis brigádnak bokros a tennivalója. Csak pél­daként: míg az OTP, mondjuk, kétszázezer forintos hitelt egy ügyfélnek képes nyújtani, addig a takarékszövetkezet ezt az ösz- szeget 30 ügyfélnek adja ki. Ezért aztán — mert viszont erre van lehetőségük —, egy-egy na­gyobb összegű betét befizetésékor ajándékot is adnak — műanyag­táskát, tolikészletet stb. — a be­fizetőnek. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly kiemelkedő: mintegy 175 milliós forgalmat bo­nyolítottak le és ezért megkap­ták a Kiváló Takarékszövetkezei kitüntetést. Brigádjuk pedig aranykoszorűs jelvényt kapott. A kitüntetéseket a május 1. ün­nepség alkalmából vehetik át. Ekkor emlékeznek majd meg ala­kulásuk 20. évfordulójáról is, amikor jutalomban részesítik az alapító tagokat. V. D. Jó év után még A számok néha becsapják az embert. Nálunk általában vala­milyen bázishoz, többnyire az előző év adataihoz hasonlítják a termelést és ez időnként fur­csa dolgokat hoz. Ha egy vál­lalat egyszer rosszul dolgozott, akkor utána könnyű nagy emel­kedést produkálni. Ahol viszont szép eredményeket értek el ré­gebben is, ott nehéz ezekre még „rátenni egy lapáttal’'. Ezek persze nem új dolgok, tudja ezt mindenki, aki statisz­tikákat értékel. Mégis szüksé­ges volt előrebocsátani, hogy lássuk: nem látszateredmények születtek az év elején a békés­csabai MEZŐGÉP Vállalatnál. Adapterek exportra Az 1976-os év ugyanis kimon­dottan jól sikerült. Árbevételük 730 millió forint volt, a nyere­ség 80 millió, FK—4-es adap­teregységben számolva elkészí­tettek 1600 kukorica-betakarító gépet és ennek csaknem felét exportálták. A vállalat gazda­sági mutatói mindenben meg­haladták a „kiváló” szintet. (Hogy mégsem pályázhattak er­re a megtisztelő címre, annak csak egy oka volt: túl sok üze­mi baleseti történt a vállalatnál. Ennek okát most alaposan vizs­gálják és az eredményre még — egy későbbi időpontban — visszatérünk.) Egyszóval: magasról kellett még magasabbra emelkedniük. Ez sikerült is. Az első negyed­évben 213 millió forint árbevé­telt értek el, ez 28 százalékkal haladja meg az elmúlt év azo­nos időszakának adatát és a tervhez képest is 4 százalékos a többlet. Az export még ennél is nagyobb arányban nőtt: 117 millió forint volt. És mert mindezeket az eredményeket csökkenő létszámmal érték el, természetes, hogy nőtt a terme­lékenység is — 13 százalékkal. Terven felüli a nyereség, egy­szóval minden a legnagyobb rendben van. Mindez természetesen nem magától lett így. Mozgásból indulni Régebben — éppen a számok túlzott tisztelete miatt — a MEZŐGÉP is követte az ipar­ban még mindig szokásos gya­korlatot: ahogy közeledett az év vége, úgy igyekeztek minél több „befejezett” értéket előál­lítani, kiszállítani, hogy szép magasak legyenek a megfelelő mutatók. A hó és az év végi hajrák időszaka volt ez, és az év első napjaiban kiürült üzemek, raktárak fogadták a dolgozókat. Ilyen körülmények között persze nem lehetett ren­desen dolgozni, mire a termelés igazán felfutott, gyakorlatilag eltelt az első negyedév. Több éves előkészítő, szerve­ző munka után tudtak csak változtatni ezen a rossz gyakor­laton. Ehhez az kellett, hogy időben ismerjék a rendeléseket, tudják a terveket. Ezek ismere­tében megfelelően ütemezhet­ték a gyártást és — tulajdon­képpen megelőzhették önmagu­kat. Ennek az év végére már kéz­zelfogható eredménye volt. Amikor megtörtént a leltár, ki­derült: a műhelyekben 60 mil­lió forint értékű befejezetlen Rendezik a gyulai vasútállomás környékét Felüljáró és szökőkút készül B SMS Mim;­_____ Tmusaci 1977. ÁPRILIS 23. Gyula vasútállomásának je­lentősége az utóbbi időben az üdülés és idegenforgalom roha­mos fejlődésével, az ipari üze­mekhez ingázók számának emelkedésével rendkívül meg­növekedett. Az állomás épüle­tének közelmúltban történt re­konstrukcióját azonban az előt­te levő tér forgalmi rendezése nem követte, s jelenleg e terü­let mind a forgalmi, mind a vá­rosépítészeti, esztétikai szem­pontoknak nem felel meg, nem tudja ellátni megnövekedett funkcióját. Mindezek figyelembevételé­vel Gyula város Tanácsának építési és közlekedési osztálya megrendelte a Szegedi Tervező Vállalattól a vasútállomás kör­nyékének részletes rendezési tervét, amelyet a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén vi­tatott meg és fogadott el. Eb­ben a tervezők egyebek mel­lett javasolják, hogy az Ajtós- sy utcai területen két ötszintes, míg a Kárpát utcai területen kétszintes sorház elemekből ál­ló lakóépületet helyezzenek el, szolgáltató és kereskedelmi egységekkel. Az Irányi utca és I a Béke sugárút közötti tömb átépítéseként sávház, valamint az állomás előtti tér kiszélese­désénél egy ötszintes, városké­pi hangsúlyú lakóépület kerül­ne elhelyezésre, földszintjén üzletekkel. Az állomás előtti teret a tervezők kizárólag gya­logosforgalomra javasolják. Megfelelő díszburkolat kiépíté­sére, intenzív zöldterület léte­sítésére van azonban szükség ahhoz, hogy a városba érkezők megfelelő fogadtatásban része­süljenek. A tér nyugati részén a gyalogosok és kerékpárosok számára létesítendő felüljáró szolgálna.. Ehhez a térközhöz csatlakozik az autóbusz-állomás. Szerepel a tervezői elgondolás­ban, a Béke sugárút tengelyé­ben a gyalogos szigeten szökő- kútcsoport kialakítása is. A tervezett gyalogos-felüljá­ró nemcsak az autóbusz-allo-1 másra biztosít közvetlen lejá­rást, hanem áthidalja az állo­más előtti kelet—nyugati for­galmi utat és a vasútállomás területét. Ezzel a Béke sugár­úti fő gyalogúiról, illetve ke­rékpárúiról balesetmentes köz­lekedést biztosít és lehetőséget ad az északi ipartelep mintegy 1500 dolgozójának, valamint Széntpálfalva 1200 lakosa szá­mára az átjárásra. A tervezés során többszöri egyeztetésre került sor az ér­dekeitekkel és a tervet meg­vitatta a Városrendezési és Építéstervezési Tervtanács, meg­állapította, hogy a terv végle­ges kidolgozásra alkalmas. Az egyértelmű tiszta terület-fel­használásért, valamint forgal­mi kialakítását eredményező megoldásért a tervezőket di­cséretben részesítette. A több ütemben megvalósuló kivitele­zést még az V. ötéves terv so­rán megkezdik. B. O. termék vái’ta, hogy az új évben folytassák a munkát. Nem kel­lett tehát mindent elölről kez­deni, ott folytatták januárban, ahol decemberben abbahagyták. Valahogy úgy, ahogy a futók adják egymásnak a stafétabo­tot: lendületből startoltak. És ez a lendület tartósnak bi­zonyult. A vállalat dolgozói nemcsak a tervet teljesítették túl. hanem megalapozták a má­sodik negyedév sikerét is. Már- ■ cius 31-én 80 millió forint volt a befejezetlen termelés értéke, sikerült elérni, hogy most is mozgásból induljanak. Mindent a mezőgadaságért Minden jel arra mutat; az idén nagy szükség lesz a lendü­letre, a tartalékok feltárására. A békéscsabai MEZŐGÉP Vál­lalat feszített tervet készített erre az évre; 830 millió forint termelési érték előállítását vál­lalták. Csakhogy kiderült: ez kevés. A korszerű termékek külföldön is vevőre találnak és ez válaszút elé állította a gyár vezetőit: fokozzák az exportot,, vagy inkább a hazai igényeket elégítsék ki? A nehéz kérdésre végül salarrioni választ adtak: csináljuk úgy, hogy mindenki megkapja, amit kér. Ehhez viszont nagy erőfeszí­téseket kell tenni. A tervhez képest mintegy 50 millió forint­tal kell többet termelni úgy, hogy közben javítani kell a mi­nőséget is. Ez csak a korszerű szervezési módszerek alkalma­zásával képzelhető el. Minden termékre kidolgoztak egy háló­tervet, mely pontosan tartal­mazza, melyik alkatrésznek mi­korra kell elkészülnie, mely na­pon kell kezdődnie a szerelés­nek ahhoz, hogy a késztermék időre a megrendelőhöz érkez­zen. Ezekből az ábrákból kide­rül, hol szorít a cipő, és látják azt is, hol vannak lazaságok. Ezeket megszüntetve olyan rej­tett tartalékok birtokába jut­nak, melyek lehetővé teszik, hogy folyamatosan növeljék, á termelést. ■ A gyárban ugyanis ma már elfogadott jelszó: mindent a, mezőgazdaságért. Tudatában vannak annak, hogy amit gyár­tanak, az máshonnan nem sze­rezhető be és azé esetleges hi­ány óriási károkat okozna a mezőgazdaságban. A termelési mutatók helyett — melyek ugye néha becsapják az embert — ez a legfőbb hajtóerő a ME- ZÖGÉP-nél. Lányai László Kamaz autók Vlagyivosztoknak Nyolc hónappal a kitűzött határidő előtt megérkezett az első 90, nagy teljesítményű Kamaz te­hergépkocsi a szovjet csendes-óceáni partvidék fővárosába. A városban szervizállomást létesített a Kámai Autógyár, ahol az elképzelések szerint, a X. ötéves terv végere évi 5 ezer teherautót ja­víthatnak (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom