Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-22 / 93. szám

Még több tejet! Város - zöldségövezettel Az ezt célzó Intézkedések eredményeként a Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalat gyulai tejporgyára felvásárlási terüle­tén több tejet termeltek a várt­nál, így a gyár első negyedévi felvásárlási tervét csaknem 25 százalékkal felülmúlta. Az üzem új terméke a „Finesi” cukrozott tejszínhab-készítmény; hamaro­san az eddigieknél nagyobb zsír- tartalmú tejet, kakaós tejet, füs­tölt sonkasajtot és több pare- nyicát készítenek a gyár gyopá- rosi és nagybánhegyesi részle­geiben. Most folyik a tejporkészí- tő üzem felújítása, amelynek el­készülte után naponta több mint 200 ezer liter tejet dolgoznak fel. Vádi Lászlóné laboráns a nemrég érkezeit tartálykocsikból vett tej zsírtartalmát vizsgálja Az országban mindössze kél ilyen, Franciaországban gyáriott ada­golóval működő vajcsomagoló berendezés dolgozik, amely az ex­portra kerülő vajból 25 kilós csomagokat készít (Veress Erzsi felvételei) Az Orosházi üveggyár feltételre keres 18 éven felüli férfi e<s női segédmunkásokat, valamint kőműves szakmunkásokat Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gyár felvételi irodáján. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés alapítá­sakor az egyesülés tanácsa világosan meghatározta a BAGE-t alkotó 14 tsz, 3 közös vállalkozás, kél állami gazdaság, két élelmiszer-feldolgozó és a ZÖLDÉRT legfőbb céljait. Ezek sze- : rint az egyesülés alapvető teendője a vetőmagtermesztés, a hús- és tejtermelés, valamint a zöldségfeldolgozó üzemek alapanyag-ellátása. Az utóbbi az, amiben a BAGE különösen nagy feladatokat vállalt magára. Csak egyetlen rövid számsort elöljáróban ennek bizonyítá­sára: az ötödik ötéves terv utol­só esztendejében a konzervgyár, a hűtőház és a ZÖLDÉRT együt­tesen csaknem 130 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt vár a termelőktől. A vöröshagymát nem számítva, az agráripari j egyesülés üzemei ennek az igény­nek mintegy kétharmadát fede­zik majd. Jelenleg ez az arány alig éri el a 40 százalékot. Jogos a kérdés: min alapulnak hát ezek a tervek? Kicsi a borsó... Induljunk ki abból, ami már biztos. Mert az már tény, hogy a zöldségfélék vetésterülete ebben a 16 mezőgazdasági üzemben együttvéve, majdnem 700 hek­tárral nagyobb, mint a BAGE | megalakulása előtt, s így a 4 ' ezer 200 hektárt is meghaladja. Ezen a 4 ezer 200 hektáron fe­lül a gazdaságok további 300 hektáron burgonya termeszté­sére vállalkoztak. Ezzel együtt az egyesülés üzemei adják a feldolgozók ,és forgalmazók ál­tal termeltetési szerződéssel le­kötött területek 52 százalékát, ami elsőre azért szembeszökő, mert azt előbb már leírtuk, hogy ugyanezek az üzemek a nyers­anyag-szükségletnek csak 39 szá­zalékát biztosítják. Nem arról van szó, hogy a gazdaságok az átlagosnál kisebb hozamokat remélnek csak és j ezért adnak át majd feldolgozás- j ra egy viszonylag nagyobb terű- i létről, viszonylag kevesebb ter- J mést. A magyarázatot a zöld- i ségfajták közötti különbségek- j ben kell keresnünk. Ebben az ágazatban tartják számon a gö­rögdinnyét is, amelyikből egy j „gömb” minden fenntartás nél- i kül súlyosabb, mint egy borsó­szem. Az utóbbinak 75. az előb­binek 19 százalékát termesztik a BAGE gazdaságai a megyében. ! Vagy: a 9 ezer tonna zöldborsó I mellett a zöldségtermesztők több mint 11 ezer tonna sárgarépát is j átadnak az ipari üzemeknek s j ez mindössze 41 százaléka azok | igényének. Nem véletlenül beszéltünk j ennyit a zöldborsóról, hiszen a i BAGE-nak ez az egyik jellemző zöldségnövénye. A Békéscsabai Állami Gazdaság a bázisa a zöld- j borsó termesztésének, már csak azért is, mert a borsótermő 2850 hektárból ezertíz a Békéscsabai j Állami Gazdaságé. Erre a gazda- I Az év eleji előzetes tárgyaló- | sok után márciusban végleges formában létrejött a szerződés a francia Weil cég és az Endrődi Szabóipari Szövetkezet között. j Ennek értelmében Endrődön mintegy 20 ezer női átmeneti ka­bátot készítenek a legújabb pá­rizsi divat szerint. A 20 ezer ka­bátot a megrendelő által szállí­tott anyagból szabják, varrják, ; négy különböző fazonban, több j színben. Az első anyagszállítmány két héttel ezelőtt, a második most, a hét közepén érkezett meg Fran­ciaországból és a modellezők már meg is kezdték munkáju­kat, hiszen a megállapodás sze­rint a kabátoknak szeptemberig meg kell érkezniük a Weil céghez. Ennek a munkának az értéke egyébként 3 és fél millió forint. Hagyományos megrendelőként tartják számon az Endrődi Sza­bóipari Szövetkezetben az NSZK-t. Ebben az országban az ságra vár tehát elsősorban a zöldborsótermelési rendszer bio­lógiai, technológiai és műszaki­technikai kérdéseinek megoldá­sa. Több gép kell A zöldborsó mellett a zöldbab, a paradicsom, a paprikafélék és a sárgarépa az a jelentősebb i zöldségféle, amiből az ipari és ! kereskedelmi igények 40—60 százalékát termeszti meg az ag­ráripari egyesülés. Ezt azért kell külön megjegyeznünk, mert a jövőben alapvetően csak az előb­bi arányok változnak — a ter­mékösszetétel nem. Illetve, hogy még pontosabbak 1 legyünk: ezek a százalékszámok j növekednek és a távlati tervek j szerint a BAGE-üzemek az ipari, [ fogyasztói igények 90 százalékát j elégítik majd ki — az étkezési | hagymát kivéve — a legfonto- j sabb zöldségekből. A százalék­számokkal együtt természetesen emelkedik a zöldségtermelés mű­szaki-technikai színvonala is, ami most, 1977-ben még nem so­kat változik, A jelenben ugyanis a termesztés kulcsfontosságú gé­peinek — többek között ilyen a zöldbabszedő gép, a zöldborsó­betakarító gép — beszerzése né­mi gondot okoz. Előrelépés, hogy a paradicsom gépi termesztését, kísérleti jelleggel 30 hektáron a Békéscsabai Állami Gazdaság­ban az idén megkezdik. Ennek sikerén áll a paradicsom vetéste­rületének növelése, mint ahogy a paprikaféléknél ugyanez az öntözésfejlesztéstől függ. Ezek nélkül aligha képzelhető el, hogy a mostani 4200 hektár­ról 1960-ig 5500-ra, 8—10 év I múlva pedig 7 ezer hektárra nö­veli a 14 gazdaság a zöldségter- j meló területet, zöldségövezetet kialakítva a megyeszékhely kö- j rül. Márpedig ez az előirányzat, | A csapadékos időjárás meg- ! szüntével a folyók vízutánpót- , lása is csökkent. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tájékozta- j tása szerint csütörtökön a Fe- ' hér- és a Fekete Körösön meg- ; szűntették az árvízvédelmi ké­szültséget. A Sebes- és a Kettős , öltözködésben most az úgyneve­zett hétvégi ruházatoknak van I nagy divatja és keletje. A jól J ismert Adidas cég a múlt hó- I napban küldte el üzletkötőjét az endrődi szabókhoz, hogy 30 ezer hétvégi „öltöny” elkészítésére kössön velük szerződést. Ennek teljesítéséhez is a napokban lát­nak hozzá a szövetkezet ügyes kezű lányai, asszonyai, mert a 30 ezer öltönyt már ezen a nyá­ron szeretné az Adidas érté­kesíteni. Az NSZK-cégnek e tö­rekvése ugyanakkor mintegy 3 millió forinttal növeli majd az endrődi szövetkezet árbevétele­it. Bár a kapacitások túlnyomó hányadát a szövetkezetben így j már le is kötötték, az endrődiek mégis szeretnének a belföldi jobb ellátáshoz is hozzájárulni. Ebből a meggondolásból nyitót- j tak a székhazukban egy üzletet í még februárban és már az első 1 havi forgalom is meghaladta a j 100 ezer forintot. aminek eléréséhez a lehető leg­rövidebb idő alatt kell a felté­teleket megteremteni. Mik ezek a feltételek? A gépesítésről a legfontosab­bakat már elmondtuk — ezt az üzemeknek jobbára önerőből kell megoldaniuk. Más kérdés, hogy a gazdaságokat palántával ellátó üvegházi és fóliatelepi be­ruházásokat már közös erővel kezdhetik meg a BAGE-üzemek. Külön fejezet az eddig kihaszná­latlan energiaforrások — mint pl. a termálvíz — kiaknázása, a már megvalósult helikopteres növényvédelem, valamint az ön­tözés. Az utóbbiról röviden csak annyit, hogy az NK—XIV. öntö­zőfürt kiépülésével egyidőben az agráripari egyesülés hét gazda­sága összesen mintegy 5 ezer hektárt rendez be öntözésre s en­nek felén zöldséget termesztenek majd. A 7 üzem ez évi zöldség­hozó hektárainak száma több mint 1800. Gond a sok is Az ipari és fogyasztói zöldség­igények kielégítése az elmondot­tak alapján tehát évről évre biz­tosabbá válik. Ez valóban így igaz — feltéve, ha a szaporodó és erősödő biztosítékok sorából mindvégig nem hiányzik az egyik legfontosabb: az ésszerű megalapozottság. A kapacitáso­kat jelentősen meghaladó zöld­ségmennyiség ugyanis semmivel nem okoz kevesebb gondot, mint az indokolatlanul kevés zöldség. A feldolgozó vonalak kihasznált­sága tudniillik nem ellensúlyoz­hatja a kötelezően ugyan átvett, de a szükségtárolással tönkre­ment termékekben elvesző ered­ményeket. A számítások szerint a kon­zervgyár, a hűtőház és a ZÖL­DÉRT összesenben 23 százalék­kal többet szerződött le annál, mint amennyit feldolgozni, illet­ve forgalmazni képes az előzetes felmérések alapján. Ez esetben a túlbiztosítás — a megfelelő tá­rolók hiányában — nem a biz­tonságot növeli, mivel nem szol­gálja az összhang kialakítását. Az továbbra is a BAGE tisztség­viselőire, irányítóira és appará­tusára vár. Kőváry E. Péter Körösön, valamint a Berettyón elsőfokú, a Hortobágy—Berettyó csatornán másodfokú, a Hármas- Körösön harmadfokú árvízvé­delmi készültség van érvényben. A Hármas-Körös vízállása teg­nap délben Szarvasnál 720 cen­timéter volt, a folyón levonuló árhullám tetőzése ma 725 cen­timéter körül várható. A tiszai árhullám visszaduzzasztó hatá­sa miatt a Hármas-Körös magas vízállása és az itteni árvízvé­delmi készültség tartós lesz. Tegnap tovább csökkent a belvízzel borított terület. Csü­törtökön 19 ezer 700 hektáron — ebből 7500 hektár a vetés, 5500 hektár a szántó — állt a víz. A szeghalmi és a szarvasi szakasz- mérnökség területén elsőfokú, a sarkadi és a gyulai szakaszmér­nökség területén továbbra is másodfokú a belvízvédelmi ké­szültség. Sok település lakóinak gondot okoz a belvíz. Békésen, Gyulán, Kétegyhá- zán és Eleken harmadfokú, Bé­késcsabán, Mezőberényben, Kö- röstarcsán, Vésztőn, Okányban és Dobozon másodfokú. Bélme- gyeren, Sarkadon és Kondoro­son elsőfokú a belvízvédelmi készültség. Az ár- és belvíz elleni véde­kezésben a VÍZIG 766 dolgozója vesz részt. Az ötven szivattyú- telep és a 43 szivattyúállás má­sodpercenként 50 köbméter vizet juttat a befogadókba. Készült Endrődön Továbbra is harmadfokú a készültség a Hármas-Körösön

Next

/
Oldalképek
Tartalom