Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-19 / 90. szám
Költészet napid, 1977 Szavalóverseny gyerekeknek (Fotó: Gál Edit) Szélesebbre tárt kapuk Múzeumok a közművelődés szolgálatában Mintegy nyolcvan általános ] iskolás — alsó és felső tagoza- | tos — vett részt április 15-én j délután a békési könyvtár köl- j tészet napi szavalóversenyén. A : zsűri nevében dr. Szudy Géza köszöntötte a pajtásokat, majd megkezdődött a nagy vetélkedő. Az alsósok Weöres Sándor: Ko-| esi és vonat című versét és egy- egy szabadon választott verset j mondtak el, a felsősök kötelező j verse Zelk Zoltán: Egy madár I Hajlamos voltam arra. hogy az utóbbi időben egyre sűrűbben je. lentkező nyomasztó hangulatomat az időjárás frontharcainak tulajdonítsam. Éppen lélekelemzéshez fogtam a reggeli buszon, mikor két fiatal üsszony beszélgetésére lettem figyelmes. Azt tárgyalták felháborodva, hogy bár kis fizetésűek, mégis napi 5 forintot fizetnek a gyerekekért a napköziben. Majdnem felszisz, szentem. A gondos felügyeletért, a jó kosztért, a lecke otthon any. nyira terhes ellenőrzése alóli felmentésért ilyen csekély ősz. szeget sokallni? Igen. ez a kicsinyesség, mohóság valóban bősz. síantó. A beszélgetők tovább folytatták, amiből kiderült, hogy nem az a baj. hogy ők 5 forintot fizetnek, hanem az, hogy a községi állatorvos négyet! Kénytelen voltam visszavonni elhamarkodott véleményem. Régi, rossz cipő a bölcsődétől egészen az egye. temig haladó kategórizálási rendszer. itt is. ott is szőrit, mégis nehezen szánjuk rá magunkat, hogy kilépjünk belőle. Lehet, hogy a gyermekeimért fizetett 14 forintos óvodai díj okozza elbo- rulásom? Alig hiszem. Tovább kerestem rossz hangulatom okát. Április 15-én, pénteken délelőtt ünnepélyes keretek között felavatták Szeghalmon az újjáalakított nagyközségi könyvtárat. Kozák Sándor tanácselnök megnyitója után Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mondott ünnepi beszédet A kibővített „és átalakított könyvtár — ifjúsági részlegével gflyütt — 297 négyzetméter áll a levegőben című műve volt. A versenyt az alsó tagozatosok közül Medgyes Barbara nyerte meg, második Diószegi Eszter, a harmadik pedig Borbély Márta és Apáti Júlia lett. A felsősök közül Szekerczés Valéria bizonyult a legjobb versmondónak. Képünk: A verseny előtti felkészülés izgalmait élik át az alsó tagozatosok. Egy magányosan álló öreg néni képe villant fel előttem. Tömött szatyor borult a lábához, kezében öreg, divatja múlt lakktáskát szorongatott, és szemében leírhatatlan egykedvűséggel várt a buszra. Körülötte a falubeliek kellő távolságból tárgyalták a nénike sorsát. Ahogy beszélgetésükből kivettem, a néni éppen a szociális otthonba készült. Már régen eladta a házát, a lányához költözött, aki eleinte még meg is volt idős anyjával, csak ahogy fogyott annak ereje, úgy nőtt valami ellenállhatatlan düh ii’ánta a fiatalasszonyban. Eleinte enni nem adtak neki, aztán a szidalmak mellé jöttek a verések. Maga az eset is megrázott, amit hallottam, de sokkal inkább felháborított az életerős asszonyok hangja, amiből hiányzott a szánakozás legkisebb árnyalata is. mert úgy adták elő mindezt, ahogyan egy szükségszerűen bekövetkező természetes dologról szól az ember. Megrendített az eset, azóta sem tudom elfelejteni. Tegnap az utcán összetalálkoztam a barátommal, vidám, örökké mókázó alaknak ismertem diákkorom óta. Szokásos hogy alapterületű. A könyvtárban 30 ezer 800 kötet közül, s mintegy 135 féle folyóiratból válogathatnak az olvasók, a zenei részleg is gazdag anyaggal rendelkezik. A nagyközség lakosságának mintegy 21 százaléka könyvtári tag, s az elmúlt évben 61 ezer 300 könyvet kölcsönöztek A kibővített könyvtár bizonyára tovább növeli az olvasók számát. N. J. Pályaválasztási híradó gimnazistáknak A napokban jelent meg a Békés megyei Lapkiadó Vállalat gondozásában, a szolnoki nyomdában készült „Pályaválasztási híradó gimnazistáknak” c. kiadvány. A Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet több alkalommal adott már a -fiatalok kezébe hasonló tájékoztatót, melyek megismertetik az érdeklődőket a különböző szakmákkal, a munka szépségeivel, a kereseti lehetőségekkel. Legújabb kiadványuk a gimnazistáknak ad tájékoztatót arról, hogy a középiskola elvégzése után milyen szakmák elsajátításával találhatják meg leginkább számításaikat Érdekes cikkeket olvashatunk egy fiatal könyvkötőről, , villamosműszerészről, és autószerelőről, fodrászról, rádió- és tv-sze- relőkröl, műszerészekről, gyógyszertári asszisztensről. Rajtuk kívül részletes tájékoztatóval szolgál dr. Fekete Antalné, a békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, a békéscsabai I. sz. Postahivatal vezetőhelyettese, Molnár József őrnagy pedig a katonai pályára készülő fiatalok számára ír hasznos ta- ' nácsokat. A Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet a jövőben is több ismeretterjesztő kiadvány közreadását tervezi. vagy kérdésemre dőlt belőle a panasz. Elvégezte az egyetemet, nagy erővel látott neki a munkának. Lassan azonban kezdett rájönni arra. hogy akár dolgozik, akár lóg, ugyanazt a bért kapja. Remek, fiatal gárdával dolgozott együtt. Még egy komoly megtakarítást hozó újításuk is volt, valami termelés során keletkezett hulladékanyag újrahasznosításával kapcsolatban, de nem lett belőle semmi, mert senkit sem érdekelt. Ölt pedig elvesztették a kedvüket az örökös kilincselésben. Előfordult hogy felesleges munkát végeztettek velük, ami a papírkosáré lett. Ki is számította, mennyibe kerül ez az államnak. de kinek szóljon? Végül egykedvű, ne szólj szám, nem fáj fejem ember lett belőle. És mikor egy ésszerűtlen, sőt élet- veszélyes terv megvalósítását megtagadta, még állást is kellett változtasson. Nem tudtam mit mondani neki. Mással is előfordul. hogy nem értékelikvmun- káját. kitartó szorgalmát vagy egyedül marad egy átdolgozott élet után, és nem meglepő az sem, hogy az állami alkalmazott, akinek minden fillért kimutatnak. többet fizet a gyerekért a napköziben, mint egy ki tudja mi alapján megítélt maszek. Ezekkel a nem törvényszerű, talán nem.is nagyon gyakori problémákkal mindennap találkozunk. Felfoghatjuk apró bosz- szantásnak őket, amikkel talán nem is érdemes foglalkozni. Különben is, nem kapcsolódnak közvetlenül hozzám — nyugtatgattam magam Most kiment a fejemből, hogy mit akartam... Ja, igen. Nem tudtam, mitől vagyok borongós, nyomasztó hangulatban egy idő óta. Nem értem. Pedig süt a nap... B. Sajti Emese Az elmúlt esztendőben az ország 413 múzeumában és kiállítóhelyében 13 millió látogatót fogadtak, másfél millióval többet, mint egy évvel korábban. Tekintélyes szám! Ilyen tömeges érdeklődés mellett a múzeumoknak, mint köz- művelődési intézményeknek, I céltudatosabb és hatékonyabb nevelő-művelő szerepet is kell vállalniuk. Vagyis: ma már mások a követelmények a múzeumok munkájával szemben, mint voltak a korábbi években. Volt idő, nem is olyan régen, amikor annak örvendeztünk, hogy évről évre mind többen keresik fel múzeumainkat, s az ott láto- takkal ki-ki a maga módján, képessége és felkészültsége szerint igyekszik bővíteni meglevő ismereteit. Az önművelésnek ez a fajta módja is dicséretes, a múlt megismerése segít eligazodni a mában, a fejlődés folyamatosságát mutatja be szemléletesen, honnan indultunk, meddig jutottunk. Ám a múzeumok ennél sokkal többet is nyújthatnak. Ha úgy tetszik: aktív részt vállalhatnak a közművelődés egészéből. Tárlatvezetés Kezdjük talán a legegyszerűbb formával, a tárlatvezetéssel. A szakember értő — s főleg közérthető — magyarázata lényegesen többet nyújt annál, mint amennyit az átlagos múzeumlátogató „kiolvashat” az eléje tárt művekből, alkotásokból. A közművelődés hatásos és látszólag egyszerű módja ez. A gond ott kezdődik, hogy az országban alig több mint nyolcszáz muzeológust tartanak szá- , raon, akik tudományos munkájuk, múzeumi tevékenységük mellett legfeljebb alkalmanként vállalkozhatnak ilyen feladatra. Ennek ellenére 84 ezer tárlatve- | zetésre került sor az elmúlt év folyamán! Az is megoldás lehetne, ha a tárlatvezetés szép és fontos köz- művelődési feladatába minél'na- gyobb számban bekapcsolódnának a művészettörténet- és rajztanárok, akik értő módon segíthetnek e feladat megoldásában. És segíthetpe az is, ha minél több tárlatvezető magnetofon állna a múzeumok rendelkezésére. Társművészetek A zene nem idegen a képző- művészettől, rokon vele. Aki ismeri Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című művét, bizonyíthatja, hogy zenében 1 is el lehet mondani mindazt, amit a festő a vásznakra álmodik. És igaz az is, hogy egy-egy jól megválasztott zeneművel kiegészíteni, fokozni is lehet azt az élményt, amit a tárlat vagy a múzeum nyújt a látogatóknak. Aki csak egyszer is részt vett a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum parkjában vagy a szentendrei Kovács Margit Múzeum kertjében rendezett hangversenyen, vagy déli koncerten a Magyar Nemzeti Galériában, ahol legutóbb a gyulai Erkel- kórus is énekelt, az bizonyíthatja ezt. S ez a megállapítás érvényes az irodalomra is. Aki kételkedne benne, vegyen részt egyszer olyan irodalmi esten, amelyen írók-költők-színészek vallanak a képzőművészetekhez fűződő kapcsolataikról. És nem idegen a múzeumoktól a filmvetítés, a képzőművészettel kapcsolatos ismeretterjesztő előadás, az irodalmi, zenei vagy képzőművészeti kérdésekre választ kereső vetélkedő. Megújítani a közönséget A múzeumoknak az a törekvésük, hogy megújítsák közönségüket. így például mind több helyen rendeznek tárlatvezetést az ipari és mezőgazdasági üzemek szocialista brigádjai részére. Egyre több helyen szocialista szerződések teszik folyamatossá a bővülő kapcsolatokat. És örvendetes törekvés az is, hogy múzeumaink mind több üzemben és gazdaságban rendeznek kiállítást, ezzel is segítve az új közönség toborzását. És újszerű kapcsolat van kialakulóban a múzeumok és az iskolák között is. Ennek keretében egyre több helyen rendeznek múzeumi órákat az iskolákban, amelyeken muzeológusok tartanak előadásokat a diákoknak. A kapcsolat másik formája: a múzeumok egy-egy terme gyakran alakul át egy-egy órára tanteremmé, ahol a relikviák között ismerkedhetnek meg a diákok a tananyaggal, történelemmel, irodalommal, képzőművészettel. És akad már olyan múzeum is, ahol a muzeológusok óravázlatok formájában dolgozták fel a múzeum egy- egy termének gazdag anyagát, s küldték meg a helyi iskolák történelem- és irodalomtanárainak. Szélesebbre tárni a múzeumok kapuját, így fogalmazódott meg a feladat a közművelődési párthatározatban csakúgy, mint a tavaly ősszel elfogadott törvényben. Ez újszerű munkát, új módszereket követel múzeumaink vezetőitől, dolgozóitól. És új kapcsolatok egész sorát, hogy minél több emberben felkelthessék az igényt a múzeumok és rendezvényeik iránt. Prukner Pál A Békéscsaba! Ingatlankezelő Vállalat felvételre keres épületasztalos, ács-állványozó, szobafestő-mázoló. könnyűgépké- zelő. építőipari gépszerelő szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezés: munkaügyi osztály, Kétegyházi u. 3. Egy kis lélekelemzés Újjáalakított könyvtár Szeghalmon
