Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-17 / 89. szám
Megkezdődött a szocialista hrigádvezetők V. országos taoácskozása (Folytatás fiz 1. oldalról) brigádmozgalom jelenlétének, eredményének értékelésére, mérlegelésére. Ügy véljük, hogy ennek van reális lehetősége. Hogyan és miben? Mindenekelőtt a végterméken, a munkán, a kitűzött és a vállalt célok elérésén lehet lemérni. Ez igaz társadalmi méretekben is. A szocialista brigádmozgalomnak éreztetnie kell és érezteti is hatását hazánk gazdasági, politikai és kulturális helyzetében. A mozgalom ilyen hatását, eredményességét fékezi, hogy vannak még vállalatok, munkahelyek, ahol a dolgozók többsége — nem egyszer 80—30 százaléka — brigádtag. de ez nem érezhető megfelelően a munkafegyelemben, a termelésben, a magatartásban. Nem a brigádok és tagjaik szá- | ma, nem a kiosztott oklevelek és j a kipipált vállalások fémjelzik a szocialista brigádmozgalmat egy üzemben, hanem annak munkája. minősége, fegyelme, magatartása. Ne abban lássák a színházba járás lényegét, hogy a színházjegy be van-e ragasztva a naplóba: ne abban lássák a könyvolvasás lényegét, hogy ellenőrzik: kivették-e a könyvet a könyvtárból; ne abban lássák aj művelődés, a tanulás lényegét, j hogy bizonyítványt Rzerzett-e a j brigádtag. hanem abban, hogy hogyan formálja az embert, a magatartást. Nem szabad megengedni, hogy j 1 a dolgozók nemes törekvéseit j ■ formális vállalásokkal és értéke-1 lésekkel, a szocialista címek oda- I ítélésének felszínességével fá- j sultságba fullasszák. Külön kérjük a szocialista bri-j gádvezetőket, legyenek még! határozottabbak és ne engedje-' nek tartalmatlan és formális megoldásokat. Legyenek határo- í zottak abban, hogy a brigádokon belül mindenkire egyformán kö-! telező a tisztességes, a becsületes munka, a szakmai, a politikai műveltség növelése, de tegyenek különbséget, engedjék, sőt segítsék a szórakozásban, az általános műveltség megszerzésében, a tanulásban az egyéni érdeklődést, az egyéni lehetőségek érvényesülését. Tisztelt Elvtársak! A szocialista brigádoknak nem kis szerepük volt a IV. ötéves terv’ teljesítésében. Döntően hozzájárult az 1976. évi népgazdasági terv eredményeihez. Minden bizonnyal így lesz ez évben is, az V. ötéves terv időszakában is. Biztosíték erre a magyar munkásosztály legjobbjainak, köztük a csepeli munkások kezdeményezésére mind szélesebben kibontakozó versenymozgalom, amely , a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében átfogja az egész munkásosztályt, a társadalom legszélesebb rétegeit. i A szocialista társadalom még nem fejlődött ki teljesen, de máris jobb a legfejlettebb kapiKádár János beszéde Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! A közelmúltban ünnepeltük fennállásának 20. évfordulója alkalmából szocialista rendszerünk erős ps fontos intézményét, a munkásőrséget, amely a Központi Bizottság határozata alapján született. Annak idején azzal a felhívással fordultunk a munkásokhoz, a dolgozó parasztokhoz, az alkalmazottakhoz, a szocializmus igaz híveihez, hogy segítsék a munkáshatalom, társadalmi rendünk, a magyar nép szocia- j lista vívmányainak fegyveres j védelmét. I Kevéssel e jubileum után, most szocialista rendszerünk másik nagyszerű intézményének, a szocialista brigádmozgalomnak a képviselőivel találkozhatunk itt. A szocialista brigádmozgalmat nem pártunk, államunk vezető testületéi kezdeményezték, hanem maguk a dolgozó tömegek. Természetesen a Központi Bizottság, a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, kormányzatunk — felismerve e kezdeményezés kiemelkedő jelentőségét — felkarolta és támogatta azt. Ma már joggal állíthatjuk, hogy ennek nyomán tömegmozgalom- I má, sőt népmozgalommá vált. Mély meggyőződésem, hogy ez a tanácskozás is betölti majd szerepét, segíteni fogja szocialista építőmunkánkat, a szocialista brigádmozgalom kibővítését és magasabb színvonalra emelését. E gondolatok jegyében szívélyesen köszöntőm az értekezlet minden részvevőjét, s megbízásomnak megfelelően átadom Önöknek, az Önök személyén keresztül e nagyszerű szocialista mozgalom egymilliónyolcszázezer tagjának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi j üdvözletét, jókívánságait. Akik eddig felszólaltak, nagyon sokoldalúan, helyes alap- I állásból és megközelítésben fog- j lalkoztak a brigádmozgalom lé- j nyeges feladataival. Üj elgondo- j lások és ötletek is felmerültek, j A tapasztalatok összegzése az j Önök feladata, s ennek bizonyára eleget fognak .tenni. Ezért a J mozgalom egyes részkérdéséiről nem kívánok beszélni, hanem j néhány politikai kérdéssel sze- j retnék foglalkozni. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság ezen • héten ülést tartott, áttekintet- j te az időszerű politikai kérdéseket ezekben állást foglalt, amit hivatalos közlemény formájában nyilvánossára is hozott. Elsőként a Magyar Népköz- társaság belpolitikai helyzetéről szólok. Joggal megállapíthatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, érvényesül a párt, a munkásosztály vezető szerepe, a munkásosztály politikai hatalma szilárd. A párt XI. kongresszusának útmutatásai alapján dolgozunk Mind a közvetlen tennivalókra, mind a távlati programra vonatkozó állásfoglalását, törekvéseit helyesléssel fogadta a magyar társadalom. Elmondhatjuk, hogy a párt kongresszusának alapvető állásfoglalásai egyöntetű megértésre és támogatásra találtak munkásosztályunkban és népünkben, egész társadalmunkban. S mivel azóta bizonyos idő már eltelt. megállapíthatjuk, hogy egyetértés és egység jut kifejezésre a kongresszus határozatainak gyakorlati megvalósításában is. Ez az eredményekben is megmutatkozik: társadalmunk a kongresszus útmutatása: alapján. a szocialista demokrácia kibontakoztatásával fejlődik, a gazdasági és a kulturális építőmunka megfelelő eredményeket hozott és ennek megfelelően javultak az életkörülmények is. A párt kongresszusának politikai irányvonala, állásfoglalása — s ez politikai szempontból nagyon fontos — széles körben kedvező visszhangra talált: kevéssel a kongresszust követően a Hazafias Néofront Országos Tanácsa úgy foglalt állást, hogy a kongresszus alapvető céljait elfogadja, és az- országgyűlési választásokon ennek megfelelő programmal lép népünk elé. így is történt. Az országgyűlési választásokon népünk e célokat, a fejlett szocialista társadalom építésének programját szavazatával is megerősítette, óriási többségében egyetértőén fogadta és támogatta. Azóta más. nagyon fontos társadalmi események is történtek. Lezajlottak az ágázati szakszervezeti kongresszusok, ezt követően a szakszervezetek XXIII. kongresszusa, majd a Kommunista Ifjúsági Szövetség, valamint a szövetkezetek kong^esz- szusai és megtartották a Magyar Nők Országos Tanácsának konferenciáját is. E kongresszusok talista rendszernél. Jobb, mert ] többet, emberibbet és teljesebbet ígérhet és ad is. A szocializmus így fejezi ki az emberiség legne- j mesebb törekvéseit. Hazánkban a hatalom a népé. De a felelősség is, önmagunk és a haladó világ előtt. A szocializmus legnagyszerűbb kincse népünknek, akkor védjük jól, ha állandóan fejlesztjük és gazdagítjuk. Természetes igényünk, hogy holnap jobban akarunk élni, mint ma. Az igényeket azonban csak hatékonyabb és jobb minőségű munkával leszünk képesek kielégíteni. A mai tanácskozáson megfogalmazódó gondjaink, javaslata- ; ink tükrözzék a holnapért érzett j felelősségünket. Azt várja a társadalom a szocialista brigádmozgalomtól, hogy tevékenységének további javításával újabb lendületet adjon a szocializmus építésének. / Tegyünk meg mindent azért, hogy a mozgalom, a brigádok élete, tevékenysége a következő j években még gazdagabb, még sokszínűbb és méginkább szocialista legyen. Még teljesebben érvényesüljön a brigádmozgalom felemelő jelszava: szocialista módon dolgozni, tanulni és-élni! Gáspár Sándor beszéde után megkezdődött a vita. Ebédszünet után az elnöklő Tagliber Ferencné bejelentette, hogy Kádár János, az MSZMP j Központi Bizottságának első tit- j kára kíván szólni. és tanácskozások szintén kifejezésre juttatták az egyetértést a párt XI. kongresszusának irányvonalával. Sőt valamennyi tömegszervezet ás tömegmozgju- lom — rendeltetésének megfelelően — már a kongresszusi határozatok gyakorlati végrehajtásával is foglalkozott. Megfelel tehát a valóságnak, ha leszögez- j zük. hogy a párt XI. kongresz- j szusának útmutatása, a lejlett szocialista társadalom építésének j programja alapján tovább erő- södött népünk szocialista egysé- J ge és összeforrottsága. A Központi Bizottság e hetij ülése megállapította, hogy az | idei népgazdasági terv végrehajtása megfelelően indult. Kiegészíthetjük ezt azzal, hogy az év politikai kezdése is .jól sikerült. Megfelelő és méltó körülmények között ünnepelte meg egész népünk március 15-ét. az1 1818-as j foi'radalom évfordulóját, márciusi 21 -ét, az 1919-es dicső Magyar Tanácsköztársaság évfordulóját | és legnagyobb nemzeti ünnepim-1 két. a felszabadulás napját, áp-j rilis 4-ét. A forradalmi ifjúsági naook keretében ifjúságunk is méltó módon köszöntötte az iln- - nepeket. Népünk nemcsak bensőséges ünnepségekkel, hanem a munkában való helytállással is emlékezetessé tette ezeket a kiemelkedő évfordulókat. Megállapíthatjuk tehát — s ezt nemcsak barátainknak mondjuk, mert jó. ha tudják az irántunk közömbösek és ellenfeleink is —, hogy a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd, hazánkban olyan nép él és dolgozik, amely a fejlett, szocialista társadalom építésére összpontosítja erőit. Az elmúlt esztendőben, az V. ] ötéves terv első évében a gazdasági építés terén különleges nehézségekkel kellett megküz- denünk. nehéz feltételek között j dolgoztunk. A nemzetközi gaz- j dasági körülmények az utóbbi esztendőkben számunkra hátrányosan változtak meg. Tavaly természeti csapások is sújtottak bennünket. De ne felejtsük hozzátenni mindehhez: saját mun- j kánk gyöngeségei is hátráltat-1 tak minket. Munkásosztályunk, szövetke- : zeti parasztságunk, alkotó ér- j telmiségünk, egész népünk be-J csülettel dolgozott az elmúlt esz- 1 tendőben. Ez a helytállás eredményezte, hogy 1976 mégis az előrehaladás éve volt. Az 1976- os év azt is bizonyította, hogy a magyar népgazdaság alapjai szilárdak. amelyek nagy teherpró- bákat is kibírnak. A múlt év — minden nehézségével együtt is — stabilitást és biztonságot je- i lentett a társadalom, és az emberek életében egyaránt. A múlt évi eredmények alapján, a körülményeket figyelembe véve készült el az 1977. évi terv, amely a tavalyinál nagyobb, arányú fejlesztést ír elő, hogy az 1976- os ütemveszteséget behoz-1 zuk, s az ötéves terv teljesítését I biztosíthassuk. Ezt a célt szolgálja az az előirányzat, hogy a nemzeti jövedelmet 6—6,5, az ipari termelést 6. a mezőgazdasági termelést mintegy 7-8 százalékkal kell növelni. Az életszírivonal- emelkedésnek is meg kell haladnia a tavalyi ütemet. A reál- jövedelem 1976-ban országos átlagban körülbelül csak egy százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy egyes dolgozó rétegek reáljövedelme alatta maradt, másoké valamivel meghaladta az átlagot. Ebbe nem lehet és nem is kell belenyugodnunk: ezért 1977- re a reáljövedelem növekedését mintegy 3,5—4 százalékban irányoztuk elő. Ezt feltétlenül meg is kell valósítanunk! Nem állíthatjuk felelősen, hogy a dolgozók életszínvonalának állandóan emelkednie kell, de azt igen, hogy a szocializmus építésének együtt kell járhia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Ezt viszont álljuk, s ez tükröződik az életszínvonal javítását célzó idei terveinkben is. Az életkörülmények alakulásának egyik fontos tényezője a lakáshelyzet. A Központi Bizottság éppen most készített mérleget a 15 éves lakásépítési terv teljesítéséről. Talán jobb, ha most nem idézzük vissza ennek a 15 esztendőnek óriási erőfeszítéseit. Az eredményeket azonban érdemes megnézni. Csupán a IV. ötéves terv időszakában kétszer annyi lakás épült Magyarországon, mint a felszabadulás óta bármelyik öt évben. Tizenöt esztendő alatt az ország lakosságának egyhar- mada költözött új lakásba, került jobb, kulturáltabb, körülmények közé. A Központi Bizottság áttekintette az idei népgazdasági terv | első negyedévi teljesítését is. Jobbára az,indulás tapasztalataival foglalkoztunk. Utánanézve. hogy mit, hol lehet vagy kell igazítani. Az indulás nem rossz. S ebben természetesen szerepe van annak is. hogy az elmúlt év végén kicsit gyorsabb ütemben készültek a tervek, hamarabb formálódtak ki a vállalati. üzemi elképzelések is. Ez feltétlenül segített például abban, hogj- az idén nem tapasztaltunk olyan „januári helyben- járást” bizonytalanságot, amihez eddig — sajnos — hozzá voltunk szokva. Az ipari termelés 5 százalékkal növekedett. Egyes iparágakban még nagyobb — a gépiparban 6.8, az építőiparban 10 százalékos — az emelkedés. Az ipar tehát jól kezdte az évet. A mezőgazdaságot nem nagyon pártolta az időjárás, Ké- | sik a tavasz. a kezdeti nagy me- 1 leget télies hideg váltotta fel, s ebből bizony rrtár káraink is származtak. De tartozunk a mezőgazdaság irányítóinak, az állami gazdaságok munkásainak, a termelőszövetkezetek tagjainak azzál, hogy megmondjuk: tudjuk, becsülettel helytálltak, elvégezték munkájukat, örömmel szólok arról is. hogy a mezőgazdaság jól felkészült az idei évre. Kifejezésre jut ez abban is, hogy a tervezettnél 3 százalékkal több Ő6zi kalászost vetettek el. Az év indításának megfelelően alakult a dolgozók keresete is. Az első negyedévben az ipari munkások munkabéralap,i a 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak — a tagok és az alkalmazottak — jövedelme 5 százalékkal emelkedett, a kiskereskedelmi forgalom pedig 6,7 százalékkal nőtt. Mindezt összegezve elmondhatjuk, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtása jól indult.* Jelszavunk, hogy a folytatás még jobb legyen! Mert az 197". évi tervet teljesítenünk kell. Harcolnunk kell az idei jó eredményekért, mert valójában ezen múlik az V. ötéves terv sorsa is. A tavalyi esztendő és az idei első negyedév tapasztalatai alapján a Központi Bizottság megállapította, hogy terveink reálisak. megfelelő irányokat jelöltünk meg, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai céljainkat nem kell megváltoztatnunk. A munka frontján azonban mindent meg kell tennünk, hogy e célokat elérjük, tehát a termelést növeljük és az életszínvonalat, emelni tudjuk. A fogyasztói árszínvonal idei emelkedésének nehezebb felén valójában már túljutottunk. Az árszínvonal kiszámításánál kö- telességszerűen számításba vettük a tavalyi húsáremelés idei kihatását is. Voltak központi áremelések január elején is, majd emélkedett a bor ára. Ezeket az emberek tudomásul vették. Szeretném megmondani, hogy erre az évre fontos fogyasztási cikkeknél további központi áremelés nincs a tervben. Reméljük, nem is kerülünk olyan kényszerhelyzetbe. hogy ilyesmivel foglalkoznunk kellene. A nemzetközi gazdasági viszonyok számunkra kedvezőtlen változása, a természeti csapások és más körülmények gazdasági tevékenységünk nagy teherpró- báját, szigorú vizsgáját is jelentették. A munka termelékenységében a felszabadulás óta elért fejlődés — saját korábbi helyzetünkhöz viszonyítva —, számottevő. De nem kielégítő és megfelelő, ha a jelenlegi nemzetközi gazdasági körülmények között akarunk előrehaladni és boldogulni. A párt programnyilatkozatában megfogalmazott távlati céljaink és terveink magasröptűek, bátrak és szépek, ugyanakkor reálisak és megvalósíthatók, ha tennivalóinkat nagyon komolyan vesszük. Biztonsággal indulhatunk ki abból, hogy a magyar népgazdaságnak szilárdak az alapjai, fejlesztésének tervei reálisak. Mindent meg kell azonban tennünk, hogy saját erőinket még teljesebben mozgósítsuk, és a szocialista országok gazdasági együttműködésében rejlő lehetőségeket jobban kihasználjuk. Távlati terveink azért reálisak, mert az alapvető és döntő tényezőknek már birtokában vagyunk. A hatalom a dolgozó nép kezében van. Rendelkezünk a dolgozó milliók egyetértő támogatásával. szocialista nemzeti egység alakult ki országunkban. A termelőeszközök /társadalmi tulajdonban vannak. Ezek az alapvető tényezők teszik terveinket reálissá, szocialista céljainkat elérhetővé. Nehéz örökséget kaptunk 32 évvel ezelőtt, amikor országunk felszabadult és a szabaddá vált nép harcolva és dolgozva építeni kezdte saját hazáját, az új társadalmat. A magyar munkásosztály. dolgozó népünk f^'feu- (Folytatás a 4. oldalon*
