Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-16 / 88. szám
Csabai tüskék Az utóbbi időben lakótelepeink rendjét, tisztaságát, ellátottságát és szervezettségét több cikkben bíráltuk. Az írások nagy többsége az ott lakók egyetértésével találkozott. Az „illetékesek” hiányosságait mindenki elismerte. Kevesebbet szóltunk viszont a saját felelősségünkről. Szemetesek lakótelepeink. Ezt sajnos el kell ismernünk. Azt azonban minden ember tudja, hogy a szemetet nem az „illetékesek”, hanem mi szórjuk el. Falun az a szokás, hogy mindenki rendet tart a saját háza táján — főleg a tavasz kezdetén! Nálunk kinevetik azokat, akik megpróbálják összeszedni a felelőtlenül szétdobált szemetet!... Kicsik a játszóterek és kevés is van belőlük. Ez is igaz. de a meglevőkre vigyázunk-e? Szomorú látvány, hogy a dolgos apróságok a homokon kívül még az alaptéglákat is „kitermelik” a homokozókból!... A lebontott és épülő házakban nyolc-tíz éves gyerekek játszanak. Sok szülő csak a vacsoránál keresi őket. Sokan elnézik közülük, hogy a srácok az omladozó falakon vagy a balesetveszélyes állványokon szaladgálnak!... i A járdákon komolyínak tűnő) felnőttek motoroznak, kerékpároznak. Igaz. hogy tíz-húsz méter gyaloglást megspórolnak, de az aprócska gyerekek sétáltatá- sát szinte lehetetlenné teszik. Es talán ők bírálnak a leghangosabban ! Az új bölcsőde előtt csikorogva fékez egy Zsiguli. Apfuka, karján a babával, kiszáll, bemegy, leadja, indul dolgozni. Egyik ismerősöm felesége érkezik. Gyalog. Karján a kisebbik gyerek. A nagyobbat a város másik végében levő bölcsődébe vették fel. Vele a férj már fél hétkor elbuszozott. Kérdés: a bölcsődei-óvodai felvételeknél nem lehetne körültekintőbben megvizsgálni a szülők szociális helyzetét? Gondolkozzunk egy kicsit! Békéscsaba akkora város, hogy gépkocsival öt perc alatt bármelyik gyermekintézménye elérhető. Busszal ez sokszor negyven-ötven perc. És utána még be is kell érni a munkahelyre. ..AW a virágot szereti, rossz ember nem lehet” — tartja egy régi magyar közmondás. Ennek valóságát senki sem vitatja. Osakhogv a virágot ott kell szeretni, ahova elültették; Ha a parkokban nypnak. mindanv- nyiónk örömére, akkor hagyjuk is ott őket. Jó lenne, ha ezt megértenék és megfogadnák az ifjú szerelmesek. a virágtépő everekekben önfeledten gvönyörko^ő szí" ők — és még sokan mások a tép- kedők közül! Néhány napja meghiúsítottam egy fogadást. Két óvodás korú fiúcska állt a Derkovits-soron lebontott Patyolat volt pincéje előtt. — Fogadjunk, hogy beugrók — mondta a szöszke. — Fogadjunk egy fagyiba, hogy nem mersz! — kontrázott a- barátja. A szöszi már ugrott volna, amikor elkaptam. Az arra lakók szerint a nyílást valamikor deszkával elfedték. Most semmi sem takarja! Ezer szerencse, hogy eddig komolyabb baj nem történt! Bánfalvi Iván Harminc éve a szakmában ^Filatéliai hírek A postaintézmény ősei. Az) egymástól távol élő emberek ré-l gén is csak üzenetküldéssel vagy| írásban érintkezhettek egymás-' sál. Az írást vagy az üzenetet is el kellett juttatniuk a címzetthez, s ez nem volt könnyű feladat. Ez a szállítási mód a vagyonbiztonság hiánya miatt kockázatos volt. Ezek a szállítórendszer ősei voltak a mai postarendszer ősei. A legprimitívebb híradás eredete a kőkorszakba nyúlik vissza. A hírközlés másik őse az úgynevezett futárszolgálat volt. A futárszolgálat története évezredekre nyúlik vissza. Ennek a hírközvetít.ési módszernek az emlékét őrzi a sportban a staféta futás is. A futárok útvonalai mentén 3-4 méríöldnyi távolságban futárállomásokat létesítettek. A futárszolgálat nehéz és veszélyes munka volt. A futárok elfogása és kirablása nem ritka eset volt. A futárszolgálatról szólva meg kell emlékezni még a szárnyas futárokról a „galambokról” is. Az egykori feljegyzések szerint a görögök a győz-1 tesek neveit galambokkal küld-1 ték szerte a világba. A római Humor A cirkuszban szenzációs számot mutatnak be. A jelenet szereplői: egy oroszlán és egy bárány békésen megférnek egymással. — Sohasem gyűlölködnek? — kérdi a cirkusz igazgatóját egy riporter — Olykor bizony előfordul. —. Ilyenkor önök mit tesznek? — Veszünk egy új bárányt. császárok a hadihírek lebonyolítására galambpostát is fenntar tottak. Az egyiptomi galambpostának rendes állomásai is voltak. A futárszolgálat az államok földrajzi fekvése, társadalmi berendezkedése szerint alakult. A régi magyar városok fennmaradt irataiból tudjuk, hogy már a XIV. század elején tartottak fenn hírvivőket. Sopron, Nagyvárad, Pozsony hírszolgálatait is vándorkereskedők tartották fenn. A debreceni mészárosok, valamint a szegediek kiváltságokat kaptak a levelek szállítására. Itt említjük meg a gyulai futárpostát (194.3—44 évben), de erről majd külön számolunk be. A királyi udvarok után az egyházi ^ világi hatóságok is teremtettek különféle hírszolgálati szerveket. Ezekből fejlődött ki később a magánposta intézménye. A XIV. században a futárok hivatalos emberek lettek és pl. a bécsi városházán külön helyiséget kaptak. A nemzetközi kereskedelem mind erősebben sürgette a rendszeres postai intézmény megszervezését. A kor legnagyobb magánposta-szervezete a Thum—Taxis-féle magánposta volt a Habsburg birodalomban. Később a levelek szállítását az állam vette át. A fejlődés folytán a lovasfutárt felváltotta postakocsi, majd a postakocsit a vonat, az autó, repülőgép, sőt a rakéta is. A gyorsfutárok helvé- be pedig a távbeszélő és a távírda lépett. Vas Tibor Botladozom a gumihalomban. Abroncsok, és tömlők. Még mindig orromban érzem a kellemesnek -egyáltalán nem mondható gumiszagot. Tudom, hogy akit keresek nő, mégis csodálkozom a munkahelyen. Inkább férfiaknak való környezet ez. Dolgoznak is itt tízen. Segédmunkások, szakmunkások vegyesen. Marik Lászlóné, a Volán S-as számú Vállalatának gumijavító szakmunkása kedélyes, kellemes modorú asszony. Még véletlenül sem mondaná senki róla, hogy .30 éve mestere ennek a nem könnyű szakmának. — Férjem volt a tanítómesterünk. Engem is és a gyerekeinket is ő ismertette meg a szakmával. Ügyis mondhatom, hogy családi gumis dinasztiává nőttük ki magunkat. Én a fiam keze alatt dolgozom. ö ugyanis a javítóműhely ügyvezetője. Egyszóval a főnököm. A lányom pedig önálló kisiparos. Valamikor a Május 1. Tsz-ben dolgozott, de a tsz gumijavítója megszűnt, ez volt az egyik ok az önállóságra, a másik meg, hogy gyermekeit otthon neveli. Egyébként a vejem is itt dolgozik, a gumijavítóban, segédmunkás. Így már teljes a családi kép! — Milyen a „főnök—beosztott" viszony? Mielőtt válaszolna kérdésemre, ránevet a fiára. — Még akkor sem panaszkod-; nék rá, ha okom volna. De igazán nincs. Csendes, jó gyerek. Hogy a többi beosztottja mit' mond? Remélem ugyanezt! — Mióta dolgozik a Volánnál? 1 Érték a pamuttextil-hulladék 6 BÉKÉS MEGYE! i kéHUSKi 1971. ÁPRILIS I«. Érték bizony — erősíthetjük, mert nemcsak a kőolajjal, az ércekkel, a vassal és a fával való takarékoskodás fontos, de az olyan, úgynevezett másodlagos nyersanyagokra is mindinkább vigyáznunk kell, mint a papír- vagy a pamuttextil-hulladék. Különösen áll ez azokra az országokra, amelyek — mint hazánk is — nem túlságosan gazdagok nyersanyagokban. Pamuttextil-hulladékokból — azaz a lányok, asszonyok által jól ismert damaszt. sifon, zefír, karton, puplin, delén, tetra, freskó és krepp anyagokból vagy a közismertebb vászonból, klott- ból és frottírból — készülnek, például a géptisztító rongyok, amelyek az ipari, mezőgazda- sági gépek vagy éppen a Dieselmotorok karbantartsanak lát. szólag nem jelentős, de valójá. ban fontos kellékei. Hogy menynyire, azt jól mutatja, hogy az ezek iránti kereslet az utóbbi 10 évben másfélszeresére nőtt. s hogy erre már 1966-ban is csaknem másfél millió dollárt költött az ország. A takarékossági intézkedéseiknek köszönhetően erre ma már sokkal kevesebbet költünk. Még körültekintőbb takarékossággal azonban többet nyerhetünk, hi szén — a példa kedvéért — 250 tonna pamuttextil-hulladék nem I kevesebb, mint 125 ezer dollár j megtakarítást eredményezhet. Nem ártana tehát, ha gyáraink, üzemeink még jobban felfigyelnének erre a lehetőségre. Vonatkozik ez a háztartásokra is. Hogy az otthoni gyűjtéseket serkentse, a MÉH-válfalat épp napjainkban — más vállalatokkal együtt — áprilistól júliusig terjedő pamuttextil- hulladék-gyűjtő akciót indított, melynek során boltokban, üzletekben átveszi, mind a mosat- lan fehér vagy színes textilhulladékot. A hasznos akcióról, amelyhez nyeremény- és jutalomsorsolások is kapcsolódnak, részletes felvilágosítást adnak a MÉH-boltok, a Centrum Áruházak, az Olcsó Áruk vagy a Te- maforg Vállalat egységei, boltjai. Érdemes tehát nem eldobni, hanem összegyűjteni és átadni a majd hogy nem kincset érő textilhulladékot. Fotó: Varga József * — 1973-ban kerültem ide. Addig a férjem keze alá dolgoztam. Időközben a fiammal együtt Sze. geden, a KlOSZ-központban mestervizsgát tettünk. Ez a szakma legmagasabb mércéje. — Mi a munkája? — A gépi csiszolástól a ragasztásig, szinte 'minden, ami a belsővel kapcsolatos. Sőt, új gumi alkatrészeket is készítek. — Havi teljesítménye? — Elég nehéz meghatározni. De 5—600 belsőt javítok és több. kevesebb új gumi alkatrészt is készítek. Évek óta jó a kapcsolatunk a Volán 21-es Vállalattal, akik szintén velünk dolgoztatnak. Az én hibámból reklamáció eddig még nem volt! — Fizetése? — Én azt hiszem, elégedett lehetek. Az órabérem 16,20. Majdnem elérem azt, amit itt egy nagy gyakorlattal és szakmai tudással rendelkező férfi. — Ügy tudom., hogy a váltótársa is nő! — Igen. S hadd dicsekedjek azzal, hogy ő az én kezem alatt tanulta ki ezt a nőknél nem mindennapos szakmát. — Szereti a munkáját? — Olyannyira, hogy nem tudom, mi lesz velem, ha nyugdíjba kell mennem. Hiányozni fog. De hát ráérek még erre gondolni. .. Béla Vali Zabolátlan zajok Szinte jelképpé vált már a nagyvárosok réme, a sűrített levegővel működő légkalapács, a féktelen zaj jelképévé. Joggal, hiszen túlharsogja a legzajosabb járműveket, munkagépeket, és messze környéken, minden embernek a fejét „kalapálja”. Még szerencse, hogy előbb-utóbb tovább vomíl szerszámával a munkás, újabb embereket „boldogítva”. De gondolunk-e arra, hogy neki mit kell kiállnia egész napi munkája során? Ha valamilyen látvány nem tetszik az embernek, lehunyhatja a szemét, a fülünket azonban nem lehet becsukni, így a za.i Az Orosházi Üveggyár felvételre keres 18 éven felüli férfi és női segédmunkásokat, ' valamint kőműves szakmunkásokat Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gvár felvételi irodáján. támadásának valamennyien szenvedő alanyai vagyunk. Sokszor még olyankor is, amikor észre sem vesszük. Az orvosok szerint a már megszokott, úgyszólván észrevétlen zajok is károsak a szervezetre, ha erősségük túlhalad egy bizonyos szintet. A zaj még álmunkban is hat az idegrendszerre, fáradékonyságot, levertséget, rossz közérzetet okoz ébredés után. A 120 decibel feletti hangzavar már fájdalomérzetet is kelt, és szabályos fizikai elváltozásokat okoz a hallószervekben, aminek szükség- szerű következménye a nagyot- hallás. De a szédüléshez, a rosz- szulléthez, a vérkeringés! zavarok előidézéséhez már a 65 decibel fölötti zajszint is elegendő. A zaj elleni harc első lépése jogi szabályozásra várt: ki kellett dolgozni azokat a szabványszinteket, amelyeknek a megtartása környezetünk megfelelő csendjét, nyugalmát biztosítja. Az 1975. április 1-én hatályba lépett zajszabvány pontosan meghatározta, melyek a megengedett, még elviselhető zajszintek a nappali, illetve az éjszakai órákban a lakásokban, kórházakban, szállodákban, üdülőkben, iskolákban, irodaépületekben, gyárak környezetében.
