Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-15 / 87. szám

Közlemény az MSZMP KB 1977. április 13-i üléséről Olajimport — fegyverexport Az olaj és az amerikai érdekek a Közel-Keleten (Folytatás az 1. oldalról) náias — a fogyasztás es a fel­halmozás— a termelési eredmé­nyekkel és az egyensúlyi követel, mények megtartásával összhang­ban növekedett. A tervezettnek megfelelően javult a külkereske­delmi mérleg egyenlege. O Az első negyedév tapasz­talatai alapjan a Központi Bizottság megállapította, hogy az 1977. évi népgazdasági terv vég-1 rehajtása megfelelően indult, az eddigi eredmények biztatóak, a j munka jó irányban halad. Ebben í fontos szerepe van annak, hogy a tervek kidolgozása az előző évekhez képest korábban, gyor­sabban és szervezettebben tör­tént. A vállalati tervekben a népgazdasági célok megfelelően érvényesülnek. A vállalatok na­gyobb figyelmet fordítanak a műszaki színvonal emelésére, a termelés gazdaságosságának és a termékek minőségének javitá- sára. a termékszerkezet korsze­rűsítésére, a fokozottabb anyag­áé energiatakarékosságra, a munka- és üzemszervezés töké­letesítésére. Arra törekednek, hogy javuló színvonalon elégít­sék ki a hazai igényeket, és tel­jesítsék exportfeladataikat. Mindez a gaz.daságirányító és gazdálkodó szervek, valamint a dolgozó kollektívák összehangolt munkájáról tanúskodik. O Az év első negyedében meggyorsult a termelés növekedése: az ipari termelés 5 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A termelé­kenység gyorsabban emelkedett, továbbra is meghaladja a ter­melés növekedését. Az építőipar termelése 10 százalékkal nőtt. Az év első három hónapjában több lakást építettek ás adtak át, mint az előző esztendő azonos idősza­kában. A mezőgazdasági üzemek ter­melési előirányzatai alapvetően összhangban vannak a népgaz­dasági terv céljaival. A mező. gazdaság dolgozói a tavaszi munkákat rendben, szervezetten végzik. A tervezettnél nagyobb területen vetett őszi kalászosok jelenlegi állapota kedvező. Zöld­ségfélékből és burgonyából a tavalyinál nagyobb mennyiség­re kötöttek termelési szerző­dést. Az állattenyésztés fejlődé­se a tervezettnek megfelel, le­hetővé teszi a lakosság kiegyen­súlyozott húsellátását és az ex­portfeladatok teljesítését. A vasúti és a közúti szállítás a tervezettnek megfelelően ala­kult, az áruszállítási igényeket a korábbinál jobb ütemben elé­gítették ki. Az előző évinél szervezettebb j és élénkebb a külkereskedelmi i tevékenység. A forgalom nőve- [ kedett: mind a kivitel, mind a ! behozatal lényegesen nagyobb j volt. mint a múlt év azonos idő­szakában. O A lakosság pénzbevétele i a terv előirányzataival | összhangban alakult. A munka­bérek átlagosan négy százalék­kal növekedtek. A termelő vál­lalatoknál a nyereségrészesedés — a prémiumokkal, jutalmak­kal és más évközi kifizetésekkel j együtt — országos átlagban 22 j napi bérrel egyenlő. A termelő- | szövetkezeti dolgozók első ne- j gyedévi jövedelme mintegy 5 j százalékkal növekedett. Az első negyedévben kiegyen- I súlyozott volt az áruellátás. Ja­vult az áruk választéka és mi­nősége. a forgalom növekedett, némileg meghaladta a tervezet­tet. A fogyasztói árszínvonal a terv előirányzatai szerint ala­kult. O A Központi Bizottság az első negyedévi tapaszta­latok alapján megállapította, ; hogy az 1977. évi terv gazdaság- j politikai céljai, fő irányzatai helyesek, elérhetők. Az idei népgazdasági terv elő-1 irányzatainak maradéktalan! megvalósításához mozgósítani kell erőinket, hogy a munka j hatékonyságának fokozásával gyorsuljon a fejlődés üteme, emelkedjék a műszaki színvo­nal. tovább javuljon a népgaz­daság egyensúlya, tervszerűen alakuljon a külkereskedelmi for­galom es elérjük az életszínvo­nal emelesére kitűzött célokat, Fokozni kell erőfeszítéseinket a gazdaságos termelési szerkezet további fejlesztéséért, a beruhá­zások tervszerű megvalósításá­ért, Jelentősen javítani kell az üzem- és munkaszervezést, a munkaerő-gazdálkodást, nagy figyelmet fordítva a' belső tar­talékok feltárására. A felada­tok megkövetelik az anyaggal, energiával, munkaerővel és pénzzel való még ésszerűbb ta­karékosságot és azt, hogy a tu­domány hazai és nemzetközi eredményeit fokozottabban ál­lítsuk a gazdasági fejlődés szol­gálatába. Gondoskodni kell arról, hogy a növekvő termeléssel össz­hangban valósuljanak meg az előirányzott életszínvonalpoli­tikai célok, a lakosság áruel­látása továbbra is kiegyensú­lyozott legyen. a fogyasztói ár­színvonal a tervezett keretek között maradjon. O Az 1977. évi népgazdasági terv társadalmi fogadta­tása jó volt, megértette a fel­adatokat. és cselekvőén támo­gatja azok végrehajtását. A pártszervezetek, kommunisták meggyőző, irányító, szervező munkájukkal erősítették a gaz­daságpolitikai célok eléréséhez szükséges szemléleti és cselek­vési egységet. A tervek ismer­tetésére és végrehajtására ered­ményes munkát végeztek a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a tömegszer­vezetek és tömegmozgalmak,' a sajtó, a rádió és a televízió. A társadalmi aktivitást nagy­szerűen kifejezi a csepeli dol­gozók kezdeményezése alapján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott és or­szágos méretűvé szélesedett munkaverseny-mozgalom, amely jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. A Központi Bizottság nagyra értékeli a kezdeménye­zést. és elhatározta, hogy a leg­kiválóbb vállalatok, szövetkeze­tek és szocialista brigádok mun­káját jubileumi zászló és okle­vél adományozásával ismeri el. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kommunisták szemé­lyes példamutatással továbbra is segítsék a tervek megvalósí­tását. Felkéri a tömegszerveze­teket. a társadalmi szerve­ket, felhívja egész dolgozó né­pünket. hogy öntudatos, fegyel­mezett munkával járuljanak hozzá gazdasági feladataink si­keres teljesítéséhez. IV. A Központi Bizottság értékel­te az 1961 és 1975 közötti idő­szak 15 éves lakásépítési tervé­nek végrehajtását. Megállapí­totta, hogy a terv legfőbb cél- j ja teljesült, az előirányzott j egymillió új lakásnál kereken j ötvenezerrel több épült. A la- | káshelyzetben fordulat követke­zett be, az elmúlt másfél évti­zedben az ország lakosságának egyharmada költözött korsze­rű, új otthonba. Ez pártunk, kormányunk, népünk közös munkájának kiemelkedő ered­ménye. Az ország lakásállományaj 1976 elejére elérts a 3| millió 500 ezret. A lakások minő- I sége és felszereltsége javult. A : komfortos lakások aránya bá- j romszorosára, csaknem 40 száza- | lékra. a kettő és kettőnél több szobás lakások aránya pedig 37 százalékról 68 százalékra emel­kedett. Enyhült a zsúfoltság: a 100 lakásra jutó személyek szá­ma 351-ről 310-re, a 100 szobára jutó személyeké pedig 250-röl 170-re mérséklődött. Mindez je­lentősen javította a lakosság életkörülményeit. A házgyári hálózat létrehozá­sával kialakullak a tömeges la­kásépítés feltételei. Modern, iparszerü technológiával jelenleg évi 50 ezer, a hagyományos épí­tési módokat is felhasználva ösz- szesen 90 ezer új otthon épül fel. Az évente átadott lakások száma az 1960-as évek elejéhez képest megkétszereződött, s ezzel ha­zánkban a lakásépítés üteme el­érte az európai országok átlagát. A növekvő lakásépítést szolgá­ló ipari háttér is fejlődött. Új ce­ment-. épületkerámiai, tégla- és cserépipari, betonelem- és üveg­gyárakat helveztek üzembe. Fo­kozódott az épületasztalos- és la­katosipar termelése, a különböző szerelvények gyártása. Bővült a mélyépítőipar, valamint a szak- és szerelőipar termelése is. Az új lakótelepeken a kereske. delmi és szolgáltatóegységek, az óvodák, a bölcsődék, az iskolák, a művelődési központok és az orvosi rendelőit gyakran késés­sel, de komplex módon énültek meg. A tömeges méretű lakás­építés kedvezően változtatta meg városaink, falvaink arcula­tát: városrész nagyságú új lakó­telepek jöttek létre. A Központi Bizottság és a kormány 1970. évi határo­zata továbbfejlesztette a lakás­elosztást és a lakbérrendszert. Nőtt a tanácsok szerepe a lakás- gazdálkodásban, erősödött az elosztás társadalmi ellenőrzése. A közvélemény megértéssel fo­gadta. hogy a lakáskérdés meg­oldásából a lakosság anyagi ere­jéhez mérten vegye ki a részét. Társadalompolitikai céljainkkal egyezően a IV. ötéves terv idő­sszakában újabb intézkedésekre került sor a munkáslakás-építés kiemelt támogatására, a három- és többsvermekes családok soron kívüli lakáshoz juttatására. ® A Központi Bizottság meg­vitatta az új távlati lakás- építési program kidolgozásának irányelveit, A még ki nem elé­gített indokolt igényeket, az ön­álló lakásra jogosultak növek­vő számát, a lakások fenntartá­sának és korszerűsítésének fel­adatait számba véve. a Központi Bizottság továbbra is fontos tár­sadalompolitikai kérdésnek tart­ja a lakáshelyzet folyamatos ja­vítását az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével. A Központi Bizottság megbíz­ta a Politikai Bizottságot és iel- hívta a Minisztertanácsot, rogy figyelembe véve az elmúlt 15 év tapasztalatait, a jelenlegi lakás- helyzetet és a párt XI. kongres­szusán elfogadott programnyi­latkozatot. dolgozzanak ki új táv­lati lakáséoítési tervet az 1976— 1990 közötti időszakra. A javas­latot jóváhagyás végett teriesz- szék a Központi Bizottság elé. A Központi Bizottság a továb­biakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntése­ket hozott: — Sándor József elvtäraat. a Központi Bizottság tagját, a KB- iroda vezetőjét saját kérésére, érdemei elismerésével felmentet­te osztályvezetői tisztségéből és nyugállományba helyezte: — Katona István, elvtársat, a Köznonti Bizottság tagját fel­mentette a Népszabadság főszer­kesztőiének tisztségéből, kinevez­te osztályvezetővé és megbízta a KB-iroda vezetésével: — Németh Dezső elvtársat, a Politikai Bizottság tagját felmen­tette a 'polit'kai Főiskola rektori tisztségéből és kinevelte a Nép- szabadság rős^orkesztőjévé- — Szabó József elvtársat, a Poli+ikai Fő’sknla rektorbei vet- tesét rektorrá nevezte ki. (MTI) Talán nincs a világnak még 1 egy térsége, ahol az impe­rialista gazdasági érdekek összefonódása a politikai és1 katonai érdekekkel olyan nyíltan kifejeződnék, mint i a Közel-Keleten. A legfőbb érdek, összefűző kapoes —j a kőolaj. E nélkülözhetetlen j energiahordozó hallatlan felértékelődése a közel-ke leti térségben mélyreható változásokat idézett elő. A térségre a legnagyobb befo­lyást gyakorló imperialista hata­lom az Egyesült Államok. A Kö­zel-Kelet történelmének legutób­bi fél évszázada bizonyítja, Wa­shington folyamatosan arra tö­rekedett. hogy akár a legköze­lebbi szövetségesei rovs_sára is (például a második világháború idején) kiterjessze érdekszférá­ját ebben a térségben. Bár az 1973. évi olajválság (feliát a meghirdetett szállítási tilalom, majd az árak több szakaszos, meredek emelkedése) nyomán a vezető amerikai lapok sugalma­zott cikkeket közöltek, amelyek szerint az USA meg tud élni az arab olaj nélkül is — a való­ság minderre rácáfolt. 1973-at követően nemhogy csökkent vol­na, de nőtt az USA-ba bevitt arab olaj mennyisége, s ma már a mértékadó amerikai közgazdá­szok is megegyeznek abban, hogy a- következő 15—20 él ben az Egyesült Államok egyszerűen képtelen lesz csökkenteni olajimportját. 1973-ban az amerikai olajim­portnak csak 10 százaléka szár­mazott a Közel-Keletről, 1976- ban már az USA behozatalának 38 százaléka volt arab olaj — ez a két szám is kifejezi, milyen létfontosságú amerikai gazda,«- j gi érdekek alakítják az USA1 közel-keleti politikáját. Voltaképpen ez a felismerés a: magja az amerikai politika vál-1 tozásának, amely a Közel-Kelet-! tel kapcsolatban a múlt evekben végbement. Lényegében az tör­tént, hogy az egykori „egylábú” amerikai politikát (az Izraelhez fűződő kapcsolatokat) „kétlábú- j vá” bővítették, azaz megőrizve a Tel Aviv-i kormánnyal kiala­kított viszonyt, kapcsolatokat építettek ki a térség reakciós arab államaival is, mindenek­előtt Szaúd-Arábiával. Washington közel-keleti poli­tikája átértékelésekor a követ­kező célokat tűzte ki: 1 Straté­giai törekvése a térségben, hogy visszaszorítsa az antiimoerialista arab nemzeti felszabadító moz-i galmakat, s természetes sző- j vetségesüket. a Szovjetuniót. 2.) Az arab olajra hosszú távon | szüksége van. mindemellett szá­mításba vette a térség hadásza-1 ti jelentőségét is. 3. Az arab or- ] szagok az olajáremelés révén gazdasági hatalomra tettek szeri, tehát őket. mint gazdasági—ke­reskedelmi—pénzügyi partnere­ket is meg akarták őrizni a wa­shingtoni politikát irányító ame­rikai nagytőkés csoportok. Az Egyesült Államok politiká­ját végrehajtó gépezet tehát £o- j kozta gazdasági, politikai (s nem­egyszer katonai) nyomását a tér- J ség országaira, hogy beleillesz­kedjenek a Washington áltál el­képzelt „új” Közel-Keletbe. Az 1973. évi olajválság után kiala­kult helyzet kedvezett az amerikai terveknek, hiszen az arab világon belül — részben az olajbevetelek révén — megnőtt a reakciós erők ha­tása. Washington nem válogatót; a módszerekben, hogy céljait el­érje. Az Amerika-barát arab re- zsimeknek szállított fegyverek­től kezdve a politikusok meg­vesztegetéséig, a mindenütt meg­levő törzsi-területi ellentétek ki­aknázásáig az amerikaiak min­denfajta eszközt bevetettek. Szemléletes példáját adja a washingtoni gazdasági, katonai és politikai érdekek egymást erősítő összeolvadásának az Egyesült Államok fegyverexport­ja. Szaúd-Arábia például 1980- ig 25 milliárd dollárt szán fegy­verekre. A szaúdi fegyverexport­tal Amerika politikailag magá­hoz láncolja Rijadot. Ugyanak­kor a szaúdi megrendelések pro­fitot juttatnak az amerikai fegy­vergyárosok zsebébe, sőt magá­nak a Pentagonnak is olcsóbbá teszik a korszerű fegyverrend­szerek előállítását, mert az arab megrendelők nagy tételű vásár­lásai nyomán például csökken az F—5E gépek, az M—80-as harckocsik önköltsége. Szaúd-Arábia egyébként is az amerikai hídfőállás szerepét játssza. Ríjad dühödt antikom- munizmusa, szembenállása a ha­ladó arab törekvésekkel, gazda­sági, politikai kötődése Ameri­kához — megfelelő alap a Wa­shingtonnal való együttműködés, re. Két éve Fejszál király halála után amerikai iskolázol iságú — és gondolkodású — politikusok kerültek az előtérbe, és a térség amerikai érdekek szerinti stabi­lizálásának forgatókönyve alap­ján növelték az ország sze­repét a közel-keleti kérdésekben. Manapság a térséget érintő ügyek zömét Szaúd-Arábia po­litikai-pénzügyi beleszólásával tárgyalják. Vonatkozik éz az úgynevezett rijadi tervre . is, amelynek fokozatosan nyilvános, ságra kerülő részletei azt mu­tatják, hogy a múlt év őszén a szaúdi fővárosban tartott hat­oldalú találkozón átfogó koheen- ciót dolgozlak ki. Ez a vezérelv a libanoni kéidésen túl felöleli a palesztin ügyet, az Izraellel szembenállást — egyszóval a mai Közel-Kelet kulcsproblémait. Hat ország, il­letve politikai erő vett részt a rijadi csúcspn (Libanon. Szíria, Egyiptom, Kuvaiti. Szaúd-Arábia és a PFSZ), tehát a konfliktus­ban érdekelt valamennyi arab állam. A Rijadban hozott dön­tésekben (éppúgy, mint a végre­hajtás pénzelésében és ellenőr­zésében) a hangadók a házigaz­dák voltak. Márpedig a rijadi álláspontot az Fgyesült Államok súgásai szerint alakították ki. Dunai Péter Az amerikai elnök, nemzetbiztonsági főtanácsadója, Zibignciw Brzc- zinski társaságában fogadta Dobrlnyint. a Szovjetunió moszkvai nagykövetét (Telefotó — AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom