Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-15 / 87. szám
Közlemény az MSZMP KB 1977. április 13-i üléséről Olajimport — fegyverexport Az olaj és az amerikai érdekek a Közel-Keleten (Folytatás az 1. oldalról) náias — a fogyasztás es a felhalmozás— a termelési eredményekkel és az egyensúlyi követel, mények megtartásával összhangban növekedett. A tervezettnek megfelelően javult a külkereskedelmi mérleg egyenlege. O Az első negyedév tapasztalatai alapjan a Központi Bizottság megállapította, hogy az 1977. évi népgazdasági terv vég-1 rehajtása megfelelően indult, az eddigi eredmények biztatóak, a j munka jó irányban halad. Ebben í fontos szerepe van annak, hogy a tervek kidolgozása az előző évekhez képest korábban, gyorsabban és szervezettebben történt. A vállalati tervekben a népgazdasági célok megfelelően érvényesülnek. A vállalatok nagyobb figyelmet fordítanak a műszaki színvonal emelésére, a termelés gazdaságosságának és a termékek minőségének javitá- sára. a termékszerkezet korszerűsítésére, a fokozottabb anyagáé energiatakarékosságra, a munka- és üzemszervezés tökéletesítésére. Arra törekednek, hogy javuló színvonalon elégítsék ki a hazai igényeket, és teljesítsék exportfeladataikat. Mindez a gaz.daságirányító és gazdálkodó szervek, valamint a dolgozó kollektívák összehangolt munkájáról tanúskodik. O Az év első negyedében meggyorsult a termelés növekedése: az ipari termelés 5 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A termelékenység gyorsabban emelkedett, továbbra is meghaladja a termelés növekedését. Az építőipar termelése 10 százalékkal nőtt. Az év első három hónapjában több lakást építettek ás adtak át, mint az előző esztendő azonos időszakában. A mezőgazdasági üzemek termelési előirányzatai alapvetően összhangban vannak a népgazdasági terv céljaival. A mező. gazdaság dolgozói a tavaszi munkákat rendben, szervezetten végzik. A tervezettnél nagyobb területen vetett őszi kalászosok jelenlegi állapota kedvező. Zöldségfélékből és burgonyából a tavalyinál nagyobb mennyiségre kötöttek termelési szerződést. Az állattenyésztés fejlődése a tervezettnek megfelel, lehetővé teszi a lakosság kiegyensúlyozott húsellátását és az exportfeladatok teljesítését. A vasúti és a közúti szállítás a tervezettnek megfelelően alakult, az áruszállítási igényeket a korábbinál jobb ütemben elégítették ki. Az előző évinél szervezettebb j és élénkebb a külkereskedelmi i tevékenység. A forgalom nőve- [ kedett: mind a kivitel, mind a ! behozatal lényegesen nagyobb j volt. mint a múlt év azonos időszakában. O A lakosság pénzbevétele i a terv előirányzataival | összhangban alakult. A munkabérek átlagosan négy százalékkal növekedtek. A termelő vállalatoknál a nyereségrészesedés — a prémiumokkal, jutalmakkal és más évközi kifizetésekkel j együtt — országos átlagban 22 j napi bérrel egyenlő. A termelő- | szövetkezeti dolgozók első ne- j gyedévi jövedelme mintegy 5 j százalékkal növekedett. Az első negyedévben kiegyen- I súlyozott volt az áruellátás. Javult az áruk választéka és minősége. a forgalom növekedett, némileg meghaladta a tervezettet. A fogyasztói árszínvonal a terv előirányzatai szerint alakult. O A Központi Bizottság az első negyedévi tapasztalatok alapján megállapította, ; hogy az 1977. évi terv gazdaság- j politikai céljai, fő irányzatai helyesek, elérhetők. Az idei népgazdasági terv elő-1 irányzatainak maradéktalan! megvalósításához mozgósítani kell erőinket, hogy a munka j hatékonyságának fokozásával gyorsuljon a fejlődés üteme, emelkedjék a műszaki színvonal. tovább javuljon a népgazdaság egyensúlya, tervszerűen alakuljon a külkereskedelmi forgalom es elérjük az életszínvonal emelesére kitűzött célokat, Fokozni kell erőfeszítéseinket a gazdaságos termelési szerkezet további fejlesztéséért, a beruházások tervszerű megvalósításáért, Jelentősen javítani kell az üzem- és munkaszervezést, a munkaerő-gazdálkodást, nagy figyelmet fordítva a' belső tartalékok feltárására. A feladatok megkövetelik az anyaggal, energiával, munkaerővel és pénzzel való még ésszerűbb takarékosságot és azt, hogy a tudomány hazai és nemzetközi eredményeit fokozottabban állítsuk a gazdasági fejlődés szolgálatába. Gondoskodni kell arról, hogy a növekvő termeléssel összhangban valósuljanak meg az előirányzott életszínvonalpolitikai célok, a lakosság áruellátása továbbra is kiegyensúlyozott legyen. a fogyasztói árszínvonal a tervezett keretek között maradjon. O Az 1977. évi népgazdasági terv társadalmi fogadtatása jó volt, megértette a feladatokat. és cselekvőén támogatja azok végrehajtását. A pártszervezetek, kommunisták meggyőző, irányító, szervező munkájukkal erősítették a gazdaságpolitikai célok eléréséhez szükséges szemléleti és cselekvési egységet. A tervek ismertetésére és végrehajtására eredményes munkát végeztek a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak,' a sajtó, a rádió és a televízió. A társadalmi aktivitást nagyszerűen kifejezi a csepeli dolgozók kezdeményezése alapján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott és országos méretűvé szélesedett munkaverseny-mozgalom, amely jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. A Központi Bizottság nagyra értékeli a kezdeményezést. és elhatározta, hogy a legkiválóbb vállalatok, szövetkezetek és szocialista brigádok munkáját jubileumi zászló és oklevél adományozásával ismeri el. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kommunisták személyes példamutatással továbbra is segítsék a tervek megvalósítását. Felkéri a tömegszervezeteket. a társadalmi szerveket, felhívja egész dolgozó népünket. hogy öntudatos, fegyelmezett munkával járuljanak hozzá gazdasági feladataink sikeres teljesítéséhez. IV. A Központi Bizottság értékelte az 1961 és 1975 közötti időszak 15 éves lakásépítési tervének végrehajtását. Megállapította, hogy a terv legfőbb cél- j ja teljesült, az előirányzott j egymillió új lakásnál kereken j ötvenezerrel több épült. A la- | káshelyzetben fordulat következett be, az elmúlt másfél évtizedben az ország lakosságának egyharmada költözött korszerű, új otthonba. Ez pártunk, kormányunk, népünk közös munkájának kiemelkedő eredménye. Az ország lakásállományaj 1976 elejére elérts a 3| millió 500 ezret. A lakások minő- I sége és felszereltsége javult. A : komfortos lakások aránya bá- j romszorosára, csaknem 40 száza- | lékra. a kettő és kettőnél több szobás lakások aránya pedig 37 százalékról 68 százalékra emelkedett. Enyhült a zsúfoltság: a 100 lakásra jutó személyek száma 351-ről 310-re, a 100 szobára jutó személyeké pedig 250-röl 170-re mérséklődött. Mindez jelentősen javította a lakosság életkörülményeit. A házgyári hálózat létrehozásával kialakullak a tömeges lakásépítés feltételei. Modern, iparszerü technológiával jelenleg évi 50 ezer, a hagyományos építési módokat is felhasználva ösz- szesen 90 ezer új otthon épül fel. Az évente átadott lakások száma az 1960-as évek elejéhez képest megkétszereződött, s ezzel hazánkban a lakásépítés üteme elérte az európai országok átlagát. A növekvő lakásépítést szolgáló ipari háttér is fejlődött. Új cement-. épületkerámiai, tégla- és cserépipari, betonelem- és üveggyárakat helveztek üzembe. Fokozódott az épületasztalos- és lakatosipar termelése, a különböző szerelvények gyártása. Bővült a mélyépítőipar, valamint a szak- és szerelőipar termelése is. Az új lakótelepeken a kereske. delmi és szolgáltatóegységek, az óvodák, a bölcsődék, az iskolák, a művelődési központok és az orvosi rendelőit gyakran késéssel, de komplex módon énültek meg. A tömeges méretű lakásépítés kedvezően változtatta meg városaink, falvaink arculatát: városrész nagyságú új lakótelepek jöttek létre. A Központi Bizottság és a kormány 1970. évi határozata továbbfejlesztette a lakáselosztást és a lakbérrendszert. Nőtt a tanácsok szerepe a lakás- gazdálkodásban, erősödött az elosztás társadalmi ellenőrzése. A közvélemény megértéssel fogadta. hogy a lakáskérdés megoldásából a lakosság anyagi erejéhez mérten vegye ki a részét. Társadalompolitikai céljainkkal egyezően a IV. ötéves terv idősszakában újabb intézkedésekre került sor a munkáslakás-építés kiemelt támogatására, a három- és többsvermekes családok soron kívüli lakáshoz juttatására. ® A Központi Bizottság megvitatta az új távlati lakás- építési program kidolgozásának irányelveit, A még ki nem elégített indokolt igényeket, az önálló lakásra jogosultak növekvő számát, a lakások fenntartásának és korszerűsítésének feladatait számba véve. a Központi Bizottság továbbra is fontos társadalompolitikai kérdésnek tartja a lakáshelyzet folyamatos javítását az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével. A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot és iel- hívta a Minisztertanácsot, rogy figyelembe véve az elmúlt 15 év tapasztalatait, a jelenlegi lakás- helyzetet és a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatot. dolgozzanak ki új távlati lakáséoítési tervet az 1976— 1990 közötti időszakra. A javaslatot jóváhagyás végett teriesz- szék a Központi Bizottság elé. A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Sándor József elvtäraat. a Központi Bizottság tagját, a KB- iroda vezetőjét saját kérésére, érdemei elismerésével felmentette osztályvezetői tisztségéből és nyugállományba helyezte: — Katona István, elvtársat, a Köznonti Bizottság tagját felmentette a Népszabadság főszerkesztőiének tisztségéből, kinevezte osztályvezetővé és megbízta a KB-iroda vezetésével: — Németh Dezső elvtársat, a Politikai Bizottság tagját felmentette a 'polit'kai Főiskola rektori tisztségéből és kinevelte a Nép- szabadság rős^orkesztőjévé- — Szabó József elvtársat, a Poli+ikai Fő’sknla rektorbei vet- tesét rektorrá nevezte ki. (MTI) Talán nincs a világnak még 1 egy térsége, ahol az imperialista gazdasági érdekek összefonódása a politikai és1 katonai érdekekkel olyan nyíltan kifejeződnék, mint i a Közel-Keleten. A legfőbb érdek, összefűző kapoes —j a kőolaj. E nélkülözhetetlen j energiahordozó hallatlan felértékelődése a közel-ke leti térségben mélyreható változásokat idézett elő. A térségre a legnagyobb befolyást gyakorló imperialista hatalom az Egyesült Államok. A Közel-Kelet történelmének legutóbbi fél évszázada bizonyítja, Washington folyamatosan arra törekedett. hogy akár a legközelebbi szövetségesei rovs_sára is (például a második világháború idején) kiterjessze érdekszféráját ebben a térségben. Bár az 1973. évi olajválság (feliát a meghirdetett szállítási tilalom, majd az árak több szakaszos, meredek emelkedése) nyomán a vezető amerikai lapok sugalmazott cikkeket közöltek, amelyek szerint az USA meg tud élni az arab olaj nélkül is — a valóság minderre rácáfolt. 1973-at követően nemhogy csökkent volna, de nőtt az USA-ba bevitt arab olaj mennyisége, s ma már a mértékadó amerikai közgazdászok is megegyeznek abban, hogy a- következő 15—20 él ben az Egyesült Államok egyszerűen képtelen lesz csökkenteni olajimportját. 1973-ban az amerikai olajimportnak csak 10 százaléka származott a Közel-Keletről, 1976- ban már az USA behozatalának 38 százaléka volt arab olaj — ez a két szám is kifejezi, milyen létfontosságú amerikai gazda,«- j gi érdekek alakítják az USA1 közel-keleti politikáját. Voltaképpen ez a felismerés a: magja az amerikai politika vál-1 tozásának, amely a Közel-Kelet-! tel kapcsolatban a múlt evekben végbement. Lényegében az történt, hogy az egykori „egylábú” amerikai politikát (az Izraelhez fűződő kapcsolatokat) „kétlábú- j vá” bővítették, azaz megőrizve a Tel Aviv-i kormánnyal kialakított viszonyt, kapcsolatokat építettek ki a térség reakciós arab államaival is, mindenekelőtt Szaúd-Arábiával. Washington közel-keleti politikája átértékelésekor a következő célokat tűzte ki: 1 Stratégiai törekvése a térségben, hogy visszaszorítsa az antiimoerialista arab nemzeti felszabadító moz-i galmakat, s természetes sző- j vetségesüket. a Szovjetuniót. 2.) Az arab olajra hosszú távon | szüksége van. mindemellett számításba vette a térség hadásza-1 ti jelentőségét is. 3. Az arab or- ] szagok az olajáremelés révén gazdasági hatalomra tettek szeri, tehát őket. mint gazdasági—kereskedelmi—pénzügyi partnereket is meg akarták őrizni a washingtoni politikát irányító amerikai nagytőkés csoportok. Az Egyesült Államok politikáját végrehajtó gépezet tehát £o- j kozta gazdasági, politikai (s nemegyszer katonai) nyomását a tér- J ség országaira, hogy beleilleszkedjenek a Washington áltál elképzelt „új” Közel-Keletbe. Az 1973. évi olajválság után kialakult helyzet kedvezett az amerikai terveknek, hiszen az arab világon belül — részben az olajbevetelek révén — megnőtt a reakciós erők hatása. Washington nem válogatót; a módszerekben, hogy céljait elérje. Az Amerika-barát arab re- zsimeknek szállított fegyverektől kezdve a politikusok megvesztegetéséig, a mindenütt meglevő törzsi-területi ellentétek kiaknázásáig az amerikaiak mindenfajta eszközt bevetettek. Szemléletes példáját adja a washingtoni gazdasági, katonai és politikai érdekek egymást erősítő összeolvadásának az Egyesült Államok fegyverexportja. Szaúd-Arábia például 1980- ig 25 milliárd dollárt szán fegyverekre. A szaúdi fegyverexporttal Amerika politikailag magához láncolja Rijadot. Ugyanakkor a szaúdi megrendelések profitot juttatnak az amerikai fegyvergyárosok zsebébe, sőt magának a Pentagonnak is olcsóbbá teszik a korszerű fegyverrendszerek előállítását, mert az arab megrendelők nagy tételű vásárlásai nyomán például csökken az F—5E gépek, az M—80-as harckocsik önköltsége. Szaúd-Arábia egyébként is az amerikai hídfőállás szerepét játssza. Ríjad dühödt antikom- munizmusa, szembenállása a haladó arab törekvésekkel, gazdasági, politikai kötődése Amerikához — megfelelő alap a Washingtonnal való együttműködés, re. Két éve Fejszál király halála után amerikai iskolázol iságú — és gondolkodású — politikusok kerültek az előtérbe, és a térség amerikai érdekek szerinti stabilizálásának forgatókönyve alapján növelték az ország szerepét a közel-keleti kérdésekben. Manapság a térséget érintő ügyek zömét Szaúd-Arábia politikai-pénzügyi beleszólásával tárgyalják. Vonatkozik éz az úgynevezett rijadi tervre . is, amelynek fokozatosan nyilvános, ságra kerülő részletei azt mutatják, hogy a múlt év őszén a szaúdi fővárosban tartott hatoldalú találkozón átfogó koheen- ciót dolgozlak ki. Ez a vezérelv a libanoni kéidésen túl felöleli a palesztin ügyet, az Izraellel szembenállást — egyszóval a mai Közel-Kelet kulcsproblémait. Hat ország, illetve politikai erő vett részt a rijadi csúcspn (Libanon. Szíria, Egyiptom, Kuvaiti. Szaúd-Arábia és a PFSZ), tehát a konfliktusban érdekelt valamennyi arab állam. A Rijadban hozott döntésekben (éppúgy, mint a végrehajtás pénzelésében és ellenőrzésében) a hangadók a házigazdák voltak. Márpedig a rijadi álláspontot az Fgyesült Államok súgásai szerint alakították ki. Dunai Péter Az amerikai elnök, nemzetbiztonsági főtanácsadója, Zibignciw Brzc- zinski társaságában fogadta Dobrlnyint. a Szovjetunió moszkvai nagykövetét (Telefotó — AP—MTI—KS)
