Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-01 / 77. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1977. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Ára: 80 lillér XXXII. ÉVFOLYAM. 77. SZÁM M A: MIRŐL ÍR A PENZENSZKAJA PRAVDA? (3. oldal) EGÉSZSÉGÜGYI HÉT ECSEGFALVÄN (4. oldal) KLUBOT SZERVEZTEK SARKADKERESZTŰRON (3. oldal) Hz ifjúság egészsége, fizikai képessége, edzettségi állapota és annak folyamatos fejlesztése alapvető társadalmi érdek Tanácskozott Békés megye sportparlamentje Az utóbbi évek legjelentősebb sportaktíva ülésére került sor tegnap délelőtt Békéscsabán, a városi tanács dísztermében Kétszáz pártmunkás, tanácsi, tömeg szervezeti, oktatási és sportvezető kapott meghívást arra az értekezletre, amelyet az MSZMP Békés megyei bizottsága hívott össze. A sportaktíva résztvevői az ifjúsági testedzés és sport időszerű kérdéseit, valamint az Edzett ifjúságért" mozgalom bevezetésével kapcsolatos feladatokat tárgyalták meg. Az ülés elnöke, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a résztvevőket, közöttük Obranovics Józsefet, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának munkatársát, dr. Szigeti Gábort, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezetőjét, Szabó Miklóst, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkárát, Nyári Sándort, a Hazafias Népfront megyei titkárát, Bocskai Mihálynét, az SZMT titkárát, Sasala Jánost, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának titkárát, Aracz- ki Jánost, a békéscsabai Városi Tanács elnökét, Ivicz Imre alezredest, az MHSZ megyei titkárát. A sportaktíva vitaindító előadását Gyulavári Pál, az MSZMP .Békés megyei bizottságának titkára tartotta. — A párt felszabadulásunki óta mindig nagy figyelmet szentelt a dolgozó nép kulturális színvonala emelésének. Senki elölt nem lehet kétséges, hogy az elmúlt 32 év alatt kulturális j téren számottevő eredmények j születtek. A hetvenes évek ele-1 .Tétöl, konkrétabban az MSZMP j XI. kongresszusa óta, a fejlett | szocialista társadalom építésé- j nek szakaszában, fokozott je-1 lentőségre tett szert a közmű -1 velődés-politika. Ugyanakkor a! közművelődés fogalmának mó-1 dosulása nagymértékben close-; gítette, hogy a testkultúra is i egyre inkább beépüljön a szó-; cialista kultúra egészébe. A fi- j zikai munka csökkenése, a sza- bad idő növekedése miatt ko- í runkban a testkultúra egyre' fontosabbá válik. Ezt a megái- j lapítást alátámasztják azok a! jelek is, melyek az egészségügyi, honvédelmi és egyéb területekről; jelentkeznek. Lényegük -abban rejlik, hogy a fiatalok testi,! erőnléti fejlődése nem harmo- j nikus. A testi egészség, a testi képességek fejlődése vem tart j lépést a szellemi képességek növekedésével. E társadalmi felismerés diktál’a azt a követel-1 mépvt. hogy a testkultúrát fej-: lesktő tevékenységet, be kell épí- j teni mindennapi életünkbe — j mondotta bevezetőként Gyulavári Pál. Beszédének további részében j •szólott arról, hogy az utóbbi j évelőben társadalmi jelentőségé- j nek' megfelelően, egyre inkább j napirendre. került az ifjúság testnevelésének és sportjának ügye, számos párt, és állami határozat született: egyrészt a sportirányítás rendszerének átszervezésére. másrészt az iskolai testnevelés és sport, valamint az ifjúsági tömegsport fejlesztésére. A testedzéshez szükséges feltételek némi javulást mutatnak. Az ifjúsági törvény, az MSZMP PB 1975 december határozata, a KISZ, az úttörő- szövétség, f szakszervezetek, az MHSZ-szervek különböző sportos turisztikai akciói, a harmadik testnevelési óra bevezetése, a diáksnort úi szervezeti formáinak kialakítása, a kultú'*- és művelődési házak snortcélokra vo1ó alkalmassá tétele révén — nőtt a sportmozgalomban részt vevők száma. Örvendetes a tö- megtéstedzés iránvába ható — pozitív — szemléletváltozás is! A megyei pártbizottság és szervei — az elmúlt év márciusában a testnevelés és sport irányításában érintett megyei szerGyulavári Pál, a megyei pártbizottság titkára vitaindító előadását tartja vek vezetőivel — koordinációs értekezleten meghatározta az egységes cselekvés feladatait. A párt megyei végrehajtó bizottsága. 1976 júniusában az orosházi városi pártbizottság jelen- j tése tükrében vizsgálta a test-j nevelés és sport helyzetét. Ál-! lásioglalásban határozta meg az I egész megyére érvényes tenni- j valókat. 'Leszögezte: a határozat végrehajtásának meggyorsítása alapvető feladat. A cselekvés egységének megteremtése az állami, társadalmi és tömegszervezetek együttes feladata. — A teljesség igénye nélkül említem meg — folytatta a me-; gyei pártbizottság titkára —, j melyek azok a problémák, amelyek a korábbi határozatok óta is fellelhetők. A testnevelés és tömegsport ■ még mindig nem kapta meg a társadalompolitikai jelentőségének megfelelő figyelmet. A tömegsporttal kapcsolatos társadalmi és egyéni szemléletben nem következett még be alapvető változás. Az egyesületeket, tömegszervezeteket, s a vezetőket is — ma még mindig a minőségi versenyszemlélet jellemzi A szabad időben, szórakozás- szerűen űzött sportolási formákat sem tudják megyei vagy országos versenyek nélkül elképzelni. Sokkal több energiát fordítanak -a 30—40 „versenyző" \ felkészítésére, egy megyei dön-1 tőre. mint arra, hogy üzemükben minél többen sportoljanak szórakozásszerűen. Hasonló jelenség tapasztalható egyesületeink egy részénél is. Csak a szakosztályi keretekben hajlandók foglalkozni fiatalokkal — de ott is csak azokkal, akik az „utánpótlás'’ szempontjából szóba jöhetnek. Aki ennek a kritériumnak nem felel meg — azt inkább eltanácsolják. Ma még kevés olyan sport- egyesülét van. amely meghatározó lenne a lakóterület vagy üzem tömegsportjára, vezetné, szervezné, irányítaná azt. Szinte egyedinek számít, a tömegsporttal való foglalkozásnak az a formája, amely az Orosházi Üveggyárban és a Szarvasi Állami Gazdaságban honosodott meg. Ezeken a helyeken a párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetés is fontos feladatának, az emberekkel való foglalkozás, tö- rődés módszerének fogja fel a sportolás feltételeinek megterem tését. szervezését. Támogatjuk, s erősíteni szeretnénk az ifjúság tömegsportjának ilyen , értelmű szervezési módszereit! A másik fontos tényező: még ma sem kellően összehangolt és folyamatos a propagandamunka — bár javult a korábbiakhoz képest. A testedzés és a sport nem; vált még a szocialista életmód' részévé — holott a szabad idő növekedése erre lehetőséget teremtene. Szerte a világon felvetődik, hogy a „civilizált világ'’ első számú problémája a mozgásszegénység. A dúsan rakott asztalok, az egyre könnyülő testi munka, ülés a munkahelyen, a gépkocsiban, a tévé képernyője előtt: mind-mind ellenségei egészségünknek. A ..modern’’ betegségek a mozgásszegény életmódban keresendők. Éppen ezek a tényezők indokolják a szolgáltató jellegű kondicionáló termek. a munkahelyi testnevelés és gimnasztika, a sportszer és turisztikai felszerelések kölcsönzésének, a nvit.ott pálva- és tornaterem-akciók sürgetését, megteremtését. Beszéde második részében a megyei pártbizottság titkára az iskolai testnevelés és tömegsport hazai problémáit boncolgatta. Megállapította azt, hogy valóban kevés a létesítmény, de — példákkal illusztrálta — azok sincsenek megfelelően kihasználva A katonai sorozások orvosi vizsgálati adatai bizony ít- (Folytatás a 3. oldalon) Kiosztották az 1977. évi kiváló és érdemes művész kitüntető címeket Csütörtökön az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen kiosztották az 1977. évi „kiváló” és „érdemes művész” címeket. ,Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, a! Központi Bizottság titkára, az! MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Possgay Imre kulturális miniszter és Kornidesz Mihály, az MíSZMP KB tudományos, • közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A kitüntetéseket Pozsgay Imre kulturális miniszter adta át. Ugyancsak tegnap, a Fészek Művészklubban rendezett ünnepségen adták át az idei irodalmi és művészeti középdíjakat. Megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság osztályvezetője és Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, valamint politikai, művészeti életünk számos más ismert személyisége. A Kulturális Minisztérium képviseletében Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes nyújtotta át az elismerő kitüntetéseket. Nem döntenek nélkülük fl bizalmiak munkájáról tárgyalt az Építők Szakszervezetének Békés megyei bizottsága Tegnap, március 31-én dél-1 előtt Békéscsabán ülést tartott az Építők Szakszervezetének Bé- j kés megyei bizottsága. Ezen az ülésen a bizottság tagjai megtárgyalták annak az időszaknak a tapasztalatait, amelyben a szakszervezeti bizalmiak a SZOT elnökségének tavaly májusi irányelvei alapján már megnövekedett jogkörrel tevékenykedtek. A megyei bizottság 1976 októberében a vállalati igazgatókat és szb-titkárokat értekezleten tájékoztatta a bizalmi munka j fejlesztésének feladatairól, a bizalmiakat pedig november közepén külön oktatáson készítet- j ték fel megnövekedett teendőik ellátására. Természetesen a tá-J jékoztatás és oktatás csak azok-1 nál a vállalatoknál érte el cél- ! ját, ahol az ügyrendet illetve a • működési szabályzatot is módo- | sítotlák a bizalmi jogkörének bővülését figyelembe véve. i A SZOT elnökségének hala- | rozata értelmében ez év janu-] árjában és februárjában a szak- ; szervezeti bizalmiak csoportér- I tekezleteken 'tartották meg első beszámolójukat, végzett munkájukról. Ezekből a beszámolókból általánoéságban az derült ki. hogy a bizalmiak többsége megértette a nagyobb felelősseggel járó új feladatokat és a gazdasági vezetők közül is a legtöbben nemcsak lehetővé teszik a bizalmiak bevonását a döntések előkészítésébe, hanem igénylik is ezt. E ,ió tapasztalatok mellett azonban előfordul még olyan 'S, hogy a bizalmiak egy részenem ismeri teljesen sem feladatait, sem jogait. Ugyanígy bizonytalanság fakad néhány helyen abból is, hogy nem találták meg még azt a legjobb módszert, amellyel a bizalmi munkáját a szélesedő üzemi demokrácia részévé tehetnék. Ezért fontos a továbbiakban is az egyik legfontosabb feladatnak tekinteni a bizalmiak képzését és tájékoztatásuk javítását, valamint munkájuk folyamatos értékelését — állapította nieg az Építők Szak- szervezetének Békés megyei bizottsága csütörtöki ülésén. Szakszervezeti aktívák kitüntetése Ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága Tegnap, csütörtökön délelőtt, j az SZMT székhazának nagytér- I méhen tartotta ülését a Keres-1 kedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Szakszervezet Békés megyei bizottsága. A tanácskozáson Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára mondott szóbeli kiegészítőt; melyben értékelte a szakszervezet múlt évi tevékenységét, ezen belül is az alapszervezetek, il- | letve az osztálybizottságok mun- ! kaját, a szakszervezet és a gaz- J dasági vezetés kapcsolatát. A i múlt évi számvetést követően az idei esztendő tennivalóit tárta a megyei bizottság tagjai elé. A megyei titkár szóbeli kiegészítő- j jét követően hozzászólásokkal folytatta tanácskozását a testület. Többek között szót kért a tanácskozáson Zenkó Béla, a KPVDSZ központi vezetőségének alelnöke, aki — miután értékelte a megyei bizottság munkáját — több országos vonatkozású feladatról is tájékoztatást adott. Ezt követően hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából szakszervezeti aktívák kitüntetésére került sor. A Szak- szervezeti Munkáért arany fokozatú kitüntetést kapott Soós Károly, a békéscsabai nyugdíjas helyi csoport szb-titkára, Szabó Imre, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat szb-titkára. Képiró Lajosné, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ szb gazdasági felelőse. E kitüntetés ezüst fokozatát vette át Bottyán Jánosné, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ gádorost..osztálybizottsági titkára és Birkás István, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat orosházi főbizalmija. A SZOT oklevelét 25, a KPVDSZ emlékplakettjét 12 szakszervezeti aktíva kapta meg. A kitüntetéseket Zenkó Béla, a KPVDSZ központi vezetőségének alelnöke adta át. '
