Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-09 / 57. szám

M A: Világ proletárjai. 1977 MÁRCIUS 9., SZERDA Ara 8« fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM KÉPEK A GYULAI HÚSKOMBINÁTRÓL (3 oldal) MI ÉPÜL AZ ÖR UTCÁBAN7 (4, oldal) MUNKÁSSZÁLLÁS, FÖLDSZINT NÉGYES SZOBA (3. oldal) Kettős hivatás Vasárnap kora délután, kissé még csípős márciusi szélben, cie már tavaszt jelző napsugárban, mintegy hatszáz nő, idősebb meg kevéssé koros asszony és fiatal lány sereglett ki a Páriánként Duna parti épületéből. A Ma­gyar Nők Országos Tanácsa II. országos konferenciájának meg­hívottjai voltak ők, akik néhány tucat férfiúval, megyei tanács­elnökkel és gyárigazgatóval, pártmunkással, a szakma kima­gasló hősével, kereskedelmi szak­emberrel és főorvossal másfél napon át közös tennivalókról tanácskoztak. Tanácskoztak, vitatkoztak, ér­veltek — nem az eddig hagyo­mányos fogalmazási! „nőpoliti­ka” oly sokágú gazdasági,, csa­ládi vagy szociális kérdéséről, hanem immár az össztársadalom olyan fontos, összetett, de ezer szálú öröméről _ és gondjáról, amilyen a nőkkel, gyermekekkel, családokkal kapcsolatos kérdések halmaza. A nőkonferencia Is megerősí­tette a tapasztalatot, hogy a nők munkájukkal, hivatásuk betöl­tésével és megvalósításával cse­lekvő, mi több, alkotó részesei a szocializmus építésének. A két­millió-kétszázezer. a legkülönbö­zőbb munkaterületen tevékeny­kedő nő aktivitása nélkül elkép­zelhetetlen lenne a társadalmi előrehaladásunk. Éppen ezért a magyar nőmozgalom felszabadu­lás utáni története felnagyított tükörben adja vissza hazánk po­litikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális fejlődésé­nek felfelé vezető útját, annak egyes kiemelkedő állomásait, 1946-tól, az MNDSZ első kong­resszusától a mostani konferen­ciáig. Mirői is tanácskozott a TI. országos nőkonferencia? Szinte mindenről, ami az országban történik. Nemcsak a szőkébb ér­telemben vett „női szemmel” vetlek szemügyre a család, a környezet, a munkahely életét a felszólalók, hanem a társadalom fejlődése, a népgazdaság építése, a szocialista demokrácia mind szélesebb kiteljesítése szemszö­géből. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára erről így beszélt:',.A fej­lett szocialista társadalom, s ezen belül a nők teljes egyenjogúsá­ga egész társadalmunk szép mű­ve lesz.” Ehhez persze még sok tenni­való, terv megvalósítása szüksé­ges. A 37 felszólaló sürgető fel­adatként jelölte meg a nők ál­talános művelődésének és szak­mai képzésének előbbre vitelét és a bölcsődék, óvodák, más gyermekintézmények összehan­goltabb fejlesztését. A MNOT II. országos konfe­renciája javaslatokkal fordult a kormányhoz, az egyes főhatósá­gokhoz és a társadalmi szervek­hez, mozgalmakhoz. A nőkoníe- rencia „ajánlásai” — szinte va­lamennyi — visszaidézik az 1970. évi nőpolitikái határosat megállapításait, amelyek hosz- szú távra jelölik ki a kormány­ra és az egyes társadalmi moz­galmakra vonatkozó programot. Leírtuk a „program” szót, s elgondolkozhatunk azon, hogy valamikor, egy-két generációval ezelőtt a nő „programja” szin­te kizárólag a íérjhtzmenés volt, s énjének kiteljesítése a családban történt, foglalkoztatá­sa is otthon vagy a ház körül bonyolódott le. Később, két-há- íom évtizede, a vita akörül folyt: dolgozzék-e a nő vagy sem? Ma, az igen nagy mértékű női fog­lalkoztatás idején már ez a kér­dés: hol és'mit dolgozzék a nő” Ez pedig nagyrészt attól függ: hol, hogyan ás mit tanul, illető­leg tanulhat? A mai nő programja a „hiva­tásom : a család” mellett, a ..hi­vatásom1, a munka” is. S e ket­tős hivatás maradéktalan betöl­tése társadalmi ügy, össztársa­dalmi szolgalat, ami feltételezi a férfitársadalom szemléletének megváltozását és megváltoztatá­sát is. Ahogyan Lenin állapítot­ta meg a munkásnőkhöz írt cik­kében : „ ... A törvény előtti egyenlőség még nem valóságos egyenlőség. Nekünk az kell, hogy a dolgozó nő ne csak jogilag, ha­nem a gyakorlati életben is ki­vívja az egyenlőséget. Ehhez az kell, hogy a munkásnők egyre fokozottabb mértékben vegyenek részt a társadalmi intézmények irányításában és az állam kor­mányzásában. A nők az igazga­tási munka során gyorsan ta­nulnak és utolérik a férfia­kat ...” (T. A ) K ÖZLEKIÉA ¥ a Békés megyében tartott időközi választás eredményéről Március 6-án időközi helyi tanácstagi választás volt Bé­kés megyében. A törvényes előírásoknak megfelelően folyt le a 126 helyi tanácstagi vá­lasztókerületben a helyi ta­nácstagok időközi választása. A szavazásban a jogosultak 95,4 százaléka vett részt. Eb­ből a jelöltekre szavazott 99,3* százalék, ellenük 0,7 száza­lék. Megválasztottak 36 váro­si és 90 községi tanácstagot. Békés megyei választási elnökség Botiuslav Clinoupek csehszlovák és Púja frigyes magyar külügyminiszter látogatása megyénkben A megérkezés pillanatai: előtérben Bohuslav Chnoupek és Frank Ferenc Fotó: Demény Gyula Külügyminiszterünk, Púja Fri­gyes kíséreteben a baráti látoga­táson hazánkban tartózkodó Bo­huslav Chnouoek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügy­minisztere kedden, március 8- án egynapos látogatásra me­gyénkbe érkezett. A két külügyminisztert Bé­késcsabán a megyei párt szék­házában fogadta Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkás- j párt Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első I titkára és Klaukó Mátyás, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságá­nak tagja, a megyei tanács el­nöke. A fogadást követően Frank Ferenc és Klaukó Mátyás tájé­kozhatták a külügyminisztereket j megyénk politikai és gazdasági j helyzetéről, a megyénkben élő szlovák és a magyar lakosság jó és szoros testvéri kapcsolatáról. A külügyminiszterek a beszél­getés folyamán betekintést ad­tak a magyar—csehszlovák kap­csolatok alakulásáról és az idő­szerű nemzetközi kérdésekről. A szívélyes hangulatú meg­beszélést követően Bohuslav Chnoupek, Púja Frigyes és a megyei vezetők kíséretében lá­togatást lett Békéscsabán a vi­lághírű Kner Nyomdában. A délutáni órákban Szarvasra utaz­tak, ahol megtekintették a vas­ipari szövetkezetét és hosszan elbeszélgettek a dolgozókkal. Mcgycszeríe dolgoznak a földeken Az elmúlt hét végi kellemes ! idő kedvezett a mezőgazdaság- : nak is. Békés megye magasab- j ban fekvő területein hétfőn na­gyobb lendülettel láttak mun- J kához a gépek. A termelőszö­vetkezetek és az állami gazda­ságok földjein megkezdték a 1 műtrágyázást, a tavasziak alá a talajelőkészítést, az ősziek fej- trágyázását. valamint a kora tavasziak vetését. Békésben jó ütemben halad a 112 ezer 500 hektár őszi ke-, nyérgabona fejtrágyázása, s e j fontos munkának a 60 százalé­kát már elvégezték a gazdasá­gok. A megye déli részén ked­vezőbbek a talajviszonyok. így j itt — különösen a mezőkovács­házi és az orosházi járásban — előrébb tartanak a tavaszi mun-; kákban. Az északi területen — a szeghalmi járásban és Békés | város térségében — a belvízzel sújtott területeken vontatottabb a munkák üteme. A 150 ezer hektár tavaszi ve­tésű növény alá is folyamatos 1 a talajelőkészítés. Ősszel időben a földekre juttatták a gazdasá­gok az alapműtrágyát, s most a nitrogén, és káliműtrágyát ! szórják 72 ezer hektár kükori-! ca, 17 ezer hektár napraforgó, 14 ezer 300 hektár cukorrépa, valamint a vegyes zöldségfélék, a hüvelyesek és az egyéb nö­vények vetésterületére. A jó idő hatására megkezd­ték a zöldborsó vetését is. E fontos növény magvait 3900 ‘ hektáron juttatják a földbe a közeli napokban. Az átlagosnál jobb ütemben halad a munka i a Hidasháti Állami Gazdaság- ' ban. Ugyancsak hozzáláttak a vetőgépek a 4000 hektár tava­szi árpa vetéséhez is. Ha az ! időjárás engedi, úgy a jövő hé- ! ten a termelőszövetkezetekben , megkezdik a cukorrépa vetését, mely növényből az idén 14 ezer 500 hektáron termesztenek a feldolgozóiparnak. A belvíz miatt a megye észa­ki részében némi lemaradás ta­pasztalható, míg a déli; a ma­gasabban fekvő részeken előny­re tettek szert a gazdasagok. A zöldség-gyümölcs kereskedelmi egyesülés igazgatótanácsi ülése A zöldség-, gyümölcstermelés fejlesztéséről az elmúlt eszten­dőben, a forgalmazás tovább­fejlesztéséről pedig e héten je­lent meg minisztertanácsi hatá­rozat. amelyek egymással szoros összefüggésben elsődlegesen a lakosság folyamatos ellátását' szolgálják. Ez utóbbi határozat volt vezérfonala a Zöldség-, Gyümö'lcskereskedelmi Egyesü­lés (SZÖVÉRT) igazgatótaná­csának a keddi ülésén, ahol dr. Molnár Frigyesnek, aSZÖ- VOSZ elnökének részvételével, Panák László vezérigazgató elő- terjeszlésében tekintették át a forgalmazás jelenlegi helyze­tét, és tárgyalták meg az eddi­gieknél hatékonyabb szervezeti keretek kialakítására tervbe vett intézkedéseket. Éppen ez az igazgatótanács volt hivatott arra, hogy a mi­nisztertanácsi határozat értel­mében kimondja az egyesülés március 31-i megszűnését, s ugyanakkor itt jelentették be, hogy a SZÖVOSZ elnöksége létrehozta a Zöldség-, Gyü­mölcskereskedelmi Szövetkezeti Központot, amely 1977. április 1-ével megkezdi működését. Az ugyancsak március 31-én megszűnő MÉK-ek feladatait a jogutódjukként megalakuló me­gyei zöldség-, gyümölcskereske­delmi szövetkezeti vállalatok (a megyei ZÖLDÉRT-ek) látják majd el. amelyek a korábbi szervezett együttműködésük fenntartása érdekében mezőgaz­dasági szövetkezetekkel, ÁFÉSZ- ekkel, állami gazdaságokkal és feldolgozó vállalatokkal hoznak létre egyszerű gazdasági társu­lásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom