Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-06 / 55. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Világ proletárja., egyesüljetek! 1ÍÍPÚJSÁC 1977. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXII. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM A nők részvétele a munkában az egyenjogúság alapkérdése Tanácskozik a nők országos konferenciája Szombaton a Parlament kongresszusi termében megkezdte munkáját a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája. A kétnapos tanácskozáson a nőtanács tagjain, a különböző szakterületek képviselőin kívül részt vesznek a párt-, állami es tömegszervezétek, a szövetkezetek képviselői. A 600 meghívott nagy tapsa mellett foglalták el helyüket az elnökség tagjai, társadalmi és politikai életünk neves személyiségei, köztük Apró Antal, az orszáogyűlés elnöke és Benue Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor, a Maayar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Az elnökségben foglalt helyet Fanny Edelmann, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára. Figyelemmel kísérik a tanácskozás eseményeit az európai szocialista országok testvérmozgalmainak küldöttei is. Meghitt pillanatok: vörös nyakkendös úttörők virágcsokorral és a zánkai úttörőváros gyermekgalériájának egyik legbecsesebb darabjával, egy, az anyát, idéző kézimunka-képpel köszöntötték a konferencia részvevőit. Az úttörők Békés megyéből jöttek és a zánkai örsvezetóképző-tábor egy hónapjából villantottak fel képet. Megható, a szokásostól eltérő volt köszöntésük: a hazulról Zánkára küldött, féltő anyai gonddal, sok szeretettel fogalmazott levelekből olvastak fel részleteket. A tanácskozás Keserű Jánosié könnyűipari miniszter elnökletével kezdte meg munkáját Az 1971. évi 1. országos konferencia óta eltelt időszak tevékenységéről Erdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke számolt be. A beszámolót követően az elnöklő Keserű Jánosáé ismertette a konferencia munkarendjét, bemutatta a Magyar Nők Országos Tanácsának újjáalakításában közreműködő jelölő bizottságot, majd megkezdődött a vita. A vitában részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Erdei Lászlóné beszéde Választanak Ma, vasárnap reggel 6 órától megyénk több településén a szavazó urnák elé járulnak a választó polgárok, hogy az időköz, ben megüresedett tanácstagok helyére újakat válasszanak. Az időközi tanácstagválasztást . — mint ismeretes — azt tette szükségessé, hogy a legutóbbi általános választáson bizalmat kapott tanácstagnak mandátumát ez országgyűlés 1980-ig törvényileg meghosszabbította. Igaz, hogy legtöbb hely elköltözés, elhalálozás miatt üresedett meg, azonban helyenként, ahol az indokolt, a Hazafias Népfront ajánlására egészséges frissítésre Is sor kerül. A most megtartott jelölőgyűléseken a választó polgárok arról is szót ejtettek: vajon hogyan dolgoztak a tanácstagok, hogyan tevékenykedett a testület egésze a választók megbízásának teljesítéséért. Újabb tennivalókkal bízták meg őket. kérve az új jelöltet is a feladatok mérlegelésére és megoldására. Természetesen ehhez saját munkájukat is felajánlották: csak hívják őket, hiszen szorgalmas munkával, közös erőfeszítéssel előbb vagy utóbb minden gond megoldódhat. A jelölőgyűléseken tehát a választópolgárok saját akaratuk szerint eldöntötték, kiket ajánljanak azok helyére, akik valamilyen okból nem vállalhatják tovább ezt a fontos közéleti tisztséget. A nem „vállalja” vagy „nem vállalhatja” okok között természetes és elfogadható a vá_ lasz: elköltözés, elhalálozás, betegség, családi körülmény stb. késztette, vagy kényszerítette a tanácstagot tisztségének megszüntetésére. Ám létezik egy figyelmet érdemlő lemondás is. A leköszönés között esetenként olyan jelenségek is meghúzódnak. amelyekre nem árt, ha a tanácsok, méginkább a népfrontbizottságok kellő figyelmet fordítanak. Nem egyszer hangzik el a tanácstagokkal való beszélgetés során, hogy önzetlen tevékenységükért a munkahelyükön kevés megbecsülést kapnak. Ez több okra vezethető vissza. A munkahelyen végzett társadalmi munka „jobban szem előtt van”, jóval észrevehetőbb, mint a lakótelepen —• amely már a szabad időben zajlik. Ebből is fakadnak a tanácstagi munka gondjai és olykor növekvő nehézségei. Ezek már eleve nagyobb áldozatkészséget követelnek és amelyeket kevesebben is. mernek. Köztudott, hogy a lakóhellyel kapcsolatban támasztott igény egyre növekszik. A lakosság a tanácstagot ostromolja mindenért. Sajnos, hogy gyakori még olyan lakos is, aki a tanácstagtól követel ugyan mindent, de ő a legcsekélyebb közösségi munkától is elzárkózik. Mindehhez egy szál tanácstag kevés, de a választókerület szorgalmas többsége jó szóval, a közömbös lakost is a tanácstag segítőjévé avathatná. A tanácstaghoz fordulnak segítségért, ha a hivatalban packáznak az ügyféllel., Ebbe olykor még a tanácstag is elfárad. Bár van már általában javulás az ügyintézésnél, de még mindig kevés a sikerélménye a tanácstagnak ezen a területen. Éppen ezek a körülmények igénylik, hogy áldozatkész, ten- niakaró és tudó tanácstagot választanak a megüresedett helyekre. Ezzel azonban párosulnia kell, hogy az eddiginél jobban segítse minden választó polgár a tanácstagjának munkáját. Hiszen ők jelöltek — ők is választanak. Koeskár János A Magyar Nők Országos Tanácsa tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a Központi Bizottság 1970-es határozata minőségi vál- J tozást idézett elő a nők társa- dalmi szerepének megítélésében, j meggyorsította politikai, gazdasági és szociális helyzetük fejlődését és jelentősen hozzája-I rult társadalmunk előrehaladó-! sához is. A gondolkodás forrná-1 lásában meghatározó szerepük! volt a kommunistáknak, a párt-1 bizottságoknak és pártszerveze-' leknek. — Ma már a munkaképes korú nők több mint háromnegyed része dolgozik, a többi még ta- j nul. s mintegy 400 ezren a háztartásban tevékenykednek. Lé- j nyegében teljes a nők foglal-! koztatása, mindenki dolgozhat, j aki akar. Ez gazdasági ftigget- i len séget és biztonságérzetet ad a nőknek. Hazánkban a nők munkába állása követte a népgazdaság szervezeti változásait és az ipar területi elhelyezkedését. A szocialista iparban dolgozóknak csaknem a fele nő. Az ipari munkásnők munkaerkölcséről csak a legjobbakat hallani. Politikai, érzelmi azonosulásukat a munkásosztállyal kifejezi, hogy ott vannak a munkaversenyben és a szocialista brigádtagok 35 százalékát adják. Köszöntjük vörös Csepel dolgozóit. akik ismét példát adtak szocialista helytállásból és nemzetközi szolidaritásból. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére elindított munkaverseny nagy hazai és nemzetközi visszhangra talált. Ebben a munkaversenyben is megvalósul a szocialista országok közös és nemzeti érdekeinek egysége. Ezután arról beszélt, hogy a1 mezőgazdaságban dolgozók mintegy 40 százaléka nő. Szívesen vállalnak munkát az állami gazdaságokban, mert az iparszerű termelés, a munkaszervezés, a munkarend és a szociális ellátás kedvez nekik. A termelőszövetkezeti dolgozók fele a nő. Sokan közülük alapító tagjai a szövetkezeteknek és a szocialista brigádoknak is. Az elmúlt években szép számmal helyezkedtek el a nők a szolgáltatás különböző területein. Növekedett számuk az oktatási és más kulturális, a szociális, az | egészségügyi munkakörökben, a| közlekedésben, a kereskedelem- I ben. Megnövekedett részvételük] a közigazgatásban is. Köztudomású, hogy igen nagy a nők aránya a szellemi munkakörökben, az értelmiségi pályákon. A szellemi munkakörökben dolgozók között a női szakemberek aránya megegyezik a férfiakéval. Ma már a 35 éven aluli férfiak és nők általános és középfokú végzettsége azonos; egyetemi és főiskolai végzettsége pedig gyorsan közeledik egymáshoz. Az egyetemek, főiskolák nappali és levelező hallgatóinak csaknem fele lány, amivel elégedettek lehetünk. Az iskola pályairányítása azonban gyakran gépies, inkább a régi női szakmákat, mint az új technikai követelményeket tartja szem előtt. Sok szülő sem. elég előrelátó és elképzelései a [ női munkakörökről nemigen al- ] kalmazkodik korunk és társadal- ; műnk igényeihez. A SZOT és a TOT figyelmébe j ajánlotta, hogy továbbra is kezdeményezzék és folyamatosan szervezzék a dolgozó nők szak-] mai-politikai képzését, továtib- képzését. A felnőttoktatási for-1 mák továbbfejlesztésénél vegyék figyelembe a nők jelenlegi ölelés munkakörülményeit, a gyesen levő anyák helyzetét. Indítványozta a konferencia- nak: javasolja a Munkaügyi Minisztériumnak, vizsgálja felül, az egyes foglalkozásokat abból a szempontból, hogy a műszakitechnikai fejlődés milyen új lehetőségeket nyit meg a nők előtt. A vizsgálat alapján dolgozza ki a szükséges intézkedések tervét, és jelölje meg a közelebbi, tá-. volabbi feladatokat. A KB-határozat megjelenése óta mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, mind pedig a szolgáltatás különböző területein javultak a munkafeltételek, a nők egészségvédelme. Az eltelt években sikerült csökkenteni a férfiak és a nők fizetése közötti indokolatlan aránytalanságokat. Azonban több helyen ma is megsértik az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét, 1 például, amikor nem hasonlítják össze a konkrét egyéni' teljesít- . ményeket. • Arra van szükség, hogy a pártszervezetek, szakszervezetek és nőbizottságaik ne engedjék meg, hogy megsértsék a munka szerinti elosztás elvét. Az eltelt időszakban nőtt az I anyák társadalmi megbecsülése, fejlődött és Kibővült a szociálpolitikai és egészségügyi intézményrendszer. a munkahelyek egyre több segítséget adnak dolgozóiknak anyai hivatásuk ellátásához. Lehetővé vált. hogy az anyák az eddiginél hosszabb ideig ápolhatják táppénzes állományban beteg gyermekeiket. Emelkedett a családi pótlék, az anyasági és a gyermekgondozási segély összege is.- Népesedési helyzetünk javulásához hozzájárult a gyermekintézmények fejlődése is. Ma már az óvodás korú gyermekek 30 százalékának jut hely az óvodákban A bölcsődei ellátás ma még csak 10 százalékos. Ez is közrejátszik abban, hogy a gyermekgondozási segélyt a dolgozó anyák több mint 80 százaléka igénybe veszi, és 10 év alatt csaknem egymillió nő élt vele. A Magyar Nők Országos Tanácsának munkájáról szólva kiemelte: A tanács élt az elmúlt öt esztendőben véleményező és javaslattevő jogkörével. A torvénya^- (Folytatás a 3. oldalon) Tavasz a földeken A battonyai Május 1. Tsz földjein a kedvező időjárás hatására megindult az élet. Hozzáláttak a gépek a tavaszi talajmunkához. Bakos Imre (képünkön) gépével az elmúlt hét végétől a tavaszi vetés alá készíti elő a magágyat (Fotó; Vetess Erzsi)
