Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

Segített a szocialista brigádok helytállása Közeledik már a tavasz (Gál Edit felvétele) Az erősödés útján a bélmegyeri Új Barázda Tsz Kedvezőek az 1977. évi gazdái-1 kodás alapjai á bélmegyeri Űj Barázda Tsz-ben. 1976 tehát jó eredményeket hozott. A növény- termesztés 7. az ailattenvésztes pedig 2 millióval produkált töb­bet a tervezettnél. Az 1974—7.5- ben folytátott meliorációs mun­kák áldásos hatása 1976—ban már érződött. A többletbevétel­ből a szövetkezet különböző fejlesztéseket valósított meg. Megépített három juhhodályt, csatlakozott a vésztői agrokémiai központhoz és a békési Egyetér- j tés Tsz kezdeményezésére, épülő ' 500 vagonos napraforgó-tároló- J ból 50 vagon termés elhelyezé- ! sére alkalmas épületrész és be- i rendezés arányos költségeit ma- j gára vállalta. A növénvtermesztesben növel-' te a szövetkezet a műtrágya és a j növényvédő szerek felhasználd- j sát. A tehenészetben előnyösen változott a tejtermelés. Elfogad- j Iák a „Sárréti Tej” Közös Vál­lalkozás 2 millió forint támogá- ] tásét új tejelő állomány beállí­tására. Ebben az évben tovább foly­tatják az üzem fejlesztését. Há­rom juhhod(ü}rt építenek. A cse­peli felhíváshoz csatlakoztak, ennek hatására az éoítöbrigád az építkezésre'. engedélyezett 370 munkanap helyett 300 munka­nap alatt készíti el az állatszál­lást. A karászi határrészben épü­lő növendékmarha-istállót de­cember 31. helyett november 7- re átadják rendeltetésének. A tsz vezetőcége a munkában közvetlenül érdekelt dolgozó ta­gok és vezetők részvételével níeg’vizsgáljá a növendékmarha- nevelés és a marhahizlalás ma­gas önköltségének okát. Hason­ló gondokkal küzd a gépüzem is. A költségek az árváltozásokon túl aránytalanul megnőttek. A tervezettnél 100 forintnál több az egy normál holdra jutó ki­adás. Ugyanakkor a traktoros- munka minősége elmarad a he­lyi kívánalmaktól. A gépesítési főágazat hiányosságai miatt már tavaly is a növénytermesztés szorult hátrányos helyzetbe. A terven felül hozott 7 millió fo­rintnál többet is adhatott volna, ha menet közben a vezetők és á dolgozók jobban odafigyelnek az: időbeni munkavégzésre és a mi­nőségre. Az 1976. évi gazdálkodás ered­ményei a munkák során szerzett hasznos tapasztalatok mérlegelé­se és értékelése az erősödés felé vezető utat mutatják, melyre a bélmegyeriek ráléptek. Sikerrel járt a nagy kockázatvállalás a sárréti tejüzemben A sárréti tejfeldolgozó üzemet I létrehozó mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek zömében az el- ! múlt évben örvendetesen nőve-; kedett a tejtermelés. Az üzem a tervezett szerződött mennyi­ségnél három százalékkal több tejet, vett át a szövetkezetektől, s összesen csaknem 18 millió li­tert dolgozott fel a lakosság jobb tejellátása érdekében. Ez rend­kívüli évet jelentett az üzem­ben, amelynek vezetői, dolgozói nagy kockázatot tettek azzal, j hogy hatvan százalékkal több tej feldolgozását' vállalták, mint amire hűtő-, elő- és utótéroló kapacitásuk volt. A tényleges feldolgozás mégis 163 százalé­kost!) kimagasló eredményt ho­zott és ez a jövedelmezőség te­rén is természetesen rendkívüli esztendőt jelentett. Az egy li­ter tej feldoleozására vetített nyereség 18 fillérrel volt maga­sabb az előző évinél és ilyen j módon jól jártak a társszövet-1 kezetek is. amelyeknek jelentős visszatérítést fizetlek a nvere-; ségből. De jól jártak a tejüzem dolgozói is. akiknek több mint 31 ezer forintra nőtt az átlag- keresetük. nem beszélve a kitű­nő nyereségrészesedésről. (A ter­vezettnél 5,47 millió forinttal lett nagyobb a nyereség!) A műit évi kapacitáshiányt — bár ezen enyhített egy pasatőr- vonal és egy polipack gép év- közbeni üzembe helyezése — a dolgozók derekas munkája pó­tolta. Az óriási feladatok meg­oldásához a szokásos munkafe­gyelem és munkatempó kevés lett volna. Ahhoz, hogy a koc­kázatvállalás ilyen sikerrel járt, az üzem egész kollektívájának maximális teljesítményt kellett nyújtania. És ebben példával járt élen .az üzem 10 szocialista bri­gádjának 117 tagja, akik saját­juknak tekintették a gondokat és lelkes munkájuk magával vonzotta a többieket is. Ez azonban csak úgy válha­tott lehetővé, hogy a vezetők he­ti megbeszéléseken tárgyalták a feladatokat a szocialista brigá­dok bevonásával szinte az egész kollektívával. Ezek az őszinte és nyílt megbeszélések váltak vé­gül is anyagi és erkölcsi haszon­ná. Csak néhány részeredmény ta­valyi munkájukból: szinte min­denfajta termékükben jóval túl­teljesítették a tervezettet. A lé­nyeg azonban a ráfordítások csökkenésén van. Ez mindenek­előtt abból ered, hogy az 1976-os év 18 millió literes mennyiségéi ugyanakkora létszámmal dolgoz-1 ták fel. mint az 1975-ös észtén-j dő 13,5 millió literes tejmennyi- ségét. Fegyelmezettebben, mini­mális gyártási veszteséggel, jó­val a normán belül. A munkák torlódását a szocialista brigádok önkéntes vállalása oldotta meg. Az értékesítés összes ráfordítá­sa 1 liter tejre vetítve 13 fillér­rel csökkent, az alapanyagkolt- ség 08 fillérrel lett kevesebb s ugyanilyen arányban csökkentek az egyéb ráfordítások is. Az egy főre jutó nyereség így lett 35 ezer forinttal magasabb a ko­rábbi évinél, Hátratekintve ma már 'azt mondják a vezetők a tejüzem­ben: „nem igaz, hogy mit vitt véghez tavaly a kollektívánk, élén a szocialista brigádokkal!” A szocialista brigádtagok pedig szerényen úgy nyugtázzák mind­ezt, hogy: csak amit vállaltunk, azt teljesítettük, hiszen miénk az üzem. Ám nemcsak a terme­lésben álltak helyt, hanem más irányú vállalásaikban is. A 117 szocialista brigádtag fele tanul gimnáziumban, szakközépiskolá­ban vagy szakmunkásképző tan­folyamon. valamint vesz részt párt- és tömegszervezeti oktatás­ban. Ötvenöt százalékuk nő és csaknem fele a brigádtagságnak 30 éven aluli fiatal. Egvharma- duk üzemi vagy nagyközségi t szinten felelős tisztséget tolt be a KISZ és más társadalmi szer­vekben, tömegszervezetekben. Két brigádjuk közművelődési vetélkedőn szerepel és általános műveltségük fejlesztésére jel­lemző, hogy tavaly 15 ezer fo­rintért vásároltak könyvet. Sa­ját társadalmi munkai'elajánlá- suk mellett 11 ezer forintot adott a kollektíva a szeghalmi óvoda építésére. Patronáljak az öregek napközi otthonát, a dé- vaványai nevelőintézet egyik kis­lányát és ki tudná felsorolni azt a széles körű aktivitást amiben ezek a szocialista brigádtagok — a termelésben való nagyszerű helytállásuk mellett — segítik környezetük szebbé, jobbá téte­lét. a szocialista életformához való közelítést. o Lendületük nem csökken ez­után sem, mert a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának méltó megünneplésé­re szóló csepeli felhíváshoz csat­lakozva fogadták meg az idei nem kisebb feladatok megvaló­sítását is. Ütemtervük szerint ez év májusában veszik majd ál úi termelőüzemüket (sait-, tej­föl-. túrófeldolgozók), s ez a zökkenőmentes termelés fenn­tartásában ismét nagv feladatot hárít a szocialista brigádokra, az üzem minden dolgozójára. Az energiarendszer átépítése miatti várható leállások, a különböző gépek, berendezések áthelyezése ugyancsak nehezíti az 1977-es termelést. Ám a szocialista bri-j gádok korábbi lendülete, helyt-; állása biztosítéka annak, hogy az üzem jövőre is a maihoz ha­sonló eredményekről adhat majd számot az évi zárás után. V. D. Kulturált élet II. Az első munkáslakás átadása Békésen (Tudósítónktól) Békés városban az Országos Takarékpénztár helyi fiókjában március 1-én átadták az első munkáslakás kulcsait a boldog tulajdonosoknak: Szabó Imre. a víz- és csatornamű vállalat gép­kocsivezetője. felesége Kupás Anna pedig a Pamuttextilművek mezőberényi gyárának szövőnő­je. A kétszobás összkomfortos lakást kisgyermekükkel. együtt vették birtokba. A kulcsok átadásánál a helyi OTP-íiók Egyetértés Szocialista Brigádja ajándékkal lepte meg az új tulajdonosokat, emlékez­tetve egyéni örömteli eseményü­kön túlmenően arra. hogy e ked­vezményes kölcsönnel és állami támogatással vásárolt munkásla- kás-akcióban ők voltak Békésen az elsők. Békésen az V. ötéves terv fo­lyamán 170 munkáslakás építé­sére, vásárlására lesz lehetőség. Kiváló eredménnyel zárt a kötegyáni Vörös Csillag Vadásztársaság A 10 és fél ezer holdon gaz­dálkodó kötegyáni Vörös Csillag Vadásztársaság megtartotta év­adzáró ünnepségét. Az évet igen jó eredménnyel zárták. A 31 ta­gú vadásztársaság 2500 lőtt fá- J cánt, 300 nyulat és 170 őzet| adott közfogyasztásra. Vérfris­sítésre ezernél több elő nyulat szállítottak innen hazánk más tájaira, illetve külföldre. Szakma és műveltség 4 BÉKÉS MEGYEI. pmusACi 1977 MÁRCIUS 5.1 A közművelődési törvény vi­tájában megkülönböztetett hang­súlyt kapott a munkásosztály kultúrája. A miniszteri expozé is kitért erre. a képviselők is beszéltek, vitatkoztak és jelen­tettek szőkébb pátriájuk mun- kásműveltségéröl. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára pedig kizárólag ebből az ^as­pektusból tartotta referátumát. Most e rövid írás keretében a munkások szakmai kultúrájá­ról igyekszünk szót ejteni. ♦ * * A munkás szakmai tudásá­ban, mint cseppben a tenger, benne van a hármas közös ér­dek. amely most. hazánk, tár­sadalmunk jelenlegi fejlettségi fokán, jellemzi és meghatározza életünket. Egv fejlett, iól kép­zett, nagy szakismeretekkel ren­delkező munkás ma nálunk megkülönböztetett erkölcsi és anyagi elismerésben részesül. Tehát: jó munkája után boldog közszereplő és — feltételezhe­tően — kiegyensúlyozott, elége­dett egyéni életében is. Ez az ember éppen tudásával, na­gyobb szakismeretével többet ad gyárának, üzemének. így az egyén sikere a csoport sikere is, a kettő feltételezi egymást, másképpen el sem képzelhető. És az ő sikerük a miénk is. a nagyközösségé, a szocialista tár­sadalomé, a Magyar Népköztár­saságé. Olvassuk a napilapokban: ..A Magyár Optikai Művek Geodé­ziai Műszergyártó osztályán ké­szülnek a teodolitok es szinte­zők. Ezek az eszközök több mint 40 országba jutnak el. A gyár saját optikáit építi be a műszerekbe". Eddig a hír. dp nyomtatott szöveg nélkül, is tovább olvas­hatjuk... A MOM munkásai (műszerészei, technikusai, mér­nökei) ismét újabb termékkel öregbítették a nevüket itthon és a magyar ipar jó hírét 40 kül­földi országban. Éppen ebben a gyárban mondta néhány éve Schinágel Ferenc Kossuth-díjas műszerész, hogy nagyon szereti Az apróvadban gazdag tájra a hazai vadászokon kívül külföl­di vendégek is ellátogattak. A Vörös Csillag Vadásztársaság most is nagy gonddal készül az új esztendőre. A fácánállományt mesterséges fáeáncsibe-nevelés- sel gyarapítják, hogy zsákmány nélkül ne térjenek haza terüle­tükről a jövő évadban sem a va­dászok. munkáját, nemcsak ő. de egész családja itt dolgozik es hűséges a gyárhoz; Ebben az ő hazasze­retetük is benne van. Tegyük most hozzá mi azt. amit ez a nagyszerű munkásember akkor szeméremből nem mondott. Csodálatos, vele született tehet­sége van, vasszorgalma és szá­mára egyáltalán nem idegen a könyv. Állandóan tanult, a bo­nyolult optikai számításokhoz szükséges matematikai, fizikai külföldi szakkönyvekből, folyó­iratokból. Schinágel Ferenc nem járt technikumba, egyete­met sem végzett, a szakma ki­váló tudója: autodidakta. Aranykezű munkása minden termelőközösségnek van. a kol­lektívák büszkék is rájuk, s ha­zánk legnagyobb gyáraiban is név szerint ismerik őket. A FORTE igazgatója azt mondta, hogy a FORTE-ban dolgozni . rang. Igaza van. Bár nem mondta, tegyük mi hozzá: a kvalifikált dolgozók produk­tuma világmárka. Ez és a pre­cíz minőségi munka fénye, vi­lágpiaci sikere visszahat a te­remtőkre. A Matra északi völgyében, a parádsasvári üveggyárban a 700 dolgozóból 300 fiatal, jóval a harmincon innen. Mindahány az

Next

/
Oldalképek
Tartalom