Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-31 / 76. szám

Egy sosem Nyári forgalom a Várfürdőben Megvitatták az új fedett uszoda terveit foglalt telefon Sok örömet, de sok bosszúsá­got is szerezhet és szerez a tele­fon — ha van, ha nincs. Ám ál­talában elviselhetőbbek az apró bosszúságok is, ha van (!) tele­fon, és sokkal kevésbé, ha éppen annak, éppen ott és éppen akkor nincs, ahol éppen kellene. Nem tudom szám szerint hány magántelefon van olyan magán, használatban, ahol a magánvonal aligha lát el más funkciót a stá­tusszimbólumnál. 'Biztosan van ilyen egy-három. őszintén szólva ez önmagában véve még nem baj: legyen, ha tehetjük. A baj csak ott kezdődik, ha annak, ott és akkor nincs telefonja, akinek, amikor és ahol kellene. Baj az, például, hogy a gyulai kemping­nek nincs egy icike-picike sem ebből a csodás találmányból. (S ki tudja hány a hasonló!!). De maradjunk is a példánál, s en­gedtessék meg egy icike-picike dramatizálás is. (Mert, ugye, ki vonhatja kétségbe, hogy bocsá­natosabb bűn ezt szavakkal játszva csinálni, mint egy eset­leges drámát utólag kommen­tálni ! 1) Adva tehát a színhely, egy jól felszerelt, több száz ember be­fogadására alkalmas nyári szál­láshely, ahol a nagy szezonban 5—600 ember keres és talál pi­henési lehetőséget. Csakhogy a pihenni vágyó emberrel is min­dig történhet valami, ami na­gyon gyors segélyt igényel. Te­hát első helyen az Embert emlí­tettem, (baleset, szívinfarktus, rosszullét stb.), nem mintha a közvagyont fenyegető veszély (tűz, betörés vagy más) elképzel­hetetlen lenne. Szó ami szó, számtalan variánsban lehetne ecsetelni azokat a helyzeteket, amikor a telefon gyors szolgála­ta megelőzné vagy legalábbis mérsékelné a nem kívánt baj fo­kát. (Bárcsak sosem kellene ezért telefonálni!!) Gyula a megyei idegenforga­lomban jelentős — ha nem a legjelentősebb — helyet foglal el. Így ha csak harmadlagos is, de nem lehet közömbös számunkra a vendégvárás és fogadás színvo­nala sem. Azt hiszem, ha csak (!) ebből a szemszögből vizsgál­juk a nem létező telefonvonal problémáját, még akkor is sür­getni kellene a megoldást, mond­juk éflpen a vendéglátóknál, akik — biztos vagyok benne! — ugyanúgy tudják, hogy egy vo­nal még ha „foglalt” is néha- nap, még mindig kevesebb bosz. szúsággal jár, mintha sosem le­het foglalt, mert nincsen! — hocopán — Takarmányrépa kapható az eleki Lenin Mg. Terme­lőszövetkezetnél. Ara 30 Ft q. Érdeklődni lehet a tsz ház­táji bizottságánál. 3742 Elek, Beloiannisz u. 12. sz. Telefon 67. BÉKÉS MÉCÉÉH.Sr 1977. MÁRCIUS 31. A szinte nyári kánikulát idéző kora tavaszi időjárás hatására (sajnos, csak volt, a szerk.), az elmúlt napokban ezrével keres­ték fel Gyulán a Várfürdőt. A legutóbbi hétvégén négy és fél ezren váltottak legyet. Már nem is kellett nagy bátorság ahhoz, hogy a vendégek a szabadban töltsék a nap legnagyobb részét, hiszen olyan kellemes volt az idő, hogy bátran lehetett napoz, ni. Amint Farkas Sándor, a fürdő vezetője elmondotta, nem érte felkészületlenül a szokásosnál korábbi nagy forgalom, bár me­legvizet még nem tudtak a me­dencék karbantartása miatt ad­ni, a vendégek mégis jól érezték j magukat, a már virágba borult. [ üde zöld környezetben, A fürdő dolgozói serényen munkálkod- j nak az előkészítésben, hiszen a i tervek szerint április 2-án reggel feltöltik a gyógymedencéket me­leg vízzel és ha az idő is kedve­ző lesz, a gyógymedencét és környékét átadják a forgalom­nak. Az időtől és a közönség igé. nyétől függően, ezt követően lépcsőzetesen hozzák rendbe a j medencék környékét és a fertőt­lenítés után valamennyit feltől- J tik melegvízzel. A kertészek és parkápolók. Szikes György és Barna István irányításával szaporán ültetik a Lázár Lajosáét úgy mutatták be, mint a Békés megyei ÁFÉSZ- konyhák legrutinosabb verseny­zőjét. öt évvel ezelőtt szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Az arca lángvörös volt. Nem tudom, nem is kérdeztem tőle, miért: a versenyláztól-e vagy pedig a konyhába szorult legalább 50 fo­kos melegtől. Az izgalmat nyil­ván az válthatta ki, hogy a fü­zesgyarmati Bocskai Étteremben már gyülekezett a zsűri és a szakácsverseny ételeit pontozás­sal kóstolgató közönség. Március 26-án, szombaton dél­után Hajdú, Szolnok és Bé­kés megye ÁFÉSZ-konyháinak ínyenc „mesterei” közül nyilván a legjobbak, legtehetségesebbek léptek színre. Békést négy versenyző képvi­selte. A verseny jeligés volt, Az ételkülönlegességeket csak szá­mokkal jelezték. A versenyt ren­dező Békés megyei MÉSZÖV csoportvezetője, Kalmár György véleménye szerint ez a pártat­lanság alapja. Tehát a zsűri és a közönség nem tudta, kinek a főztjét ízleli, csak pontozta: íz, finomság, minőség és még ki tudja, hányféle szempont sze­rint. Az étterem konyháját legin­kább egy szorgos hangyabolyhoz lehetett hasonlítani. Homoki Jó. r.osné üzletvezető-helyettes, ép­pen a töltött paradicsomban gyö­nyörködött, amikor megkérdez­tem : — Hoztak-e valami újat a ver­senyzők? — Ez mind új, saját készíté­sű ételkompozíció — mutatott körbe, miközben finom. ínycsik­landozó illat vette körül. — Igazi ki mit tud ez a javá­ból. Megszereznek-e néhány re­ceptet, inert a fogyasztók nem­csak ma. hanem a jövőben is szí­vesen vásárolnák a most feltálalt étekeket. — Feltétlenül. virágokat, dísznövényeket, cser­jéket, fákat. Az a törekvésük, hogy a Várfürdő hatalmas park. ját arborétummá alakítsák ki. A közelmúltban jártak a vácrátóti botanikus kertben, ahonnan mintegy félszáz különböző fajta, jú dísznövényt, cserjét és fát hoztak. Ennek nagy része a für­dőbe kerül. Vásároltak olyan nö­vényeket is, amelyeket a víztá­rozókat borító földbe ültetnek — kísérletképpen —, ezzel sze­retnék megóvni a földréteget. A festők különböző színekkel von. ják be a kerti bútorokat, játszó- eszközöket, ho£v a nyitásra ne csak tiszta, hanem színes is le­gyen a berendezés. Ü.i tKiscsopor­tokat alakítottak -ki a gyógyme­dence környéken és létrehoztak olyan hideg-meleg vizes ruhamo­sókat, amelyeket már nagyon hi­ányolt a közönség. Az elmúlt napokban az. illeté­kes szervekkel együtt megvitat­ták a szegedi Tervező Vállalat által elkészített fedett tanme­dence terveit. A módosítások után készítik el a kivitelezési terveket, majd remélik, hogy még ebben az évben hozzákezd­hetnek a munkákhoz. Az előze­tes számítások alapján az új fe­dett tanmedence kialakítása mintegy 12 millió forintba ke­rül. A munka legnagyobb részét a vízművek építőbrigádja végzi. — Itt van a Kondorosi Csár­dából Szenteczki János. — Mi lesz a menü? — Étvágycsináló veseleves. ve. lögaluskával, Kassai gombóckák, Summás kérgespecsenye és sár­vári remegős pite. — Ezeket az ételeket a csárdá­ban is elkészíti? — Boldogan, csak kérje a ven­dég. Károlyi Edit megyénk legfia­talabb versenyzője. Alig egy éve kapta meg a szakmunkás-bizo­nyítványt. Szeghalmon, a Csepel Művekben szakács. Ez az első versenye. — Meglepően higgadt. — Ez csak úgy látszik — fe­lelte. — Mit készített? — Hallevest révészlány mód­jára. Sajtkoktélt nyárson gyü­mölccsel, Bocskoros pecsenyét és Ijuncs-fáklyát. Ladán Sándort, a szarvasi Ár­pád Étterem szakácsát már meg sem kérdeztem, mit készített, egyáltalán tudott-e újítani. Az Árpád konyhája messzi földön ismert. Néhány versenyreceptjét érdemes lenne megszerezni. — Ennek semmi akadálya — szón közbe Kalmár György —, a jövő héten erre visszatérünk. — Figyelem, azonnal kezdünk — kiáltott a nyüzsgő konyhába egy férfi. Hirtelen csend lett. Felcsendült a cigányzene és a főszereplő, az étkek-éthe. az ifjú szakácsok remeke elindult hódító útjára. íme. az eredmény. vagyis a hogyan ízlett: Lázár Lajosné ételei a legnagyobb díjat, a kö­zönség legtöbb szavazatát kapta. Az első helyet Hajdú-Bihar megye szakácsai szerezték meg. Csapatversenyben az összteljesít­ményt alapul véve, megyénk szakácsai az előkelő második he. lyet szerezték meg. Dupsi Károly Szakácsok kuktasapkában Képek, fotók, filmek Hétfő este a békési Alkotók Klubjában Este a békési Alkotók Klubjában A békési Alkotók Klubja öt évvél ezelőtt alakult. A járási­városi művelődési központban működő klubban filmes-fotós, képzőművészeti, népművészeti, költői és zenei szekció működik. Ötvennégy rendes tagot számlál­nak. de sok tiszteletbeli tag is van. Elsősorban abban különböz­nek a többi hasonló klubtól, hogy nemcsak belső életet és programokat szerveznek, hanem közművelődési munkára — tár­latokra, ankétokra — is vállal­koznak. Ezenkívül a klub szek­ciói széles körű szakköri tevé­kenységre épülnek. Minden hónap vége felé ren­deznek klubnapot, ezeken több­nyire egy szekció ad témát az összejövetelnek. Hétfőn este a filmesek játszották a főszerepet. Házifárlafok — De azért ne higgye, hogy ma 1 este csak filmezésből állunk ki! — nyugtat meg Párzsa János, a klub vezetője. Ma este vendégek is érkeztek. A füzesgyarmati Alkotók Klubja tagjai s a békéscsabai ifjúsági és úttörőház film. és fotós szakkö­rének fiataljai jöttek el egy kis tere-ferére, tapasztalatcserére. Fúvószene vezeti be az estet. A művelődési központ úttörő és ifjúsági fúvószenekarának kvin­tettje Mozartot játszik, s mind­járt meg is teremtik a kellő han­gulatot, Ezután Párzsi Janos mu­tatja be Hevesi Ferenc festőt. A méltatás mellé mindjárt ott van­nak a képek is a falon. Belső műgond, derűs színek, egyéni lá­tásmód — ezek jellemzik Hevesi alkotásait, akit egyúttal klubtag­gá is választanak. A tekintetek még mindig a falakon maradnak. A Remeczky házaspár fotóival ismerkedünk meg. A tíz éve fo­tózó Remeczky Ferenc és neje főleg portrékat állítottak ki, del látszik, szívesen fordítják lenesé. J jüket a fotográfia más válfajai- | nak irányába is. őket is klubta­gokká fogadják. Családias a hangulat. Valaki megjegyzi, még a képzőművé- j szeti alkotásokra utalva: a tech- j nika betörése a művészetbe nem veszélyezteti-e a művészet hu­manista jellegét? Erre aztán pil­lanatok alatt vita alakul ki, egy­szerre jelentkezik Fábián László, Várkonyi János és Juhász János is, hogy véleményt nyilvánítson. Vendégek Gyarmatról Az est kedves vendé­ge, régi imerős, Raffay Anna tudományos filmren­dező következik. Arról beszél, hogy milyen fontos missziót töl­tenek be az amatőríilmesek. Munkájuk révén fontos kultúr­történeti értékek maradnak meg az utókornak. Ajánlja a klubta­goknak, hogy elsősorban saját környezetükben keressenek té­mákat. Miközben beszél, Szabó Gerzson már fűzi a filmeket a gépbe. Sok-sok alkotó óra vég­terméke jelenik meg a fehér fa­lon. Amíg elindul a kis szuper li­as, Papp Ferenc füzesgyarmati tsz-taggal váltunk szót. — Alig néhány hete alakítot­tuk meg Füzesgyarmaton az al­kotók klubját, amely elsősorban fafaragókat gyűjt közösségbe. A kultúrház egyik lerekesztett ré­szét kaptuk meg. Később majd a leendő füzesgyarmati tájház lesz a végleges otthonunk. Már rég­óta rendszeres látogatók va­gyunk Békésen. Hogy mivel jöt­tünk? Az én Moszkvicsommal. Itt van Vaz’ga István, Vári Mi­hály és a vezetőnk. Tokai Gyula is. Filmszemle Elsötétül a terem, a filmesek legfrissebb alkotásai következ­nek. Először a tavalyi alkotótá­bori pályázaton, a portré kategó­riában II. díjas film pereg. Var­ga János készítette és a címe: így készül a parasztpapucs. A „Vége” felirat után felcsattanó taps a kedvező fogadtatás kife­jezője. ..Annuska néni”, mert többen csak így szólítják a klub­tagok közül, értékel, tanácsokat ad. Dicsér és felhívja a figyel­met a hibákra. Elismerésre mél­tóan bábáskodik a békési ama­tőrfilmesek fölött, szeretné, ha a jövőben még szebb, még értéke­sébe) alkotások születnének. Az. tán újabb filmek következnek, Szabó Gerzson és dr. Lipták Pál munkái. Lassan tíz óra felé jár. A kö­tetlen beszélgetés még ezután következik. (fábián)

Next

/
Oldalképek
Tartalom