Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-30 / 75. szám

% MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. MÁRCIUS 30., SZERDA Ára: 80 tillér Világ proletárjai. XXXII. ÉVFOLYAM. 73. SZAll M A: EGY PÄRTHATÄROZAT NYOMÁBAN (3. oldal) HOGYAN DOLGOZNAK A REVIZOROK? (4. oldal) BRIGÁD ÖNÁLLÓ FEGYELMI JOGKÖRREL (3. oldal) Általános fellendülés a lakosság ellátásában Gyomán, Endrödön és Hunyán Összesen 21 ezer ember teljes ellátását — autó kivételével — az egyesült ÁFÉSZ oldja meg Gyomán. Endrödön és Hunyán. Itt. ezen a területen nincs kon- kurrencia. Ha jó' az ellátás, a boltosokat dicsérik, ha valami­ből hiány van, velük perelnek. Ez utóbbira mind kevesebbszev kerül sor. mert a szövetkezeti kereskedelem kulturáltsága ro­hamosan fejlődik itt isN A fiatalok — tanulók és vég­zett szakmunkások — új színt, a hivatás szeretetét is bevitték az ÁB'ÉSZ üzleteibe, vendéglői­be. Szívesen magyarázzák az idősebbeknek, melyik a jobb áru. melyiket vegyék. Uhrin Pé­ter nagyon szépen fogalmazta meg ezeket a gondolatokat, a március 23-án tartott küldött- gyűlésen. Az igazgatóság beszámolója, melyet Tanai Ferenc elnök ter­jesztett be. átfogta a csaknem 6 ezer tag és az 500 dolgozó teljes 1976. évi munkáját. A ke­reskedelmi üzemág 280 millió 800 ezer forint forgalmat bo­nyolított le. 9.6 százalékkal töb­bet, mint 1975-ben. Zöldségből, gyümölcsből 20. tejből és tej­termékből 28.8. húskészítmé­nyekből pedig 14,3 százalékkal többet értékesítettek, mint az előző évben. A mezőgazdasági boltból 5,6 millió forint értékű termelőeszközt, anyagot vásá­roltak Gyomán és környékén. A takarmánytáp-forgalom csak- í nem egyharmaddal több, mint ] 1975-ben volt. Jól látta el fel­adatát a vendéglátóipari üzem­ág is. amely csaknem 20 száza* lékkai több ételt és 35 száza­lékkal több alkoholmentes italt juttatott a fogyasztóknak, mint 1973-ben. A strand környéki üzletek forgalma megkétszere­ződött. Tehát érdemes volt a forgalom növelésére vállalkozni. A felvásárlás, a felkínált áruk átvétele újabb eredményeket hozott. Természetesen voltak gondok is. A nyulászat iránti érdeklődés csökkent, de a töb­bi szakcsoportra épített terme­lés fokozódott. A kistermelők­nek juttatott 1 millió 250 ezer forint kamatmentes előleg — egy-két szerződésszegéstől elte­kintve —, hozta a várt ered­ményt. , összességében a Gyoma és Vidéke ÁFÉSZ az előző évhez \ képest 8,5 százalékkal növelte j termelését és áruforgalmát. Ez- j zel a megye ÁFÉSZ-ei között j az élvonalba kerültek. A nyere- j ség majdnem 12 millió forint. Ebből 3.5 milliót költenek fej­lesztési célokra. Gyomán uj üzletházat építének 5.5 millió forintból. Az összeg felét a me­gyei szövetség, a MÉSZÖV ad­ja. Befejezik Endrödön a Jó­barát bisztró korszerűsítését és egy 3 ezer négyzetméteres alap- területű általános áruház építé­sének előkészületeibe fognak. Hunyán háztartási és lüzelö- olaj-kutat létesítenek. A küldöttgyűlés munkáját több felszólaló gazdagította. Mo­gyorósi József a felügyelő bi­zottság, Aranyi • Antalné a nő­bizottság. Dusek Katalin az if­júsági bizottság munkáját is­mertette, majd a beszámolók feletti vitában a már említett Uhrin Péteren kívül kilencen szólaltak fel. Farkas Sándor. Gyoma tanácselnöke a • testület nevében köszönte meg az ÁFÉSZ sokoldalú, igen eredmé­nyes munkáját. A még eredmé­nyesebb feladatkör ellátására indítványozta Kovács Gábor, az igazgatóság tagja, a küldött- gyűlés vezetője, hogy az időköz­ben megüresedett igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok he­lyét választással töltsék be. Ü belső szervezettség javítása és a közművelődési törvény előírásainak * teljesítése a MÉSZÖV elnöksége előtt Tegnap, március 29-én a bel­ső szervezettség továbbjavításá- ról és a közművelődési törvény előírásainak teljesítéséről ta­nácskozott a fogyasztási szövet­kezetek Békés megyei szövetsé­gének elnöksége. A testület megállapította, hogy az egyesü­lések után sokat szilárdult vala­mennyi ÁFÉSZ munkája, Kiala­kullak azok a szervezeti kere-j tek. melyek a hatékony gazdál­kodást jó irányba képesek be-! folyásolni. Az ÁFÉSZ-ek 1976. évi tevékenységén érezhető volt a megnövekedett követelmények \ teljesítésére való törekvés. So­kat javult a munkafegyelem, nö­vekedett a gazdálkodás színvo­nala. A továbbiakban a SZÖVOSZ i elnökségének 1977. január 25-i! ülésén hozott határozat gyakor­lati megvalósításáról állított össze programot az elnökség. Ez tulajdonképpen a közművelő­dési törvény előírásainak az ÁFÉSZ-ekre vonatkozó teljesíté­sét tartalmazza. Külön kiemelte a MÉSZÖV elnöksége az ifjúság testnevelésének és tömegsport­jának fejlesztését. Ezenkívül összeállított egy olyan rendez­vénytervet, amely egész évre felöleli a közművelődéssel ösz- szefüggő feladatok teljesítését. Ezek közül figyelemre méltó az ÁFÉSZ népi zenekarok minősí­tő hangversenye, az ünnepi könyvhét országos békéscsabai megnyitója, s az a két külföldi program, melyre a gyomai és a gyulai szövetkezeti együttesek utaznak. Fontos feladat a szolgáltatás fejlesztése Népszerűek a TiT-elöadások Uj TIT-csoportok alakulnak a gyulai járásban Balázs István, a jelölő bizott­ság javaslatát ismertette, majd a küldöttgyűlés titkos szavazás­sal Tőrök Sándort és Szendrei Lászlót igazgatósági tagnak. Mé­száros Gábort és Gyalog Lászlót felügyelőbizottsági tag­nak megválasztotta. #• A KIOSZ Békés megyei va-1 lasztmányának március 25-i iilé-; sén egyebek közt ismét a lakos­sági szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos tennivalókról tár­gyaltak. A megyei vezetőség be­számolója az elmúlt évi tapasz­talatok alapján megállapította, hogy a lakossági javitószolgái­tatás mintegy 60 százalékban a kisiparosok, 40 százalékban pe­dig a vállalatok és szövetkeze­tek között oszlik meg. A kisipa­rosok 90 százaléka lakossági ja­vító-szolgáltató tevékenységet folytat. Csak 10 százaléka dolgo­zik közületeknek. főként az épí­tőiparnak, vas- és fémtömeg­cikkek gyártásában a .kereskede­lemnek. Ide tartoznak még a fuvarosok is. Az elmúlt napdkban Gyulán az MSZMP székházában tartot­ta küldöttgyűlését a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat járási-városi szervezete. A legutóbbi kongresszus óta eltelt időszak eredményeit is­mertető írásos beszámolóhoz Fé­nyes Péter titkár adott kiegészí­tést. A TIT előadásai igen nép­szerűek voltak a városban és a járásban, a társadalom- és ter­mészettudományokban az elmúlt fél évtized alatt több mint 8 ezer előadást tartottak, amelye­ken 353 ezren vettek részt. Élénk e szervezeti élet. amit az is bi­zonyít, hogy az elmúlt év janu­árjában Kétegyházán, az idén pedig Eleken alakult újabb TIT- csopprt. A tervek szerint még ez évben Mezőgyánban, Sarkadke- resztúron, Szabadkígyóson és Gyulán is újabb csoportok ala­kulnak. Munkájukhoz nagy se­gítséget ad a Gyulán levő ter­mészettudományi előadóterem, amely sokoldalú szemléltetési eszközzel vonzóvá tette az ala­pozó természettudományos, elő­adásokat. A közeljövőben a TIT Sarkadon a cukorgyárral alakít közös természettudomány^ ter­met, így a járás egyik legna­gyobb ipari üzemében újabb le- | hetőségei nyílnak a széles körű | ismeretterjesztésnek. A szóbeli kiegészítés után több hozzászólás, javaslat hangzott el a TIT-munka színvonalának to­vábbi növelésére, majd emlék- plaketteket adtak át a 10 illet­ve 20 éves TIT-munka elisme­résére. Megválasztották a járási­városi elnökséget, amelynek el­nöke Dér Lajos, alelnöke dr. Fábry Károly, titkára Fényes Péter lett. , Munkásmozgalmi kiállítás Március 31-én nyitják meg Aj magyar munkásmozgalom törté- j nete című állandó kiállítás má- , sodik részét Budapesten, a Bu­davári Palotában. A kiállítás el­ső része, amelyet két évvel ez­előtt rendeztek meg, a munkás- osztály kialakulásától a Tanács- köztársaságig terjedő időszakot mutatja be. A kapunyitás óta 370 000 hazai és külföldi látoga­tó tekintette meg a múzeumot. Az állandó kiállítás folytatá­sa az 1919 óta eltelt fél évszá­zad történetét idézi fel, érzékel­teti a nemzetközi munkásmoz­galom hatását a magyar mun­kásmozgalomra. Több száz fotó. 1 ! dokumentum, berendezési és 1 személyes tárgy segíti elő a i visszapillantást, sokak számára az emlékezést harcos múltunk­ra, újkori történelmünk esemé­nyeire. A kiállítás bevezető j szakasza a Tanácsköztársaság harcosainak állít emléket, az ellenforradalmi rendszer ne­gyedszázados korszakát tükrözi. Statisztikai adatok, lakásen­teriőrök demonstrálják: az 1929 —33-as "nzdasági válság idősza­kában az uralkodó osztály fény­űzően, míg a munkások, mező- gazdasági cselédek mérhetetlen nyomorban éltek Húsz pesti tanár Berényben Séta a község központjában. Vendéeek és vendéglátó-; a kétna­pos találkozó első napján végigjárták a Pctöfi-cmlékhelyeket is. (Riportunk az 5. oldalon' (Gál Edit felvétele) A kisiparosok száma az el­múlt év végén Békés megyében 4110 volt. ami 132-vel kevesebb az 1975. évinél. 836 kisiparosnak szűnt meg az ipara és 70-i-en kértek, illetve kaptak iparenge­délyt. A 4110 kisiparos közül 2988 főállásban. 705 munkavi­szony mellett. 417 pedig nyugdí­jasként dolgozik. Jelenleg 33 helyem 44 szak­mában 111 kisiparos tart ügye­letét munkaszüneti és ünnepna­pokon. Békéscsabán a városi ta­nács anyagi támogatásával Ezer­mester-szolgálatot szervez a KIOSZ. Hasonló szolgáltatási forma kialakítására más váro­sokban. nagyközségekben js le­hetőség van. A kisiparosok anyagellátása általában megfelelő, vannak azonban hiánycikkek, vagy leg­alábbis nehezen beszerezhető anyagok, lakáskarbantartáshoz, javításhoz szükséges alkatrészek. A beszámoló foglalkozott a jogosulatlan iparűzés kérdésé­vel is és javasolta, hogy a ható­ságok szigorúbban lépjenek fel a kontárokkal szemben. Mód van arra, hogy a kontárok is váltsanak működési engedélyt, ami lehetővé teszi számukra, hosv kisiparosként szabadabban, több munkát vállalva dolgozza­nak. A szolgáltatás fejlesztését elő­segítő intézkedések , kedvezőek. Fontos azonban, hogy a bslvi szervek a kisiparosokkal egvütt keressék a legjobb megoldáso­kat és az elhatározásukat — mint amilyen Békéscsabán az Ezermester-szolgálat szervezé­sének a terve — következetesen hajtsák végre

Next

/
Oldalképek
Tartalom