Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-22 / 68. szám
Önetoto és könyvelés Mintát ad a mintaudvar A kisüzemek többségében ma még hagyományos módon termelnek. A nagyüzemek példája nyomán azonban itt is tért hódít magának az új. Most, az év elején a háztáji gazdaságokban is tervek készülnek. Sok helyütt a korábbitól eltérően, ebben az évben . már új. módszert alkalmaznak. Amikor Medgyesegyházára Iá. tosattunk, hogy Czene Istvánoknál érdeklődjünk, mit terveznek ebben az évben, a feleség fogadott bennünket. Náluk a tervek már kivitelezés alatt állnak, néhány napon belül megérkezik a 4500 naposcsibe. A férj, aki oda- ( érkezésünkkor éppen a tyúkház ] körül foglalatoskodott, a ked- ; vünkért rövid időre abbahagyta : ' a munkát. o — Megnézhetjük a bemutató gazdaságot? — ?! — A tanácsnál hallottuk — magyarázom —, hogy az önök csirkenevelőjét bemutató gazdaságnak jelölték ki. — Mj nem tudunk róla — mentegetődzik a feleség. Nekünk ugyan még nem szóltak! Czenéék tehát egyelőre nem tudnak róla. De az ellen nem volt kifogásuk, hogy megnézzük, miképpen készülődnek a csirkék fogadására. — A községben 1973-ban mi kezdtük el harmadiknak tenyészteni a csirkét — mondja az asz- szony. Azóta volt időnk kitapasz, talni, milyen módszereket alkalmazzunk. — Ahhoz azonban, hogy csirkét tudjunk nevelni, me^ kellett teremteni a feltételeket — veszi át a szót a férj. A tyúkház építésére 50 ezer forintot költöttünk az elmúlt években, míg az egyéb berendezések: kályha, etetők, itatok 20 ezer forintba kerültek. Még így is az olcsóbb módszert választottuk. Ugyanis az ólat nem téglából, hanem pozdorja. lemezből építettük. Tetejére pedig kátrányt húztunk. Most, amint éppen látja. az egyik ólra a kátrány helyébe cserép kerül. — Ezek szerint gazdaságos? — Igen, amióta a helyi termelőszövetkezetnek bérhizlalásban neveljük a csirkéket. Az első három évre azonban 27 ezer forint I adót kellett fizetnünk, így a ha- j szonból maradt is meg nem is — I válaszol Czene Istvánná. Most a ; termelőszövetkezet adja a napos, csibét és a takarmányt, mi pedig az eszközt. Gondunk akad azért bőven; láncos önetetőt szeretnénk vásárolni. Ezzel jelentős mértékben csökkenne a takarVirágszőnyeg Gyulán A Sándorok és a Józsefek az idén valóban zsákban hozták a meleget. Évek óta nem volt a mostanihoz hasonló napfényes, | igazi tavaszi időjárás. Ennek hatására Gyulán a szokásosnál ko. lábban bontották ki virágszirmaikat a Hollandiából importált törpetulipánok. A szolgáltatóház előtti téren, a város különböző sétányain a törpetulipánok krémszínű és vörös virágszirmaikkal élő szőnyegként díszlenek. Gyönyörűen virágzanak a sárga, lila és cirmosszirmú árvácskák. valamint a nemesített százszorszépek. Az Alföld legszebben parkosított városában, Gyulán a nektárt gyűjtő méhecskék valósággal „megostromolták” a nyíló virágszőnyegé- ket a Várfürdő környékén és a város más területén. mánv felhasznál ás. De az ára miatt erre még nem szántuk ró magunkat. A bérhizlalás valóban népszerű lett a községben. A háromról 80_ ra növekedett a csirkeneveléssel foglalkozó kistermelők száma. Már szerződéskötéskor megállapodnak a szállítás napjában. Ezt nevezik a községben integrált kistermelésnek. A baromfit 56 nap alatt hizlalják fel, amelyet a Barnevál orosházi gyára szállít el. A bérhizlalásban részt vevő tsz-tag 30 napot köteles a tsz-ben dolgozni. így tud a nagyüzem elegendő munkaerőt biztosítani a ciroktermés kézi betakarításához. Az új módszerrel tehát egész évben hasznosítják az asszonyok munkáját, akiknek egyébként csak szezonidőszakban tud. nának elfoglaltságot biztosítani. 0 Újkígyóson, az Ady Endre utcában Vince Gáborékat keressük. Benyitunk az 5-ös számú házba. — Nem itt laknak, hanem a következő épületben — igazít el egy idős hölgy. Vince Gáborék takaros házában is a feleség fogad bennünket, ö már hallott a mintagazdaságok szervezéséről. — A férjemnek szóltak a tsz háztáji bizottságától és az állatforgalmi vállalattól, tőle hallottam én is — magyarázza. A ház udvarán levő ólakban most hét anyakoca és 26 hízónak való malac van. Bizony ezeket napjában többször is kell etetni és sok munkát adnak. — Mit jelent az, hogy bemutató gazdaság? — kérdezzük. — Ügy tudom — válaszol — más kistermelők látogatnak majd el ide: milyen módszerekkel, milyen körülmények közt tartjuk az állatokat. Egyelőre semmi különlegeset nem tudunk mutatni, de rövidesen elkészül az önetető és az önitató. Persze ez elsősorban nem látványosság, hanem munkát könnyítő eszközök. Vince Gáborék nem tagjai az itteni termelőszövetkezetnek. A takarmány egy részét mégis a tsz-től szerzik be. Ahhoz, hogy mintaudvart, -gazdaságot alakítsanak ki. segít az állatforgalmi vállalat is. Az önetető és önitató ugyan mindenképpen elkészült volna, de jól jön majd az is, amikor a takarmányt mázsánként tíz forinttal olcsóbban kapják.' — Eddig is vezettünk könyvelést. de ezt követően még pontosabban kell figyelnünk, mi, mennyibe kerül, milyen haszon, nal jár. Mert minden bizonnyal efelől is érdeklődnek majd — magyarázza az asszony. 0 A kisgazdaságokban tehát terveznek, sőt mi több, az elképzelések egy részét, mint látható, valóra váltják. A megyei tanács, az ÁFÉSZ-ek, termelőszövetkezetek vezetői pedig azon gondolkodnak, miként szolgálhatnák a mintaudvarok még jobban a kistermelés , fellendítését. Az elképzelések sorába is így kerül, tek Czene Istvánék akiket, . mint kiderült, a tsz vezetése javasolt sok éves tapasztalatuk, berendezéseik alapján; legyen a háztáji üzemük bemutató mintagazdaság. (kepenyes) Kommunista műszak a gyermekekért A Békés megyei MEZŐGÉP gyáregységei kommunista műszakot tartottak az elmúlt héten. Csaknem 1200 dolgozó több mint két és fél milliós termelési értéket hozott létre. Az ez utánajáró mintegy százezer forintos munkabért a helyi gyermekintézmények fejlesztésére fordítják. Képünkön; a mezökováesházi gyár dolgozói szerelik a Kiadó kukoricabetakarító adapter részegységeit Okosan gazdálkodnak a battonyai Május 1. Isi-ben Szép a battonyai Május 1. Tér melőszövetkezet négyezer hektáros határa. Az őszi kalászosok — 100 hektár belvízkáros terület kivételével — gyönyörűen zöldellnek, bő termést ígér a lucerna is. A határ különböző teEgy szakma változásai Kívül fekete,belül kéményseprő „Tűzre, vízre vigyázzatok, le ne égjen a házatok’’ — hirdették az egykori őrök, lámpagyújtoga- tók. Sok volt a tűzeset, s az ember félt is a tűztől. Akinek aztán a kéményseprők megtisztították a kéményét, az biztonság, ban érezhette magát. Talán ezért is fűzte össze a nép képzelete a kéményseprőket a szerencsével... A mai kormosruhás utódok nem járnak mindig szerencsével. Előfordul, hogy dolgavégezetle- nül távoznak. Klem László és Varga Gábor a csabai Klapka utca 3. egyik lakásába kopogtat, tak be március 18-án reggel 8- kor. — Kezét csókolom — köszönti Klem László, az idősebbik, a tulajdonost —: kéményseprés, koromszedés, füstnyomáspróba... — Ez kötelező? — Négyévenként egyszer igen. — Nekem, sajnos, most nem jó — mondja a lakó —; a konyhából ki kell rakodnom... A jövő hétén nem lehetne? Följegyzik, s mennek egy házzal odébb. Már messziről vizs- gálgatják a tetőket, a kéményeket. Markovitséknál eltömik a füstcsőlvukakat. kisöprik a ké- - ménynvílást. Füstnyomáspróba következik. Ez abból áll. hogy erős gázlánggal befúvatnak a kéménvlvukba, s vizsgálják, nincs-e szivárgás, rés, ahol a füst megszökik. ' Az is kiderül, jó-e a kémény huzata. Kell-e mondani, miért fontos mindez? Bizony kell. Itt is kiderül például, hogy az egyik kémény ala. csony, szakszerűen meg kellene építeni. Ezt a munkát akarta megtakarítani az építtető vagy a lakó, amikor eternit csővel toldotta meg a kürtőt, ám ezzel csalit még rosszabbá tette a huzatot. Ugyanezen a kéményen, közvetlenül a tető alatt, egy alig lát- j ható résen szivárog is a füst. j Nemcsak a meleg megy el így, de a résen szikra is kipattanhat... Jobb nem beszélni a következményekről. Ugyanitt, közvetlenül a másik kémény mellé gerendát építettek. Ez sem szabályos... Ugyanazért... Minderről jegyzőkönyvet is készítenek, s egy példányát átadják a tulajdonosnak. — Az írásnak — magyarázza Klem * László —. nagyobb a tekintélye; azért vetjük papírra, hogy tanácsainknak nagyobb le- j gyen a foganatja. Helyenként ; úgynevezett tűzrendészed figyel- j meztetést adunk; tettük ezt például nemrég egy szövetkezetnél s egy vállalatnál is... Nincsenek otthon Fábiánék sem, Feketééktől pedig épp ek- j kor készülnek munkába. Míg be- . szélgetünk, megjön a napi bevásárlásból Fábiánné. — Látták, mennyire füstöl? — ! mutat a fiatalasszony Markovi- I tsék kéményére. — Láttuk — feleli Varga Gá- ! bor —; meg is adtuk a szakvéleményt... Kiderül, hogy az egyik szom- : szádban kazánnal fűtenek, s amikor borús, párás az idő. a kéményből lecsap a füst. s beteríti az udvart. Hiába jó a ka- 1 zán. ha nem megfelelő méretű, ( elszívó képességű a kémény. A1 jó kémény — összegezik a szakemberek — a lakás lelke... És a kéményseprők lelke? Nem csupán szakembernek, de türelmes, jó tanárnak is kell lenniük, tudva, ismerve sokunk óhaját, szeszélyeit. Régen akadt ; olyan hely is, ahonnan vasvillá- j val zavarták el őket. Pedig jót J akarnak; biztonságot, kényelmet, | nyugodt, kellemes otthont, éle- | tét. Kormosak, piszkosak — tagadhatatlan. Ez nem vonzza a fiatalokat. Az sem éppen vonzó, hogy a szabadban kell dolgozni, jönni-menni. A havi kereset azonban három és fél, négyezer forint körül alakul, és annyi más foglalkozáshoz hasonlóan ez a szakma is megváltozott. • Túlzás nélkül mondhatjuk: előnyére. Az olajkályhától a cserépkályháig mindenféle tüzelőalkalmatossággal foglalkoznak; olajkálvhát javítanak, cserépkályhát építenek. A békéscsabai központban egy csoport tüzelés- technikai problémákkal, berendezésekkel foglalkozik; olajkazánokat javítanak, műszeres vizsgálatokat végeznek. Közelebbről ez azt jelenti, hogy minél tökéletesebb, kellő hatásfokú égésre szabályozzák a kazánokat, s ezzel a családi, vállalati háztartásoknak, meg a népgazdaságnak is sok-sok forintot takarítanak meg. És egyre több a háromvagy több szakmás —. hogy csak a legáltalánosabb példát említsük: olajkályhát is javító, cserépkályhát is építő kéményseprő... A Kéményseprő és Tüzelés, technikai Vállalat központjában — csaknem kétmillióért — kézi- raktárat. új műhelyeket, csinos művelődési termet, fürdőt, zuhanyozót építettek a kéményseprőknek. Az öltözőkre itt valóban illik a jelző: fekete-fehér... Varga János 4 BÉKÉS MEGYEI 197 HimjSfC, MÁRCIUS ‘Területein fejtrágyáznak, vegysze- reznek, talajt simítanak, Jetnek. — Ritkán adódik március közepén a mostanihoz hasonló, meleg, napfényes szép idő — mondja erről Tóth Pál főagronómus. — Nekünk minden percet okosan kell kihasználni ahhoz, hogy megelőzzük ínagunkat. Az időjárás ugyanis szeszélyes, a mező- gazdaság nagy rizikót vállal. Nem tudni, a .meleg időt nem követi-e fagy, záporesp, jégeső. Ami rajtunk múlik, azt maximálisan megtesszük a jó termésért. — Igaz, kedvezőbb feltételekkel indulunk, mint egy évvel korábban. Az ősziek jól teleltek, sikerült megoldani a fejtrágvázást, vegyszerezünk, a tavasziak területén a'talajzárást hetvenöt százalékban elvégeztük. Földbe került többek között 50 hektáron a vetőmagtermesztésre szánt őszi árpa, megkezdődött a munka a kertészetben. A tavalyi 17' hektár helyett 32 hektáron termelünk zöldségfélét lakossági ellátásra, amit három boltunkban hozunk forgalomba. Tápkockában előneveljük a primőrpaprika, paradicsom és egyéb zöldség palántáit. — Nagy segítség az is, hogy a közelmúltban átadtuk a négymillió forint beruházással épült gépműhelyt, s korszerűbb körülmények között gyorsabb, minőségileg jobb a gépjavítás. Az V. ötéves tervben mintegy negyven- millió forintos meliorációs programot valósítunk meg a biztonságosabb termelésért. Tavaly hatmilliós részfeladatot elvégeztünk, az ^idén tízmillió a terv. Egyébként műszaki fejlesztésre 1977-ben hatmillió forintot szánunk. Megkezdjük a sertéstelepek rekonstrukcióját, s áttérünk a battériás malacnevelésre. Az állattenyésztésben mindenütt komolyan előre akarunk lépni. — Hadd mondjam még el, hogy a battonyai Május 1. Tsz a helyi Dózsa és Petőfi' Termelő- szövetkezettel kooperálva, szeretne a gazdálkodásban előbbre jutni. A műtrágyaszórásra és vegyszerezésre már eddig is közösen vettük igénybe a repülőgépet, a közeljövőben pedig együtt szeretnénk építeni egy agrokémiai, valamint egy kétmillió broyler csirkét kibocsátó telepet. Ehhez a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége ad sokoldalú segítséget.
