Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

Kommentátorunké. Páify Józsefé a szó: D hét 3 kérdése Világszerte mély megdöbbe­nést keltett Kamal Dzsumblatt- nak, a Libanoni Haladó Szocia­lista Párt elnökének a meggyil­kolása. Érthető, hogy sokan kér­dik: miért kellett meghalnia ak­kor, amikor egyébként a liba­noni válság már a megoldásához közeledett? — Közelebb hoz­zánk, Olaszországban a társadal­mi válság tovább tart, különösen az. ifjúság lázongása kelti fel a figyelmet. Megismétlődik-e a mai Olaszországban az 1968-as párizsi diáklázadás? — Fidel Castro észak-afrikai és egyes arab országok meglátogatása után Fekete-Afrikába utazott, így .Etiópiába és Tanzániába. Mi magyarázza Kuba növekvő szerepét Afrikában? — sokan kérdezik. O ' MIÉRT KELLETT MEGHALNIA PZSUMBLATTNAK, AMIKOR PEDIG A LIBANONI VÁLSÁG MÁR A MEGOLDÁSÁHOZ KÖZELEDETT? Meglehet, hogy azok az egye­lőre ismeretlen fegyveresek, akik a libanoni hegyek között tőrbe csalták és gépkocsiveze­tőjével meg testőrével együtt agyonlőtték a libanoni baloldal vezetőjét, éppen azért végeztek jDzsumblattal, hogy újra fel­élesszék a gyűlölöletet és az el­lenségeskedést Libanonban, ahol pedig az élet valóban kezdett visszatérni a régi kerékvágás­ba. Igaz, hogy a válság egy esz­tendeje alatt, a megannyi vér- ! ontás után sem dőlt el a nagy kérdés: igazabb. demokratiku-: sabb rend alakulhat-e ki? De | a libanoni rendezés a közel-ke-! leti válság megoldásától is függ és fordítva: ha újraéled a liba­noni polgárháború, akkor a kö­zel-keleti megoldás tovább vá­rat magára. Az is igaz, hogy Dzsumblatt kiemelkedő egyéni­sége volt a libanoni baloldal­nak. az ő halála után az egvsé- ges baloldal több kisebb mozga- j lomra, csoportra bomolhat. Te­hát a Dzsumblatt elleni gvilkosj merénylet éppúgy lehetett a li­banoni haladó erőkre mért csa-' pás. mint kísérlet a belső helv- ' zet kiélezésére, s ezen keresztül i a közel-keleti helyzet újabb el-! mérgesítésére. O MEGISMÉTLÖDIK-E A MAI OLASZORSZÁGBAN AZ 1968- AS PÁRIZSI DIÁKLÁZADÁS? Mind több olasz város utcáin I émelyegteti az emberek gyom-j rát, csípi a szemüket a könny- j gázgránátok füstje. Helyenként j kiégett, autók füstölögnek, fel- j forgatott kocsik és buszok meg felszedett kockakövek formá­lódnak barikáddá. A kép való­ban hasonlít az 1668 májusában, júniusában a francia fővárosban iátotthoz: a párizsi diáknegyed, a Quartier Latin volt akkor a tőkés rend ellen lázongó fiata­lok ellenállási fészke. Van ha­sonlóság abban is. hogy a maij olasz ifjúság éppoly kilátásta­lannak látja a kapitalizmus ál­tal ígért jövőt, mint a francia diákság kilenc évvel ezelőtt. De! további egyezésként egy szónak j az újra felbukkanását 1? említ­hetjük: „csoportocskák” szerve­zik a zavargásokat, ők szerzik a! fegvvereket a lövöldözéshez, a1 robbanóanyagot a merénylethez. A Békéscsabai Konzervgyár gyakorlott hőközpont- és vízvezeték-szerelő szakmunkásokat vesz fel azonnali belépéssel. Jelentkezni a vállalat mű­szaki főosztályvezetőjénél lehet. A ..csoportocskák”, amelyeket a háttérből a hatalomra törő szél­sőséges jobboldal Irányít, tartoz­nak lejáratni az igazi baloldalt, felelőtlenségükkel és bűnös fel­lépésükkel a valóban elégedet­len ifjúságot kell, hogy beleso­dorják a végzetes kalandokba. Így volt ez 1968-ban Párizsban is! Franciaországban sokan meg vannak győződve arról, hogy végeredményben bizonyos impe­rialista hatalmak titkosszolgála­tai szervezték a „diáklázadást”! Annak akkor az volt a célja, hogy De Gaulle tábornokot megbuktassák, aki — mint tud­juk — szembefordult a NATO- val. az Egyesült Államokkal, Iz­raellel. .. Viszont még egy hasonlóság van a kilenc évvel ezelőtti Fran­ciaország és a mai Olaszország között: a diákok, a fiatalok mozgolódása önmagában még semmilyen eredményre sem ve­zethet, csak ha a munkásság szervezett és fegyelmezett sztrájkmozgalma párosul hozzá, akkor válik jelentőssé, politika- formáló erővé. A hét végén tíz­millió olasz dolgozó vett részt egy országos sztrájkban. Az el­maradott dél fejlesztése, az Andreotti-kormány legutóbbi gazdasági intézkedéseinek visz- szavonatása, ez volt a sztrájk­kal támogatott követelés. Komo­lyabb és felelősebb követelés, mint a ..csoportocskák” lázongá­sai közben hangoztatott maxi­malista program. MI MAGYARÁZZA KUBA NÖVEKVŐ NÉPSZERŰSÉGÉT AFRIKÁBAN? A szocialista Kuba népének egv része afrikai eredetű: rab- I szolgakereskedők hurcolták őse- [ iket a közép-amerikai szigetre, j Fidel Castro akkor, amikor a népi Angola törvényes kormá­nyának nyújtandó kubai segít­séget megindokolta, a proletár­nemzetköziség elvén túl még ezt az érzelmi elemet is felsorakoz­tathatta. Sok kubai szívén át afrikai vér lüktet... Az afrikai népek is rokon- szenvvel, tizstelettel tekintettek és tekintenek az amerikai föld­rész első szocialista államára. A kubai forradalmi mozgalom si­kere éppúgy kivívhatja elisme­résüket, mint az, hogy a szocia­lista építőmunkában a kubai kommunisták vezetésével az a korábban elmaradott nép rend­kívüli eredményeket mulathat fel. Hogy az alapoknál kezdjük:: Éppen az írástudatlanság fel­számolása lehet a legvonzóbb! az analfabétizmus átkával küsz­ködő afrikai népek szemében. Az a segítség, amelyet önzet­lenül és elvi alapon nyújtott Kuba Angolának, az imperialis­ták és a zsoldosaik által meg­támadott országnak és törvényes kormányának, csak még inkább megnövelte Kuba tekintélyét. Ez érzik ki abból a lelkes fo­gadtatásból. amelyben Fidel Castrót részesítették észak-afri­kai és fekete-afrikai kőrútjának eddigi állomásain. A Kubai Kommunista Pórt Központi Bi­zottságának első titkára, az ál­lamtanács és a kormány elnö­ke. előbb Líbiában tett látoga­tást és éppen akkor tartózko­dón az észak-afrikai arab or­szágban. amikor Kadhafi ezre­dessel az élen az állam vezetői új. népi és az ö megfogalmazá­suk szerint ..arab szocialista" al­kotmányt hirdettek ki. Utána megfordult Castro Dél-Jemen- ben és Szomáliában, a Vörös- tenger bejáratánál levő államok­ban, ahol szintén népi hatalom van kialakulóban. Látogatást tett Addisz-Abebában. tárgyalt Etiópia új vezetőivel, akik hata­lomra kerülésük óta újra meg újt'a az antiimperialista harcra szólítják fel tömegeiket. Tanzá­niában azzal a Julius Nyereré- vel folytatott eszmecserét Cast­ro. aki az úgynevezett afrikai' szocializmus úttörője. „ i Berlinben a magyar párt- és kormányküldöttség méltó fogadására készülnek A hét végén megkezdték Bér- j lin főútvonalainak díszítését. Az NDK fővárosában német és magyar nyelvű feliratok, a két ország vezetőinek képei hirde­tik az MSZMP és az NSZEP, a két szocialista ország, s a két nép szoros barátságát, jelezve, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban nagy jelentősé-j get tulajdonítanak a magyar párt- és kormányküldöttség kö­zelgő látogatásának, s szívélyes szeretettel kívánják köszönteni Kádár Jánost és a küldöttség tagjait. A berlini saitó ugyancsak jól tükrözi a baráti készülődést. A lanok szombat-vasárnapi dupla számai szinte „magvar lapszá­mok”. A Neues Deutschland terjedelmes cikkben méltatja a Magyarország és az NDK közöt­ti szoros kapcsolatokat, amelyek a gazdaság melleit az élet más területein is mind gazdagab­bak. „Magyarországnak a Né­met Demokratikus Köztársaság­gal fennálló baráti kapcsolatai sokoldalúan fejlődnek” — álla pítja meg az NSZEP központi lapja. A Morgen „Két oi-szág — egy világ” című cikkében az 1976—1980-as évek együttmű­ködéséről ír, hangsúlyozva, hogy 1949 — a két ország kö­zött megkötött első kereskedel­mi egyezmény időpontja — óta Magyarország és a Német De­mokratikus Köztársaság árucse­re-forgalma mintegv harminc- szorosára emelkedett. Nemzeti és nemzetközi a Tanács- köztársaságban Századunk utolsó negyedére a haladó emberek körében szerte a világon nyilvánvaló már a tény: az 1S19. március 21-ével kezdődő 133 nap eseményei Ma­gyarországon nem csupán epizó­dot jelentettek egy nép életé­ben. hanem a világtörténelmi folyamat új állomásának fel­tűntél tették bizonyossággá. Egy nyolcmilliós kis nép — nemzeti és társadalmi léte sors­fordulóján. a nemzetközi impe­rializmustól szorongatva is, sót éppen azért — követte a nem­zetközi forradalmi erők fejlő­désének logikáját, a távoli Szov- jet-Oroszország példáját és az egyetlen, akkor lehetséges kiút, a szocialista forradalom meg­kezdése. a proletárdiktatúra mellett döntött. Mi volt ennek a döntésnek a hordereje, napjainkig tanulságos történelmi jelentősége? Púja Frigyes hazaérkezett Görögországból Athén A görögországi látogatás hiva­talos részének befejeződése után Púja Frigyes külügyminiszter és kísérete szombaton reggel Athénből vidéki útra indult, hogy megtekintse a Peloponni- szosz-félsziget néhány történel­mi és régészeti nevezetességét. Ellátogatott Epidauroszba és My­kene romjaihoz is. Púja Frigyes szombaton késő délután utazott el Athénből. A repülőtéren Dimitri Biciosz gö­rög külügyminiszter és minisz­tériumának magas rangú tiszt­ségviselői búcsúztatták a magyar vendégeket. Jelen volt Ágoston Béla, a Magyar Népköztársaság athéni nagykövete is. Púja Frigyes elutazása előtt a renülőtéren nvilatkozatot adott a görög sajtó képviselőinek. Eb­ben elmondotta, hogv a szívé­lyes és őszinte légkörben meg­tartott tárgyalásokon áttekin­tették a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, valamint a közös ér­deklődésre számot tartó nemzet­közi kérdéseket és eszmecserét folytattak a helsinki záróok­mány végrehajtásáról, a politi­kai enyhülés katonai területre való kiterjesztésének fontossá­gáról, a leszerelésről, továbbá a közel-keleti és a ciprusi kérdés­ről. Púja Frigyes külügyminiszter szombaton hazaérkezett Görög­országban tett hivatalos látoga­tásáról. A Ferihegyi repülőtéren Rá ez Pál külügj'minisztériumi állam­titkár, s a minisztérium több vezető munkatársa fogadta. Je­len volt a fogadtatásnál Jean Bereratos, a Görög Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Meggyilkolok Marien Ngouabit Brazzaville A brazza.ville-i rádió bejelen­tette. hogy meghalt Marien Ngouabi, a Kongói Népi Köztár­saság elnöke, akit pénteken egy merénylet során súlyosan meg­sebesítettek. Marien Ngouabi 1968 óta volt a Kongói Népi Köztársaság el­nöke. Az elnök halála miatt egyhónapos országos gyászt ren­deltek el. A Kongói Forradalom Hang­ja elnevezésű rádióadó jelentése szerint Marien Ngouabit. a Kon­gói Népi Köztársaság elnökét a vezérkar egyik tisztje lőtte le. A nyugati hírügynökségek ál­tal korábban már jelentett ki­járási tilalom 18 órától reggel 6 óráig van érvényben, az or­szág határait lezárták. A kijárási tilalom bevezetését az a 11 tagú bizottság rendelte el. amelyet a temetés előkészí­tésére es a lakosság biztonságá­nak védelmére teljes hatalom­mal ruházott fel a Kongói Dol­gozók Pártja Központi Bizottsá­ga. További rendelkezésig ez a bizottság gyakorolja a hatalmat. A brazzaville-i rádió bejelenté­se szerint a bizottság a kongói fővárosban a gyülekezési tilal­mat is elrendelte. jMTI) Pinochet „liberalizál” Újsághír: A chilei fasiszta katonai diktatúra vezetője nyilatko zalot adott, miszerint országában a politikai foglyok egyre keve-1 sebb helyet foglalnak el a börtönökben tA berlini Horizont karikatúrája — KS) | Számunkra, természetesen, azóta amióta a munkásmozga­lom nemzeti történelmünk szer­ves alkotó elemévé vált, amióta a munkásosztály pártja a társa­dalom vezető ereje, egyre nyil­vánvalóbb a Tanácsköztársaság nemzeti funkciója. Adott törté­nelmi pillanatban és adott hely­zetben a burzsoázia, a hagyo­mányos és történelmi uralkodó rétegek, de még a hazai refor­mizmus erói sem voltak képesek az ország szekerét a kátyúból kitolni! Csak a kommunista program alapján egyesült egysé­ges munkáspárt, a stratégiájá­ban és taktikájában legkövetke­zetesebb. a múlttal szemben mi­nőségileg új alternatívát kínáló hazai mozgalom merte és tudta vállaini az országmentés és a társadalomátalakítás együttes feladatait. Az úttörők bátorsá­gával,- hibáival, illúzióival, ta­pasztalatlanságával, őszinteségé­vel. becsületességével. S képes volt jelentős történelmi pillana­tokban és pillanatokra megmoz­gatni a dolgozó osztályokat és rétegeket, képes volt tartani és megvédeni magát egészen addig, amíg a külső, imperialista túl­erő felülkerekedése lehetetlenné nem tette. Ugyanezek a sajátosságok és történések egyben bizonyító sú­lyú érvek voltak amellett, hogy a magyar kommiin, a magyar- országi társadalmi forradalom alapvető egyetemes jellegzetes­ségekkel, nemzetközi érvénnyel is rendelkezik. Elsősorban per­sze maga a létrejötte, bekövet­kezése igazoló erejű. Világossá tette, hogy a hatalom megraga­dása a munkásság által nem orosz sajátosság csupán, nem egy végzetesen elmaradott ön­kényuralmi rendszer felváltásá­nak típusa, hanem — a hely és az idő alakító módosításaival — a szocialista forradalom útja. Története pedig a lenini elem­zés egyetemes érvényességét bi­zonyította, a párt és a hatalom kérdéseinek elsődlegességét, a nemzetközi politikai viszonyok befolyásának növekvő szerepét, a világforradalmi folyamat kez­detét. A Tanácsköztársaság létrejötte történelmünk természetes és logikus folyománya, a legújabb- kori történelem nagy pillanatai­nak egyike volt. A nemzeti ön­ismeretnek és az elemző inter­nacionalista megbecsülésnek egyként a tárgya. Derer Miklós 9 MMíHCM'uSZ-. 1977. MÁRCIUS Z0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom