Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-19 / 66. szám
Anyanyelvi őrjárat: Hivatali nyelvünk furcsaságai Fórum -— Békéscsaba Szőkébb környezetünk iránt mindig fokozottabb az érdeklődésünk, mint általában. Ez természetes, mert ennek változása, megoldásra váró problémái közvetlen hatással vannak életünkre. A demokratikus közvélemény erősödése pedig mindinkább igényli is, hogy lakóhelyünk gondjairól ar szamia- Ezért vállán lehetősége van. de elegendő sohasem lehet. Ezer lalkozunk arra e Fórumsorozat keretében, hogy a felmerülő jogos tájékozódási igényeket kielégítsük. Nem egyéni gondokra-bajokra akarunk reagálni ez alkalommal, hanem a nagyobb közösségeket érintő kérdésekre. A sort a megyeszékhelyen. Békéscsabán felvetődő néhány gonddal, tájékoztatással kezdjük. A hozzánk érkező levelek alapján ma.jd bővítjük ezt a kört a többi városra, a megye többi településeire vonatkozóan is. A hivatali nyelv furcsaságairól hosszan lehetne írni, pedig már igazán sokat és sokan szólották ez ideig is erről. Kétségtelenül tapasztalható a változás, de ugyanakkor egyfajta konzervativizmus is jelen van. Volt diákom mesélte, hogy a hivatalban a rábízott ügyiratokat megpróbálta szabatosabban, egyszerűbben és közérthetőbben megfogalmazni, kerülve a hivatali zsargont. Főnöke azonban újra íratta a fogalmazványt, mondván, hogy egy hivatal csak ilyes stílusban írhat. S éppen itt érezhető a nyelvi konzervativizmus, az, hogy az idősebbek, a hivatali felettesek ragaszkodnak bizonyos nyelvi formákhoz, bizonyos kifejezésekhez, körülírásos szerkezetekhez, mintha a hivatalt ez a nyelv tenné igazán azzá, nem pedig az ott végzett gyors és pontos munka adná a rangot, így aztán a hosszas használat megszokássá is válhat, ami bizony átmenti a későbbi időkre is ezeket a kifejezéseket. Valójában miről is van szó’ Nem a hivatali nyelv szavait kell sokszor kifogásolnunk, nem azok helytelen használata mindig a legnagyobb hiba, hanem a folytonos ismétlés, mindenféle .szerkezethez való kapcsolás elkoptatja annak jelentését, stílustalanná válik, s természetesen unalmassá is. Ennek példájaként említhetnénk a komoly szavunkat, amelyet ilyen ösz- szefüggésekben használnak igen gyakran: komoly eredményt értünk el. komoly felajánlást tett a brigád, komoly javulás tapasztalható az ügyintézésben. Pedig mennyi lehetőség van az árnyalt kifejezésre, s mindemellett megmarad az ún. „fenn- költ” stílus is, jó eredményt értünk el, vagy szép eredményt értünk el; értékes felajánlást tett a brigád; lényeges javulás tapasztalható. Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága és a Bé-, kés megyei Népújság az úttörők részére felad vány pályázatot hirdet. Az alábbi négy feladvány helyes úttörő megfejtői között értékes tárgyjutalmakat és könyvajándékokat sorsolunk ki. 1. Az Állami Biztosító adatai szerint 1974-ben 68 ezer 676-an szenvedtek balesetet, a munkahelyükön, 77 ezer 103-an közlekedés közben, 24 ezer 698-an sportolás, kirándulás alkalmával, 108 ezer 242-en otthon és 19 ezer 483-an az iskolában. Kerekítsétek az adatokat ezresekre és ezután fejezzétek ki százalékban a balesetek megoszlását. Erről készítsetek körgrafikont is. 2. Évről évre emelkedik a közlekedési balesetek, közöttük a gyermekeket ért. balesetek száma is. Az Állami Biztosító 1974- ben 77 ezer 103 közlekedési baleset után fizetett kártérítést, köztük 10 ezer 800-an voltak 19 éven aluliak. A közlekedési balesetek hány százalékában volt a sérült 19 éven aluli? 3. Egy faluban 130 családnak van lakás-. 33 családnak CASCO- és 35 családnak életbiztosítása. 14 családnak lakasHivatali, mozgalmi nyelvünk változatosabbá, árnyaltabbá tétele közügy is. Persze „ez így szokás” álláspont sokkal kényelmesebb, meg valahogy egyszerűbb is. Talán olyan dolog is van emögött, hogy minek újítani, másrészt a divatos kifejezéseket illik leírni, illetve elmondani. Pedig gyakran rosz- szul hat az ilyen divatos szó- használat. Nemrég a szegedi tv-stúdió adásában hallhattunk ilyen kifejezést. „Előírtuk a másodvetés eszközlését.” Máshol pedig ilyen mondattal találkoztam: „Ellenőrzésbe tettünk intézkedéseket", vagy „Raktárra készletezünk." Nem csupán arról van szó. hogy ezek a mondatok da- gályosak, homályosak, ködösek, egyszóval alig érthetőek, hanem arról, hogy az ilyen mondatszerkesztés teljes egészében idegen a nyelvünktől. Mindezt persze lehetett volna egyszerűen, magyarán is mondani: Előírtuk a másodvetést vagy Elrendeltük a másodvetést; Ellenőriztük intézkedéseinket; Készletezünk. Ez utóbbi kifejezés ugyanis magába foglalja a raktározást is, így fölösleges azt is elmondani. A készletezés jelentése ugyanis- termelési eszközöknek nagykereskedelmi célú raktározása. Ebből az is nyilvánvaló, hogy ez a kereskedelmi műszó jelentése bizony egy más termelői egységnél félre is érthető. Valójában a beszélő a jelen esetben csupán azt akarta mondani, hogy a gépekhez idejében beszerezték a cserealkatrészeket, amit természetszerűen a raktárban helyeztek el. de korántsem azzal a céllal, hogy eladják, hanem, hogy szükség esetén a gépek meghibásodásánál ne kelljen alkatrészre várni. Lám a divatos szó- használat így lehet félreérthető is. és CASCO-, 18 családnak lakás és élet-, 13 családnak CASCO- és életbiztosítása van, 5 család az említett biztosítások mindegyikével rendelkezik, A faluban a családok 21 százalékának nincs biztosítása. Hány család lakik a faluban? 4. Békés megyében a családok 31 százalékához jut el naponta a Népújság. A családok száma megyénkben 150 ezer. Ha családonként ketten olvassák a Békés megvei Népújságot, akkor hány új előfizetőre van szükség ahhoz, hogy 100 ezer ember kezébe kerüljön a Népújság? A helyes megfejtések beküldeset a Békés megyei Népújság holnapi, vasárnapi számában megjelenő szelvényen kell beküldeni, amelyhez az első feladvány körgrafikonját is kérjük mellékelni. Mindezt bélyeggel ellátott zárt borítékban az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága, 5600 Békéscsaba, István király tér 10. címre küldjétek el. Ne feledjétek ráírni a borítékra a neveteket, címeteket és azt, hogy „Biztosító — matematika”. A beküldési határidő: 1977. március 24. A nyertesek nevét a Békés megyei Népújság március 31-i számában közöljük. Széles körű az érdeklődés Békéscsaba belvízhelyzetével kapcsolatban. Csaba Márton, Békéscsaba váro6 műszaki osztály- vezetőjét kérdeztük meg ezzel kapcsolatban. Kérdés: Békéscsabán a csapadékosabb időjáráskor mindig sokakat bosszantó gond a belvíz, amelynek elhárítását a város eddig nem tudta megoldani. Mi az oka a jelenlegi helyzetnek? Válasz: A gravitációs csapadékvízelvezetés sok nehézségbe ütközik. A város meglevő csapadékvíz-elvezető rendszere alapvetően 1945 előtt épült. Azóta beépítésre kerültek olyan régi vízgyűjtő, illetve víztároló területek, amelyek azelőtt a csapadékvíz elvezetésénél a közbenső tározó szerepét töltötték be. Ezzel növelték a csapadékvíz-elvezetés biztonságát. Részben az iparosodás, részben a lakótelepek építése során ezek a tározók beépítésre, fel töltésre kerültek. Emiatt is csökkent a csapadékvíz-elevezetes biztonsága a város területén. A másik jelentős változást a város közműves vízellátása okozta. Ennek következtében napi 3-4 ezer köbméter víz kerül a talajba azokon a területeken, ahol a szennyvíz-csatornázás még nincs megoldva. Ez a talajba kerülő többletvíz-mennyiség a talaj- szint fokozatos emelkedését hozta maga után. A megemelkedett talajvízszint. mellett' most már kisebb csapadékok esetén sem képes a talaj a lehulló mennyiséget befogadni. Nagyobb csapadék esetén pedig növekedett a talaj felszínén megálló vízmennyiség E változásokat az elvezető rendszer kiépítése nem követte, de a csapadékvíz-elvezető csatornák karbantartásánál is minőségi romlás állott be. Ennek oka elsősorban a kézi munkaerő hiánya, valamint a lakosság zömmel közömbös magatartása. Ugyanis egyre kevesebb az a háztulajdonos vagy lakó, aki saját jól felfogott érdekéből a háza előtt levő árkokat és átereszeket tisztítaná és a szeméttől megóvná. Kérdés: Sokan úgy fogalmaznak. hogy a város alig tett valamit az évenként' szinte menetrendszerűen visszatérő belvízveszély megoldására. Igaz ez az állítás? Válasz; Az 1975-ös belvíz utón a városi tanács nagyobb anyagi lehetőséget kapott a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére. Az elmúlt másfél év alatt erre a célra a tanács mintegy 14 millió forintot költött. Így sikerült rendbehozni a Gyár utcai csatornát, új zártcsatorna került lefektetésre a Győri utca. Tompa utca vonalán, nagy főgyűjtő árkok épültek ki a Baosányi, Könyves, Tavasz. Szegfű utca vonalán, a Bene Mihály. Sziklai utcák környéken. valamint a Kun utcából a kerteken keresztül a Ba- csányi—Pozsonyi utcához. Hozzáfogtunk a Pajtás sori tározó bővítéséhez. Befejeztük a Bartók Béla út. Vozárik utca. Bánát. Bethlen utcai csapadékvízcsatorna felújítását is. A város a harmadik, negyedik, ötödik kerületében számos. V V 1977. MÁRCIUS 19. a főgyűj tökre merőleges utcákban kitűztük a nyílt árkokat, felkértük a lakosságot az árkok kialakítására, egyidejűleg biztosítottuk a kapubejárókhoz az átereszeket, amelyeket az utcákra ki is szállítottunk. Az elmúlt másfél év munkájának eredménye, hogy az ez év január, februári belvízvédekezés folyamán a kiépített főgyűjtők környékén belvizes panaszok nem merültek fel és a védekezés munkája is emiatt lényegesen könnyebb volt. Kérdés: Vállalta-e az említett kerületekben a lakosság a munkák elvégzését? Aztán, . a vízlevezető árkok ásása megfelelő szakértelmet is igényel, hiszen annak megfelelő lejtést kell biztosítani, mert különben a víz nem arra folyik, amerre kellene. Hogyan lehet ezt a problémát megoldani, hiszen a lakók zöme nem gyakorlott kubikos? Válasz: A lakosság volt, ahol vállalta é6 volt, ahol el is végezte az árkok kiásását. A lakosság zöme igaz, hogy nem gyakorlott kubikos, de ásni és lapátolni tud. Az árkok mélységét pedig az utcákon több helyen is megadtuk, sőt pár helyen 1—1 méter hosszan a mintaszelvényt ki is ásattuk. így az árkok esese a ’ tervezettre alakítható minden különösebb szakmai ismeret nélkül. Kérdés: A belvíz sokkal nagyobb területet veszélyeztet, mint az említett utcák. Van-e konkrét terv arra. hogy a belvízveszélytől megszabadítsák a város egészét és ez mikorra várható? Válasz; Az V. ötéves terv hátralevő időszakában a csapadékvíz-elvezető rendszer további kiépítését folytatjuk. Megvalósításra kerül a város legnagyobb csapadékvíz csatornájának. a Péki—Zrínyi utcai nyilt ároknak zárt főgyűjtővé való átalakítása. Várhatóan ez a munka már 1977-ben elkezdődik és a jövő év közepére befejeződik. Tovább folytatjuk a Pajtás sori tározó bővítését és az itteni kisteljesítményű szivattyúkat nagyobbakra cseréljük. Rendbe hozzuk az é6zaki ipartelep és a Körgát között levő csapadékvíz-elvezető rendszert is, valamint a konzervgyárnál a Békési út mellé új átemelőt tervezünk. A további munkák a rövidesen elkészülő beruházási program alapján kerülnek elvégzésre. Kérdés: A belvízelvezető rendszer kiépítése is nagy feladat, de a fenntartása sem kis gond. Ki fogja ezt végezni, illetve kinek a feladata már ma is a meglevők gondozása? Válasz; Ez valóban nagy feladat. Az egész rendszer kezelését a költségvetési üzem fogja végezni, így a csapadékvíz-elvezető rendszer, a víz, szennyvíz és egyéb közművekhez hasonlóan megfelelő szervezet kezelésébe fog kerülni. Kérdés: A lakosság közreműködése ez esetben sem nélkülözhető. Miben segíthetik a csabaiak a belvízveszély elhárítását? Válasz; A lakosságtól azt kérjük, hogy erejéhez képest ezekben a munkákban működjön közre, ahogy ezt az elmúlt másfél évben is több területen megtette. Olyan segítségre gondolunk elsősorban, hogy a lakása előtt mindenki az árkot, a ka- pubejórat alatti átereszeket tartsa tisztán. Ahol nincs még vízelvezető árok vagy az nem kellő mélységű, annak kialakításában társadalmi munkában vegyen részt. A műszaki irányítást és az átereszeket a városi tanáos biztosítja. Általában arra kérjük a lakosságot, hogy tekintse a csapadékvíz-elvezető rendszert sajátjának és a jógazda módjára vigyázzon arra. Köszönjük az információt. — B — Belvíz után Megszokott kép Békéscsabán a Szarvasi út és a Trefort utca sarkán belvíz után Fotó: Veress Erzsi Fülöp Béla Biztosító — matematika Feladványpályázct úttörők részére