Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-18 / 65. szám
Tanácskozott az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról) gi építőmunkánkhoz hatékonyabb feltételeket teremtsünk; hogy a szocialista demokratizmus kiteljesedő — jogot biztosító és felelősséget követelő — légkörében tovább növekedjék a dolgozó emberek alkotó kedve, gyarapodjék a teremtő munka sikere és sokasodjék a munka öröme. — Jogalkotói munkánk egyik elve, hogy megfelelő összhangot biztosítson a társadalmi igények és lehetőségek között. A szocialista építés nem tagadja, sőt szá- montártja és érvényesíti a különböző érdekeket, de a közösségi érdek elsődlegességet élvez; a jogszabálynak biztosítania kell ennek csorbíthatatlanságát. A továbbiakban Cseterki Lajos az Elnöki Tanács tanácsok iölötti alkotmányos felügyeletéről számolt be. — A tapasztalatok szerint a közös tanácsok hatékonyabban segítik a települések anyagi és szellemi erőforrásait, mozgósítá- | sát, a magasabb színvonalú I igazgatási munkát. Ezért a be- I számolási időszakban az Elnö- j ki Tanács újabb 75 közös tanács j alapításáról, csaknem 10C községi \ közös tanács területének indokolt j átalakításáról, valamint 27 köz- \ ség várossal. illetve más községgel történő közigazgatási egyesítéséről határozott. Ennek eredményeként hazánkban ma 1 472 községi tanács működik. — Az iparosodás, az urbanizáció következtében gyorsuló . ütemben nő a városok, a városi tanácsok szerepe. Az országos településhálózat-fejlesztést figyelembe véve. egységes város- hálózat kialakítására törekedve, az Elnöki Tanács nemrégiben, április 1-i hatállyal várossá nyilvánította Bonvhádot. Dunakeszit, Marcalit és Siklóst. Városaink száma így 87-re emelkedett. Cseterki Lajos ezután elmondta, hogy szocialista államunk, mind nagyobb gondot fordít, fordíthat az értéket teremtő, az alkotó, szabad ember és munká. ja erkölcsi megbecsülésére. Ezért az Elnöki Tanács az alkotmány módosításából fakadó feladatokkal összhagban, figyelembe véve a jó munka erkölcsi elismerésének kitüntetési gyakorlatát, tapasztalatait, egységes elvek alapján, közös rendszerbe foglalta a kitüntetéseket. Az el- , múlt érben új kitüntetés — a Szocialista Magyarországért Er- j demrend — alapításával I tovább bővült az erköl- j esi megbecsülés lehetősége. Az Elnöki Tanács a beszámolási időszakban először, élt azzal a jogával, hogy a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozza szocialista brigádoknak. A továbbiakban az igazságszolgáltatás munkájáról szólt. — Azt tapasztaljuk — mondotta — hogy az igazságszolgáltatók végrehajtják az Elnöki Ta- 1 nácsnak a jogalkalmazás, J jogpolitikai irányelvekről i szóló határozatát. Bátran i állíthatjuk, hogy a bíróságok döntései jól szolgálják társadalmunk és szocialista államunk rendjét, az állampolgári fegyelem erősödését. Hazánkban szilárd a jogbiztonság, amelyhez hozzájárul, hogy kiegyensúlyozott a bírói Ítélkezések gyakorlata. A kegy elmezés gyakorlatában is társadalmi rendünk ereje tűk- j röződik. Az egyéni kegyelemben részesülők száma évek óta viszonylag állandó. Az Elnöki Tanács közkegyelmi rendelettel le- i hetővé tette azt is, hogy akik a törvényes rendelkezések megsér- j tésével hagyták el az országot, illetve a hatóságaink által en- | gedélvezett kinttartózkodási idő | után. sem tértek vissza hazánk- ; ba, 1976. december 31-ig büntető következmények nélkül visz- szatérhettek szülőhazájukba, Magyarországra. Az elmúlt évvégéig sokan éltek ezzel a lehetőséggel. Az Elnöki Tanács internacionalista külpolitikánk szellemében munkálkodott azon, hogy országunk kapcsolatai bővüljenek, szélesedjenek, intenzívebbé váljanak. A Magyar Népköztársaság fontos feladatának tekinti a helsinki záróokmány alapelveinek következetes végrehajtását, a politikai enyhülésnek katonai enyhüléssel történő kiegészítését, más szavakkal azt, hogy az enyhülési folyamat maradandó, visszafordíthatatlan legyen. Ettől a szándéktól és törek- | véstél vezéreltetve az Elnöki Tanács az elmúlt másfél év alatt elsősorban a szocialista világ országaival, a fejlődő világ államaival, a fejlett tőkés országokkal kötött egész sor szerződést és egyezményt hagyott jóvá. Tovább bővítettük diplomáciai kapcsolatainkat. Ez időben az Elnöki Tanács nyolc országgal hagyta jóvá a diplomáciai kapcsolatok felvételét nagyköveti szinten. Ebből hat újonnan felszabadult ország. Jelenleg a Magyar Népköztársaságnak US országgal van diplomáciai kapcsolata. Ilyen kiterjedt kapcsolattal a magyar állam fennállása óta soha ezelőtt nem rendelkezett. A népek és nemzetek közötti együttműködés mélyítését szolgálta Losonczi Pál afrikai, latin-amerikai országokban, Indiában tett látogatása, örömmel fogadtuk azokat az államvezetőket. akik hivatalos küldetésükkel hazánkat tisztelték meg. közöttük az Indiai Köztársaság néhai elnökét, a Finn Köztársaság elnökét. Urho Kek- konent. Külpolitikánk alapja, nemzeti függetlenségünk, nemzetközi tekintélyünk záloga a megingathatatlan hűség, barátság a Szovjetunióhoz, a szocialista országok testvéri közösségéhez. — Az Elnöki Tanács a beszámolási időszakban az alkotmány szellemében, előírásainak megfelelően fejtette ki tevékenységét és így szolgálhatta népünk felemelkedésének, előrehaladásának ügyét.' Munkánkat nagyban megkönnyítette az. hogy állandóan éreztük az országgyűlési képviselők segítőkész támogatását. bizalmát — mondotta befejezésül Cseterki lMjos. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpelláció következett. Barát Endre (Pest m. 29. vk.), a váci járási pártbizottság első titkára a közlekedés, és postaügyi miniszterhez interpellált. Az interpellációra dr. Ábra- hám Kálmán államtitkár válaszolt. Az interpellációra adott válasz! a képviselő, valamint az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal és Ínokai János — véget ért. (MTI) * A közérdekű bejelentésekről szóló törvényjavaslat vitájában felszólalt Klaukó Mátyás, Békés niegye 9. számú országgyűlési választókerületének képviselője. Bevezetőjében méltatta a törvényjavaslat időszerűségét és annak a reményének adott kifejezést, hogy a most beterjesztett törvényjavaslatot a lakosság kedvezően fogadja. A továbbiakban hangsúlyozta: Igen örvendetes, hogy a jogalkotási munka a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa elvi döntéséhez híven, egyre inkább kilép a jogszabályok előkészítésében részt vevő szakemberek és a döntésre hivatott testületek köréből. Ezzel kapcsolatosan a közvélemény nemcsak a törvényt méltatja, hanem külön jelentőséget és fontosságot tulajdonít annak is, hogy á törvényalkotásban részt vehet és véleményt nyilváníthat, Ez a helyes gyakorlat tovább szilárdítja és szélesíti a szocialista demokrácia elvét és tartalmát. Éppen ezért a jövőben is követendő gyakorlatnak kell tekinteni a törvények elő- j készítésének társadalmi nyilvá- nosságát. Ennek az igénynek | a realitását tükrözte a jelenlegi j törvényjavaslat előkészítési fo- i lyamata is. amelyben a Haza- j fias Népfront szervezésében az állampolgárok ezrei vettek részt, nyilvánítottak véleményt, tettek javaslatot. így valóban elmondhatjuk, hogy az országgyűlés által. alkotott törvények nemcsak szolgálják népünk és társadalmunk érdekét, hanem a dolgozó tömegek aktív részvételével is készülnek. Külön figyelemre méltó az is, hogy a törvény teljes összhangban áll a párton belüli demokrácia további szélesítésével, a Magyar szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága és a Központi Ellenőrző Bizottság által hozott elvi döntéssel, amely szintén hangsúlyozza a bejelentők védelmét, ugyanakkor elítéli a rosszindulatú rágalmazókat. A jelenlegi törvény megalkotásának szükségességét támasztja alá az is — mondotta, többi között —, hogy az utóbbi években számottevően nőtt az állampolgárok közéleti érdeklődése. Békés megyében például 1973—1975 között több mint 19 ezer közérdekű bejelentés és javaslat hangzott el a jelölő gyűléseken, falugyűléseken, fogadóórákon. tanácstagi beszámoló- j kon és más közéleti fórumokon, j Ebből mindössze 2,6 százalék j irányult egyéni sérelem orvos ! lására A tanácsi szervek min- | den javaslatot gondosan nyilvántartanak és erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a közérdekű. jogos javaslatokat a lakosság megelégedésére, eredménye sen valósítsák meg. A legtöbb ( javaslat megvalósítása termé- j szetesen anyagi kihatással jár. } ezért a rendelkezésünkre álló I pénzügyi erőforrásokon tűimé nőén igyekszünk hatékony társadalmi koordinációt is kifejte- | ni, melynek alapján megyénk- ; ben 1975 végéig sikerült meg- j' valósítani a javaslatok 70 szá- | zalékát, közel 720 millió forint | értékben. A fejlődés ellenére vannak még feladataink, tennivalóink ] Az egyik ilyen feladat: meg! kell szüntetni a közérdekű be- i jelentések és panaszok intézé- | sével kapcsolatban egves tanácsi | szerveinknél még mindig meg- j nyilvánuló formalizmust. Főleg j azt a szemléletet, amely a be- ' jelentések mögött nem eléggé j veszi figyelembe magát az em- j bért. Továbbá fel kell lépnünk i a panaszok intézésénél jelentkező kampánvjelleg megszüntetése érdekében és az, állam- igazgatási apparátus munkájának szerves részévé kell lennünk a közérdekű bejelentésekkel es panaszokkal ioi raiu színvonalasabb és tartalmasabb foglalkozást. Nemcsak a választási ciklusok előtt és után, hanem a választási ciklusok egésze alatt tervszerűen kell testületi üléseken is elemezni, értékelni a lakosság által tett javaslatok, panaszok sorsát. Vizsgálati tapasztalataink bizonyítják továbbá azt is, hogy a jogos panaszok, bejelentések nem megfelelő, formális intézése mögött gyakran húzódik meg szubjektivizmus, közömbösség, a döntésekért való felelősségvállalás elhárítása. Legyen szabad ezzel kapcsolatosan egy megyei példát említeni. Az egyik városunkban felépült egy impozáns víztorony, azonban a csapadékvíz elvezetése nem megfelelő. Ennek következtében a toronyról lezúduló esővíz, hóié a környező házakat nagymértékben rongálja. Az érintett, lakók jogos 'panasszal, bejelentéssel fordultak az illetékes hatóságokhoz. Több mint két éve bonyolódik az ügy. keressük a felelőst. az intézkedésre köteles ! szervet de a mai napig sem gi- | került találni, miközben az I anyagi kár tovább növekszik. | -Ügy gondolom, hogy ebben a példában a megyei vezetés gyengesége is megmutatkozik, főleg abban, hogy nem elég határozottan és következetesen intézkedtünk a felelősség megál- állapítása érdekében. Éppen ezért tartjuk hasznosnak és szükségesnek a törvényjavaslat j által a közérdekű bejelentések elintézésére vonatkozóan rögzített garanciákat. Vannak olyan tapasztalataink is, hogv egyes országos szerveink a több száz lakost érintő közérdekű bejelentésre sem j intézkednek megfelelő módon. ; és a jogos panasz elintézése ! hosszú időt igényel anélkül, j hogy abban érdemi állásfoglalás i történne. Szeretnék itt is egy J példát említeni. Békés megye- \ ben a lakásépítéssel kapcsolatos i tetőtéri gázkazán fűtési technológiát alkalmaztunk, amelynek i fűtési költségszintje igen ma- j gas. Ennek következtében főleg | a megyeszékhely. Békéscsaba. ; valamint Orosháza és Gyula la- j kosséga részéről közérdekű bejelentések történtek, amelyekben kérték az indokolatlanul ] magas költségek csökkentését, j A bejelentésekkel kapcsolatban i vizsgálatot tartottunk és meg- állapítottuk a panasz jogossá- j gát. Az említett lakások több- 1 sége állami célcsoportos beruházás keretében épül. A rende- lelnek megfelelően, ezeket a la- , kasokat elsősorban alacsony jövedelemmel rendelkező csalá- | dók — főleg nyugdíjasok, nagy- j családosok és fiatal házasok — ) számára juttatjuk, akiknél a 1 havi fűtési és lakástörlesztési díj, ami 1200—1400 forintot is kitesz, megélhetési gondokai okoz. Az említett panasz lassan öt éve van napirenden anélkül, hogy abban megnyugtató dön-.- tést sikerült volna elérni. Mivel a panaszt csakis az országos szervek bevonásával tudjuk rendezni, megkeresésünkre eddig mintegy 10 országos szerv foglalkozott az üggyel. A Pénzügyminisztériumtól kezdve, az Országos Anyag- és Árhivatalig, a Nehézipari Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium véleményt nyilvánított, és a közérdekű bejelentést megalapozottnak találta. A többi országos szerv részéről érdemi állásfoglalás eddig nem történt. A sérelem orvoslásának szükségességét többen elismerik, azonban népgazdaságunk anyagi helyzetére hivatkozva. a panasz rendezését nem tartják időszerűnek. Igaz, hogy népgazdaságunk volt már kedvezőbb körülmények között — és meggyőződésem szerint, lesz is —, de nem lehet elfogadni, hogy a mai népgazdaságunk olyan szegény, hogy egy ilyen közérdekű bejelentést ne tudna orvosolni. De a válasz nem fogadható el azért sem, mert ez ellentmond a párt és a Minisztertanács által hozott alapvető szociálpolitikai elveknek, amelyek külön figyelmet és támogatást nyújtanak egyéb kérdésekben is a többcsaládosok és a nyugdíjasok számára. Ma már ott tartunk, hogy az ingatlan- , kezelő vállalat bírósági úton keresi a tartozások rendezését. A bírói szervek végrehajtást kénytelenek eszközölni, és nem egy nagycsaládos vagy nyugdíjas ingóságait lefoglalni. Ez az állapot sem társadalmi, sem politikai szempontból nem tartható fenn, főleg azért, mert az érintett lakók nem tehetnek arról. hogy ilyen fűtési technológiával épültek fel a lakások. Tisztelettel kérem most már a Pénzügyminisztériumot, az Építésügyi és Városfejlesztési, a Nehézipari Minisztériumot, hogy együttesen vizsgálják meg, a közérdekű bejelentés lényegét és tartalmát, és az öt éve húzódó közérdekű bejelentés méltányos és kedvező elintézést nyerjen. Amikor ezt kérem — és a két negatív példát említem —, lényegében a törvény szükségességét akarom indokolni. Azt bizonyítani, hogy az elért eredmények mellett a közérdekű bejelentések, panaszok intézésénél vannak még tennivalóink és feladataink is. Tisztelt Országgyűlés! A gyakorlat által igazolt régi tétel, hogy a jogalkotás próbája a jogalkalmazás; ezért úgy gondolom, hogy a törvény elfogadása után széles körben kell magyaráznunk annak tartalmát, lényegét és jelentőségét. Ebből a szempontból nagy feladat hárul a jogpropagandára, amely nem nélkülözheti a jövőben sem a Hazafias Népfront és más tömegszervezetek szervező, véleményező munkáját, a rádió, a tv és a sajtó rendszeres segítő közreműködését. Meggyőződésem — mondotta befejezésül a képviselő —, hogy a törvény jó alapot megfelelő keretét biztosít a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézéséhez, újabb lehetőségeket teremt az állampolgároknak a közügyek intézésébe történő bevonásához. Ami a tanácsszerveket illeti: a törvény egyértelműen növeli ezen szervek felelősségét. 'Ügy is lehetne fogalmazni: ahogyan intézzük a lakosság jogos panaszainak orvoslását, olyan mértékben erősítjük tovább a tanácsok és a lakosság közötti kapcsolatot, az államélet és a szocialista demokráciát, a kölcsönös bizalmat.- v Mivel az előterjesztett törvényjavaslat ilyen nemes célt szolgál, azt elfogadom és elfogadásra ajánlom. A tudósítást, adta: Kocskar Janos Klaukó Mátyás felszólalása
