Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-17 / 64. szám
A múlt évi munkáról, a szakmai képzésről tárgyaltak az Állami Biztosító megyei igazgatóságán Az Állami Biztosító Békés | megyei Igazgatósága tegnapi munkaértekezletet tartott Békéscsabán, amelyen a megyében működő nyolc fiók vezetői, helyettes vezetői, valamint a szakszervezeti bizalmiak és a me-1 gyei igazgatóság vezető munkatársai vettek részt. A megbészé- j lés első témáia az 197tl. II. félévi tevékenység volt, amelyről j Szabó András megyei igazgató j a már korábban közreadott írásos beszámolóban tájékoztatta a résztvevőket. Ebben szó esett többek között a múlt évi díjbevételek alakulásáról, a különböző biztosítási módozatokkal kapcsolatosan a megkötött szerződések számáról.^ A takarékszövetkezetek tevékenységéről megállapítja a beszámoló, hogy az a terveknek megfelelő. Tavaly mintegy 8400 biztosítást kötöttek a szövetkezeteknél. Ezután a beszámoló a kárrendezéssel, az ügyvitellel, végül pedig a pénzintézménynél dolgozók bérrendezésével és személyzeti kérdésekkel foglalkozott. Szabó András szóbeli kiegészítőjében elmondta többek között, hogy á dolgozók továbbképzésére, mind magasabb szintű képzésére nagy figyelmet fordítanak valamennyi fióknál. Szólt az ügyfélszolgálattal kapcsolatosan arról, hogy megyénk valamennyi fiókjánál szerdán 18 óráig állnak az ügyfelek rendelkezésére, a gépjárműkáv-ren- dezési fiók is 13 óráig tart nyitva. Végül a szocialista munka- verseny-értékelés eredményét ismertette. Az elmúlt évben végzett tevékenység alapján a békési fiók nyerte a versenyt, második pedig a szarvasi fiók. Kialakulóban van a pénzintézménynél a szocialista brigádmozgalom is; az elmúlt időszakban 7 kollektíva alakult azzal a céllal, hogy elnyerje a szocialista brigád címet. Rendkívüli jutalmat nvújtott át az igazgató B aktai Ferenc mezőkovácsházi járási fiókvezetőnek, aki két évtizedes munkásőri szolgálati elismeréséül a közelmúltban magas kitüntetésben részesült. Fejlesztik az állattenyésztést Geszten Jó évet zárt a geszti Egyetértés Termelőszövetkezet — állapították meg a községben a februári zárszámadáskor s joggal. Nőtt a termelési érték, ez köszönhető elsősorban annak, hogy gazdagon hozott a búza — csaknem harmincöt mázsa átlagtermést az 1975-ös 27-tel szemben —, jól termett a cukorrépa ér a napraforgó is. Nem bánták meg a zöldbabtermesztést sem, amely félmillió forintos árbevételi többletet hozott. Nem elégedetlenek a gesztiek a másik fő ágazat, az állattenyésztés eredményeivel sem. ezen a téren azonban a tavalyinál nagyobbat szeretnének előbbre lépni., Az ez évi tervezett nyereségből jelentős részt költenek az állattenyésztés gépesítésére. A telepekhez bekötő út, villan}'- és vízvezeték készül. felépítenek egy több száz férőhelyes anyajuh- és egy ki- lencszáz férőhelyes báráriyho- dályt. Részesedik a beruházásokból a növénytermesztés is; a gépállomány nemrégiben bővült egy Rába-Steiger traktorral. A növénytermesztésben az a cél, hogy tartani tudják a tavalyi szintet. Az idei feladatokat az utóbbi napokban részleteiben is megismertették a termelőszövetkezet dolgozóival. Nagy esemény Százhetven békési 14 éves leány és fiú életében nagy eseményre került sor március 15-cn. kedden délután a város művelődési központjában: ekkor kapták meg személyi igazolványaikat. Képünkön Varga József rendőr alezredes, a békési városi rendőrkapitányság vezetője átadja » személyi igazolványt Harmath Annának, aki iskolájának úttörőcsapatában a rajtitkári funkc!ót is kitünően ellátja (Fotó: Gál Edit) 9 ■ ■ Ötszáz év garancia Bodnár Anna 11 éve csomózza a szőnyegeket Nagy Béla, a Békésszent and- | rási Szőnyegszövő Hsz elnöke egy történettel kezdi: — Pár év_ vei ezelőtt vett tőlünk egy jo- | gászember egy szép' nagy szőnyeget, Elég drága volt és mert féltette a pénzét, garanciát kért, Mondtam neki, ennek semmi j akadálya, írják meg a papírt,, j hogy erre a perzsára mi 500 év | szavatosságot adunk. Begépelték a megállapodást, bevitte aláírás., ra a főkönyvelőnkhöz is, aki iz- | gatottan jött hozzám: elnök kar- j társ, mi csak 300 év garanciát | szoktunk adni. ezen pedig 500 év van, mit csináljak? írja alá nyu- I godtan — mondtam —, azt a 200 évet én a sajat zsebemre vállalom. Ez így persze viccnek hangzik, de a kérdés komoly, valóban ilyen jók és tartósak a szentand, rási szőnyegek? Felelet helyett a falra mutat az elnök: — Ez a szőnyeg 1918-ból való. ekkor kezdődött a szőnyeggyártás Szentandráson. Hatgyerekes csa. Iádé volt. ezen hancúroztak, játszottak, nem sok kíméletben volt része. Mikor megszereztük, csak annyit csináltunk vele. hogy ki- tiszítottuk, és mint emléket, feltettük a falra. Szebb, mint az új. Mert az igazi perzsának az a titka, hogy a használat hozza csak ki teljesen a szépségét. Mikor a szálak legfelső rétege egy kicsit lecsiszolódik, akkor lesz selymesfényű, bársonyos tapintású. De ehhez 40—50 éves állandó használat szükséges. Nem kell tehát attól félni, hogy elkopik, a múzeumokban látható ezer évesnél idősebb szőnyeg is. Hogy szép a szentandrási szőnyeg. azt láttam, hogy tartós, azt elhiszem, de milyen üzlet a gyártása? A gépi tömegtermelés korában állja a versenyt a drága kézimunka? Nem félnek, hogy a nyakukon marad az áru? Aggályaimat enyhe mosollyal fogadják, már megszokták az ilyen laikus kérdéseket. És indokolt a mosoly is. Nemhogy attól kellene félni, rajtuk marad az áru, hanem ha ötször ennyit gyártanának, az is kevés lenne. Most évente 40 ezer négyzetméter torontáli szőnyeget és 500 millió csomónyi perzsa szőnyeget tudnak gyártani, hogy termelésüket évekre előre lekötötték. (Csak zárójelben: a perzsa szőnyegek mennyiségét nem négyzetméterben. hanem a csomók számában mérik. Minél több csomóból áll, annál értékesebb.) A világ csaknem minden országába szállítottak már szőnyeget, de most export-kapcsolataikat leszűkítették néhány vevőre, ök megveszik a termelés felét, s a többit belföldön értékesítik. De ez még nem minden. Mivel náluk van Európa legnagyobb szövőszéke, ők elégítik ki a különleges igényeket is. Negyvenméteres a legnagyobb szőnyeg, amit eddig gyártottak, ez külföldre került, de ők szőtték a Parlament hatalmas, 27 meleres szőnyegcsodáját is. Elnöki és királyi palotában tálalhatók a szentandrási szőnyegek, még a Közel-Keletre is ők szállítanak. A piac tehát biztos, de azt még mindig nem tudjuk, milyen üzlet a szőnyeggyártás? Nem rossz! Tavaly a tervezett nyereség dupláját, mintegy 6 millió forintot értek el. Náluk ez a lényeges mutató, és nem a termelési érték, mert ők elsősorban nem anyagot, hanem kézimunkát adnak el. És hogy milyen ez a kézimunka? Azt látni kell, I mert nem lehet elmondani, milyen boszorkányos ügyességgel j kötik a csomókat a lányok, asz- [ soznyok. Bodnár Anna 11 éve csomózza a szőnyegeket. Nem unja még? — Nem lehet ezt megunni! Amióta itt dolgozom, nem csináltam még két egyforma szőnyeget. Minden minta más, mindegyikre oda kell figyelni, s nem szabad egyetlen csomó helyét sem eltéveszteni. — És ha mégis hibázik? — Akkor ki kell bontani a csomót vagy csomókat, annál többet. minél később vesszük észre a hibát. Ezért inkább érdemes iól odafigyelni. — Hány csomót köt naponta? — Egy műszakban 6500—7000- ret. Ez függ az anyagtól, a mintától és persze tőlem is, hogy mennyire vagyok friss. — Hány csomóból áll egy szőnyeg? — Ez a nagyságtól és a minta sűrűségétől függ. Mi általában olyan szőnyegeket készítünk, amelyek négyzetméterenként 80 —100 ezer csomósak. Egy négyzetmétert tehát több mint 10 nap alatt készítünk el. Emlékszem, a parlamenti óriás szőnyeget egy évig csináltuk, egyszerre 15-en. Lassú, szaporátlan munka ez. azért ilyen értékesek a mi szőnyegeink. És azért is, mert a szentandrási lányok, asszonyok csodálatos munkát végeznek. Ügy mondják, ők csinálják a világon a legszebb és legjobb perzsaszőnyeget. Hogy így van-e, azt nem tudom, de az tény: Perzsiába, az iráni uralkodónak Békésszent- andrásról szállították a szőnyeget. Lónyai László Megnyílt a II. Békés megyei mezőgazdasági filmszemle Sokrétű segítség, tanács a nagy- és kisgazdaságoknak Tegnap, szerdán délelőtt Bé- j késcsabán a Brigád filmszínház- | ban megkezdődött a II. Békés j megyei mezőgazdasági filmszem- i le. A nézőtéren helyet foglaltak: megyénk állami gazdaságainak, | termelőszövetkezeteinek, a me- zőgazdasággal foglalkozó üze-' meinek, vállalatainak, intízmé-j nyeinek szakemberei, s szép számmal jelentek meg kistermelők is. — A jó szakfilmet értékelő és hasznosító szakemberek kívánságának teszünk eleget, amikor a MÉM tájékoztatási főosztályával közösen megszerveztük és megrendeztük a megyei mezőgazdasági filmszemlét. Ezen a seregszemlén a legújabb szakfilmeket mutatjuk be vendégeinknek, ezzel is hozzájárulva az oktató-, irányító-, szervező- és a termelőmunka színvonalának i emeléséhez — mondotta megnyitó beszédében Murányi Miklós,1 a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője. A korszerű iskolai oktatás, a szakemberek gyors és pontos informálása, a szervezett szakköri foglalkozás nélkülözhetetlen szemléltetőeszköze a film. Az ismeretek audiovizuális közlésbe, a felszerelési tárgyak, vagy technológiai folyamatok bemutatása mind-mind hozzájárulnak a nézők körében az Ismeretek könnyebb elsajátításához, az oktatás hatékonyságának növeléséhez. A mezőgazdasági termelésben különösen nagy szükség van az eredmények növelésére. Az; V. ötéves terv mezőgazdasági célkitűzései Békés megyében meghaladják az országos átlagot. Egvebek között ennek a teljesítését is! hivatptt szolgálni a filmszemle. A megyei filmtárban közel 500 mezőgazdasági szakfilm közül I válogathatnak az érdeklődők. Tavaly mintegy 1500 vetítésben, több mint 50 ezren ismerkedtek meg ezekkel a filmekkel. A megnyitót követően megkezdték a több mint 4 órás vetítést, mely során 14 szakfilm került a mozivászonra, melyek egy részét megyénkben forgatták. A különböző témájú filmek segítséget adtak és adnak a lucernamag-térrnesztéshez, a gyümölcs- és zöldségtermesztéshez, a háztáji állattartáshoz, a sertéstelepek felújításához, a mezőgazdasági gépek jobb kihasználásához. a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításához. [} jjgBft «fe 1977. MÁRCIUS 17.
