Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-02 / 51. szám
Javulnak az élet- és munkakörülmények megyénk állami gazdaságaiban Munkavédelmi értekezlet Muronyban Tegnap, március' 1 -én a Szak-J szervezetek Megyei Tanácsa' munkavédelmi értekezletet tar-i tott a Muroriyi Állami' Gazda-' ságban. Az értekezleten részt vett' Irházi Lajosné, az SZMT titkára, megyénk állami gazdaságainak vezetői, s a munkavédelmi előadók. Mérai István, az SZMT munkavédelmi felügyelője beszámolt az állami gazdaságoknál tartott munkavédelmi vizsgálat tapasztalatairól. Az utóbbi években az állami gazdaságokban sokat javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. A gazdálkodási teendők során nagy súlyt fektettek az állami gazdaságok vezetői a IV. ötéves tervben kitűzött munka- védelmi célok megvalósítására. Ezzel magyarázható, hogy csökkent az üzemi balesetek száma. A statisztika szerint 1075-ben 194 üzemi baleset történt, a múlt évben 177. A balesetek miatt kiesett munkanapok szárna is lényegesen kevesebb volt. A csökkenés meghaladta a múlt évben az 1350 munkanapot. Ez pedig azt igazolja, hogy a balesetek többsége nem járt o'yan j súlyos következménnyel, mint az előző évben. Mindez azonban ■ nem azt jelenti, hogy a munka- > védelem területén minden a legnagyobb rendben van. Megyénk állami gazdasagaiban mintegy 115 olyan munkahelyet tartanak nyilván, ahoi fokozott hatóképességű veszé’ytorrás van. Ezeken a helyeken több mint 2800- an dolgoznak. Javítani1 kell a munkavédelmi tevékenységen a békéscsabai, a mezőhegvesi és a biharugrai gazdaságokban. Va- gyobb gondot keli fordítani a balesetek kivizsgálására is. Az SZMT munkavédelmi vizsgálata arra is választ keresett, hogy az új beruházások, valamint a technológia korszerűsítése párosul e a munkakörülmények javulásával? A Mezőhegyes! Állami Gazdaságban terménytárolót és szarvasmarhatelepet építenek, a szarvasi gazdaságban korszerűsítik a rizsszárítást. valamint a tárolást, a körösi gazdaságban új szervizüzemet létesítenek, a biharugrai gazdaságban a technológiát korszerűsítik. A vizsgálat megállapította, hogy az új munkahelyeket az előírásoknak megfelelő szociális létesítményekkel is ellátják, s a technológiák korszerűsítésével tovább javulnak a dolgozók munkakörülményei. —«II Március t—15. között I Első osztályosok beíratása Szeptemberben — az előzetes számítások szerint — 142 ezer 700 kisgyermek lép tanköteles korba, 5 ezer 700-zal kevesebb, mint 1976-ban. A íendtariás szerint az elsősök befratására a március 1— 15-e közötti időszakban, a tanácsok által meghatározott időben kerül sor. A szülőnek vagy a gyermek gondviselőjének kötelessége, hogy gyermekét beírassa. Az 1977—78-as tanévre azokat a gyermekeket veszik fel az iskolába. akik a 6. életévüket szeptember elsejéig betöltik. A leendő elsősöket a lakásuk szerint körzetileg illetékes általános iskolába kell beíratni: a szülők vigyék magukkal személyi igazolványukat vagy gyermekük születési anyakönyvi kivonatát. A beiratkozáskor a nemzetiségi szülők figyelmét fel kell hív- ii arra. hogy gyermekük az iskolában anyanyelvét is tanulhatja. A beíratások pontos idejéről a tanácsok, illetve'az iskolák a helyileg szokásos módon értesítik a szülőket. Azoknak a gyerekeknek, akik nem járhattak óvodába, úgynevezett iskolára előkészítő foglalkozásokat szerveznek. Ódon falak közt régi iratok Nyáron nyitja meg kapuját a békési fióklevéltár ■Régen volt 1732. amikor je- | lenlegi helyére költözött Gyű- j Ián a Békés megyei Levéltár. Itt gyűjtik a régi iratokat, dokumentumokat, azokat az írásos I emlékeket, amelyekhez egyre gyakrabban fordulnak a múlt történelmi hagyományait vallató kutatók. A felszabadulás idején alig ■ 700 iratfolyóméterre terjedő | anyagot őrzött a levéltár; mivel j akkor még csak a megyei köz- igazgatási dokumentumokat I gyűjtötték. Ma már 2 ezer 500 | iratfolyóméter iratanyaggal ren- j delkeznek. A levéltári gyűjtőkör j kilerjed a közigazgatási iratok mellett intézményekre, vállala- I tokra, téesz-ekre. Ezeket a szerveket. illetve iratkezelési és | irattári tervüket a levéltár ellenőrzi. a selejtezési jegyző- j könyveket a levéltár látja el jóváhagyó záradékkal. El kell mondani, hogy a nagy fontosságú tudományos intézmény helyhiánnyal küzd. Éppen I ezért többször felvetődött annak j a gondolata, hogy a levéltár a me- í gye valamelyik városában rész-1 leget hoz létre az alaposan | megduzzadt anyagok tárolására, feldolgozására. Rövidesen megszűnik ez a gond, mivel ebben jelentős eredmény született. Békésen épületet vásároltak fióklevéltár kialakítására. Tervek szerint — az átalakítási munkálatok után — 1977 nyarán nyitja meg kapuját a fióklevéltár, amely Békés megye északi I részének levéltári anyagát fog- ja gyűjteni. Sokan úgy vélik, hogy ennek az intézménynek a ma emberével semmiféle kapcsolata nincs, j Pedig ez nem így van. mert j több száz azoknak a száma, akik megfordulnak a levéltárban. Elsősorban kutatás céljából. de elveszett okmányok pótlását is többen kérik. Az elmúlt esztendőben 300-nál többen voltak olyanok, akik szak- képzettséget, munkaviszonyt igazoló másolatot kapták. Bár csak néhány munkatársa van a levéltárnak, munkájuk mégis ' országosan is ismert. Több esetben publikálták országos folyóiratokban, lapokban, kiadványokban. Húsz ismeret- terjesztő és szakmai tudományos előadást tartottak. A levéltár gazdag anyagából es a volt tanárok, diákok dokumentumaiból rendezték meg a békés-lar- hosi énekiskola megalakulásának 30. évfordulójára rendezett kiállítást. Részt vettek az Orosházán megrendezett „Orosháza útja a várossá alakulásig", valamint a „1O0 éves az orosházi nyomdászat" című kiállítás megrendezésében is. Gazdag ké- peslevelezőlap-gyűjteménnyei gyarapodott a levéltár állománya, a lapok Békés megye fel- szabadulás előtti városait, községeit ábrázolják. Jelentős eredmény volt az elmúlt évben a Békéscsabán megrendezett országos levéltárigazgatói konferencia. Megyénkben első alkalommal került sor ilyen eseményre. Tavaly jelent' meg a „Forrás- kiadványok a Békés megyei Levéltárból” című sorozatban Csípés Antal: „Békés megye élete a XVI. században” címmel. A sorozat következő kötete már nyomdába került. 1977 májusában jelenik meg. Szerzője Ember Győző akadémikus, aki az újjátelepülő Békés megye 1715—1730 közötti megyei ösz- szeírásairól írt. Rövidesen megjelenik a „Gyomai tanulmányok” című kötet is. a nagyközségi tanács kiadásában, melyben tanulmányokkal vesznek részt a levéltár tudományos dolgozói. A gyomai Kner Nyomda dolgozói társadalmi munkában is részt vesznek a kötet előállításában, A fentiekből is kitűnik, hogy sokrétű és fontos tevékenységet végez ez a tudományos intézmény, összegyűjtött anyagaival szolgálva a tudomány haladását. s letűnt korok politikai, társadalmi és emberi sorsfordulóinak emlékeit őrizve Ormosi Péter 'W*WWV»WV\WV»WWWWVWVWVWWWVWWWWWWVWVWWVW Könyvjavítás, olcsón Vésztőn, a községi könyvtárban 18 ezer kötet közül válogathatnak az olvasók. A nagy forgalmú könyvtárban évente mintegy SOI) kötet szorul javításra. A kisebb javításokat a könyvtárosok végzik cl, így olcsóbb és gyorsabb is. Kénünkön Kaszai Bóláné és Mogyorós Jánosné könyvtárosok a rögtönzött javítóműhelyben (Fotó: Gál Edit)1 KÖZLGMÉWT A Miniszteri a nars 2926 1973. (VIII. S.)-i és lfl«5 1974 (XII. 31.) I határozatainak végrehajtására a munka melletti tanulással érettségizett szakmunkások részére egyetemi-főiskolai felvételi elősegítő tanfolyamok alakultak. Az előkészítő tanfolyamokat műszaki szakterületen: a Budapesti Műszaki Egyetem: közgazdasági szakterületen a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem: agrár szakterületen: a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és jogi szakterületen az Eötvös Goráiul Tudományegyetem szervezi. A határozatok szerint: ..Az előkészítő tanfolyamra csak olvan szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező .vehető fel. aki szakmá jában — fizikai munkakörben — kiemelkedően jól dolgozik, közösségi magatartása példamutató és részére a munkáltató a tanfolyami. majd az ezt követő felsőfokú tanulmányok időtartamára a határozatok alapján járó kedvezmények biztosítását vállalja", továbbá megfelelnek a pályázati felhívásban szereplő követelményeknek. Az érettségi nélküli szakmunkások jelentkezése és felsőfokú iskoláz.tatása kedvező. Ám a munka melletti tanulással érettségizett szakmunkások jelentkezése — főként a jogi szakterületen — nem éri el a kívánt mértéket. Ezért tesszük közzé a szakmunkások felsőfokú oktatásával foglalkozó szakmunkások előkészítő tanfolyam (SZÉT) operatív oktatási bizottságának pályázati felhívását. Pályázati felhívás az érettségizett szakmunkások egyetemi és főiskolai felvételeket előkészítő tanfolyamára (továbbiakban ÉSZET) Azok a szakmunkások, akik agrár, műszaki, közgazdasági vagy jogászképző felsőoktatási intézményben kívánnak tanulmányokat folytatni, pályázatot nyújthatnak be az ÉSZET-re. Azok pályázhatnak, akik: — nem töltötték be 30. életévüket. — katonai szolgálatukat már letol tötték vagy katonai szolgálatra alkalmatlanok, — érettségi bizonyítványukat (gimnáziumi; szakközépiskolai, technikumi) munka melletti tanulással (esti vagy levelező tagozaton) szerezték meg, — fizikai munkakörben kiemelkedően dolgoznak (a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésétől számított legalább 5 év vagv az érettségi bizonyítvány megszerzésétől számított 2 év óta) — példamutató közösségi magatartást tanúsítanak. Néhány speciális adottság, képesség szükségessége szakterületenként: jogi és közgazdasági szakterületen: humán érdeklődés, átlagnál nagyobb intelligencia, memória, beszédkészség, ’o- gika: agrár szakterületen: természettudományos érdeklődés, gyakorlati és szervezőkészség, emberi kapcsolatok teremtésére való najlam. műszaki szakterületen : térszemlélet, aránvérzék, kézügyesség, bizonyos fokú rajz- kés zséz. Az ÉSZET-en tanított tárgyak szakterületenként megegyeznek a választott felsőoktatási intézmény felvételi tárgyaival. Ezeket a „Magvar felsőoktatási intézmények 1977. Táiékoztató” című kiadvány tartalmazza. Az ÉSZET-nek két szakasza van— előkészítő. levelező, kiválasztó szakasz. — egész nanos. intenzív tanfolyami szakasz. A kiválasztó szakaszon mindazok a pályázók vehetnek részt, ak'ket a vattai at vezetősége — a felvételi követelmények Teve- lembe vét el ével (párf-. eazdasánl. szakszervezeti. KTS^-vezetés e«viiftes döntő«» alánján) továbbtanulásra javasol. Az egész napos (bentlakásos) tanfolyami szakaszon azok vehetnek továbbra is részt, akik sikeresen szerepellek az előkészítő szakasz beszámolóin, teljesítették az ott előírt tanulmányi feltételeket. Az ÉSZET-et sikerrel elvégzők részt vesznek a választott egyetem, főiskola felvételi vizsgáján, majd — a felvétel esetén — vállalatukkal tanulmányi szerződést kötnek. Eszerint tanulmányaik ideje alatt munkaviszonyuk szünetel, de ez az idő a kedvezmények szempontjából munkában eltö1- tött időnek számít, amelyre a hallgató pénzbeli támogatást kap. Ez a következőkből áll: — keresettérítésből, mely a korábbi átlagkeresőt 30 százaléka: — tanulmányi támogatásból, melv a tanulmányi eredményektől függően 0—20 százalék : — szociális támogatásból, melv a gyermekek számától 'tiggő- en 5—10 százalék. A hallgatónak tanulmányai befejezése titán a végzettségének megfelelő szakteri'd»ten legalább annvi időt kell dolgoznia, amennyi időre a támogatást kapta. Azok a szakmunkások, akik nálvázni kívánnak az ÉS7ET-re, jelentkezzenek vállalatuk sze- mélvzeti-oktatásí osztályán 1977. március 30-ig. A személyzeti osztálvok nálvázati lanokat és felvételi tájékoztatót a szakmunkások előkészítő laVínív;!-y'1 1971 R”danest Pf. 11?. rím»n igényelhetnek. Az i srónvléseket áoritts 15-ig a pálvázní vfyáoók szá- Ih-h-íi el. ^ ná1vá'ratnVa.t p vóllnlnt v«_ 7Áfa-iónpl<- p<5 tófcprlplrní g-ypyvpi tH-Vpvainplf ^6°’ Vmn^V'Ac_Vii'?otTTzí+tr.Áriv TD'1'11 ól-ol-ácÓTTp] 1 077 ;$TVnliq -O^cf VíilfJ-ióV P'7 íScfva+ÁtTlv»pv plinth a szakmunkás felvételit k^i, A n*lvá*ók 1 n77. VITT. érfpcítóof- kannak p »-ni k o -/ oktetté $ szentemh^hpn A batáridők om«7erűen vonatkoznak a következő évekre is. Budapest. 1977. február hó SZÉT operatív bizottság Kiállítóterem a föld alatt Pécs belvárosában, a Széchenyi téren magasodó kollégiumi épülettömb alatt az ország egyik legszebb kiállítótermát alakítják ki. Bachmann Zoltán építészmérnök tervei alapján most kezdődött meg a munka, ameiv. re mintegy négymillió forintot fordít a városi tanács. A mecsekaijai városnak — amelyet méltán tartanak a modern magyar képzőművészet egyik fellegvárának — nincs megfelelő kiállítóhelyiségé. Ezért vált szükségessé az új. állandó és korszerű kiállitótérem létrehozása. Az 1716. és 1726. között emelt, s a 19. és a 20. században tovább épí'ett hatalmas épülettömb alatt csaknem félezer négyzetméter alapterületű helyiség állt mindeddig kihasználatlanul. A barokk eredetű, boltozatos mennyezetű, szépen épített kettős terem ideális teret nyújt majd a kiállítások számára. A bejárat az utca szintjén van, csak a Széchenyi tér emelkedése miatt vált alagsorrá a helyiség. A remek barókk alagsor éz év őszén nyitja meg kapuit a tárlatlátogatók előtt.
