Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

Változó szemlélet, tekintély növekedés

Dr. Becsei Józseffel, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével beszélgettünk népművelőkről

Amikor két esztendővel ezelőtt elkészült Békés megye 15 éves, távlati közművelődési terve, s ennek nyomán az alsóbb szintű tanácsok is összeállították közép és hosszú távú terveiket, a közművelődés egészében érezh^. tő szemléletváltozás kezdett kibontakozni. Ez a szemléletváltozás egyre több eredményhez vezetett a települések egységes közművelődési terveinek kidolgozásában és azok végrehajtásában, ehhez járult még hatásosan a közművelődési szakfelügyelet összetettebb tevékenysége is Közben a megyei tanács létrehozta közművelődési bizottságát. mely igen sok és lényeges témát tárgyalt már meg, segítséget adva a művelődésügyi osztálynak, és a feladatok végrehajtásában érdekelt szerveknek, intézményeknek.

A változó szemlélet természetesen újabb és újabb lehetőségeket teremt a közművelődés munkásai számára, akiknek a lehetőségekkel együtt felelősségük is megnövekszik.

Dr. Becsei Józsefet, a Békés, megyei Tanács művelődésügyi j osztályának vezetőjét kérdeztük, hogyan.alakul a megye közművelődési szakember-ellátottsága; változott-e és hogyan a népművelők élet. és munkakörülménye?

— Évekkel ezelőtt az volt a | közművelődés kibontakozásának

szoros értelmében vett tömeg- visszhangja annak idején még vezetőit, szervezőit is meglepte, a hatalom birtokosait pedig kíméletlen ellenintézkedésekre sarkallta.

Gömbös halott. Darányi a miniszterelnök. Vége az oktalan, de mégis oly csábító illúziók- ' nak, hogy megnyugtatóbb iránybe lehet terelni a jobboldali kormányzat szekerét. A felülkerekedett konzervatívok ugyan nem szeretik a honi nácikat, de j . hatalomféltésükben szívesen kifogják a sz-elet a nyilas vitorlákból. Megkezdődik hát a versenyfutás, amely a fasizálódás útján előbb a háború katasztrófájába, majd 1944 gyalázatába taszítja az országot.

Ám ebben a reménytelennek 1 átsízó folyamatbán is akadtak pillanatok, amikor úgy tetszett, mégis lehet, sikerül valami históriai fordulatot kezdeményezni. Az 1937. március 15-én együtt ünneplő népi jrók és baloldali

legnagyobb akadálya, hogy kevés szakemberrel rendelkeztünk — mondotta. — Lelkes, kultúrát szerető népművelőkben ugyan nem volt hiány, általános szak-] képzettség nélkül azonban a lelkesedés és az ügybuzgalom félkarú óriás, tudományosan megalapozott tervek végrehajtására igencsak alkalmatlan. Minden erőnkkel igyekszünk tehát a j szakképzettek arányát megemelni. Ez — elsősorban a könyvtári hálózatban — mintegy 80 százalék jelenleg, sokkal gyengébb azonban a helyzet a művelődési otthonok háza táján, az itt dolgozóknak valamivel több. mint a fele még most is szakképzet- len. Nyilvánvaló, hogy a népművelők közé kell sorolnunk a múzeumok, levéltárak dolgozóit is, ezeken a helyeken nincs különösebb gondunk, a szakképzettség mondhatnám százszázalékos. Érdekes és jellemző adat, ha közlöm, hogy a népművelők átlag alapbére nyolc forint híján 2600 forint, ebbe természetesen a különböző korpótlékok is beleszámítódtak. Nem túlságosan magas, még akkor sem. ha a pedagógusok átlag alapbéréhez viszonyítjuk.

— A kérdés második részére válaszolva az élet- és munkakörülmények változását a következőkkel bizonyíthatom: ez év I január 1-től a közművelődés dőlnek is felkeltette az érdeklődését vagy éppen rokonszenvét, amelyek, akik korábban nem szívesen keveredtek ilyen népfrontos csoportosulásba. Ez maisok volt a hatalomnak, a rendőrség közbelépett és elfojtotta, a nemzet igaz lelkiismeretére apelláló szervezkedést. Nehéz idők jártak, még nehezebbek következtek.

Lehetnek nem teljesen feltárt részletek, vitatható lépések a Márciusi Front rövid történetében. De jót, rosszat oly könv- nyen feledő korunkban fontosabb ennél maga az emlékezés. Múltunk körvonalazásában egyszer túlságosan szűkén, másszor talán bőkezűen mérünk. A Már- riusi Front kiáltványa. 12 pont- ja negyven esztendővel ezelőtt a magyar társadalom forradalmi átalakítását követelte. Reményt gyújtott a reménytelenségben. Igv emlékezünk, emlékezzünk rá.

b. J.

gozói is részesülhetnek lakásépítési kölcsönben, mely 160 ezer vagy 200 ezer forint lehet. A letelepedett népművelőnek adott kölcsönből 10 év után 25 ezer, újabb öt év. után további 25 ezer forintot engednek el. és a kölcsön 1 százalékos kamata is jelentős segítség. Ebben az évben hárman — egy városi és két köz. ségi — népművelő élt a kölcsönigénylés lehetőségével. Meg kell ugyanakkor mondanom, hogy sokan — általában a községekben — vagy a házastárs révén oldják meg lakásproblémájukat, vagy a szülőkhöz költöznek, ezért tűnik indokolatlanul kevésnek a három igénylő. Közben elvétve olyan művelődési házunk is van már, ahol szolgálati lakást tudtunk kialakítani az igazgatónak vagy a ház valamelyik népművelőjének. Ez azonban még nem jellemző.

— A munkakörülmények elsősorban ott javulnak ugrásszerűen, ahol új művelődési házak épülnek. Ezek az új épületek sokoldalúbban megfelelnek a korszerű közműveléssel szemben támasztott igényeknek,' tehát a népművelők hasonlíthatatlanul jobb feltételek közepette folytathatják munkájukat. Ilyen új művelődési ház épül napjainkban Tótkomlóson és Mezőbe- rényben, reméljük mindkettő hamarosan, esetleg még ebben az esztendőben kinyithatja kapuit. Örömmel számolok be arról is, hogy_Mezőh,egyesen nagy társadalmi összefogással új művelődési házat terveznek építe"jji. melyben együtt lesz a művelődési ház, az iskola, a tornaterem és a tanyai diákotthon. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság, a cukorgyár és a lakosság összefogása jó példa más települések számára is.

— Végül szeretném megemlíteni azt, hogy közművelődési dolgozóink kiemelkedő munkájának elismerésére számos lehetőséggel rendelkezünk, ezek közül a legjelentősebb az évente öt népművelőnek vagy egyiit. tesnek odaítélhető ..Békés megye Közművelődéséért” emlék- plakett.

■— Azt hiszem — mondotta befejezésül dr. Becsei József —, hogy a közművelődési törvény megvalósulása népművelőink tekintélyét is tovább növeli, és a közművelődés egészének társadalmi szükségességét azok előtt is kétségbevonhatatlanul bizonyítja. akik többedrangú feladatként kezelték mindeddig. Kapcsolataink a népművelő- könyvtárosokat képző felsőfokú intézetekkel állandó és már hagyományos, arra is gondot fordítunk, hogy az arra megfelelő fiatalokat a közművelődés egy- egv ágazatába irányítsuk. Felkerestük középiskoláinkat, ahol erről is beszélgettünk a tanulókkal. Meggyőződésem, hogy a közművelődés dolgozóinak élet- és munkakörülményeit tovább javítva a már adott és ezután kialakuló lehetőségekkel jól élhetünk: közeli és távolabbi feladatainkat is sikeresen valósíthatjuk majd meg, a köz javára.

Sass Eri in

3 ÉÉMBSSsr.

** ' 1977. MÁRCIUS 13.

W71 ■ » ■

1037 mái'diiiái'ii

Márciusaink, tudjuk, sokszor [ emlékezetesek. Ám némelyikük I a kimagaslóan dicső napok ár- | nyékában, óhatatlanul feledés- j be merül, még ha lenne is mondanivalója az utókor számára. Ilyen a negyven esztendővel ezelőtti március idusa is, egy nemes haladó próbálkozás, a Márciusi Front zászlóbontásának napja.

De hát ki emlékezik 1937-re? Már csak a jóval ötven fölöttiek, azok is többnyire hézagosán, szeszélyesen. És igazat szólva, századunkról, sőt a két háború közti közelmúltunkról a történeti tudatban is olykor homályos a kép. Igv mindmáig méltatlanul keveset tudunk e mozgalomról is, amelynek a szó

egyetemi ifjúság, majd az a még szélesebb, valóban népfront jellegű összefogás, amelyben kommunisták, szociáldemokraták, népi értelmiségiek, haladó polgári személyiségek frontot építettek ki a „szabadság, föld, kenyér, független ország” nevében, a „rabság”, parasztelnyomás, munkásnyomor, gyarmati sors” ellenében, joggal nevezte magát márciusinak. Egykori vezetői közül az itthon élő Illyés Gyula, Féja Géza most visszaemlékeznek azokra az időkre. Arra is. hogy a mozgalom a pesti ünnepség után nagy lendületet kapott vidéken is.

Néhány hónap elteltével a mozgalom még szélesebbé vált, az ifjúság, a szellemi élet olyan köreinek és jelentős képviselőiÜnnepségek, kulturális és sportrendezvények

a forradalmi ifjúsági napokon

Megyei megnyitó március 15-én

Történelmi sorsfordulóinkra, a „három tavaszra”; 1848. március 15-re, 1919. március 21-re, és 1945. április 4-re immár 12 éve a forradalmi ifjúsági napokon emlékezik a magyar ifjúság. A hagyományos rendezvénysorozat megyei megnyitó eseményére március 15-én Békéscsabán, a Jókai Színházban, a forradalmi dalok fesztiválján kerül sor. Megnyitót mond Bocskai Mihályné, az SZMT titkára, a KÖTA megyei elnöke. Kiemelt megyei szintű rendezvény lesz március 19-én a békéscsabai ifjúsági és úttörőház- ban a KISZ Békés megyei bizottsága és a megyei úttörőelnökség által rendezett ünnepség, amelyen kitüntetéseket, jutalmakat adnak át a Magyar Tanácsköztársaság kikóltásának 58. és a KISZ újjáalakulásának 20. évfordulójának alkalmából Március 20-án veszi fel Békéscsabán a KIS'Z-jskola Sebes György nevét. Itt Deák Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára mond beszédet, és ezen az ünnepségen kerül sor az iskolán berendezett ifjúsági moz-1 galomtörténeti emlékszoba meg- I nyitására is. Március 21-én megyei diáknap lesz Orosházán, és országos Ady Endre vers- és prózamondó verseny Sarkadon.

BÉKÉSCSABÁN, az ifjúsági házban március 20-án bonyolít-1 ják le az „Ismerd meg Békéscsabát” városismereti vetélke- ; dót, március 21-én este pedig : „Ünnepeljünk égyütt” címmel a j város úttörői adnak ajándékmű- : sort a KISZ-eseknek. Az ifjú- : sági brigádvezetők és KISZ-ve- : zetők tanácskozására március • 30-án kerül sor, a KISZ-fogada- > lomtétel, valamint a városi • gyermekrajz-kiállítás április 2- » án lesz a megyeszékhelyen. ■ Ezek mellett a FIN időszakában ; 30 alapszervezeti névadó ünnep- ■ séget tartanak a városban.

BÉKÉSEN március 25-én a 5

*

„Hűség a néphez — hűség a ■ párthoz” című vetélkedő váró- ! si döntőjét bonyolítják le. Ap- ■ rilis 3-án pedig ünnepélyes • alapkőletétel a dánfoki ifjúsági j tábornál.

GYULÁN a FIN városi meg- jj

nyitó ünnepségét március 13- ■

án, ma rendezik a művelődési j

központ és ifjúsági házban. A ■

gyulai járás egyik kiemelkedő •

eseménye a fiatal traktorosok •

■

országos szántóversenye, ame- I Ivet április 4—7 között Kétegy- I házán bonyolítanak le.

A MEZŐ KOVÁCSHÁZI já- j

rásban március 19-én az ifjú i mezőgazdasági gépszerelők já- : rási versenyét tartják Mezoko- • vácsházán, március 26-án a ; kommunista ifjúsági mozgalom • történetéből rendezett szellemi • vetélkedőre kerül sor Medgyes- ; egyházán.

OROSHÁZÁN, az Alföldi Kő- [

olaj- és Gázipari Gépgyár ■

KISZ-bizottsága kiállítást ren- I dez az ifjúsági mozgalom 58. • éves tevékenységéről, s a kiál- ; lítás március 21-én nyílik. A ; FIN jegyében az üveggyáriak ; ifjúsági nagygyűlést tartanak ■

március 21-én. majd az üveg- ■ gyári lakótelepen társadalmi ; összefogással épülő nyolctan- :

termes iskola alapkőletételére : kerül sor. A Táncsics Giprmá- ; zium és Ipari Szakközépiskola- : ban március 18-án iskolai ün- * népség lesz, ahol megemlékezés : Után az új KISZ-tagok tesznek : fogadalmat. Az orosházi járás- ! ban. Csorváson április 2-án ün- ! népi úttörőcsapat-gyűlést ren- • deznek. utána pedig együtt ve- ! szik körbe a tábortüzet a KISZ- ■ esek és úttörők.

TÖTKOMLÖSON és Nagyszénáson április 3-án közösen ültetnek fát a pajtások a KISZ- esekkel, majd közös tábortűz lesz. Szintén közös ifjúsági rendezvényt tartanak Pusztaföldváron, Csanádapácán és Gádoroson is.

SZARVASON városi plakátkiállítás nyílik március 15-én, és ünnepi Ifjú Gárda egységgyűlést tartanak március 21-én. Április 2-án ünnepi KlSZ-foga- dalomtétel és úttörőavatás szerepel a FIN-programban. A szarvasi járásban március 20-án rendezik Gyomén a Körös-menti 'fiatalok találkozóját.

A SZEGHALMI járásban. Szeghalmon március 23-án emlékülést' tartanak a KISZ újjáalakításának 20. évfordulója alkalmából. Közös kisdobos-, úttörő- és KISZ-avatás, illetve fogadalomtétel szerepel a járási programban április 4-én, melyet Füzesgyarmaton tartanak.

Mindezek mellett a forradalmi ifjúsági napok jegyében ko- szorúzási ünnepségek, kulturális és sportversenyek, „Edzett ifjúságért” sportnapok, „Alkotó ifjúság” pályázat kiállítások lesznek megyeszerte.

Korszerűsítik a Bartók Béla utat

Rövidesen hozzákezdenek a Bartók Béla út átépítéséhez is Békéscsabán. A munkálatokat megelőzően a beton villanyoszlopokat kiszedik, hogy a megfelelő szélesítést végre tudják hajtani

Fotó: Demény Gyula