Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-08 / 32. szám

Vntárlói halaits Nyitva tartás, mérés, csomagolás A vásárlással kapcsolatos jogi kérdésekről, kívánunk most kez­dődő sorozatunkban tájékozta­tást nyújtani az olvasónak. Bár ezeket a jogokat általánosság­ban mindenki ismeri, megás megesik, hogy — okkal vagy ok nélkül — vitába keveredünk az eladóval. Máskor nem szólunk, de úgy érezzük: méltánytalan­ság ért bennünket. Mikor van igazunk, mikor nincs, s mit tehetünk igazunk érvényesítéséért? Erre a keres­kedelem és a vendéglátás mű­ködését szabályozó rendeletek­ből. utasításokból, előírásokból kaphatunk választ. ★ Itt van például a nyitva tar­tás kérdése. Ki kell-e szolgálni a vásárlót a záróra után? A Kereskedelem Általános Üzleti Szabályzata nevű jogszabály­gyűjtemény kimondja, hogy a záróra előtt érkezett vevőket a záróra után is ki kell szolgálni. A nyitva tartás idejét egyéb­ként a kereskedelmi vállalat igazgatója, illetve a szövetkezet elnöke állapítja meg. Erről az üzlet bejáratánál kifüggesztett táblán kell tájékoztatni a vá­sárlókat. Ha átmenetileg — pél­dául leltár vagy karbantartás miatt — bezárnak egy boltot, arról hasonlóképp kell értesíte­ni a vevőket, sót, arról is in- i'flrmálnt kell őket, hol talál­nak a közelben hasonló üzle­tet. Az eladás alapvető szabálya, hogy az árut a vevő kívánságá­nak megfelelő súlyban, méret­ben, illetve csomagolási egység­ben kell kiszolgálni. A kérdésre tehát: „Lehet-e öt dekával több? — jogunk van nemmel felelni. Jogunk van ahhoz is, hogy vá­sárlás előtt megnézzük az árut.’ megismerjük árát, használati módját s — amennyire lehetsé­ges —• minőségét is. A mérés körül ma már rit­kábbak a viták, a szabálytalan­ságok. de azért jó, ha tudjuk: a kért árut az eladó a vevő előtt köteles lemérni, s a mér­leget nem szabad' áruval vagy más tárgyakkal eltakarni. A boltokban arra is kötelesek le­hetőséget biztosítani, hogv a ki­szolgált áru súlyát az üzletben elhelyezett ellenőrző mérlegen fizetés előtt magunk is el'en- őrizzük. Ez vonatkozik az előre csomagolt árukra is! Csomagolás ... Ezen is már sokat vitatkoztunk, pedig a jog­szabályok viszonylag egyértel­műen rendelkeznek. Csak vi­szonylag, hiszen azt mondják, hogy az árut a vevőnek elszál­lításra alkalmasan csomagolva kell kiszolgálni. Persze elszállí­tani lehet azt is. ami csak pa­pírba van burkolva, de minden­esetre jobban örülünk, ha a pulóvert vagy a cipőt fogóval ellátott, ízléses tasakban nyújt­ják át. Az élelmiszerek csomagolása, nak módjáról külön rendszabá­lyok intézkednek. Ezek szerint a csomagolásnak óvni kell az árut a szennyeződéstől, a minő­ségromlástól. a fertőzéstől. A diétás, a vitaminnal dúsított élelmiszereket, a gyermektáp­szereket csak ipari csomagolás­ban szabad forgalomba hozni. A kenyeret viszont úgy kell be­csomagolni, hogy a papír az árut teljes egészében fedje! S ezért nem szabad semmit sem felszámítani! Többletköltség megfizetését egyébként is csak akkor szabad kérni, ha a bolt­ban az árut — külön kívánsá­gunknak megfelelően. de a szakmai szokástól eltérő módon — például díszdobozba — cso- »Rgolják. Gyulai dalosok a budai várpalotában \ A magyar kultúra napjai Szombaton délben a budai várpalotában énekelt a gyulai Erkel kórus. A négy hónapja újjáala­kult kórus programját elismerő taps fogadta. Képünk: a kórus és karnagya, Rázga József HWMMMMMMMHHHMHMMVmWMmHMHWmvaVHVmtMHmmmmvmHmMnM Hasznosan tevékenykednek a szakmaközi szervezetek Keveset olvashatunk a városi, nagyközségi, községi, vagy kerü­leti szakmaközi szervezetek munkájáról. Igaz a tevékenysé­gük külön-külön nem országos jelentőségű. Egy-eg.y rendez­vényük nem országra szóló. A mindennapi munkájuk azonban hozzájárul a szakszervezeti moz­galom eredményeihez. Napjainkban országszerte — így megyénkben is — befejeződ­tek a szakmaközi szervezetek éves beszámoló küldöttértekez­letei, A Viharsarok négy városá­ban és 26 községében adták számot a vezetőségek az 1976-os évben végzett munkáról. Egyér­telmű tapasztalat a megyében, hogy növekszik az igény a szakmaközi szervezetek tevé­kenysége iránt. A beszámoló küldöttértekezleteken szinte mindenütt képviseltették magu­kat az MSZMP városi, községi bizottságai, a városi és községi tanácsok és más szervek. Felszó­lalásaikban elismeréssel szóltak a szakmaközi szervezetek mun­kájáról. Mint Orosházán Gonda József, az MSZMP városi bízott, ságának első titkára mondta a küldöttértekezlet résztvevőinek és az ott megjelent szb-'itká- roknak: „városi, de a községi pártbizottságok a területpolitikai célkitűzések sikeres megvalósí­tásában nem nélkülözhetik a szakmaközi szervezetek sokrétű és hasznos tevékenységét.” jelentek, hogy a SZOT-elnijk- ség határozata is a szakmaközi szervezetek erősítését, munká­juk hatékonyságának növelését! jelölte meg. Az SZMT képviselői, j akik a megyében valamennyi szakmaközi beszámoló küldött- értekezleten részt vettek és fel­szólaltak. szintén ösztönözték a szakmaközi munka hatékony­ságának növelését. A szakma­közi szervezetek sokrétű tevé­kenységét felsorolni igen hasz­nos lenne, de csak néhányat .megeipljtve. látható komoly munkájuk. Így többek között: A termelést segítő akcióik jelentő, sek voltak. A nevelésben, a, tu­datformálásban tevékenyen részt vettek. Ismeretterjesztő és egyéb felvilágosító előadásokat, vetélkedőket szerveztek. A szak­maközi könyvtármunkát szélesí­tették. A társadalmi ünnepségek jó szervezőinek bizonyultak. A dolgozók testnevelési és sportigényeinek felkeltésében és kielégítésében részt vállaltak. Városokban. nagyközségekben, de a kisebb községekben is a kü­lönböző sportágakban szakmakö­zi bajnokságokat rendeztek. Csak Battonyán 240 ember egész éven át a teke sportágban vetélkedett a szakmaközi kupá­ért. Ünnepi tornákat, sportünne­pélyeket. vetélkedőket szervez­tek megyeszerte. gozójából 57 megjelent a beszá­moló küldöttértekezleten és a község vezetőivel együtt meg­szavazták: nem járulnak hozzá a szakmaközi szervezet megszün­tetéséhez ! E néhány epizód is azt bizo­nyítja, hogy növekszik az igény a szakmaközi szervezetek mű­ködése iránt. Éppen ezért növel­ni kellene hatáskörüket, erősíte­ni szerepüket a szakszervezeti mozgalom keretén belül. Dömény Ferenc SZMT-osztály vezető Kubában Pozsgay Imre kulturális mi­niszter vezetésével vasárnap megérkezett Havannába az a küldöttség, amely részt vesz a Kubai Köztársaságban február 8. és 15. között tartandó magyar kultúra napjain. A politikai-kulturális delegá­ciót. Armando Hart kubai kul­turális miniszter, a Kubai KP Politikai Bizottságának tagja fo­gadta, jelen volt dr. Meruk Vilmos, hazánk havannai nagy­követe. A magyar kulturális minisz­teriéi egy időben érkezett a ku­bai fővárosba azoknak az elő­adóművészeknek, együtteseknek és szólistáknak, valamint a kul­túra különböző területein dol­gozó szakembereknek népes cso­portja, akik a magyar balett­művészet, komoly zene és könv. nyűzene, könyvkiadás és kép­zőművészet eredményeivel is­mertetik meg az elkövetkező na­pok során a kubai közönséget. Az egy héten át tartó progra­mokban fellép a Pécsi Balett ki­tűnő gárdája. A Kubai szimfo­nikus zenekar — Némety Gyula karmester vezényletével — ma­gyar szerzők zeneműveiből ad koncerteket. Hangversenyt ad Kovács Dénes hegedűművész és Falvai Sándor zongoraművész. A dal- és operaéneklés műfajá­ban a Camerata Hungarica ka­marakórus, valamint Kalmár Magda és Gáti József mutatko­zik be a kubai közönség előtt. Két népszerű magyar beat- együttes — a Fonográf és az Express —, valamint Kovács Kati, Vince Viktória, Zorán Sztevanovity és Korda György vesznek részt azokon a minden bizonnyal nagy sikerű koncer­teken, amelyeket a kubai köny- nyűzene-rajongóknak szervez­tek. Jelentős esemény a magyar filmhét, amelyet az Árvácska díszbemutatójával nyitnak meg. A magyar kultúra napjai ked­den Havannában, a Garda Lor­ca Színházban ünnepi díszelő­adással nyílnak meg. (MTI) Életében múzeumot kapott Sáfrány Géza keramikus alkotásai Bakócán A Mecsek hegyei között — Bakócán — élő Sáfrány Géza népi keramikus azon kevesek közé tartozik, akik már éle­tükben múzeumot kaptak. A tanács -egy, a falu főutcáján álló fehérre meszelt, oszlopos tornácú, védett népi mű­emlék épületet jelölt ki ar­ra a célra, hogy otthont ad­jon az idős mester alkotásai­nak.­igen keresettek itthon és kül­földön egyaránt. Műveinek zömét a Baranya megyei Ide­genforgalmi Hivatal veszi át és értékesíti. Ám sokan láto­gatnak el Bakócára, hogy munka közben lássák az idős iparművészt, aki ma is min­den munkafolyamatot maga végez az agyag bányászásától kezdve a kerámiák kiégeté­séig. S egyúttal megcsodálják A küldöttértekezleteket a helyi tanácsok elnökei, elnökhelyet­tesei is felhasználták arra, hogy a településük V. ötéves terveit is ismertessék a küldöttek és a tagság előtt. Mindenütt kérték a szervezett dolgozókat, hogy a szakmájuk berkeiben ismertes­sék a terveket és legyenek azok megvalósításának cselekvő ré­szesei. Munkahelyükön a társa­dalmi munkaakciók szervezésé­vel is járuljanak hozzá s/.űkebb hazájuk gyorsabb ütemű fejlesz­téséhez. Megyénkben ma már az is rendszeres gyakorlattá vált. hogy a helyi pártbizoltsági és tanács­ülésekre meghívják a szakmakö­zi titkárokat: kérik a vélemé­nyeket. számítanak javaslataik­ra. Igénylik, hogy a helyi terü­letpolitikai döntéseket, határo­zatokat ismertessék és mozgósít­sanak azok végrehajtására a szervezett dolgozók körében A küldöttértekezleteken min­denütt örömmel fogadták a meg. Klubokat működtetnek a szakmaközi szervezetek. Különö­sen a nyugdíjas klubjaik töme­gesek, szívesen látogatottak. Cigányklubokat támogatnak. Még önálló cigány labdarúgó­csapatokat is működtetnek, pél­dául Békés városban (Brazil és Flamengó néven). Az anyagi ellátottságuk sajnos r.em megfelelő. Talán ezért, vagy más okból a megyében meg akartak néhány kisebb köz­ségben szakmaközi szervezetet szüntetni/A szervezett dolgozók ragaszkodását illusztráljuk csu­pán egy példával. Hunyán, ami­kor a szakmaközi szervezet meg­szüntetése napirendre került, a község 60 szervezett dől­J immsssF. 1977. FEBRUÁR 8. A 72 esztendős Sáfrány Gé­za egyik utolsó képviselője a mecseki hegyháton valaha vi­rágzott agvagmüv ess égnek. Édesapjától tanulta a mester­séget, amit azután művészet­té fejlesztett. Munkásságának kettős évfordulóját ünnepli most: 60 évvel ezelőtt — gyer­mekfejjel — kezdett koron- golni és 40 évvel ezelőtt épí­tette ki műhelyét, amelyben mind a mai napig dolgozik és amely eredeti állapotában ma­radt fenn. S a kettős évfor­dulóhoz csatlakozott egy har­madik esemény is: a közel­múltban kapta meg a „Faze­kas Népi Iparművész” címet. Az elismerés feleségének is szól, aki részt vesz a munká­ban, segít a kiégetésre ke­rülő cserepek festésében és díszítésében. A jellegzetes vörösesbarna színű Sáfrány-kerámiák — használati és dísztárgyak — a múzeumnak beillő lakását. Híre eljutott az óceánon túl­ra is — legutóbb Amerikából érkeztek látogatók a kis me­cseki faluba. A bakócai fazekasművész életművét megőrző múzeum­ban mintegy kétszáz remek látható. Elhelyezték benne Sáfrány Géza elismerő okle­veleit és néhány munkaesz­közét. A gyűjtemény legérde­kesebb darabja egy hatalmas fedeles fazék, valaha ilyenben főzték a levest a lakodalmas népeknek. A 92 literes szé­pen díszített lakodalmi edény azonban nem főzésre készült, különös emléke a hajdan volt falusi életnek. A múzeumi gyűjtemény — várhatóan — tovább gyarapodik, hiszen névadója ma is friss alkotó­kedvvel dolgozik és bizonyá­ra újabb művek is kerülnek majd a kiállítóteiniekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom