Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-12 / 36. szám
IV! A Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977 FEBRUÁR 12., SZOMBAT Ara: 1,— forint XXXII ÉVFOLYAM, 3«. SZÄM IPARSZERÜ TERMELÉS Ágazati rendszerben (3. oldal) * * * A FÄLYA KEZDETÉN (4. oldal) # * * SZAKADÉKOK (4—5. oldal) Döntő esztendő Alföldi megyék költségvetési üzemeinek tanácskozása Gyopároson Minden esztendőt valahogyan minősítünk, hangsúlyozzuk jelentőségét, szerepét az adott idő. szak gazdasági fejlődésében. Az idei évről azt valljuk — és teljes joggal —, hogy az V. ötéves terv teljesítéséhez döntő módon járul hozzá. Az 1977-es esztendő azáltal vált kulcsfontosságúvá, hogy az V. ötéves terv első évére jutó időarányos feladatokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Pótolni a lemaradásokat, időarányosan teljesíteni az V. ötéves terv legfontosabb cglkilűzéseit — ez idei ten. nivalóink lényege. A gazdaság fejlesztésében 1977-re előirányzott növekedési ütem — a nemzeti jövedelem 6,0—6,5 százalékkal emelkedik — meghaladja a tavaly ténylegesen elért, illetve az V. ötéves tervben erre az esztendőre eredetileg tervezett mértéket. Ez a dinamikus fejlődés — az idei év fő sajátossága — kifejezi, hogy tavaly helyes irányba indultunk el, de lépteinket gyorsítani kell. A tempóváltás néhol bizonyos félreértések forrásává válhat. Egyrészt előfordulhat, hogy a terv feszességének túlhangsúlyozásával, akarva-akaratlanul előirányzataink realitását vonják kétségbe. Másrészt fennáll annak a veszélye, hogy a mennyiségi követelmények fokozására egyszerűsítik le a feladatokat. A tavalyi lemaradások fő terepe a mezőgazdaság; pótolnivalóink is ide összpontosulnak. A mezőgazdaság idei 7-8 százalékos termelésnövekedése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy idei terveink teljesüljenek, az ötéves terv első két évére jutó feladatok végrehajtásra kerüljenek. Persze a mércét nem ebből a szükségletből, mondhatnánk óhajból kiindulva emelték ilyen magasra. A tervezés természetes menetében alakultak ki a mező- gazdasági termelésnövelés magas előirányzatai: figyelembe vették a vetésterületet, a technikai, a kémiai, a genetikai lehetőségeket, és — átlagos időjárási feltételekkel számolva — ezekre alapozták a termésátlagok tervezését. Hasonló módon tervezték meg az állatállomány, a hozamok alakulását. Jellemző, hogy a mezőgazdasági üzemek terveit ha összesítenék, elérné, sőt meghaladná az országos előirányzatot. Egyébként, ha mindent egybevetünk, akkor kiderül, hogy a 7-8 százalékos termelésnövelés két év fejlesztésének, erőfeszítéseinek eredménye lesz. A mező- gazdaság műszaki-gazdasági ellátottsága, szakmai kultúrája az előző évekhez hasonlóan tavaly is gyarapodott. Átlagos időjárási viszonyok esetén ennek gyümölcse ugyancsak beérik 1977- ben. Persze, az időjárás mint mindig, az idén is meghatározó tényezője a mezőgazdaság terve teljesülésének. Meghatározó, de nem kizárólagos. Tavaly például megfigyelhettük, hogy két szomszédos üzem aszálykára. igen gyakran jelentős mérték- bcn, eltért egymástól. Az agroteehnikailag fejlettebb, szervezettebb üzemek veszteségei minden esetben kisebbek. A korszerű módszerek terjesztése, az élen járó tapasztalatok cseréje a hatékony munkának már csak ezért is fontos tartaléka. A tapasztalatcsere lehetőségei az azonos adottságú mezőgazdasági üzemek százai között szinte korlátlanok Az ipari termelés idei 6 százalékos növelése lá'szólag egyszerű, szokványíeladat. Hasonló növelést irányzott elő a tavalyi terve, az előző év tényleges számai .ennél magasabbak. E szokványfeladat végrehajtása azonban szokatlanul magas minőségi követelmények kielégítését feltételezi. Ahhoz, hogy például a termelésnövekedést a külkereskedelmi behozatal oldaláról megalapozzuk és az 1974—75. évi cserearányromlást részben ellensúlyozzuk, a rubelelszámolású kivitelt 11-12, a nem rubelelszámolásúét pedig 16-17 százalékkal kell az idén növelni. Különösen ez utóbbi magas előirányzat teljesítése igényel rendkívüli műszaki-gazdasági erőfeszítést. Ez a feladat annál nehezebb, mivel tovább éleződik a nemzetközi gazdasági verseny, és nem várható a tőkés világpiaci konjunktúra számottevő megélénkülése. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az ipari termelés évi 6 százalékos növelését el» lehet érni a meglevő munkaerővel, kizárólag a termelékenység emelésével^ A megoldásra váró feladatok nehézségi fokát mégsem pontosan érzékeltetik a múltbeli tapasztalatok. Bár a termelékenység emelésének tartalékai változatlanul nagyok a termelésnövelés lehetősége és szükségessége egyre inkább a nemzetközileg is versenyképes üzemekre korlátozódik. A termelékenységemelés, a szervezett, fegyelmezett munka, a több műszak tartalékait széles körben szükséges kiaknázni, a szelektív fejlesztés és a differenciált termelésnövelés céljából pedig élni kell az ésszerű munkaerő-átcsoportosítás lehetőségével. Ahhoz, hogy az idén az V. ötéves terv első két esztendejének időarányos feladatai megvalósuljanak, az életszínvonal emelésében is vannak pótolnivalóink. A nehezén már túl vagyunk, a lakosság — megértést és fegyelmet tanúsítva — kiállta az életszínvonal igen szerény emelésének — nem kis körben stagnálásának, sőt csökkenésének — próbáját. Az idei évet csökkenő fogyasztói árszínvonal-növekedés és az életszínvonal határozottabb emelése jellemzi. Az ország 1977-ben, a döntő esztendőben, minden munkahelyen felfokozott erőfeszítést, kezdeményezést, aktív cselekvést követel, hogy már az idén, de még inkább a jövőben az életszínvonal-emelés, a szocializmusnak ez az állandó törvénye, anyagilag, gazdaságilag megalapozottá váljék. Kovács József Kétnapos tájértekezletet ren-i deztek Gyopárosíürdőn, ahol hat alföldi megye — Bács-Kiskun,! Csongrád, Hajdú-Bihar, Sza-j bolcs-Szatmár, Szolnok és Bé-' kés — költségvetési üzemeinek városgazdálkodási vállalatainak j vezetői voltak jelen. A tanácskozáson az ÉVM, a] PM és a HVDSZ vezető munka- j társai tartottak vitaindítót a tanácsi költségvetési ágazat sajátos helyzetéről, feladatairól. Az országban 262 tanácsi költségvetési üzem tevékenykedik, s évről évre több tízmilliárd ‘forint értékű nemzeti vagyont tartanak rendben, s mindezek mellett ellátják a lakossági kommunális szolgáltatást. A költségvetési üzemek tízéves múltra tekintenek vissza, ez idő alatt jelentősen fejlődtek. A Békés megyében működő 25 költségvetési üzemben mintegy kétezren dolgoznak, termelési értékük meghaladja a 250 millió forintot, mely összeg 80 százaléka épitőipari javító, karbantartó tevékenységből, kisebb beruházások létesítéséből, tanácsi kezelésű ingatlanok karbantartásából tevődik össze, « ezek a nemzeti értékek meghaladják az egymilliárd forintot. Megyénkben mintegv 5000 tanácsi kezelésű lakásnak, bölcsödének. óvodának, egészségügyi intézménynek viselik gondját. Munkájukat ma már gépek segítik. az eltelt tíz évben az énítő- inari gének 150 százalékkal, a járművek 50 százalékkal növekedtek. Megyénk költségvetési üzemeinek állóeszközé-ték» meghaladja a 330 millió forintot. Mindezeket figyelembe véve országosan előkelő helvet foglalnak el költségvetési üzemeink, s ezért i.s kapta a tájértekezlet rendezési jósát Békés meeve. Az első előadó dr. Kertai Imre az ÉVM lakás- és kommunális osztályának vezetői0 vélt. Részletesen elemezte a költségvetési üzemek létrehozásának szükségszerűségét és körülményeit, valamint vázolta az előttük álló feladatokat. A költségvetési üzemek elsőrendű feladata, hogy tevékenységükkel segítsék a tanácsi igények minél jobb, minél magasabb szintű kielégítését. Éppen ezeknek a feladatoknak a megoldására a kommunális szolgáltatásokat koncentrálják, a munkákat pedig szervezetten, programozottan oldják meg. Németh Zoltán, a PM osztályvezetője pénzügyi kérdésekkel foglalkozott. Mint mondotta. a lakosság részére az üzemek December 18-án még termelt a régi üzem, ez év április 17-én .pedig már meg kell kezdődnie az új, 25 millió forintos költséggel létesített feldolgozó vonalak próbaüzemének a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Kocziha Mihály irnk üzemvezető, a beruházás irányítója elmondotta^ hogy jórészt saját kivitelezésben végzik az építést és a szerelést. A régi feldolgozó kapacitás már nem volt elegendő, sem a termelő,, sem a piaci igényeket nem tudta kielégíteni. Ezért született döntés arról, hogy mintegy 25 millió forintos költséggel —melyet részben tröszti, részben saját alapokból biztosítottak —, úi. a kor igényeinek megfelelő feldolgozó vonalakat kell építeni a hozzájuk kapcsolódó szociális és kiszolgáló létesítményekkel együtt. a jövőben építőipari javító és karbantartó szolgáltatást vállalnak, mely munkák után nem fizetnek termelési adót. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert sok kisebb településen máshogyan nem lehetett megoldani az építőipari szolgáltatást. A délelőtti program az időszerű szakszervezeti munka ismertetésével zárult, Délután került sor a hozzászólásokra. Ma délelőtt a tanácskozás résztvevői az orosházi költségvetési üzem munkájával ismerkednek meg. Tanulmányozzák, hogyan oldja meg a feladatait a négyszeres kiváló üzem. Az új feldolgozó üzembe konténerekben érkezik a baromfi és ezekből kerül a szállítópályákra, melyek hossza eléri az egy kilométert. Egy műszakban 5200 csirke vagy 3500 kacsa feldolgozására lesz alkalmas az üzem. Az új feldolgozó vonalak többféle termék előállítására lesznek majd alkalmasak. Elő- és mélyhűtött csirkéken kívül konyhakész áru és darabolt csirke is lekerül a szalagokról. A készárut függőpálya szállítja a vállalat saját, hűtőházába. A legkorszerűbb módszerekkel történik majd _a pecsenyekacsa és a -liba feldolgozása, bontása is. Üj csomagolási eljárásokat is bevezetnek, hogy a csabai gyárból kikerülő termék tetszetősebb, könnyebben kezelhető legyen. MWmUMWMMMmMMVMmMMHMWmMMHMWMHUMHMmWMVUHMVMMMWWM Plüssnyíró &ép Békéscsabán Nemrég állították munkába a Békéscsabai Kötöttárugyárban a Svájcból vásárolt nyírógépet, melyen elsősorban plüssanyagokat dolgoznak fel. Ezt a munkát eddig csak Székesfehérvárott végeztek az országban, most már a BEKÖT is gyártani tudja a közkedvelt, nyírott pliissl Fotó: Veresd Erzsi Huszonötmillió forintos fejlesztés r Uj üzem épül a békéscsabai baromfifeldolgozónál
