Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-02 / 27. szám
Világ proletárjai. 1977. FEBRUAR 2., SZERDA Ära SO fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM M A: ZÁRSZÁMADÁS CSORVÁSON <3. oldal) KÖTELESSÉG VAGY SZÍVESSÉG (4. oldal) PÁLYAKEZDŐ PEDAGÓGUSOK (3. oldal) Felkészülni a holnapra Művelődni munkahelyen? Ma mar aligha kell magyarázkodni, hogy nem a munka helyett kell művelődni, s nem is kettéosztani a dolgot, elkülöníteni a munkát és a művelődést. Egyik sem lehet teljes a másik nélkül, s kivált nem lehet teljes ember az, aki munkában és művelődésben egyaránt nem tevékeny! Akkor hát miért tanácskozni erről, s miért nem kinek-kinek tennie, amit megtehet? Abban aligha- kételkedik bárki is, hogy kinek-kinek a munkájához közvetlenül szükséges tudás nélkülözhetetlen, s hogy ez a tudásigény munkahelyenként változik. De a művelődés nem rekedhet meg a munkához közvetlenül szükséges tudás megszerzésében és ápolásában. Egyoldalú emberekkel sánta a fejlődés. Országosan érdekes tehát, amiről a napokban Budapesten tanácskoztak: a műszaki értelmiség helye, szerepe és feladatai a munkásművelődésben, a munkahelyi nevelésben. Ezt a tanácskozást a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége hívta össze. Jelen voltak a tanácskozáson üzemi és társadalmi vezetők, munkások, szocialista brigádtagok is. A megalapozás természetesen az, hogy a társadalomnak művelt munkásokra van szüksége, amint, erről párthatározatok, s a köz- művelődési törvény is szól. Meg az is, hogy már-már közhely: a tudományos-technikai forradalom korában egyre többet kell tudnia mindenkinek, mert az idő gyorsul, a tudás egyre gyorsuló iramban gyarapodik. S aki nem tart lépést a tudás, a tudományok, a műveltség szapora haladásával, lemarad a munkájában, lemarad a műveltségben, lemarad az emberségében is. Beszédes számok is elhangzottak a tanácskozáson- Az például, hogyan gyarapodott az értelmiségben a munkás- és pa- rasztszármazásúak aránya, meg az is, hogy az értelmiség negyedrésze az iparban dolgozik. Elhangzottak javaslatok és ötletek, szó esett eredményekről, tapasztalatokról, hiányosságokról és feladatokról. Munkások is, értelmiségiek is bizonyára sokat hozzátehetnének még' az elhangzottakhoz. Az ott elhangzottaknak irányt adott az a megfogalmazás, amellyel mondanivalóját összefoglalta vitaindítójában Simon László, az SZBT titkára. A feladat, mondta: ..alkalmassá válni ma a holnapra”. Most már nem elég utolérni a tudást,: egy kicsit meg is kell előzni. A holnapra kell felkészülni. S ez fogja egybe mindazt, amiről ebben az összefüggésben szó eshet. A munkát és a művelődést, a művelődésben a tudományos tudást és a személyiség- formáló művészetet, a pallérozott logikát és a tiszta érzelmekét, a következtetni tudó gondolatot és a humánumot. Kétségtelen, hogy a műszaki értelmiség elsősorban azzal járulhat hozzá a munkásművelődéshez, ha tudományos tudását teszi közkinccsé, ha segítséget ad a műszáki-tudományos ismeret- terjesztéshez. De ez így már ma sem elegendő, s még kevésbé lesz az holnap. A műszaki értelmiség, s egyáltalán az értelmiség, minden vezető ember példát mutathat cpp abban, hogy miféle sokoldalú műveltség kell ahhoz, hogy valaki teljes ember legyen, tudása és személyisége eggyéforr- jon az emberségben. Korábban még szólni kellett arról, hogy nem lehet művelt igazan az, aki egyoldalúan művelt, s tudományos ismeretei nincsenek. Ma talán többet kellene szólni arról, hogy a technikai tudás gyarapodása nem lehet meg a művészet, az általános műveltség személyiségformáló, jellem formáló, emberséges hatása nélkül. Ebben is elöl kell járni, ebben is példát mutatni. Olvasásban, a művészet szeretettben, a szabad idő sokoldalú fölhasználásában. Mert munkás és értelmiségi egyaránt csak akkor művelt igazán, ha igaz ember is. z. I. Háromezer hektár víz alatt Tegnap, kedden kaptunk tájékoztatást a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól, mely szerint megyénkben levő 11 belvízrendszer közül hatban rendelték el az első fokú belvízkészültséget. Legtöbb belvíz a szeghalmi, a sarkadi, a gyulai szakaszmérnökség területén van, és az üzemelő szivattyútelepek együttes teljesítménye meghaladja a másodpercenkénti 80 köbmétert, A már említetteken kívül Gyulán, Vésztőn első fokú, Békéscsabán és Két- egjrházán másod fokú bel vízkár-elhárítás folyik. A legfrissebb adatok szerint mintegy háromezer hektárt borít belvíz, ebből csaknem 1000 hektár a vetés, több mint 400 hektár ' a szántó, a többi rét, legelő, erdő. A Körösökön is kisebb árhullám vonult le, a Hármas-Körös alsó szakaszán tegnap tetőzött Gyoma térségében. Itt a vízszint magassága megközelítette az első fokú készenlétet, Az előrejelzések szerint az időjárás hidegebbre fordul, ezért nem várható újabb lényeges árhullám. így a csapadék megszűnésével hatékonyabban tudnak védekezni a belvízkárok ellen is. Békés megyében: Több az ipari és a mezőgazdasági nagyfogyasztó — Bővítik a gázcserctelcp-hálózatot Sajtótájékoztató a DÉGAZ-nál Szegeden — Dél-Alföld gazdag szénhidrogénmezővel rendelkezik, az utóbbi években mind több válla, lat, üzem, termelőszövetkezet használja fel a vidéknek e fontos energiahordozóját — kezdte sajtótájékoztatóját tegnap. Szegeden dr. Varga János, a DÉGÁZ igazgatója. Ezt követően áttekintést adott a Dél-Alföld három megyéjének — Békés, Bács-Kiskun és Csong- rád — gázellátásáról, fogyasztásáról és fejlesztéséről. A vezetékes és palackos gázellátás az elmúlt évben 4,7 százalékkal növekedett a három megye átlagában. A fejlődés me. gyénkben 6,5 százalékos, dinamikusabb volt. de összességében még így is elmarad az átlagtól. Tavaly a három megyében már 402 ezer fogyasztót láttak el gázzal, ebből 340 ezer megrendelőt pb-gázzal, míg a többit vezetékes gázzal szolgáltak ki. 1976- ban 6200 lakást kötöttek be a vezetékes hálózatba, s ma már j minden lakásba bevezetik a gázt, j ott, ahol gázvezeték húzódik. I — Sajnos, továbbra is gond a palackok hiánya — folytatta az igazgató. — A pb-fogyasztók közül mindössze 35—40 ezernek van két palackja, s legalább há. romszor ennyi igénylőt tartunk nyilván. A közeljövőben sem várható jelentősebb javulás, ugyanis az alumíniumgyár nem készít elég palackot, pedig az igény egyre csak növekszik. Igaz, az elmúlt év végén 5000 palackot kapott a három megye, ezeket a legjobban rászorultaknak kötötték be. A nagyfogyasztókról szólva elmondta a DÉGÁZ igazgatója, hogy ahol lehet, szorgalmazzák: minél többen térjenek át a gázfűtésre. Békés megyében a nagyfogyasztók tavaly 121 millió köbméter gázt használtak fel. ebből 7,1 millió köbmétert mezőgazda. Pedagógus-továbbképzési napok Békéscsabán A békéscsabai Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya január 31-jtől február 2-ig háromnapos továbbképzést tart a megyeszékhely és a város környéki hét község általános iskolai pedagógusai számára. Az első napon politikai szakmai továbbképzés volt. A bel- és külpolitika időszerű kérdéseiről dr. Pankotai István, a békéscsabai városi pártbizottság ■osztályvezetője adott tájékoztatót. Dr. Gácsér József tanszék- vezető főiskolai tanár pedig „A közművelődési törvény új lehetősége az általános iskolák oktató-nevelő munkájában” címmel tartott előadást. Kedden, február l_én szaktárgyi munkaközösségenként, bemutató tanításokon, előadásokon vettek részt a pedagógusok, majd konzultáció, vita következett. A megyében dolgozó pedagógiai - szakemberek mellett több meghívott is tartott előadást a továbbképzésen az Országos Pedagógiai Intézettől, a szegedi József Attila Tudományegyetemről. a Tanárképző Főiskoláról, továbbá a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségétől. A továbbképzés harmadik napján, ma úttörő szakköri program lesz, amelyen minden nevelő részt vesz. Bevezetőül Trencsényi László, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének munkatársa „A szabad idős tevékenység személyiségfejlesztő hatása, különös tekintettel a szakkörök munkájára” címmel tart előadást, amelyet bemutató szakköri fog'- lalkozások követnek. Lesz többek közt báb-, honvédelmi, kisdobos-, nótafa. népi díszítő- művész. kíváncsiak klubja, úttörő-képzőművész, kisdobos- könyvbarát, úttörő-természetbarát, irodalmi színpadi, ének-zene és textilfestő bemutató szakköri foglalkozás. sági üzemele fogyasztottak, s ez az arány országosan is jónak mondható. Ebben az esztendőben öt mezőgazdasági és ipari nagyüzem kap földgázt, közöttük a Hidasháti Állami Gazdaság, és több éves huzavona után a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyára. Az 1978—80 közötti időszakban 12 újabb fogyasztó — közöttük a Feisőnyomási Állami Gazdaság, a Békéscsabai Állami Gazdaság, a békéscsabai Lenin Tsz és a Szabadság Tsz — kap földgázt. Az V. ötéves terv programjában szerepel még a Sarkadi Cukorgyár gázenergiára való átállása. Ha elkészül a. gyári rekonstrukció, évente 3° millió köbméter földgázt használ majd fel. Ugyancsak 1978-ban bekapcsolják Sarkadot is az országos hálózatba. Békésen pedig már ez év április elején begyújthatják az. első fogyasztók a gázégőket. Az idei fejlesztésről szólva elmondta a DÉGÁZ igazgatója, hogy tovább szélesítik a „minitelepek” építését, s ahol szükséges. a már meglevő régieket bővítik. így Gyulán, Gyulaváriban. Battonyán, Kondoroson, Nagykamaráson, Vésztőn építenek új gázcseretelepeket, a zsa- dányi és a kötegyáni telepet pedig bővítik. Ezzel egyidőben megkezdik Békéscsabán is az új, a konténeres szállításra alkalmas bázistelep kialakítását. Befejezésül a vezetéképítés műszaki megoldásairól tájékoztatták a megjelenteket. Évente tizenötezer tonna színes újság Budapesten, a Jászberényi úton elkészült az Atheneum Nyomda új mélynyomóüzeme 930 millió Et-os költséggel. A felszabadulás óta ez hazánkban a legnagyobb és legkorszerűbb nyomdaipari beruházás. Teljesítménye évente 15 ezer tonna színes újság. Itt készül 15 féle képes lap. a többi között a Tükör, a Képes Újság, az Ország- Világ, a Nők Lapja, az Élet és Tudomány és az Autó-Motor <KS-íotó: Koppány György felvétele)
