Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-10 / 34. szám
I Leendő Okok és tanulságok * Február 22—23: i tsz-jogtanácsosok Orosházán A szegedi József Attila Tudo- mánvegyeteni végzős joghallgatói közül február 8-án dr. Veres József mezőgazdasági tanszékvezető tanár kíséretében 12-en érkeztek Orosházára a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségébe. A jogtanácsosi pálya elhelyezkedési lehetőségeiről dr. Kovácsy István titkárhelyettes tájékoztatta az érdeklődőket. Ott volt dr. Somi Sándor, a Magyar Jogászszovetség Békés megyei szövetkezeti szakosztályának elnöke és dr. Drágán Iván, a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségének jogtanácsosa. A joghallgatókat a kora délutáni órákban üzemlátogatásra kalauzolták, Nagyszénásra. Itt Hegedűs Béla, az Október fi Tsz elnöke bemutatta a megye egyik legnagyobb és egyik legeredményesebben dolgozó szövetkezeti gazdaságát. Egy évvel korábban is volt hasonló program a szegedi jogászoknak Békés megvében. Ekkor Kondoros fogadta őket, s az államvizsga után közülük többen Békés megyei szövetkezetekben helyezkedtek el. A mostani látogatástól is ezt várják. Miért nem teljesítette tervét a ruházati kereskedelem? Az elmúlt hónapokban meglehetősen furcsa jelenségre figyelhetett fel a vásárlóközönség. A már hagyományosnak számító szezonvégi kiárusítások mellett a legnagyobb csúcsforgalom idején — például karácsony előtt — egyes ruházati termékeket 20—30 százalékos árengedménnyel kínált a kereskedelem. Vajon miért? Kínálat és kereslet Már az év első felében látni lehetett, hogy baj lesz a ruházati kereskedelem tervteljesítésével. Változatlan áron számolva ugyanis, öt százalékkal csökken' | a forgalom az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelmi vállalatok mindent meg- j tették az áruellátás színvonalának javításéért, sok esetben még ■ saját gazdálkodásuk rovására is,! remélve, hogy év végére behoz- I zák a lemaradást. Sajnos nem j sikerült. Miért nem? A kérdésre nagyon sok ember keresi a választ. Mondják, hogy i Nyomda Gyulaváriban Grúz Lajos, aki 25 évet töltött a nyomdászszakmában a tavalyi magas zöldség-gyü-1 mölcs árak pénzt vontak el az i iparcikkek elől. Először élelmiszert vesznek az emberek, az-1 után ruhát. Ebben van némi igazság, mégis felelőtlenség len- j ne a forgalom visszaesését csak ezzel magyarázni. Kassay Béla, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója a január 28-i ipari, közlekedési, kereskedelmi pártaktívaülésen így fogalmazott: „A jelenlegi árukínálat korszerűsége, választéka, minősége nem mindenkor találkozik a vásárlók igényeivel. Elgondolkoztató, hogy egyes ruházati termékeket, cipőket 40—50 százalékos árengedménnyel sem tudunk értékesíteni.” A dolog lényege tehát itt keresendő: a kínálat és a kereslet összhangjában, ami korántsem teljes. A ruházati cikkek választékánál^ összetétele még mindig | nem kWeti a divat változását, életszínvonalunk alakulását.! Túlzottak ezek az igények? Nem j hinném. Csak arról van szó, hogy az alapanyag és a belőle készült ing, kardigán, cipő legyen szép. praktikus, hogy minden terméket idejében meg le-1 hessén venni, az idősebbek, a tettebbek is mindig kapjanak • kabátot, pantallót, és a nagyobb lábú nők is hozzájuthassanak kényelmes, divatos lábbelihez. Az említett tanácskozás szünetében az egyik kereskedelmi szakember ezeket mondotta: „Világosan látni kell, hogy j most már nem elég csak várni a vevőt; jöjjön be az üzletbe. A vásárló csak akkor jön be a ] boltba, és csak akkor vásárol, ! ha azt és olyat kap. ami neki I tetszik és árban is megfelel. Ehhez pedig sokkal jobban együtt kell dolgozni az iparnak és a kereskedelemnek, mint eddig.” ! Szerződés és fegyelem Valóban. Mert túl a sokat em- I legetett objektív okokon, nevezetesen a rossz alapanyag, és a j szűkös munkaerő-ellátáson. az áruforgalmat nagyban befolyá- j solja az iparban, a kereskede- ' lemben, a szállításban gyakran \ tapasztalható szervezetlenség,1 tervszerütlenség, fegyelmezetlen- ! ség is. Mire gondolok? A ter- j melő vállalatok nem minden esetben azt veszik figyelembe, hogy milyen a kereslet áruik | iránt, hanem a már elkészült vagy ezután gyártott cikkeket próbálják ráerőszakolni a p'ac- ra. Mit tehet a kereskedelem? Megveszi a felkínált terméket akkor is, ha tudja: ennek értékesítése bizony nehézségekbe ütközik. Ebből adódik sokszor az indokolatlan leértékelés. Tisztázni kell azt is, hogy a kiárusítások bizonyos mértékig hasznosak, szükség van rájuk, hiszen a kereskedés kockázattal is jár. De ezt a kockázati alapot a vállalatok, szövetkezetek az árrésből — a beszerzési és az eladási ár közötti különbségből képezik. Tehát az árengedmény nem ajándék: a népgazdaságnak is nagy megterhelést jelent. Évek óta tudjuk, hangoztatjuk. hogy nem kielégítő az ipar és a kereskedelem közötti szerződéses fegyelem. Ez különösen a szállításoknál érezteti hatását. A boltok egyszerűen nem akkor kapják még az árut, amikor arra szükség van. Ily módon, amikor a vásárló keresi a szezonnak megfelelő árut, akkor nem tudnak eleget kínálni, majd amikor beérkeznek ezek a cikkek, a vevőnek kevésbé kellenek. Ezért is érzik úgy az emberek, hogy rossz az áruellátás.“ Export és helyi ellátás Tudvalevő, hogy népgazdaságunk egyensúlyának javítása megköveteli, hogy egyre több terméket — közöttük fogyasztási cikket — exportáljunk. Éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a helyi iparra. Szőkébb hazánkban számos vállalat, szövetkezet gyárt ruházati terméket, cipőket. Mégis elvétve találkozunk ezekkel a megye boltjaiban. Miért? Egyetlen példa. *Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalattal csupán a Körösvidéki Cipész Szövetkezet volt hajlandó szerződést kötni áruszállításra. Tudjuk, a vállalatok, szövetkezetek zöme külföldre termel, amit csak helyeselni lehet. De nem ártana, ha ezek az üzemek exportérdekeltségüket jobban egveztetnék a helyi ellátásért érzett felelősséggel. Persze, nem volnánk Igazságosak, ha a ruházati cikkek hi- ánvos választékáért csak a hazai ipart okolnánk. Jelentős forgalomkiesést jelentett, különösen év végén, az importtermékek késedélmes beérkezése. Ugyanakkor több kereskedelmi vállalatnak olvannvira felgyülemlőt a készlete, hogv nem rendelt kellő mennyiségben friss árut. A készletnövekedés ugyanis a vállalat gazdálkodási mutatóit rontia. Aztán itt van a tavalv márciusban bevezetett új méret- táb'ázat..A telies méretválaszték tartásához a bolti készleteket legalább 40—50 százalékkal kellett volna emelni. Ez viszont ellentétes a vállalat érdekeivel (épnen a készletgazdálkodásból eredően), helyszűke miatt nedig egyszerűen megvalósíthatatlan. A szakemberek bizonyára levonják a tanulságot ezekből a tapasztalatokból. És akkor az ipar, a kereskedelem egyaránt teljesíti azt a feladatot, amelyek az áruellátás javításában rájuk hárulnak. Mert ezt megoldani csak közös akarattal lehet! Seres Sándor Növényvédelmi és agrokémiai napok A Békéscsabai Növényvédő Állomáson február 22—23-án növényvédelmi és agrokémiai napokat rendeznek. A korszerű mezőgazdasági termeléshez ma már elengedhetetlen, hogy a műtrágyázást, a vegyszeres növényvédelmet minél szélesebb körben alkalmazzák. Erről és a technológiai fejlesztés eddigi eredményeiről lesz sző a kétnapos rendezvényen, amelyen a mezőgazdsági üzemek vezetői, a növényvédelmi és az agrokémiai szakemberek vesznek részt. A bevezető előadást dr. Nagy Bálint, a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályának vezetője tartja. Javul a kiskertek zöldségvetőmag- ellátása A tavaszi munkákra készülő kiskert-tulajdonosok kiegyensúlyozott zöldségvetőmag-ellá_ tásra számíthatnak. A vetőmagboltok tavaly 28,3 millió tasak vetőmagot rendeltek, összesen 15 200 mázsa súlyban. Idén ennél lényegesen nagyobbak a kiskerti igények. Ennek megfelelően 33.9 millió tasak vetőmagot biztosít számuk-, ra a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat. A fokozódó termelési kedvből adódó igényeket széles választékkal elégítik ki. Nincs hiány zöldborsó-vetőmagból, van elég korai kifejtőborsó, és megfelelő a későbbi velőborsó-választék is. 12 OOO mázsa zöldborsó-megrendelésük van a kistermelőknek. Legkeresettebb a rajnai törpefajta, de szépen fogy a debreceni és az express is. Sárgarépából korai fajták is vannak. A keresett nagy testű répákból mutatkozó hazai vetőmaghiányt importtal pótolják. Paradicsomból 14 fajta áll a vásárlók rendelkezésére. Huszonnégy étkezési- és fűszerfajtából áll a paprikavetőmag- választék. Zavartalan lesz az ellátás a petrezselyem, a karfiol, a fejes- és a kelkáposzta, valamint az egyéb zöldségfélék vetőmagjából is. Megmarad a müemlékjellegű épület Korábban hírt adtunk már arról, hogy Békéscsabán tavasz- szal új „köntösbe” öltöztetik a Kossuth teret. Sokan megkérdezték, mi lesz a volt kisvasút- állomási épülettel. Megnyugtatásul közölhetjük: a műemlék- jellegű épület megmarad. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőséggel egyetértésben tatarozzák, s úgy korszerűsítik, hogy egyebek között itt nyer elhelyezést egy virágbolt és egy trafik. ló munkalehetőséget biztosit Gyulaváriban a Dürer Nyomda kihelyezett telepe, ahol két műszakká készülnek a különböző könyvborítók, dobozfeliratok és címkék. A modern gépek mellett zömmel asszjmyok dolgoznak, de szívesen várja az üzem a község fiataljait is, akik szakmát tanul. a nyomdában Fotó; Dcmény Gyula A VOLÁN 8. SZ. VÁLLALAT felvételt hirdet a mezőkovácsházi kirendeltségre DARUS GÉPKOCSIVEZETŐ ÉS T—114-cs RAKODÓGÉP-KEZELŐ m u nkakörökbe. Jelentkezni lehet a vállalat mezőkovácsházi kirendeltség telepén.
