Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

Elutazóit a laoszi ' gazdasági küldöttség. Pénteken elutazott hazánkból Khambou Sounixay, a Laoszi Ál. | lami Tervbizottság elnókhelyet- J tese vezette delegáció. A küldött- 1 ség eredményes tárgyalásokat I folytatott a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejleszté- | séről. Khambou Sounixayt ío- j gadta Huszár István, a Minisz- 1 tertanács elnökhelyettese, az Or_| szagos Tervhivatal elnöke és] Borbándi János, a Miniszterta-I nács elnökhelyettese. (MTI) flz etiópiai kormányzó tanács közleménye a meghiúsult államcsinykísérletröl Addis/ Abeba Az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács bejelentette, hogy a kormányzó tanácson be­lül ellenforradalmi csoportot szá­moltak fel. A csoporthoz Teferi Benti dandártábornok. Aszrat Deszla alezredes. Hirut Hailé Szelas6zié alezredes. Mogus Wolde-Michael százados, Tefera Kalapács és kapa A mozambiki főváros utcait ezekben a napokban vörös és nemzeti$zínű zászlók díszítik. Jelentős eseménye van a más­fél éve felszabadult országnak — III. kongresszusát tartja a FRELIMO, Mozambiki Fel­szabadítani Frontja. A szer­vezet, amely a portugál gyarmatosítás elleni poli­tikai és katonai harcot vezette és a függetlenség el­nyerése óta az országot irányít­ja, alapvető fontosságú dönté­seket kíván hozni harmadik kongresszusán. Jelvényén kala­pács és az afrikai paraszti munka hagyományos eszköze, a kapa fonódik össze, s a két szimbolikus szerszámot egy harmadik, világszerte ismert jelkép — a vörös csillag ra­gyogja be. Mindez önmagáért beszél: a nemzetközi demokratikus szer­vezet ezen a fórumán alakul majd át a marxizmus—leniniz- mus alapjain álló élcsapattá, szerveződik széles körű felsza­badító mozgalomból a proleta­riátus és a parasztság pártjává. Mozambik népének helyzete az 500 évig tartó gyarmati ura­lom következtében még afrikai méretekben is rendkívül rossz volt: az ország kettős elnyo­mástól szenvedett. A portugálok kirabolták és kizsákmányolták az országot, kincseit a nemzetközi óriásmo­nopóliumoknak kótyavetyélték el, a mozambikiak munkaere­jét pedig a szó szoros értelmé­ben exportálták a szomszédos Dél-afrikai Köztársaságba és Rhodesiába. Évente 300 ezer mozambiki férfi ment az apartheid államába, s az em­berkereskedelem lett a gyarmat legjövedelmezőbb „ágazata". A FRELIMO 1963-ban indítot­ta meg harcát a gyarmati rendszer felszámolásáért, s ti­zenkét évre rá. 1975 júniusá­ban, mint Mozambik lakossá­gának Teljes jogú képviselője vehette át a hatalmat a távozó portugáloktól. Azóta a fiatal népi köztársaság vezetésének igen sok nehéz problémával kellett megküzdenie. Közvetle­nül határosak Dél-Afrikával és Rhodesiával, s korábbi gazdasá­gi kapcsolataik elsősorban eh­hez a két országhoz kötötték. A maputói kormány eleget tett az ENSZ határozatainak és tel­jes bojkottot vezetett be a salisbury-i rezsimmel szemben, ugyanakkor teljes támogatást nyújtott a zimbabwei szabad­ságharcos mozgalmaknak. A fe­hértelepes rendszer válasza durva provokációk sorozata volt. amit a mozambiki fegy­veres erőknek sikerült vissza­verniük. A Beirába vezető vas­útvonal lezárása is súlyos anya­gi nehézségeket okozott Mo- zambiknak, hiszen jövedelmei­nek jelentős részét a tranzit- szállítások díjai hozták. A kormány vállalta a társa­dalmi átalakítás végrehajtásá­nak feladatát. A felszabad!tási szervezet aktivistái falun és városon egyaránt hozzáláttak a lakosság mozgósításához: a szegény parasztokat szövetkeze­ti falvakba tömörítik, a kapi­talista ültetvényeket és válla­latokat államosították, s az irá­nyítást a munká6bizottságok zébe adták. A FRELIMO egyik legfontosabb feladatának a fa­lusi népesség kulturális szint­jének emelését tartja. Egymás után szervezik az írást-olvasást oktató tanfolyamokat, a felsza­badító hadsereg dzsungelisko­láiból falusi kollégiumok lesz­nek. Mindezek a nagyszabású fel­adatok szükségszerűvé tették a FRELIMO átszervezését. „Har­cunk gyakorlati tapasztalatai alapján láttunk hozzá a mozam­biki új társadalmat vezető, él­csapat jellegű párt megszerve­zéséhez — mondotta Samora Machel, a FRELIMO elnöke, a Za Rubezsom című szovjet hetilap munkatársának. Üj pártot ho­zunk létre. Olyan pártot, amely kifejezi a munkas-paraszt szö­vetséget. s amelyet a proleta­riátus tudományos ideológiája vezérel. Ügy tartjuk, hogy az egyetlen tudományos világnézet, amely a dolgozók érdekeit ki­fejezi — a marxizmus—leniniz- mus.” M. G. Daneke százados. Alemajehu Hai- ] lé százados és Haile Belau had- j nagy tartozott Az államcsínyt szervező ősz- j szeesküvők — hangoztatja a közlemény — monarchists, szél, I sőjobboldali. valamint szélsőbal-! oldali csoportosulásokhoz tar-1 toztak. A közlemény szerint tér-1 jedelmes dokumentumra buk­kantak. amely célként, tűzi ki, i hogy Etiópiába imperialista kö­rök támogatásával fasiszta ál-1 lamcsinyt szervezzenek. Az el- j lenforradalmi csoportot felelős-[ ség terheli azért, hogy a gyöke­res reformok életbe léptetésén munkálkodó politikai személyi­ségek és aktivisták közül az utóbbi időben sokan életüket vesztették. Ilyen körülmények közepette az etiópiai forradalom egy hely­ben topogott és nem sikerült elő­relépni a nemzeti-defnokratikus fejlődés programjának megvaló­sítása terén. A közlemény szerint Mengisz- j tu Hailé Mariamnak és Atnafu1 Abatenak, az etiópiai ideiglenes katonai kormánvzo tanács első. és második alelnckének kezde- j ményezésére erélyes intézkedő- ] seket foganatosítottak az ellen- j forradalmár összeesküvőkkel szemben. Az államcsinykísérlet j felszámolása során Dániel Aszfau j alezredes, a kormányzó tanács vezető munkatársa, meggyőződé- ses forradalmár életét vesztette. A kormányzó tanács forradal­mi erői tömörítették soraikat és szilárdan eltökélték, hogy egy élenjáró párt vezetésével tovább haladnak a népi hatalom meg­teremtésének útján. . Hazaérkezett az országgyűlés küldöttsége Lengyelországból Apró Antal nyilatkozata az MTI-nek Indira Gandhi tárgyal Pénteken hazaérkezett a ma-1 gyár országgyűlés küldöttsége, amely Apró Antalnak, az I MSZMP Politikai Bizottsága tag- j iának, az országgyűlés elnökének vezetésével hivatalos, baráti iá- j logatason járt Lengyelországban. { A delegációt a Keleti pályaud- J varon Péter János, az ország­gyűlés alelnöke és Roska István külügyminiszterhelyettes fogad­ta. Ott volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. Apró Antal megérkezése után j nyilatkozott a Magyar Távirati j Irodának: Bognár József kitüntesse A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Bognár József állami dí­jas akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia Világ- gazdasági Kutató Intézete igaz­gatójának kiemelkedő tudomá­nyos és tudománypolitikai műn. j kássága elismerésének 60. szüle­tésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásá­nál dr. Kornidesz Mihály, az j MSZMP Központi Bizottságának j osztályvezetője és Márta Ferenc, I a Magyar Tudományos Akadé-1 mia főtitkára. (MTI) | — Küldöttségünk a lengyel or­szággyűlés. a szejm meghívásá­nak tett eleget, s úgy véljük, hogy látogatásunk hozzájárult a felszabadulás óta új tartalmat kapott, sok évszázados magyar— lengyel kapcsolatok még gazda­gabbá, elmelyültebbé tételé­hez. Hasznos tárgyalásokat foly. latiunk, sok új ismeretet szerez­tünk a testvéri lengyel nép éle­téből. Küldöttségünket fogadta Edward derek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, aki ugyancsak nagy megelégedéssel nyilatkozott az állandóan bővü­lő. gyarapodó, lengyel—magyar kontaktusokról. Igen részletes tájékoztatót kaptunk Henryk Jablonskitól, az Államtanács el­nökétől és Piotr Jaroizeivicz- töl, a Minisztertanács elnökétől azokról az eredményekről, ame­lyeket a szocializmus építésében elértek, s természetesen gond­jaikról is. Látogatást tettünk Emil Wojtaszek külügyminisz­ternél is, akivel ugyancsak a két ország kapcsolatairól, illetve nemzetközi kérdésekről folytat­tunk eszmecserét. E beszélgetést különösen időszerűvé teszi, hogy hamarosan találkozóra kerül sor a magyar es legyei külügy­miniszter között. Parlamenti delegáció leven természetesen a szejm munká­jával is megismerkedtünk, szót váltottunk a két ország törvény­hozó testületének tevékenységé­ről. fl bank és a szövetkezetek Indira Gandhi indiai kormányfő találkozott D. K. Borooahhal. a Nemzeti Kongresszus Párt elnökével, azt követően, hogy Dzsagzsi- van Ram mezőgazdasági és öntözési miniszter kivált a kabinetből. S új párt alapítását jelentette be (Kádiótclelöló—AP—MTI—KS) Dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese fogadta munkatársunkat és vá­laszolt a mezőgazdasági üzemek — elsősorban termelőszövetke­zetek — hitelellátásával kapcso­latos kérdéseire. — Hogyan ítéli meg a Nem­zeti Bank a magyar mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetét? — A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a IV. ötéves terv időszakában nemzetközi mérce­vei mérve is nagy eredményeket értek el. Gazdasági és társadal­mi fejlődésünkhöz nagyon sokkal járulták hozzá. Pénzügyi szempontból is nagy tanulságnak tartom, hogy a si­kerek az önálló vállalati gazdál­kodás kibontakozásával születtek meg. A pénzügyi rendszer nem­csak az öpálló vállalati döntések kedvező feltételeit biztósitotta, hanem a termelés eredményei­ben való anyagi érdekeltség ha­tásos érvényesülését 'is. A szövet­kezeti dolgozók személyes jöve­delmei általában a termeléssel és a termelésben létrehozott szövet­kezeti jövedelemmel szoros ösz- szefiiggéisben alakultak. A szö­vetkezeti bruttó jövedelem fel- használása személyes fogyasztás­ra és felhalmozásra — szövetke­zetenként és évenként változato­san — a konkrét viszonyokhoz igazodva, országos összesítésben mégis nagyon kedvező arányos­sággal történt. A bruttó iövede- lem létrehozásában és felhaszná­lásában való érdekeltség a válla­lati döntések következményeiért viselt anyagi és erkölcsi felelős­ségben. a kockázat viselésében is kifeiezésre jutott és így a mező- gazdasági termelőszövetkezetek szocialista vál'alatként fejlődtek. Kétségtelen azonban, hogy egyes részterületeken tartósan fennálltak megoldatlan oroblé- mák és a lakosság szükségletei­nek tervszerű kielégítését gátló termelési nehézségek is. Eaves ágazatokban — mint néldáül a szarvasmarha-tenvésztésben és a zöldségtermes'fosben — a lema­radás szembetűnővé vált. A sze­mélyi jövedelmekben a túlzott mértékű differenciálódás ugyan mérséklődött, de nem tudtuk még kiküszöbölni a vezetés szín­vonalának nagy eltéréseiből adó­dó különbségeket. A termelőszö­vetkezetek egyesítésével kiala­kult új problémákkal sem tud­tak még mindenütt megbirkóz­ni. Helyenként a bruttó jövede­lem arányos felhasználásában való érdekeltség bizonyos defor- málódása is érzékelhető volt, ami — az aszály okozta hozamkiesé­sekkel tetézve— 1976 évben sza­porította a pénzügyi helyzet ked­vezőtlen jelenségeit. Az elmúlt esztendő súlvos gondjait — az egy főre jutó sze­mélyi jövedelem növekedése és a beruházások előirányzatának előnyösnek mondható túlteljesí­tése mellett — csak az előző évit meghaladó, jelentős hitelkibo­csátással lehetett áthidalni. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek pénzügyi egyensúlya tehát valamelyest romlott, a jövő éve­ket terhelő kötelezettségeik nőt­tek. Ennek ellenére áz 1977. évi terv teljesítéséhez szükséges for­rásokat a mezőgazdaságban — a mezőgazdaság egészét tekintve — a szövetkezeti amortizációs ala­pok növekedéséből, állami támo­gatásokból és hitelekből biztosí­tottnak látjuk. — Milyen hitelekre számíthat­nak a jelentős beruházásra ké­szülő üzemek? — A kormány által megállapí­tott hitelfeltételek szerint a bank kötelessége, hogy szelektív hi­telezési gyakorlatot folytasson. Utat kell nyitnunk a legelőnyö­sebb beruházásoknak, de köte­lességünk visszautasítani azokat az igényeket. amelvek nem fe­lelnek meg a hatékonyság köve­telményeinek. A szarvasmarha-ténvesztés és a zöldséetermelés beruházásait, a szőlő- és gvümölc«telenítéseket különös figyelemmel kezeliük. Következetesen végrehajtjuk a kormánv határozatát és a szarvasmarha-tenyésztés fejlesz­tésére a hiteleket hosszabb le­járatra nyújtjuk. Telenítések esetén a lejáratot és a kamatfi­zetést a termőre forduláshoz igazítjuk. A zöldségtermesztés fejlesztésénél is tekintettel le­szünk a megtérülés és a vállalati érdekeltség körülményeire. Eleve veszteségesnek mutatkozó be­fektetéseket persze ezután sem finanszírozhatunk. Ha azonban az előnyben részesíthető beruhá­zások megfelelő hatékonyságot és jövedelmezőséget Ígérnek, hi­telt nyújtunk még abban az eset­ben is. ha a kezdeményező gaz­daság, pillanatnyilag nem ren­delkezik az egyébként előírt harmincszázalékos saját erővel. Ösztönözzük a minden piacon jól értékesíthető árutermelést szolgáló beruházásokat, az úgy­nevezett exportfejlesztő befekte­téseket. Az ilyen hitelkérelmek elbírálását egyszerűsítjük, gyor­sítjuk. Eltekintünk az előzetes pályázat benyújtásától és erre a célra is a megszokott módon le­het hitelt igényelni. A bank me­gyei igazgatóságai saját hatás­körben jelentős összegű hitele­ket engedélyezhetnek. Az ilyen igényes exoortra történő terme­lés rövid lejáratú hiteleinél ka­matjóváírást is adunk. — Korábban súlvos problémát okozott, hogy például az istál­ló elkészült ugyan, de a válla­latnak már nem volt pénze ál­latokra. takarmányra, vagvis a forgóalap fel'öltesérc. Mi a helyzet most? — A legtöbb helyen nem pénz hiányzott eddig sem. hanem a megfelelő , állatállomány. Már két-három éve kifejezetten kí­náljuk ezekre a célokra a forgó­alaphitelt. Sok tsz — ha volt mi­re — ezt igénybe is vette, sokan azonban nem éltek ezzel a lehe­tőséggel. Eevébként a tsz vezető­ségének dolga eldönteni, hogy a tsz önállósága és felelőssége tu­datában előreláthatóan, a jövő eredménvpinek növeléséért te- vét<envk“dik-e. vaav a mának élés szellemében kiárusítja és a következő év eleién lóval drá­gákban visszavásárolja a terme­léshez szükséges anyagoka*. A jól Ismert forgóalap-probléma

Next

/
Oldalképek
Tartalom