Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-27 / 49. szám
Sok kicsi sokra megy Javuló eredmények a háztáji állattartásban Lakatesmiely - hátai az udvarban Ahógy Mezőberényben csinálják Békés megyében 1976-ban 10.3 milliárd forint értékű zöldséget, gyümölcsöt, állatot értékesítettek a háztáji és kisegítő gazdaságok, amely az összes mezőgazdasági termelés ogynarmadát teszi ki. A múlt év elején hozott part- és kormányhatározat óta összehangoltabb lett1 a mezőgazdasági nagyüzemek. fogyasztási szövetkezetek. tanácsok erőfeszítése. Igyekeznek érdemben hozzájárulni a kisgazdaságok minél jobb hasznosításához. Nincs ez másképpen Mezőberényben sem, ahol felismerték a sok kicsi sokra megy elv igazságát, és többféle módon segítik, szervezik a háztáji állattartást. o A Petőfi és az Aranykalász Termelőszövetkezetben egyaránt megvitatták, hogyan lehet: fokozni a háztáji gazdaságokban a termelést, mit kell tenni a zavartalan takarmány- ellátásért, és az értékesítés zavartalan lebonyolításáért. A Petőfi Tsz 1976-ban Mezőbe- rényben takarmányboltot nyitott. amelynek nagy forgalma bizonyítja a kezdemenyezes helyességét. A közös gazdaságnak Csárdaszálláson is van .üzlete, ahol baromfi és tojás felvásárlásával, értékesítésével foglalkoznak. Tavaly például több mint 14 ezer naposbaromfit adtak el a termelőknek. Ugyanakkor nyolcezer élő baromfit, 23 ezer tojást értékesítettek.' A háztájiból pedig 81 ezer liter tejet vásároltak fel. A termelőszövetkezet az elmúlt év tavaszán számos vemhes kocasüldőt adott ki tagjainak, s ez az igény az idén tov ább nő. Az Aranykalász Termelőszö-1 vetkezet az elmúlt, esztendőben UK) hektár kaszálót, 12 hektár I lucernát mért ki a háztáji és ) kisegítő gazdaságoknak. Hasz- : nos kezdeményezésnek bizonyult. hogy az állatforgalmi és húsipari vállalat a háztáji állatok szerződéskötését, az értékesítést átadta a termelőszövetkezeteknek. Ez a termelés növekedésében érezteti kedvező hatását. Érdemes itt arra utalni, hogy a két közös gazdasag 1976- ban 1300 hízott sertéssel vásárolt fel többet tagjaitól, mint í egy évvel korábban, összességében tavaly csaknem 15 ezer mázsa sertéshús került ki a mezöberénvi es csardaszállási kisgazdaságokból. Ha ehhez j hozzávesszük, hogy a Hidashó- I ti Állami Gazdaság muronyi és j csárdaszállási üzemegysége 160 I anyakocát adott ki továbbtar- | tásra. és 750 bízott sertést vett át dolgozóitól, a kép még kedvezőbb. © A Mezőberény és Vidéké ÁFÉSZ a kisállattenyésztök munkáját irányítja. Jelenleg hét szakcsoport működik 396 1 taggal. A galamb- és baromfitenyésztő szakcsoport tavaly 340 mázsa nyulat és baromfit értékesített, de a törzsállomány felfrissítése most már elengedhetetlen. A méhész szakcsoport termelése 20 százalékkal növekedett egy év alatt. A további előrelépést biztosítja a kamatmentes előleg, amelyet kaptá- rak beszerzésére és egyéb eszközök vásárlására ad a szakcsoport. A fogyasztási szövetkezet körzeteheá tartózó települések húsellátásának javítását szolgálja a sertéshizlaló szakcsoport. Tagjai az 1975. évi 830- cal szemben, 1976-ban 880 sertés átadására kötöttek szerződést, Persze az eredmények mellett azt is látni kell, hogy van még mit tenni, különösen a szarvasmarhatartás területén. Ugyanis az a helyzet, hogy tíz év alatt Mezőberényben 49.2, Csárdaszálláson 43.9 százalékkal csökkent a háztáji szarvasmarha-állomány. Ennek több oka van. Ilyen a tanyák fokozatos felszámolása, a/, urbanizáció. A fiatalok közül kevesen vállalják, az idősebbek pedig nem bírják ezt a nehéz fizikai munkát. Hozzájárult még ehhez az elmúlt években a rossz takarmány- és alom- szalma-ellátás is. Q Ezeken a gondokon igyekezett segíteni a kormány, amikor határozatot hozott, hogy ez év január 1-től az állattartók egy tehén után 2500. a második es minden további állat után ölezer forint támogatást kapnak. A tanács végrehajtó bizottsága látva, hol szorít a cipő, meghatározta a további tennivalókat. Ezek szerint növelni kell a tenyésztésre alkalmas kocák számát a háztájiban, bővíteni szükséges a takarmánybeszerzés lehetőségeit. A helyi fogyasztási szövetkezet nagyobb gondot fordítson a kisállattartás propagálására. Szervezzen úgynevezett bemutató kisgazdaságokat, nyújtson megfelelő anyagi, technikai segítséget ezek létesítéséhez, fenntartásához. így lehetőség nyílik arra, hogy Mezőberény és Csárda- szállás lakossága a termelőszövetkezetek. állami gazdaságok mellett minél több hússal, tejjel járuljon hozzá a mezőgazdaság idei, nem könnyű feladatainak teljesítéséhez. Seres Sándor — Nézze, alig néhány hónapja művezető lettem. Azoknak a Ionoké, akik között eddig dolgoztam... Nagyobbrészt barátok. Korábban velük beszéltem meg. ha egv-egy vezető magatartásában kivetnivalót találtunk. Ismerem a véleményüket... Most sokat segítenek. Ha látják, valamin té- pelődöm, hát addig nem hagynak nyugton, míg ki nem szedik belőlem. Sokszor az az érzésem. ők még jobban akarják bizonyítani, alkalmas vagyok érre a beosztásra.. ., csak dolgozzam bátran... — magyarázza Winkler Janos művezető, XISZ- alapszervezeti titkár. *** A Békés megyei Vegyesipari Vállalat békéscsabai, ballai úti telepén a hátsó udvarban iaka- tosműhely áll. Itt dolgozik a lakatos szocialista brigád. Most az enyhe tél végén az odavezető úton sár- és apró víztócsák nehezítik a járást. Márpedig az itt dolgozók nap' mint nap megteszik ezt az utat; őrömmel. No nem azért, mintha I a víztócsákat kedr'elnék... — Ezek a fiúk szeretik a munkájukat. Megszerettették velük az idősebbek. így azután senki sem húzódozik. Persze ők sem voltak valamennyien egyformák, de tudja, beleszoktak. Olyan is volt, akivel nem bírtunk, az azután elment — mondja Hankó Pál, a 18 tagú szocialista brigád vezetője. A fegyelem és a rend. Talán a szokásostól is eltérően egymástól kérik számon, ök mondják, így jobb. Az igyekezetnek azonban más okai is vannak. — Korábban sok apró. kis- sorozatú terméket gyártottunk. Ez csak azért volt jó. mert így szakmunkásaink sokféle fogóst, ismeretet sajátíthattak el. Most az utóbbi egv évben egészen más irányt vettünk; aminek végső célja a komplett kazángyártás. Ehhez korábbi belső munkaszervezésünkön is sokat kellett változtatnunk — tájékoztat Zsíros János csoportvezető. Felkészülni tehát, alkalmassá tenni a kis kollektívát a szakmailag is nagyobb tudást igénylő kazángyártásra. Profiltisztítás. Ez a közvetlen cél. Az átmenet fokozatos, de új megoldásokat követel. Erre valók többek közt az újítások. Hankó Pál, a „kicsípő -szerszámot mutatja, amellyel legalább ötször annyi terméket tud-, nak előállítani, mint korábban. Ennek és a többi újításnak is köszönhető, hogy még 1976-ban daruszékből 200 darabot gyártottak, addig az idén már 2200 a terv. Kazántestből 300-at, vagyis ötször többet készítenek a tavalyinál. Üjítások. Jó. jó, de ez sem minden, önmagában még egyébként is kevés egy-egy új szerkezet. Lennie kell tehát még valaminek. amire a vállalat gazdasági vezetése bátran építhet. — Elsőként csatlakoztunk a csepeli munkások felhívásához. Kedvező visszhangra talált kezdeményezésünk. Majd a többi szocialista brigád is követte példánkat — mondja Fábián László, amint egy daruszék háttámláját hegeszti. Csak rövid időre áll meg. azután éles fénnyel újra szétcsap körülötte a hegesztőolvadék. A brigád vezetőjétől tudom meg. hogy az elmúlt évben 250 társadalmi munkaórát- teljesítettek. hogy csatlakoztak az iskola- építési akcióhoz, hogy részt vettek a HV.DSZ-sportnapokon. Mindebben nem a mennyiség, hanem a tartalmi részt tartják elsődlegesnek. Leszkó György szakmunkás így fogalmazott: — Megtaláltam a számításomat. Kíváncsian várom a fejlesztést. Részese akarok lenni itt ennél a vállalatnál, ebben1 a kollektívában. Mielőtt eltávoznánk, még egyszer találkozunk Winkler Jánossal. Most ő kérdez: — Most már jobban érti. ugye, azt. amit az elején mondottam? *** A lakatosbrigádból a közelmúltban két művezetőt neveztek ki. Kiss János, a vegyesipari vállalat igazgatója elismerően szólt munkájukról. Az elmúlt gazdasági évben 25 százalékkal több terméket állított elő a vállalat 200 dolgozója, mint tavaly. Az elmúlt öt évben kétszer érték el a Kiváló Vállalat címet. E sikerekben oroszlánrészt vállalt az ezüstkoszorús lakatos szocialista brigád. Kepenyes János ....................................................................... Z öldségfélék a laboratóriumban Marad-e növényvédő szer a fogyasztásra kerülő zöldségfélékben? Ezt ellenőrzik a Növényvédő Állomáson a modern gázkromatográfia! (Foló: Verese Erzsi) Elnökválasztás Az iskolát, mely éveken keresztül üresen állt, a termelő- szövetkezet vásárolta meg a ta- náostól, s kultűrotthonná alakította át. Itt, a nagyteremben tartották meg az elnökválasztó közgyűlést. Fent az emelvényen, a vörös drapériával borított asztal jobb szélén ült az egyik jelölt. Gon- da Pál. Összekulcsolt kézzel, egykedvűen nézett ki az ablakon. Február vége volt. enyhült már a határ. Csak itt-ott fehérlett egy-egy hófolt a szántásokon. Az idén korábban lehet megkezdeni a tavaszi munkát, mint tavaly, gondolta magában. Aztán visszasiklott a tekintete. A terem úgy zömrnö- gött, mint egy méhkas. Az emberek ismét elfoglalták a széksorokat. egymáshoz hajolva beszélgettek. A szavazatszedő bizottság lezárta az urnát, s átadta egy másik bizottságnak, amely ezután a nagyterem mellett levő kisebb helyiségbe távozott vele, hogy {negszámlál- ják a szavazatokat. Mindez túl hangos ceremóniával ment végbe. A szövetkezet jogtanácsosa volt a soron következő események hivatalos kikiáltója. Rekedtes hangja egy elhasznált mikrofonra emlékeztette Gonda Pált. Nem is figyelt oda. Az asztal túlsó végé felé sandított. Ott ült a fiatal Égető Mihály. Ö volt a másik jelölt. Lehajtott fejjel ült. Nem nézett fel, sem jobbra, sem balra.. — Gyáva — gondolta magában Gonda Pál. — Gyáva és alamuszi, mint az apja volt. Ismét feléledtek benne azok az évek, amikor perlekedett az öreg Égetővel a nádalóháti szőlő miatt. Egy kétholdas örökség! A múlt azonban csak egy suhanó árnyék volt. Egy kis lű- szúrás. semmi más. A másik dolog viszont belemarkolt az elevenjébe. A terem széliben, a középső ablaknál megpillantotta Zsuzsát. Rögtön észrevette, hogy lánya Égető Mihályt nézi. Szinte megdermedt a döbbenettől, pedig már bizonysága volt róla. hogy nem pletyka többé, ami a tanyákat járja. Égető Mihály szemet vetett Zsuzsára. A gyűlölet forró vérárammá futott át a testén. Egy pillanatig tartott, de beleremegett. Aztán a terem yége felé fordította tekintetét, hogy elhessegesse magától ezt az önemésztő gondolatot. Azt az embert kereste, aki javaslatot tett Égető Mihály jelölésére. Akkor éppen mással volt elfoglalva, s nem figyelt a felszólalásra. Csak az vésődött bele, hogy valaki a hátsó sorokból emelkedett fel. A hangját próbálta felidézni. Egyszeriben úgy rémlett, neki, hogy az a valaki nem lehet más, csak az a fiatal traktoros, aki ősszel fegyelmit kapott. mert munka közben le- ittasodott. Ettől kissé megnyugodott. Ismerte jól a szövetkezet tagságát. A makacs, megfontolt tarajosi gazdákat. Tudják, ezek. mikor honnan fúj a szél. Az ám! Nem hallgatnak akárkire. Csak az nyugtalanította. hogy Égető Mihály mégis felkerült a szavazólistára. De ekkor eszébe jutott az a nap. amikor 16 évvel ezelőtt először megválasztották elnöknek. Akkor is február volt, csak akkor havazott, A nagy pajtába befújta a havat a szél. Ott tartották a közgyűlést. Közfelkiáltással szavaztak rá. A nevét kiabálták. Nem akarta elvállalni az elnökséget, csak hosszas rábeszéléssel szánta rá magát. Élt benne akkoriban valami sejtelmes vágj', hogy ismét a saját földjén gazdálkodik majd. Meg- aztán tele volt adóssággal a termelőszövekezet. Elnökök jöttek, mentek. Nagy hanggal láttak hozzá a munkához, s nem egy közülük már a gazdasági év közepén beadta a kulcsot. Nem tudták szót érteni a tanyai emberekkel. Olyan volt az iroda, mint az átjáróház. Ősszel szántatlanul maradtak a földek. A kukorica termését belepte a hó. Nem volt, aki behordja. De nem is volt hova behordani.
