Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

> ) 1917. FEBRUAR 77., VASÄRNAP Ara: 1.70 forint XXXII. ÉVFOLYAM. 19. SZÁM M A: A MUNKÄSMÜVELÖDfeS EREDMÉNYEI. GONDJAI (3. oldal) LAKATOSMÜHELY HATUL — AZ UDVARBAN (1. oldal) ELNÖK V A LASZTÁS (4—3. oldal) Kiváló munka, átlagos kereset? A jelszó — tartalmát, ér­telmét de sokan és sokféle­képpen magyarázták már — imigyen szól: „egyenlő mun­káért, egyenlő bér . ..” Ezt sikerült a gyakorlatban ak­ként megfordítani, hogy „egyenlő bérért, egyenlő n.unka .. .” Vagyis: amíg a nálam jóval kisebb képessé­gű, alacsonyabb teljesítményt produkáló kollégám majdnem ugyanannyi bért kap, mint én, addig minek törjem ma­gam . . . miért hozzam ki ma­gamból a lehetséges maxi­mumot? Ugye ismerős szöveg? So­kan eszerint dolgoznak és hisznek is a maguk fabrikál­ta elméletben. Persze az igaz­sághoz tartozik, hogy vannak emberek — és vannak hely­zetek — akiknél és amikor nem az a fontos, hogy mit teljesít a másik és ezért a teljesítményért mennyit kap; amikor csak az a fontos, hogy a lehető legtöbbet nyújtsák, még akkor is, ha az átlagon felüli teljesítményt csak át­lagos bérrel honorálhatják. Sajnos azonban nem ez a jel­lemző. A szakemberek is tud­ják, vallják, hogy a bérek differenciálatlansága a telje­sítmények kerékkötője. Eb­ben mindenki egyetért, a vi­ta — és az általános tanács­talanság — ott kezdődik, amikor a differenciálatlanság,' az egyenlősdi okait kutatják, illetve amikor magát a jelen­séget magyarázzák. A múltkoriban megkérdez­ték tőlem: mit gondolok, hol nagyobb a különbség egy mi­nisztériumi portás és a mi­niszter fizetése között; Ang­liában, vagy mondjuk Egyip­tomban? S a válasz: nem Angliában! 'Mert a társadal­mi, gazdasági fejlettség ma­gával hozza a bérek bizonyos fokú nivellálódását. Egy bi­zonyos fejlettségi fokon túl szükségképpen közelítenek egymáshoz a bérek legalacso­nyabb és legmagasabb határ­értékei. Ebből a szempontból tehát a fejlődéssel szükség­képpen együtt járó jelenség­ről van szó. Mások viszont megjegyzik — és nem alap­talanul —, hogy mindez le­het igaz és törvényszerű, de akkor nálunk a bérek nivel­lálódásával alaposan megelőz­tük a korunkat, a saját fej­lettségi színvonalunkat. Szociológusok bizonygat­ják: maguk a legérdekelteb- bek, a munkások és az al­kalmazottak sem fogadják el mindig a gyakorlatban érvé­nyesített differenciálást. Ami­kor a boríték vastagsága jel­zi a teljesítményt, a végzett munka értékét, akkor nagyon sokan nem hajlandók elfo­gadni az esetleges alacso­nyabb minősítést, s * diffe­renciálás mögött kizárólag a főnökség szubjektív szem­pontjait sejtik. Még akkor is, ha — formailag — a béreket nemcsak a főnökség, hanem az a bizonyos üzemi három­vagy négyszög határozza meg.. . Következésképpen: diffe­renciálni népszerűtlen és há­látlan dolog: minek hara­gudjon meg a műhely, a munkahely közvéleménye a főnökre, ebben a munkaerő­ínséges világban? Ezt a félel­met ma már kevesen vallják be a vezetők közül, sokkal in­kább arra hivatkoznak — s ebben is van elgondolgoztató igazság —, hogy ugyan miből differenciáljanak? Miből, ami­kor a rendelkezésre álló bér- fejlesztési összeg viszonylag kevés, az úgynevezett mozgó­bér összege pedig egyre, zsu­gorodik, hiszen egyre na­gyobb hányadát alapbéresítik. Nemrégiben magam is tanúja lehettem egy munkahelyi vi­tának, ahol ötvenvalahány ember között kellett — vol­na — alig négyezer forintnyi bérfejlesztést differenciáltan szétosztani. Hosszas vita után — amelyben a többség az egyenlő szétosztás mellett kardoskodott — végül is a vezető döntött: 10-20 forin­tonként differenciált, vagyis az elvnek ' formailag eleget tett, de a közvéleménnyel sem szállt szembe. A szóban forgó munkahelyen továbbra is béke és csend honol: 6enki sem morgolódik a túlságosan nagy kerestkülönbség miatt. Akik viszont eddig is azt val­lották. hogy az egyenlő bé­rért egyenlő munka jár. azok ezután sem változtatnak ál­láspontjukon. Ennek veszélyét kellene minden munkahelyen, minden vezetőnek felismernie, s e veszély elhárítására vállalnia az erőteljes differenciálás esetleges ódiumát. Még akkor is, ha munkaerő-igényes vi­lágban élünk — látszólag! — és sértődöttségükben a gyen­gébbek közül jó néhányan ott hagyják a munkahelyet. A bértömeg-gazdálkodás — már a kísérleti szakaszban is — bebizonyította, hogy kellő ér­dekeltséget teremtve, egy sor munkahelyen igenis lehet a hiányzó embereket pótolni a meglevők szervezettebb, jobb és intenzívebb munkájával. (Ehhez persze alaposan és részleteiben kell ismernie a beosztottak képességeit, telje­sítményét, produktivitását.) Ebből az is következik, hogy a differenciált bérezés nem csupán elhatározás, nem ren­delet és szabályozás, hanem elsősorban vezetői rátermett­ség kérdése. Vértes Csaba A csepeli felhívás nyomán Kilenc százalékkal termel többet a tsz, hat százalékkal teljesíti túl tervét a vízgazdálkodási társulat Szeghalmon A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére kibonta­kozó munkaversenyhez a szeg­halmi Sárréti Tsz kollektívája jelentős felajánlásokkal csatla­kozott. Vállalták, hogy a terme­lőszövetkezet termelési értékét az 1975-öshöz viszonyítva ki­lenc százalékkal növelik, 10 szá­zalékkal emelve a korábban a tervtől elmaradt termésátlago­kat. A nagyközség lakosságának jobb ellátására a vállalások so­rában 3 hektárral bővítik a bur­gonya és másfél hektárral a zöldségtermő területet. Ezzel egyidöben az 1976-06 tejterme­lést az idén 10 százalékkal kí­vánják túlszárnyalni. A szállítási és melléktevé­kenység fejlesztésével egymil­lió forint árbevételi többletet mozgalom fejlesztését. Szeret-1 nék elérni, hogy az eddigi ki­lenc brigáddal szemben, amely a dolgozók 22 százalékát tömö­rítetté, az idén már 14 brigád vegyen részt a versenyben, j mintegy 210 taggal. a szövetke­zetben dolgozók 40 százaléká­val. A tervek teljesítését takaré­kossággá), újitásokkal is segítő brigádok a község fejlesztésé­hez társadalmi munkával, a tsz pedig az új óvoda építéséhez mintegy 300 ezer forinttal já­rul hozzá. Ugyancsak a napokban dön­tött a Hármas-KörÖ6—Berety- tyói Vízgazdálkodási Társulat ,pártalapszervezete úgy, hogy csatlakozik a csepeli munkások versenyfelhívásához. Vállalá­suk középpontjában az erre az évre szóló tervek hat százalé­kos túlteljesítése áll. Emellett a társulat dolgozói elhatározták azt is, hogy községük, Szegha­lom építését, szépítését 80 ezer forint értékű társadalmi mun­kával segítik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év. fordulójának esztendejében. Nincs olyan terület a tsz-ekben, ahol a szocialista brigádok tevékenységét mellőzhetnénk igyekeznek elérni, míg a ház­táji és kisgazdaságok támogatá­sának fokozásával a tavalyi 17 és fél millió forintos háztáji áruforgalmat ‘25 millió forintra emelik a munkaverseny elő­irányzataiban megfogalmazottak szerint. A vállalások teljesítésére a sárréti közös gazdaságban meg­kezdték a szocialista brigád­Tegnap, február 26-án nagy | jelentőségű tanácskozás színhe­lye volt Békéscsabán az ifjúsági | ház. Itt rendezte meg a Körösök ! Vidéke Tsz-ek Területi Szövet-. | sége a szocialista brigádvezetők I küldötteinek megbeszélését. Hra- bovszki Mihály, a szövetség el­nökhelyettese köszöntötte a tag- tsz-ek képviselőit, a megjelenti vendégeket, közöttük Lehoczki! Tavasai készülődés A Békéscsabai Állami Gazdaság telckgerendási gépműhelyében a tavaszi munkákhoz készítik elő a gépeket. A munkák megkez­dése előtt, március 3-én, tavaszi gépszemién ellenőrzik a szak­emberek az erő- és munkagépeket (Fotó: Veress Erzsi) Mihályt, a TOT fötitkárhelj’ette- sét, Balogh Jánost, a megyei pártbizottság politikai munka­társát és Molnár Lajosnét, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának cso­portvezetőjét . Vitaindító előadást dr. Oláh József, a tsz-szövetség megbízott titkára mondott. Az előadó részletesen kitért arra, hogy az elmúlt időszakban jelentősen gyarapodtak a Körö­sök térségében gazdálkodó szö­vetkezetek. Fejlődött a gazdálko­dás színvonala. A növényter­mesztés 24, az állattenyésztő,» pedig 36 százalékkal adott több árut mint 1971-ben. A tsz-ek kö­zös vagyona hárommilliárd fo­rint fölé növekedett. A gazdasá­gi feladatokat valamennyi szö­vetkezet csökkenő létszámmal valósította meg. A létszámcsök­kenéssel arányosan nem növe­kedett a műszaki színvonal. A kimagasló gazdasági eredmények elérése elsősorban az időközben kialakult, megerősödött szocialis­ta brigádmozgalomnak köszön­hető. Kétszáztíz brigád helyett ma már 410 tevékenykedik. A bri­gádokba tömörült dolgozók szá­ma háromezerről 5862-re növe­kedett. A tsz-ek működésében ninc$ olyan terület, ahol a szo­cialista brigádok tevékenységét mellőzhetnénk — mondotta töb­bek között a szövetség mb-tit- kára, majd hangsúlyozta: — olyan légkört szeretnénk terem­teni valamennyi tagszövetkezet­ben. hogy a gazdasági vezetők a napi feladatok ellátása közben elsőrangú feladatnak tekintsék a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom to­vábbfejlesztését. Az elért gaz­dasági sikerek azt tanúsítják, hogy a közös célért dolgozó munkakollektívék képesek ín'sze­rű és nagy feladatok megoldásá­ra. A vitaindító előadáshoz töb­ben hozzászóltak, majd megvá­lasztották azt a tíz küldöttet, akik a TOT ágazati szocialista brigádvezetők országos tanácsko­zásán képviselik a tsz-szövetsé- get. s azt a két főt, akik a szo­cialista brigádvezetők V. orszá­gos megbeszélésén vesznek részt a Körösök Vidéke Tsz-ek Szö­vetségének területéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom