Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára: X,— forint 1977. FEBRUÁR 26., SZOMBAT Világ proletárjai,' XXXII. ÉVFOLYAM, IS. SZÁM M A: LESZÁLLT A SZOJUZ—24 (2. oldal) ÜLÉST TARTOTT AZ SZMT ELNÖKSÉGE (3. oldal) ŐSBEMUTATÓ A CSABAI GYEREKEKNEK (5. oldal) 1 Veszendő kincseink „flz 1977. évi népgazdasági terv a mi programunk is!” KISZ-es termelési nagyaktíva Békéscsabán Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára előadását taríja- Mellette jobbról Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának első titkára A KISZ Békés megyei bizottsága rendezésében „A KISZ fel­adatai az 1977. évi népgazdasági terv végrehajtásában” címmel gazdaságpolitikai aktívaülést tartottak, február 25-én, tegnap dél­előtt Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban. A nagyaktíván részt vett a megye valamennyi termelőüzemi KISZ-szeryezetének titká­ra. valamint a KISZ-apparáiusok vezetői, munkatársai. Az aktíva- ülést Kibédi Varga Lajos, a KISZ Békés megyei bizottság titkára nyitotta meg, köszöntötte a vendégeket és a résztvevőket; megyéim 450 ifjúkommunistáját. Közeledik a tavasz. A feb­ruári napsütés már sok embert kicsalogatott a kertbe: ásnak, veteményeznek. A parasztem­ber régidők óta úgy tartja; ez a hónap a niák vetésének az ideje és ha az időjárás engedi, a tavaszi földmunkák kezdete. Szándékosan a kiskerti mun­kákra utaltam, mivel a gépek dübörgése még nem veri fel a határ csendjét — éppen a sáros talaj miatt. Ám a' tavasz gyors léptekkel közeledik és a gépek is munkára készen állnak. De vajon minden talpalatnyi föld­re eljutnak a gépek, az ásók és a kapák? Vajon minden meg­művelhető földarabkán látni fogjuk a szorgos kezek nyomát? Éppen ez a kérdés adta ke­zembe a tollat. Megválaszolni persze még nem tudom, hiszen a munkák kezdete nagyon is szórványos. Nagyon gyanakvó vagyok ebben a tekintetben. Gyanakvásom pem alaptalan. Évről évre kisebb-nagyobb föld­darabkák várják: valaki majd csak észreveszi parlagságukat. Egyik településünk sem olyan gazdag, hogy ne legyen szükség minden talpalatnyi föld termésé­re. Gyakran panaszkodunk — olykor joggal — a magas zöld­ség-, paradicsom-, burgonya- és gyümölcsárakra. Az ár- és bel­víz sem kíméli megyénket. És mégis egyes tanácsok illetéke­sei megfeledkeznek néhány ..kvadrát” földről, hagyják par­lagon heverni. Határszemle al­kalmával úgy siklanak el mel­lette, mintha ott egy lyuk tá- tongana a földgolyón, amit ki kell kerülni. Lapunkban is olvastam a Né­pi Ellenőrzési Bizottság je­lentését, hogy Battonyán és má­sutt nem is . „kvadrátok”, de több hektár a megműveletlen földterület. Miért és miért sza­porodnak a senki földjei n ter­melőszövetkezetek szomszédsá­gában, az utak mentén, kertek­ben és másutt. Ezeket a terüle­teket évről évre; felveri a gyom, a gaz. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak egy sor olyan intézkedése van, melyeknek megtartása és a ta­nácsok által való megtarta­ssa megváltoztathatná ezt az áldatlan állapotot. Igaz. hogy a parlagon levő földterületek tűi lajdonosait — ez esetben nem illeti meg őket a föld gazdái jelző — a tanácsok írásban fel­szólították , a föld megművelésé­re, de felelősségre nem vonták őket. (!) A felelősségre vonás elmulasztásának egyenes követ­kezménye: hazánkban több mint 30 ezer hektár föld hever parlagon. Mint már arról hírt adtunk, 1 március 5-én és 6-án a Parla­ment kongresszusi termében rendezi a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa a II. országos nö- \ konferenciát. Megyénk asszo­nyait és lányait 19 küldött kép­viseli ezen a tanácskozáson. A küldötteket február 25-én Bé­késcsabán, a megyei pai'tjúzott­Sokan azzal érvelnek: rosszak ezek a földek. Biztosan vannak közöttük rosszak is, gyengébb minőségűek, ezt senki sem vi­tatja. De valamikor a felszaba­dulás előtt a Sárrét szikes tala­ja adott 56—65 mázsa kukorica- termést? Birkalegelőn kívül másra nem volt jó. Voltak 5—8 aranykoronás földjeink akkor szerte a megyében? Zöme az volt. És ma? A jó művelés ered­ményeként aligha találnánk — ha újólag felmérnék — 16 aranykoronánál gyengébb mi­nőségű földet. Van tehát pél­dánk, hogy a gyengébb talajon is eredményesen lehet termel­ni. Ha a parlagon heverő földek nem jók búzának, jók zöldség­nek vagy még igénytelenebb nö­vénynek. Harmincezer hektárnyi senki földje óriási terület. Ha csak egy közepes, 30 mázsás átlagbú- zaiermést veszek alapul — mert tavaly volt 56 mázsás is Oros­házán —, akkor is 900 ezer má­zsa búza vész a semmibe. Vagy, ha kukoricát, zöldséget, vagy éppen gyümölcsöt termelnének rajta, sok millió forint értéket hozna a „konyhára”. Ezek természetesen pontatlan számvetések, melyekkel csupán érzékeltetni kívántam, hogy minden ottfelejtett, megműve­letlen földdarabbal milyen ér­téket veszítünk el. A felelősséget már említet­téig. Hadd tegyem hozzá, nem­csak azok a nemtörődöm és ha­nyagok a felelősek, akik nem művelik meg a földet. Azok is legalább annyira felelősek, akik megtűrik ezt a pazarlást! És ha a szép szó nem segít, úgy az államhatalmi .szervek a jövőben még következetesebben alkal­mazzák a törvény szigorát azok ellen, akik felszólításuknak sem tesznek eleget. Ezzel újabb és újabb hektárokkal zsugorodhat­na összébb a senki földje, majd- dan eltűnne örökre. Van arra is mód. lehetőség: szorgalmaz­zák a gazdátlan földek haszno­sítását, végső soron pedig az ál­lami tulajdonba való vételt. Kincs, örök érték a föld. Par­lagon hagyni nemcsak könnyel­műség. hanem kimondottan bűn! Ezért szükséges alkalmazni a törvény szigorát mindazokkal szemben, akik nem törődnek a föld megművelésével. Közeledik a tavasz. Veszen­dőnek tűnő kincseink védelmé­ben szóltunk, jókor és idejé­ben. A munkák még ezután kez­dődnek, és minden parányi hasznosítható földdarab várja a dolgos embereket. Roeskár János ságon Gyulavári Pál. az MSZMP megyei titkára és Nagy Imréné, az MSZMP megyei nőreíerense tájékoztatta a konferenciáról, a napirendi pontokról, valamint az utazással kapcsolatos gyakor­lati kérdésekről. A küldöttek és a meghívott vendégek különau- tóbusszal utaznak március 4-én Budapestre. Ezután Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottság titkára tartotta meg bevezető előadását az 1977. évi gazdasági tervek megvalósításában a KTSZ-re há­ruló feladatokról. Elöljáróban szólt népgazdaságunk múlt évi főbb eredményeiről. Hangsúlyoz­ta, hogy — miután hazánkban az aktív keresők egyharmada 30 év alatti — a munkasikerek az ifjúság erőfeszítéseit, tevékeny­ségét is tükrözik. A KISZ KB titkára a továbbiakban az 1977. évi gazdaságpolitikai feladatok­ról szólva arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy számos a tenniva­ló, nehéz feladat vár ez évben Tisztelt Aktívaértekezlet! Kedves Elvtársnők! Elvtársak! I Mint az Pásztor Gabriella elv-1 társnő előadásában elhangzott, a j Magyar Kommunista Ifjúsági! Szövetség mindig is fontos fel-1 adatának tekintette a gazdasági építőmunka segítését, a fiatalok mozgósítását a társadalom épí- | tésére. A KISZ KB 1974 áprilisi1 határozata óla, melyet a KISZ. IX. kongresszusa megerősített, I még tudatosabbá vált az a te­vékenység, mely a következő­képpen fogalmazható meg: vala­mennyi KISZ-tag alapvető' kö­telessége, hogy legjobb tudása] szerint, becsületesen helytálljonI a mindennapi munkában, nyújt.: son többet áz átlagosnál. A leg­utóbbi megyei KlSZ-küldöttgyü- lés is megállapította, hogy a me­gye ifjúmunkásai, dolgozó ifjú­sága eredményesen állt helyi a IV. ötéves terv célkitűzéseinek ■megvalósításában. Az előadó az elmúlt időszak főbb eredményeinek ismerteté­valamennyíünkre, megkülönböz­tetett fontosságú és meghatározó az V. Ötéves terv második esz­tendeje. Elemezte, miként tük­röződnek a gazdasági épitömun- ka feladatai a. Korpmunista If­júsági Szövetség akcióprogram­jában, s végül azokat a mozgal­makat, akciókat vette sorra, amelyek hatékonyan segíthetik a termelést. Az országos szintű eredménye­ket, gondokat. ténnivalókat számba vevő előadás után Sza­bó Miklós, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára a me­gyei feladatokról szólt. se után a következőképpen foly­tatta: Tisztelt Aktívaülés! E néhány adatból is kitűnik, hogy sikereink,, eredményeink nagyok. Ezek ellenére azonban — és úgy gondolom ezzel vala­mennyien egyetértünk — npm lehetünk elégedettek. Sajnos, szép számmal vannak még ma is olyan szervezeteink, melyek akcióprogramja nem tartalmaz­za, vagy nem a jelentőségének megfelelő súllyal vállalt felada­tokat a gazdasági építőmunká­ból. Még több azoknak a szer­vezeteknek a száma, ahol az egyéni - vállalásokban nem, vagy csak részben tükröződik, hogy a KISZ-tagok személy szerint mit] kívánnak tenni a mindennapi becsületes munkán túl a társa­dalom asztalára. Az MSZMP KB. valamint a megyei pártbizottság: által kitűzött célok útmutatása j alapján készülnünk kell az 1977. ' évi népgazdasági terv vógrehaj- ( tására. Szabó Miklós hangsúlyozta többek között: A dolgozó KISZ, alapszervezetek éppen ezért te­kintsék kiemelt feladatuknak a munkaszervezést, a munkafegye­lem javítását, az anyag- és ener­giatakarékosságot, a meglevő tartalékok feltárását. A tudo­mány, a technika fejlődése, az új. agrotechnikai eljárások be­vezetése magasabb szakmai kö­vetelményeket állít a dolgozó fiatalok ele. A nagyobb képzett­ség érdekében több figyelmet .kívánunk fordítani a szakmai képzésekre, továbbképzésekre. Az iparban a hatékonyság foko­zása érdekében fontos feladat­nak tekintjük a műszaki fejlesz­tésben való részvételt, a nagy ér­tékű gépek kihasználtsűgi foká­ban rejlő tartaléklehetőségek fel­tárását, a gazdasági átcsoporto­sítások kezdeményezését és vég­rehajtását. A mezőgazdasági munkák idő­ben, jó minőségben való elvég­zése szempontjából fontos, hogy a KISZ-alapszervezetek időben készüljenek fel a betakarításban való részvételre, A társszervek­kel közösen egyéni betakarítási versenyt hirdetünk a búza, ku­korica és cukorrépa ágazatokban. Külön figyelmet fordítunk az őszi munkák társadalmi össze­fogással való segítésére ott, ahol a kedvezőtlenebb időjárás miatt a gépek esetleg nem min­dig tudnak dolgozni. A nem me­zőgazdasági üzemek, intézmé­nyek, középfokú tanintézetek KISZ-szervezetei. az' úttörőcsa­patok is tekintsék feladatuknak a betakarításban való részvételt! A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok KISZ-szervezetei a pártszervezetek cselekvési prog­ramja alapján komplex módon szervezzék a betakarítási ver­senyeket az előkészítéstől a be­fejezésig. Az igényeknek megfelelően út- ' törőkét is mozgósítunk építőtá­borokba, a zóldségbetakarításra. A termelés és feldolgozás össz­hangjának biztosításara — a J konzervgyári példa alapján — I szélesítjük és szorosabbá tesszük a mezőgazdaságban és élelnrii- (Folytalás a 3. oldalon) Az országos nőkonferenciára készülnek megyénk asszonyai Szabó Miklós telőadása i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom