Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-23 / 45. szám
Milyen a fakultatív gimnázium? Beszélgetés Kruchió Gáborral, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola igazgatójával A középiskolák oktató-nevelő munkájának hatékonyságát jobbító 1972-es párthatározat után számos gimnáziumban kísérleti jelleggel megkezdték a fakultatív oktatási forma bevezetését. Megyénkben a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola nevelő- gárdája vállalkozott az újjal való ismerkedésre. — Kétéves előkészület után. az 1974—75-ös tanévtől kezdve dolgozunk az új oktatási formában — mondja Kruchió Gábor igaz-1 gató. Az országban pillanatnyilag tíz gimnázium végez hozzánk hasonlóan fakultatív tanítást. Ahol már 1972-ben elkezdték a j kísérletet, ott az elmúlt tanév végén már érettségiztek a diá-1 kok. s az egyetemi felvételik tapasztalatai azt mutatják, hogy j az új kezdeményezés csatát nyert. A szülők körében is gyorsan népszerű lett a fakultatív gimnázium: az elmúlt tanévben: közel másfélszeres volt nálunk a ( túljelentkezés, s a nyomdaipari! szakközépiskolába is csak azért) tudtunk felvenni valamennyi je-'j lentkezőt. mert itt két első ősz-1 tályt indítottunk. — Mi az új oktatási forma lé-: nyege? f — Tudott dolog, hogy az álta-' lános iskola 8. osztályából kike- j rülő tanulók még aligha tudják! felmérni .saját képességeiket, so-j kan azzal sinc.sennek tisztában, hogy milyen pályát válasszanak. Az új oktatási forma szerint el- | sős diákjaink valamennyien ugyanazt az anyagot tanulják, s közben lehetőségük van felmérni képességüket. A második osztályosok heti két órában választhatnak olyan tantárgyai, amely leginkább megfelel az érdeklődésüknek. Harmadikosaink már heti hét, a negyedikesek pedig kilenc órán át az önmaguk választotta tárgyakat tanulják. Természetesen vannak olyan kötöttségek- amelyek mindenki számába kötelezőek, így például az. hogy a harmadikosoknak el kell dönteniük: a törzsóraszámon felül magyarral vagy matematikával óha.itanak-e elmélyültebben foglalkozni? A kötelező választékhoz tartozik még, hogy mindenkinek el kell sajátítania egy nyugati nyelvet, de azt már a tanulóra bízzuk, hogy melyiket választja. Újdonság nálunk, hogy szakmát is tanulhatnak a diákok. Jelenleg a kémiai anyagvizsgáló, a népművelő és a közgyűjtemény-kezelő csoportjaink a népszerűek, de ha volna jelentkező, képezhetnénk gép- járművezetőket. számítástechnikai operátorokat, gép- és gyorsírókat, valamint sportvezetőket is. — Hogyan fogadták a pedagógusok a kísérletezést? — Idővel valamennyien megszerették az új oktatási formát. A tanulók által választott tantárgyak óráin egyszerre kevesebb diák van egy csoportban, tehát több idő jut a gyerekekkel j való egyéni foglalkozásra. A) pedagógus számára az a leg- j nagyobb öröm, ha látja munka- | ja eredményét, vagyis azt, hogy a tanítványok képességei szaba- 1 dón kibontakozhatnak. Erre pedig a fakultatív oktatási rend-1 szer kitűnő lehetőséget ad. Per- | sze itt is akad néhány javításra váró hiányosság. Például: nem készültek még el a megváltozott oktatási módszerhez szükséges tankönyvek, ezért némelv tárgy- j bői már az elsős gyerekeknek: meg kell venniük mind a négy j év könyveit. Iskolai könyvtá-! runk forgalma a reform óta sokszorosára nőtt, s az évi 20 ezer i forintos fejlesztési alapból egyre) nehezebben- tudjuk kielégíteni a| könywásárlási igényeket. Tan- í terveinket is módosítani kellene, hiszen a kötelező anyag mennyisége egyre szaporodik és a tanulók csak nehezen tudják elsajátítani azt. — Véleménye szerint várható, hogy mind szélesebb körben bevezetik a gimnáziumokban a fakultatív oktatást? — Jó volna, hagy így lenne, de ennek ma még számos akadálya van. Elsősorban a kisebb iskolák vannak hátrányos helyzetben, hiszen csak nagy nehézségek árán , tudják megoldani, hogy szakos nevelők oktassák a diákok kisebb csoportjait is. Nálunk például 44 főből áll a tanári testület, de se népművelő, se levéltáros képzettségű kartársunk nincsen, ezért ezeket a szaktárgyakat más kulturális intézmények munkatársainak segítségével tudjuk csak oktatni. Különös nehézséget jelent, ha a fakultatív gimnáziumi osztályba járó diák iskolát akar változtatni. Gyakran megtörténik, hogy a szülők más városba költöznek, ám ilyenkor szinte a véletlennel határos, hogy a tanuló ugyanolyan szakos osztályt talál, mint ahol tanulmányait megkezdte. Legnagyobb gondot az okozza, hogy az, új típusú iskolákkal irreális lesz az a régi törekvésünk, hogy a középiskolák mindenütt azonos szintű képesítést adjanak. Az a tanuló, aki „bejut’' a fakultatív gimnáziumi osztályba — ha átmeneti nehézségek árén is —, lehetőséget kap képességeinek ideális kibontakoztatására. Ám a többi középiskolák diákja -— elsősorban a kisebb gimnáziumok tanulói — egy idő után hátrányos helyzetbe kerülhetnek. E visszás helyzet megelőzése lesz most az. oktatási politikánk egyik fontos feladata. Andödy Tibor Bubó doktor és Ursula lett a sstár Brigádok olvasókönyve A szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjének egyik fontos részfeladata szépirodalmi művek' olvasása, megbeszélése. Ehhez nyújtunk segítséget a vetélkedőn részt vevő brigádoknak, bár nemcsak a benevezettek olvashatják haszonnal Szabad Olga könyvtáros rövid ismertetőit. Lengyel József: Igéző A közelmúltban elhunyt író másfél ezer oldalas életművet hagyott ránk. Irásművészeteről így nyilatkozott: ,,Minden leírt soromat vállalom.” Egyik legszebb írása az Igéző c. novella. Az önkény, a személyi kultusz időszakát idézi, bár nem büntetőtáborban játszódik. A mű főszereplője az Idegen, kinek később megtudjuk keresztnevét, de vezetékneve mindvégig homályban marad. Az Idegen-András-száműzött. Cellája egy egész falú, de rabságának falai mégis áttörhetet- lennek tűnnek. Két erő mégis képes rá, az emberség es a történelem. A magányba vonuló Idegen a mű végeié némileg oldódik, szűnik komorsága. Saját humánus megnyilatkozásai és a faluból hozzá közeledő emberek kölcsönhatására helyet kap a falu társadalmában. Nagy jellemíej- lődési ív tanúi lehetünk. Az ember, aki kezdetben keserű közönnyel így beszélt magáról: „Odamegyek, ahová küldenek”, a mű utolsó szavai szerint már szállóvendégeket is befogad. Az Igéző esztétikai összértékét számos részletszépség is fokozza. Különösen megkapóak a tájleírások és a hasonlatok. A szereplők plasztikus rajzokat kapnak. András munkatársa, Miska akár Solohov tollán is megszülethetett volna. Legvázlatosabb András képe, ennek, oka részben az, hogy e figura mögött maga Lengyel József j bújik meg, részben pedig az, hogy benne az egyéni vonások kiemelése nélkül a száműzött típusát személyesíti meg az író. Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt „Ott künn a Brezinán az a fekete folt Fekete folt helyén valaha akoi volt” így végződik ’ az elbeszélés, meiy a még jócskán romantikus Mikszáth alkotása. Olej Tamás, „a Brezina ura ’ világában élünk. Ö a bacsa. Ezer juhot őriz bojtárjával, Ma. tyival. A fiú szereti Olej leányát, Anikót. A lány félárva. Édesanyja akkor halt. meg, mikor őt világra hozta. Ólpmöntés jelzi, hogy a fiatalok egymáshoz tartoznak. Ez a tiszta képlet azonban megváltozik, mert feltűnik egy vadász, a Brezina igazi és teljhatalmú ura, Zalári | Pál herceg. A bacsa beszél a | herceggel, aki a Brezinát és az I ezer juhot ígéri a megkívánt' lányért. Olej méltósággal tilta- | kozik, de kétértelmű választ ad:) ..Meg' ne tudjam.” S nem is tudja meg, mert Talári Pál titokban szökteti meg Anikát. s írásban meghagyja a „vételárat”. A bacsa visszaküldi az okmányt és felgyújtja otthonát s az aklot. Így menti meg leánya jó hírét, mert a fekéte folt mellett maradt csontokról ki sem tudta volna már megmondani, hogy állati vagy emberi eredetűek-e? A tűzvész után az ismeretlenségbe vonul a bacsa, aki felesége halála után hallu- cináló idegbeteg lett s nyilván ez és a kétségbeesés adta tettéhez az erőt. EZ a novella még alig engedi sejtetni a későbbi Mikszáth realizmusát. SULIFARSANG Hányán tollúnk moziban? Hegedűsöknél mór hatek óta! lázban égett a család. Anyuka szabott, varrt esténként, apuka) a régi, már majdnem elhasznált cipőtisztító pasztát kereste elő, j festék gyanánt. Erre végül nem | volt szükség, mert a családi ta- , nács úgy döntött, Bea és Szilvi I mégsem szerecsennek öltözik, i hanem bohócnak. Színes ruhába, I és öt számmal nagyobb cipőbe ( festék is kell, de nem fekete, ) hanem piros, zöld és sárga leg- í inkább. A békéscsabai úttörő és ifjúsági ház előcsarnokában gyermekzsivaj. Hamarosan kezdődik a 2. számú általános iskola hagyományos farsangi karneválja. Bertalan apuka jafíát mér, nyolcszáz szendvics és ugyanennyi mignon is a kellemes délutánt szolgálja. A farsang fénypontja következik. Bevonulnak a jelmezesek. Százharmincöt alsós változott át a mókás, vidám délután kedvéért. Pintér Lászlóné tanárnő áll a színpadi mikrofonnál. S most már jönnek, sorban egymásután a jelmezesek. Vasorrú bába. Tojás. Indiánlány. Hóvirág. Józsi j bácsi a pusztáról. Hópehely. Tavasz. Hófehérke. Néger lány, Lepke. Matróz, Pereces. Királynő, Bubó doktor és Ursula. * Tréfás versek, jeleneték következnek ezután, az 5/b-sek és a 7 b-sek adják a műsort. A zsűri közben tanácskozik. Megszüle-1 tik a „hivatalos” döntés is. A legjobb jelmez Bubó doktoré és, Ursuláé — Boskó Regináé és I Íme, a győztesek... Boskó Klárié. A győztesek ésj -rajtuk kívül még kilencen rao-1 gyorós csokit nyernek, s jutái- j múl ott lehetnek a február 27-i, J városi úttörőkarneválon is. : Minden jelmezes kap csokit, a J többiek persze kisebbet: Sportszeletet. Miközben már szól a zene, a zsákbamacska, a tombolahúzás egy modernebb változata következik. Mindenki összegyűjti ott- j hon azokat az apróbb játékokat, j amelyeket már úgysem használ. I (Gál Edit felv.) Az így összeállított játékcsomagok tartalma persze titok. Sok hasznos játék cserél gazdát, új örömet okozva a gyerekeknek. Lassan véget ér a karnevál, a farsang, kinek hogy tetszik jobban. Igaz, a karnevál tulajdonképpen a farsangot lezáró látványos felvonulás, a két elnevel zés azonban többnyire összetartozik. A vidámság, a mókauel- lemzi. így még a tanulás is könnyebben megy. (Fábián) Nőtt a közönség érdeklődése a hazai filmek iránt Ismét fokozódik a hazai mo- züátogató közönség érdeklődése a magyar filmek iránt — állapították meg a filmszaicma vezető képviselői a napokban megtartott IX. magyar játékfilmszemle tapasztalatai alapján. Filmjeink itthoni fogadtatásának kedvező tendenciáit a né-! zőszám és a mozik kihasználtságának alakulását jelző adatok is bizonyítják. A magyar filmek népszerűségének csúcspontján, 1960-ban — filmszínházainkban 70 százalékos helyhihasználtság mellett — csaknem 35 millió néző tekintette meg az akkor műsoron szereplő filmalkotásokat A másfél évtizeddel ezelőtti „népszerűségi csúcs” után a kö-l zönség érdeklődésének mélypontja 1975-ben következett be. Ekkor a magyar filmek vetítésein átlagosan csupán minden harmadik jegy kelt el, s összesen 11.5 millióan nézték meg a magyar filmeket. A mozilátogatók érdeklődése azóta ismét fokozódik: tavaly — csaknem 40 százalékos helykihasználtság mellett — egymillióval többen váltottak jegyet filmjeink vetítéseire. Filmjeink és a közönség kapcsolatának épülését jelzik a szemlevetítések után megtartott különböző közönség- és művész- találkozók is, amelyeken — egyR BÍKÉSMlCm..^ 1977. FEBRUÁR 23. i két kivételtől eltekintve — a bemutatott filmek alkotói személyesen válaszoltak az érdeklődök kérdéseire. E találkozón is hangot kapott a nézők igénye: a jelenleginél is nagyobb számban szeretnének látni az egyén és a társadalom közös gondjait feldolgozó filmalkotásokat. Eddig ismeretlen Kossuth-kéziratot találtak Mindeddig ismeretlen, az 1843 —49-es szabadságharc históriájához érdekes adalékul szolgáló Kossuth-kéziratra " bukkantak Jánkmajtison. Az 1849 májusának eLső napjaiban keltezett szöveget Kossuth a kormány közlönye számára: vetette papírra, s benne a Szemere-kormány jogkörét fogalmazza meg. Ugyancsak a padlás rejtette bekötött Pesti Hírlap példányai között bukkantak rá egy másik szabadságharc-korabeli levélre, írója egy — az aradi várbörtönben sínylődő — honvédtiszt, aki kivégzése előtt írta búcsúlevelét. A feladó és a címzett kilétét most a relikviák megtalálói, a jánkmajtisi honismereti szakkör fiataljai keresik, kutatják. Az értékes kéziratokat védetté nyilvánították, s a tervek szerint azok a jánkmajtisi helytörténeti gyűjtemény anyagát gazdagítják majd. .
