Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-17 / 40. szám

Munkásőrök és bázishelyi vezetők tanácskozása Az elmúlt napokban Gyulán, az MSZMP-székházban tanács­kozást tartott a Kun Béla mun­kásőr zászlóalj, amelyen részt vettek a párt- és gazdasági ve­zetők és a munkásőr parancs­nokok. Megjelent, a tanácskozá­sén Tóth Pál. a munkásőrség megyei parancsnoka. Vitaindító előadást Komlósi Sándor munkásőr zászlóaijpa­rancs nők tartott. Bevezetőjé­ben megállapította: a tanács­kozás első és jó alkalom arra, hogy a város és járás területé­ről szervezett munkásőr zászló­alj bázishelyének vezetői együtt vannak és a munkásőri szolgá­lat ellátásával, a nevelésével, az utánpótlással kapcsolatos gondokat, észrevételeket közö­sen vitathatják meg. Részlete­sen beszámolt a munkásőrség­ben végzett nevelő munkáról. Autoservice 77 Korunk egyik legnagyobb vál­tozása a gépkocsiiállorpány roha­mos fejlődése. 1970 óta 250 szá­zalékkal emelkedett Magyaror­szágon a személyautók száma. Így érthető, hogy az egész or­szágban gyors ütemben kell nö­velni a gépkocsifenntartás és ja­vítás kapacitását, a szervizállo­mások hálózatát. E feladat teljesítéséhez jelen­tősen hozzájárul a budapesti nemzetközi vásárközpontban, a HUNGEXPO által megrendezés­re kerülő AUTOSERVICE ’77, a nemzetközi gépjárműfenntartó- és javítóipari kiállítás. A bemutató célja az, hogy megismertesse a gépjárműhasz­nálókkal, üzemeltetőkkel a gép­járműfenntartó- és javítóipari üzemekben, műhelyekben alkal­mazott gépekét,: készülékeket és műszereket, az ezek segítségével lehetséges eljárásokat, s az eb­ben rejlő előnyöket. Az 1977. április 15—20. között megrendezésre kerülő kiállításon a látogatók képet kaphatnak ar­ról, hogy milyen új eszközök áll­nak ma rendelkezésükre az au­tózás biztonságának javítására, hiszen itt különleges szerszámok, garázs- és szervizberendezések, diagnosztikai' műszerek éppúgy láthatók, mint a vegyipar újdon­ságai. Ugyancsak lényeges kérdés az is, hogy mennyi ideig hasz­nálható egy-egy autó? Mit kell tenni, hogy az új csillogó kocsit idő előtt né pusztítsa a korrózió? Mindezekre feleletet kap a kiál­lítás látogatója. Kik lesznek az AUTOSER­VICE ’77 kiállítói? Csak néhányat a hazai válla­latok közül: az AUTOKER al- katr^szmosó berendezést, l'énv- szóro-beállítót, akkumulátortöl­tőt, szerszámokat, mérőműszere­ket állít ki. Az AURAS alváz és üvegek korrózióvédelmi szóróbe­rendezéseit. fékmérőket. A ME- DIKÉMIA fagyálló folyadékokat, hidegindító folyadékot, autosam- pont, szélvédő- és karosszéria- lemosókat mutat be. A külföl­diek közül az olasz Magneti Ma- relli, Consautest cégek mellett az újonnan bemutatkozó A. G. C. vállalat és a Maragoni cég. De kiállítók jönnek még Finn­országból. Soanyolországból és az NSZK-ból is. Természetesen a felsoroltakon kívül még sok olyan műszer, ké­szülék, berendezés lesz látható, melyekkel első alkalommal talál­kozhatnak az autósok az AUTO­SERVICE ’77 kiállításán április 15—20. között. 4 ecm mm NÉPÚJSÁG$ 1077. FEBRUAR 17 „Ha az első lövés eldördül...” Nagybánhegyesen történt A Viharsarok népét különösen I kegyetlenül sújtotta a két világ-! háború között, 1929—1933-as I nagy világválság. A szegény-1 parasztság és a kubikosok a | falusi szocialista földmunkás- j mozgalomban keresték a nyomor elleni harc módszerét. A városi munkásság a falusi szegény- parasztságtól támogatva a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt országos vezetésének bal- szárnya kikényszerítette a kor­mányhoz megfogalmazott memo­randumot. A miniszterelnökhöz címzett í beadvány egyebek között a kö- j vetkezőket tartalmazta: „Családunk, gyermekeink és a magunk életösztöne parancsolja, hogy világos, nyílt szóval mond­juk meg a magyar kormánynak és önnek, Miniszterelnök Ür: elviselhetetlen sorsunkat így to­vább nem bírjuk és nem akar­juk viselni! Minden téren el­nyomást, megalázó megkülön­böztetést és sorsunk iránt pél­dátlan közömbösséget tapaszta­lunk. Miniszterelnök Ür! Nyíltan be­szélünk. A nagybirtokok árnyé­kában továbbra sincs kenyerünk. A nagyvárosok nyomortanyáin is tovább nézzük rosszul táplált gyermekeink pusztulását.:. A nép is, ön is, a kormány is válaszút elé került. Ettől a választól függ az or­szág sorsa.” A memorandum úgy jutott el gróf Andrássy Gyula miniszter­elnökhöz, hogy a városi és falusi szocialista szervezetek — az ál­táluk képviselt lakosság nevé­ben 1932. április 3-tól 12-ig át­adták, illetve kísérletet tettek arra. hogy a helyi közigazgatás vezetéséhez eljuttassák. A legtöbb város polgármesteri hivatala és a falusi jegyzőségek vezetése a rendőrséggel és csendőrséggel együttműködve, a küldöttségeket igyekezett meg­gátolni abban, hogy megbízatá­suknak eleget tehessenek. Sok helyen letagadtatta magát a városi és falusi vezetés, hogy ne kelljen fogadnia az ipari és mezőgazdasági dolgozók megbí- j zottait. Néhol rendkívüli módon kiéleződött a memorandum át­adásakor a hatóság és a szegény dolgozók közötti, amúgv is fe­szült viszony. Ez történt 1932. április 7-én a Békés megyei Nagybánhegyesen is. — Az öttagú szegényparaszti küldöttség — olvasható az MSZMP Párttörténeti Intézeté­nek archívumában — délelőtt 11 órakor kereste fel a községhá­zát. A nagybánhegyesi agrárpro­letárok és szegényparasztok ne­vében a szocialista földmunkás­mozgalom vezetői élőszóban is­mertették a memorandum tar­talmát, amit aztán írásban is átadtak. Az átvételről a főjegy­ző elismervénvt készített és ígé­retet tett arra. hogy a memo­randumot az illetékes felső ve­zetéshez eljuttatja. — A küldöttség tagjai úgy vél­ték, hogy megbízatásuknak za­var nélkül eleget tudtak tenni. Ám csakhamar kiderült, hogy amíg a községházán tárgyaltak, addig a küldöttséget elkísérő vá­rakozó háromszáz embert a falu­si csendőrség durván bántalmaz­ta. — A feszültség Zsadony Já­nos csendőr törzsőrmester ama megjegyzéseivel éleződött ki, hogy a békésen várakozókat tét-1 vegeknek, .büdös parasztoknak, a törvényeket lábbal taposóknak 1 nevezte. — Kérjük a törzsőrmester ■ urat, hogy velünk tisztességgel | beszéljen — válaszoltak a nagy- bánhegyesiek. ,Még feleseltek is!” fojtotta a szót a kubikosokba és a sze­gényparasztokba. — A csendőr törzsőrmester, hogy tekintélyét megóvja, hatal­mát fitogtassa, két parasztot puskatussal hátba bökött. Ettől aztán nagyon kiéleződött a hely­zet. A várakozók megindultak a csendőrök felé. A hat kakastol­las két irányba húzódva élesre töltött fegyvereit a felháborodott parasztság felé fordította. Per­cekig néztek egymással farkas- ezemet. A legbátrabbak fenye­getően megszólaltak: „Ha az első lövés eldördül, a falu minden csendőrét darabok­ra szedjük, hiszen nekünk mind­egy. hogy éhen halunk vagy agypnlőnek...” A nagy zajra a főjegyző kinyi­totta a községház ablakát és ar­ra kérte a parasztokat és a csendőröket, Hogy békésen oszol­janak szét. A tüntetők betartot­ták szavukat, de a csendőrök folytatták brutalitásukat. A kom­munista érzelmű szociáldemok­rata pártelnököt. Huszár Már­tont és a kubikosszervezet veze­tőjét, Lakó Jánost, továbbá azo­kat. akiket a tüntetésnél puska­tussal bántalmaztak, letartóztat­ták. A kihallgatások alkalmával Zsadony János csendőr' törzsőr­mester ismét kegyetlenkedett, majd a letartóztatottakat Mező- kovácsházára vitték, ahol a fő­szolgabíró saját maga folytatta a szocialista izgatás hátterének felderítését. A nagybánhegyesiek letartóz­tatott társaikat nem hagyták magukra. Kikövetelték négy elv­társuk szabadon bocsátását, ami április 14-én megtörtént, Lónyai Sándor Jegyzet Egy aláírásról Békéscsaba új városellátó tej­központjának beruházási mun­kái még nem kezdődtek cl. Ho­gyan is magasodhatna az épü­let a kiskereskedelmi vállalat gázcsere-telepének helyén, ami­kor a tervek, a technológiai be­rendezések dokumentációi meg nem készültek el. A beruházási programot is többször kellett megfogalmazni. Amikor az első változat készült, a Tejipari Tröszt teljes erejét mutatva igyekezett a leendő partnerek­kel — de inkább előttük — a beruházásban való részvétel jo­gáért. Az új üzem a legkorsze­rűbb elvekre épült volna. A tejgazdaságban Békéscsaba kör­nyékén érdekelt mezőgazdasági nagyüzemek, a jó hírű, több­szörösen kitüntetett Sárréti Tej TÖVÁLL és az állami tejipar fogott össze. Ha ez a program megvalósult volna, akkor az év második fe­létől, de 1978-tól mindenképpen tovább javulhatott volna a me­gyeszékhely és a közvetlen kö­zelében elterülő települések friss tej. és tejtermékellátása. Csakhogy, amUvor a belépőt, a néhány millió forint részvételi dijat asztalra kellett volna ten­ni, a tejipar fejlesztési alap hiá­nyában nem tudta megerősíteni korábban tett vállalását. Egy évvel ezelőtt már nyílt titok volt, hogy a tejiparnak a békécsabai városellátó tejköz- ponl építésében való részvételre sem 1976-ban, sem a későbbi években nem lesz pénze. Emiatt nem lohadt le a mezőgazdasági nagyüzemek és a Sárréti Tej TÖVÁLL vállalkozó kedve. Megcsinálják az egészet a tej­ipari nélkül. Ismét tanácskoz­tak. s elhatározták, hogy szüles­sen új beruházási program. A beruházási program Buda­pesten „elveszett”. Ki tudja, mi történhetett a Tejipari Trösztnél. Ezért húzódik az ’ ál­lásfoglalás kiadása, melyben közölni kellene, hogy Békés­csaba új városellátó tejközpont­jának építése elé nem gördít akadályt. Kissé fonák ez a helyzet azért is, mert a MÉM-ben és MNB-nél ennek a beruházásnak zöld utat nyitnak. A Tejipari Tröszt nyilatkozata mégis ké­sik, így továbbra is veszély fe­nyegeti a jó kezdeményezés megvalósítását. Rá kellene már szólni a tej­iparra: nyilatkozzék a tekintet­ben, hogy a csabai vállalkozás néni párhuzamos beruházás. Az­az a tejipar érdekeit nem ve­szélyezteti. Tulajdonképpen azért odázzák a nyilatkozat ki­adását. mert a Békéscsabán lé­tesítendő városellátó tejközpont valójában tejipari érdekeket sért. Hát akkor miért nem építi fel az egészet a tejipar? Ha pedig nincs hozzá pénfee, ne fékezze az ügyet, mert ettől nem lesz jobb a tejcllátás Bé­késcsabán. Dupsi Károly Újításokból egy év alatt 650 ezer forint gazdasági eredmény Új takarékszövetkezeti üzletház Zsadányban zaléka vallja magáénak e szö­vetkezetét. Az Okány és Vidéke Takarékszövetkezet működési körzetébe tartozó négy község közül itt, Zsadánvban legmaga­sabb a tagság aránya. E kiren­deltség betétállománya megha­ladja a 7 millió forintot. A mű­ködési terület 4 községét figye­lembe véve a kölcsönfolyósítás is itt a legmagasabb. A múlt évben a kifizetett 2 millió 628 ezer fo­rint kölcsönből 870 ezer forintot háztáji kisgazdaságok termelé­sét segítő célra adta ki a zsa- dányi kirendeltség. Balkus Imre Itt mar dolgozni és ügyfélként Az Okány és Vidéke Takarék- szövetkezet nyolc évvel ezelőtt nyitott kirendeltséget Zsadány­ban. Akkor az ÁFÉSZ adott szű­kös helyiséget e pénzintézetnek, amely nem volt a község köz­pontjában. Környezete is mosto­ha volt, a tagság és a lakosság mégis bizalommal kereste fel j Így tudott évről évre miifö na­gyobb eredményről számot adni. Az igazgatóság 1974-ben tett javaslatot arra, hogy Zsadány­ban épüljön új üzletház. A régi sem esztétikailag, sem a pénz­ügyi szolgáltatás legfontosabb követelményeinek nem felelt meg. Így került sor arra a tet­szetős és hosszú távon is minden j igényt kielégítő takarékszövet-] kezeli üzletház megépítésére,1 betérni egyaránt jo érzés melyet — hallottuk Hugvecz Lászlóné ügyvezető igazgatótól — a SZÖVTERV Vállalat Békés megyei irodája tervezett. A 609 ezer forintos beruházási költség­gel létesült üzletház Zsadány község központjában, a néhány évvel ezelőtt megnyitott ÁFÉSZ- áruház mellett kapott helyet. A két szövetkezeti létesítmény — az áruház és a takarékszövetke­zeti kirendeltség — olyan szín­foltja Zsadánynak, amely mesz- sziről felkelti a községbe érkezők figyelmét. E jelentős esemény kapcsán el kell azt is mondani, hogy ma már Zsadányban 1111 tagja van a takarékszövetkezetnek. Vagyis a község lakosságának 38,4 szá­A Forgáesolószerszámipari Vállalat békéscsabai forgácso­lószerszám-gyárában tavaly 15 újítást fogadtak el és vezettek be, melyeknek a gazdasági haszna együttesen 650 ezer fo­rintot tett ki. Különösen ered­ményes volt Viczián Pál tech­nológiai brigádjának a furalos marók gyártásánál alkalmazott újítása, ■ amellyel egy év alatt’ csaknem 390 ezer forint értékű anyagmegtakarítás érhető el. Ennek alapján a brigád több mint 18 ezer forint újítási d'.l- ban részesült. Szabó Mihály üzemmérnök, a tmk-iroda ve­zetője a kompresszorszelep gyártásához célgépet szerkesz­tett, amely a munka jelentős megkönnyítése mellett évente mintegy 115 ezer forint gazda­sági hasznot eredményez. Ezért 12 ezer forint úiítási díjat ka­pott. A gyár vezetői a mozgalom további kiszélesítésére az újítási feladattervében 19 (az előző évieknél jóval több) olyan fel­adatot határoztak meg. mely foként az anyag- és energia­takarékosságot, az ésszerűbb üzemszervezést, valamint a munka- és egészségvédelmet se­gíti elő. Akik ezekre vonatko­zóan elfogadható újítási javas­latot adnak be, különdíjat is kapnak. A gyár 35 szocialista brigád­ja közül 20 kapcsolódott be az Egy brigád, egy hasznos újítás mozgalomba és tett vállalást, hogy az idén legalább egy újí­tási javaslatot, hood.

Next

/
Oldalképek
Tartalom