Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
17 , CSÜTÖRTÖK Ära 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 10 SZÁM M JX : LESZ-E ÜJ ÖNTÖDE BÉKÉSCSABÁN? (3. oldal) „HA AZ ELSŐ LÖVÉS ELDÖRDÜL...” (4. oldal) VAGYUNK AZ JFJŰ GÁRDA (3. oldal) / Púja Frigyes hazaérkezett Lengyelországból Szerdán visszaérkezett Buda- titkár és a Külügyminisztérium pestre Púja Frigyes külügymi- j több vezető munkatársa fogadta, niszter, aki Emil Wojtaszek len-i Jelen volt a- fogadtatásnál Jerzy gyei külügyminiszter meghívd-' Zielinski, a Lengyel Népköztársára hivatalos, baráti látogatást; saság budapesti nagykövetségé- tett a Lengyel Népköztársaság- ; nek ideiglenes ügyvivője. (A tárban. | gyalásokrót kiadott közös A Ferihegyi repülőtéren Rácz közleményt lapunk 2. oldalán Pál külügyminisztériumi állam-i közöljük.) Pályáznak a jóra Nagy a nyüzsgés, sok a vita, a tanácskozás. 'a meditáció mostanában az egyetemeken, a főiskolákon. Az utolsó éveseket kíséri a legnagyobb figyelem, sőt, immár társadalmi színtű érdeklődés is: az idén első ízben kerül sor arra, hogy a végző pedagógusok, jogászok, orvosok és gyógyszerészek irányított — kötelező — pályázati rendszer segítségével helyezkednek el. A többi egyetemen, főiskolán is pályázatok várják az elhelyezkedni kívánókat, egyelőre még ajánlott és nem kötelező jeileg- gel. Időzzünk el most — pályázatok között böngészve — a pályázásra kötelezettek lehetőségeinek mérlegelésénél. Annál is inkább érdemes vizsgálódni, mert az utóbbi hónapokban némi bizonytalanság. értetlenség és nem is elítélhető aggodalom jellemezte a pályázás kötelező mivoltát. Többféle felhanggal, más és más hangsúlyozással hangzottak el olyan vélemények, hallgatótól is, tanártól is, szülők körében is természetesen: vajon nem kötjük-e meg túlságosan is ezeknek a pályakezdő fiataloknak a kezét? Nem lesznek-e túlzottan kiszolgáltatva éppen az első munkaadóiknak; az első kudarc nem ott éri-e őket, ahol „kötelezően” kezdenek pályát, s ahol, esetleg a három évre méretezett pályakezdési időszak érleli meg számukra az első buktatókat? Voltak — talán vannak is még — olyan hangok, miszerint: ha pedagógushiány, orvoshiány, jogászhiány mutatkozik itt vagy ott. nem lenne egyszérűbb az állások teljes választékát megadni a pályakezdő fiataloknak, a kötelező jelleg nélkül? Hiszen, úgymond, a munkahely körülményei, a közes, amelybe a fiatal kerül, a kellemes, vagy kínzó munkahelyi közérzet amúgy is vonz vagy taszít. megtart, vagy menekülésre késztet... A túlságosan bő választék — esztendők példája bizonyította —, sajnos nem váltotta be a várakozást. Pontosan oda nem jutott elegendő fiatal szakember, pedagógus, orvos, jogász, ahol a legégetőbb szükség lett volna rájuk, a kisebb települések iskoláiba, a távolabbi megyék orvosi körzeteibe, rendelőibe, bírósági, ügyészi testületéibe! Forgatom azt a hat füzetet, amelyet a napokban juttatott el az Oktatási Minisztérium valamennyi. most végző pályakezdő pedagógushoz, a válogatás lehetőségét kinek-kinek biztosítva. Az az érzése az embernek, hogy a felborzolt kedélyek csillapítására. az érdeklődés felkeltésére és értelmes döntések megalapozására ezek a füzetek, ezek az álláslisták jó alapot adnak. Pontos, leltárát találunk bennük minden pedagógus-munkaterület valamennyi álláskínálatáról, tartalmazzák a kezdő bért. a pótlékot, a letelepedési segély mértékét, a juttatott föld nagyságát, a lakáslehetőséget — az albérlettől az önálló otthon megteremtésének módjáig. A tájékoztatás pontos, áttekinthető, tárgyilagos. Azt is jelzik: melyik megye mennyire vette komolyan ezt a kötelezettségét, hogy a fiatal nevelő letelepedését elősegítse, könnyítse. Mert nem mindegyik megyei tanács, helyi tanács nyúlt egyformán a zsebébe, amikor például a 10 ezer forintos határig adható letelepedési segélyt kiporciózta, vagy a kezdő bért megállapította. Hadd említsünk mégis jó példát, követendőt, Tolnát, Cs’ongrádot, Szolnok vagy Békés megyét; de másutt is akad igen kedvező ajánlat, nem is egy, jelezve a tanácsok figyelmét. A jogászok állásválasztéka is eléggé bőséges, késedelmeskedés, sőt a pályázat meghirdetésétől való húzódozás ugyan előfordult olyan vállalatoknál, amelyek pedig hirdethettek volna pályázatot. Az viszont tény, hogy nem ügyvédi állások, nem is jobb jövedelmeket ígérő tsz-jogtaná- csosi helyek kínálkoznak elsősorban, hanem az államigazgatás, a tanács területei, bírósági és ügyészségi státusok. Vannak dolgok, amelyeket előbb-utóbb akkor is tudomásul kell venni, ha kellemetlenek. Így a jelenlegi pályázati rendszer indítékát is: a feszítő szak- emberhiányt, azt, hogy oda kell küldeni a diplomásokat, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, még akkor is, ha ezt a szempontot első „nekifutásra” nehezebb, elfogadtatni. Csakhogy az irányított elhelyezkedés rendszere tartalmaz a pályázó kötelességei mellett egy másik, legalább ilyen fontos kötelmet is: a munkáltató kötelezettségeit! A munka felkínálóinak kell megtartaniuk a pályakezdő fiatalokat! Nemcsak azzal, hogy minden szükségesi kedvezményt megadnak nekik az induláshoz, a letelepedéshez, a családalapításhoz — és nem szűkmarkú- an, elspórolva az adható kedvezéseket —. hanem a munkahely légkörének lehető legkedvezőbb formálásával, a hivatás megszerettetésével is, ott. helyben. Ez legalább annyit jelent, mint az anyagiak. Végül is ott maradnak meg — és nemcsak három évig! — a fiatal diplomások, ahol nemcsak a kötelezés erejével. hanem a megtartás buzgál- mával is kitárják, előttük a kapukat. Várkonyi Margit IJJBOL ARADNAK MEGYÉNK FOLYÓV 20 ezer hektárt borit belvíz — Több mint ezren dolgoznak az ár- és belvízvédekezésben A Körösök romániai vízgyűj. tő területén az elmúlt napokban sem csökkent az esőzés, sől az enyhe idő hatására meggyorsult a hegyeken a hóolva- ; dás. Békés megyében az utóbbi napok esőzése nyomán tovább növekedett a belvízzel borított terület. Mindezek nyomán újra áradásnak indult a Fehér- és a Fekete-Körös, a Kettős-Körös, valamint emelkedett a Berety- tyó és a Hortobágy—Berettyó vízszintje. A KÖVIZIG területén 458 kilométer fővédvonalon, valamint másodrendű védvonalon tartanak I. fokú árvízvédelmi ké-1 szültséget. Szerdán reggel a j Hármas-Körösön Szarvasnál 657 j centimétert mutatott a vízmér. | ce, ami az elmúlt órákban még tovább emelkedett. Az újabb árhullám várhatóan csütörtök kön-pénteken éri el a magyar— román határt. Békés megyében több mint négyszeresére emelkedett a belvízzel borított terület, s szerda délutánig 20 ezer hektár — ebből körülbelül 11 ezer hektár a vetés — borított a belvíz. Legsúlyosabb a helyzet Szeghalom térségében, valamint a gyulai szakaszmérnökség területén. A vízügyi igazgatóság 31 szivaty- tyútelepe és 18 szivattyúállása másodpercenként 86 köbméter vizet emel át a befogadókba. A helyi vízkárelhárítás is jelentős- 15 községben I. fokú, Békéscsabán és Kétegyházán XI. fokú, Gyulán pedig III. fokú a belvízvédelmi készültség. Az ár- és belvízvédekezésben részt vevők száma meghaladja az ezret. Tegnap a megye és Békéscsaba párt- és állami vezetői repülőgépes szemlén vettek részt. Az OVH repülőgépe 12.30-kor startolt, majd 75 perces repülőút után tért vissza. A belvíz -nagysága igazán csak a magasból érzékelhető — állapították meg a felszállás utáni percekben a gép fedélzetén. Valamennyi Békés megyei folyón levonuló árhullám a töltéseket mossa. A hosszúfoki csatorna telített. Eélmegyertöl Körösladányig szinte összefüggő víz borítja az erdőket, szántókat, legelőket. Szeghalom térségében a Sebes- Körösön és a Berettyón üzemelő szivattyútelepek környékét fehér vízhab övezi. A gép 12.50- kor érkezett Dévaványa légiterébe. Ezen a részen a tsz-köz- pontokat körbezárta a víz, a legelőkön tórendszer keletkezett. — Sokkal rosszabb a helyzet, mint hittük. Alig van 8-10 hektár, ahol nincs víz — jegyzi meg Csatári Béla. az MSZMP megyei bizottságának titkára. Gyoma—Endrőd térségében a holtágakba nagy teljesítményű szivattyúk emelik át a vizet, a Hármas-Körösön az árvízi kapukon tódul a hatalmas víztömeg. Gj'oma és Mezőberény között kedvezőbb a. kép. Csorvás, Gerendás, Csanádapáca térségében nincs belvíz. Medgyesegyháza felől Bánkúi irányába fordul a repülőgép. Vízióitok tarkítják az egyébként szépen zöideliő vetést. Kétegy- háza felett járunk: mindenütt víz. A szellemi termékek értékesítése Szegeden a Technika Házában , szerdán tanácskozást tartottak a j műszaki-szellemi termékek hasz- j nosításáról, elsősorban azok I nemzetközi forgalmával kapcso- [ latos tapasztalatokról. Hét elő-1 adás alapján mintegy százötven j hazai tudományos kutató, gaz-; dasági vezető, illetve műszaki, közgazdasági szakember vitatta meg a témával kapcsolatos kérdéseket. A Külkereskedelmi Minisztérium, különféle egyetemi, tudományos kutatóintézeti szakemberek egyebek között elmondották, hogy a szellemi termékek értékesítése körüli tevékenység az áruértékesítéssel foglalkozó személyekhez képest jóval magasabb képzettséget, komplex műszaki-kereskedelmi- jogi ismeretekkel rendelkező szakembereket kíván a kereskedelem, a műszaki élet, a termelés minden területén. Hazánkban ez a tevékenység — mind a szellemi export, mind a szellemi importforgalom — az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött. • A IV. ötéves terv időszakában — elsősorban a gazdasági szabályozó rendszer hatására — az ilyen jellegű szellemi termékek — például licenc’ek — vásárlására fordított összeg megkétszereződött. A gépiparban a külföldi licenciák alapján gyártott termékek részaránya már tíz százalék körül van. Ide sorolhatók a jól bevált R—10-es kisszámító- gépek, a háromezer lóerős villamos mozdonyok, az izzólámpa- ballon*-gyártás. A külföldi1 liceneek átvétele kedvezően hatott a termelési szerkezetre, a termékek minő.sé- gére. a gazdaságosságra, nagyobb lehetőség nyílt az exportképes árualapok bővítésére, a tőkés exportlehetőség bővítésére. Amint az előadók, felszólalók hangoztatták, a további sikerek érdekében fokozni kell a licencvásárlás után a gyártás bevezetését, nehogy a késedelem miatt csökkenjenek a piaci értékesítés lehetőségei. Elhangzottak olyan javaslatok is, hogy a licencvásárlások mellett gyakrabban kellene vásárolnunk gyártásszervezési ismereteket. (MTI) Gyula belterületén a kertek j és a mellékutcák csillognak a { napsütésben. Ismét a megyeszékhely fölött | repülünk. Erzsébethelyen — főleg a vasútállomás környékén — víz alatt vannak a kertek, az utcák. Lenn a mélységben emberek, gépek dolgoznak: készítik az új vízelvezető csatornákat, a meglevőket tisztítják, bővítik. Az iskolacentrum felől landol a gép. Ez a rész is víz alatt van. — A belvíz elleni védekezés a látottak alapján nem elég hatásos és nem elegendő. A tsz-ek a gabonatáblákról nem vezetik le a vizet az üzemi csatornákba. Intézkedünk, hogy minden közös gazdaság saját területén maximálisan vegyen részt a védekezésben — mondotta Csatári Béla a szemle után, (Szekeres)
