Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-02 / 27. szám
Felmérés figyelmeztető tanulságokkal Nyolcmillió forint értékben 216 700 kötet a mezőgazdasági könyvhónapra Idén is megrendezik a már hagyományos mezőgazdasági könyvhónapot, hogy npnd szélesebb körben hívják fel a figyelmet a gazdag szakirodalom jelentőségére, választékára. Az MTI munkatársa két könyvterjesztő vállalatnál kapott informá. ciót 'a — február 4-én Sopronban megnyíló — könyvhónap eseményeiről. Az ünnepélyes megnyitóval egy időben nagyszabású könyvkiállításon, mintegy 500 könyvvel és -folyóirattal mutatják be az utóbbi évek mezőgazdasági szakirodalmának- termését Sopronban, a Magyar Művészetek Házában. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kilőne helyen rendez szakíró-olvasó találkozót, amelyeken az érdeklődők a könyvhónap újdonságainak szerzőivel, szerkesztőivel találkozhatnak. Február 17-én például a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát szak- szervezeti klubhelyiségében a „Baromfi egészségtan” című mű szerzőivel találkozhatnak az érdeklődők. A kiskert-barátok körével közösen február 21-én Tatabánya-Kertvárosban rendeznek ankétot. A Müveit Nép Könyv- terjesztő Vállalat az ország minden tájára eljuttatja a szak- könyvújdonságokat: a könyvhónap könyvei fk millió forint értékben. összesen 216 700 példányban állnak a nem budapesti vásárlók rendelkezésére. A mezőgazdasági könyvhónap záró rendezvényeként február 22-én a Kertészeti Egyetem K épületében szakkiállítás és vásár nyílik, amely egy hétig várja az érdeklődőket. > Néprajzi anyaggal, veteránok visszaemlékezéseivel' Erkel- kiadványokkal gazdagodott a gyulai múzeum , A világon mindenütt a múzeumokban kulturális értékeket jelentő régi tárgyakat gyűjtenek és azokat bemutatják az érdeklődőknek. A gyulai múzeumban is felbecsülhetetlen értékű emlékkel rendelkeznek. Hogy kíváncsi a mai ember is a múltra, aztxmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1976-ban a gyulai várat 92 ezren keresték fel. Az Erkel-emlékház 16, a Dürer Terem 15 ezer látogatót fogadott. Tavaly a múzeum közel 500 tárggyal gyarapodott. Felkeresték a veteránokat, s tőlük személyi és lárgyi eszközök, munkaeszközök, fotók, dokumentumok kerültek „megőrző helyükre”, a múzeumba. Ezek az anyagok közvetlenül kapcsolódnak a város múltiához. Több Erkellel kapcsolatos könyvet sikerült vásárolni budapesti antikváriumokban és sok „Erkel- hanglemez” _ került a múzeum tulajdonába. A néprajzi anyagok közül kiemelkednek a kétegyházi román textíliák, amelyek a 19. századból való abroszokat, férfi és női ruhákat tartalmaznak A fotótár több mint 200 színes diával gazdagodott. Nagy sikere volt Papi Lajos szobrászművész szabadtéri kiállításának. Sokan keresték fel a Tornyai és Medgyessv, valamint a Kohán György alkotásaiból rendezett kiállítást. A múzeum munkatársai már rendezik a művész hagyatékát, amely a megnyíló Kohán-emlékházba kerül. Tervük között szerepel több időszaki kiállítás megrendezése is. Ebben az esztendőben Bajnok Béla szobrászművész és Rajki László festőművész alkotásai kerülnek a gyulai közönség elé. Erdős Kamill, a Gyulán élt cigánykutató halálának 15. évfordulója alkalmából emlékkiállítást rendeznek. A'közművelődési törvény szellemében kerül sor az általános iskolások bevonásával ,.Á gyulai vár és a vár története” című vetélkedőre. A szocialista brigádok számára tárlatvezetést tartanak az Erkel-emlékházban. a várban és az időszakos kiállításokon. A gyulai füzetek című sorozatban két kiadvány lát napvilágot. A közeüövőben jelenik meg a várva várt várismertető, amely Kiss Anikó muzeológus munkája, valamint Szatmári Sándor a város műemlékeiről írt kötete. Ormosi Péter Fűt és hűt egyszerre A szvcrdlovszki gépgyár egyik újdonsága ez az elektromos kandalló Sajátossága, hogy beépített hűtőszekrénnyel is ellátták. (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) Pályakezdő pedagógusok A Békés megyei Pedagógus | Szakszervezet a Békés me- | gyei Pályaválasztási Inté- | zettel karöltve 25 tanítóra és 62 általános iskolai tanárra kiterjedően vizsgálatot végzett megyénk általános iskoláiban azzal a céllal, hogy az 1—3 éve dolgozó pedagógusok beilleszkedésének helyzetét feltárja. A körükben alkalmazott kérdőív, és személyes beszélgetés gazdag, hasznos tapasztalatokat hozott. Summázottan megállapítottuk, hogy a vizsgálatba bevontak 41 százalékának beilleszkedése megnyugtatóan alakul, 46 százalékának kisebb problémái vannak, de ez lényegileg nem zavarja őket, I és lü százalékra tehető a súlyos gondokkal küzdők aránya. A nem szakjukat tanítók, vagy azt csak részben ellátók — mert alapvetően más a feladatkörük (pl.: napközis nevelők, úttörő csapatvezetők, nem képzettségüknek megfelelő tárgyat tanítók) | — a többiekhez viszonyítva fo- j kozottan elégedetlenek. Nehezményezik a tantárgytanítás lehetőségének vagy nem kielégítő mértékének a hiányát és adott esetben a „más” feladat ellátásának a kényszerét. Azt viszont örömmel állapítottuk meg, hogy a fiatal pedagógusok 99 százaléka a pályának megfelelő indítékok alapján választotta hivatását. Ezek közül a legfontosabbak a gyermekszeretet, az érdeklődés a gyermekközösségek iránt, a tudás átadásának igénye, a gyerekekkel való foglalkozás vágya, a pálya szépségének ismerete, a pedagógiai munka szeretete. A szóban levő pedagógusok túlnyomó többségének beilleszkedése megnyugtató, bár nem mindig gondtalan. Más a helyzet azokkal, akiket a véletlen, vagy i a „mennem kellett valahová” I gondolatok hoztak a pályára. Kő- I zülük is fokozottan akadozik, i konfliktusos a beilleszkedése a középiskolás korukban magasabb I presztízsű pályákat életcélul je-! lölőknek. (Pl. orvos, jogász, mérnök.) Elégedetlenségük anyagi és erkölcsi vonatkozásban (tisztelet, j megbecsülés) egyaránt megmu-1 tatkozik. Viszonylag szépen alakul a gimnazista korukban ma- j gukat „alulértékelő”, szerény fia- | talok életútja, akik gondolni sem j mertek a pedagógus pályára, azt | szinte elérhetetlennek vélték. A beilleszkedés egyik nagy tényezőköre az . objektív környezet, mely követelményeket támaszt és lehetőségeket biztosít. A másik a pályakezdő személvá- hez kapcsolódik, annak képességeihez. ismereteihez, vágyaihoz, céljaihoz, jelleméhez. A két nagy terület megközelítő harmóniája [ nélkülözhetetlen a beilleszkedéshez. ezért együttes elemzésük elkerülhetetlen. A. vizsgáltak túlnyomó többsége keresetével relatíve — tekintettel az idősebbek fizetésére, a lehetőségekre és a szolgálati időre — elégedett. Alapfizetésük nagy különbséget nem mutat, anyagi körülményeik , viszont igen. Könnyű helyzetben vannak a szüleiknél lakók és azok anyagi támogatását élvezők. A családosak, az albérletben élpk, a szüleiket támogatni, sokat utazni I kénytelen pályakezdők életszínvonala a jelentős állami erőfeszítések ellenére Is alacsony. Gondjaikon többletmunka vállalásé- ! val igyekeznek enyhíteni, mely számos esetben túlterheléshez vezet. A fiatalok számára a szükséges védő- és munkaruha, higiéniai feltételek biztosítottak. A; legszükségesebb tárgyi feltételek! is, bár azok ellen merültek fel j minőségi kifogások. Gyakori a; panasz az iskolaépületek állagára, zsúfoltságára, bizonyos szemléltető és munkaeszközök hiá- J nyara. M unkahelyük településén le-; vő kommunális ellátott- j ság megítélése nem egvsé- : ges. A szolgálati lakást, szobát i mint jelentős segítséget említik, ezzel párhuzamosan nehezménye-| zik egyike-másika állagát, fűthe-[ tétlenségét stb. Sajnos a szolgá-| 'lati lakások száma kevés. Többen — anyagi helyzetük javulásával — pedagóguskölcsör.nel akarják ez irányú problémáikat megoldani. Gátló tényezőként említik néhány helyen a bölcsőde hiányát és a kereskedelem okozta gondokat (pl.: nem lehet a településen időnként füzetet, ceruzát kapni). A település biztosította kulturális lehetőségekkel általában elégedettek, bár a várostól távol élők a színház és hangverseny nyújtotta élményt hiányolják. Nagy népszerűségnek örvend a békéscsabai ..Ifjú Pedagógusok Klubja”. Sajnos hasonlóról másutt nem tudunk. Az iskolai munka megfelelő szervezettsége és a jó közérzet összefüggései is megmutatkoztak az elemzés során. A fiatal pedagógusok néhány helyen kapkodást tapasztalnak a vezetőik részéről, nehezményezik a nem várt „rászervezéseket” (értekezlet. megbeszélés stb.), mert ezek alapfeladataik tervszerű ellátását, nem egy esetben magánéletük programját is zavarják. Kiderült az elemzéskor, hogy jelentős feladat hárul rájuk a szakmai és a társadalmi munkában egyaránt. Bevonják őket a legújabb korszerű eljárások alkalmazásába, rájuk bízzák az osztályfőnökséget, itt-ott a munkaközösség vezetését: sok közöttük az úttörő csapatvezető és egyéb mozgalommal kapcsolatos funkcionárius; vezetnek szakkört, szerveznek nyári tábort; beszámolnak KIS'Z-titkári, munkavédelmi felelősi, honvédelmi szakaszfelelősi és egyéb feladatokról, sőt egy éve dolgozó pályakezdő mellé — nem kis meglepetésünkre — osztottak már be gyakorlóéves pedagógust is. A fiatalok túlzott terhelése egyrészt kényszerhelyzetből (szak- emberhiány), másrészt a pedagógus kollektívák szemléletéből: ..végezzék el a fiatalok, mi már csináltunk éppen elegei a társadalmi, mozgalmi munkát” , — adódik. A leírt negatív tapasztalatok a fiatal pedagógusok személyiségének fejlődését kedvezőtlenül alakítják. A „mélyvízbe dobás” nem lehet gyakorlata egyetlen szocialista pedagógus kollektívának sem. Ezért bizonyos funkcióktól — persze egyénenként mérlegelve — lehetőleg mentesíteni kell a pályakezdőket. Tudnunk kell, hogy a beilleszkedéssel járó szellemi. idegi terhelés az előbbiek nélkül is megviseli őket. A munkahely településének lakosságához érzelmileg általában hamar közel kerülnek, melyet elősegít az a tény is, hogy sokan szülőfalujukban vagy ahhoz közel eső településen vállaltak munkát, ismerik a szokásokat, az ott dolgozó emberek, vezetőig egv részét. Feltűnően élénken reagálnak a település lakosságának életével kapcsolatos pozitív és negatív jelenségekbe, a helyes kommunális beruházásokra, építkezésekre, tudati megnyilatkozásokra, épp úgy, mint az anyagiak hajszolására. a divatos külsőségek túlzásaira, a pletykákra és a Szülői elfogultságra. H elyes dolog, hogy a pályakezdőket . bemutatják a • község vezetőinek, akik a település életéről tájékoztatást adnak számukra. Ez az egyszeri I aktus azonban nem elegendő a folyamatos tájékozottság biztosi- ! tásához és. a pályakezdők tájékozatlanságából adódik, hogv a! község vezetőivel szemben több esetben nem megvalósítható igé- j nyékét támasztanak, szubjektív í kritikákat fogalmaznák meg kul- 1 turális, kommunális, gazdasági j területekre vonatkoztatva égy- i aránt. Ha a szülőkkel elégedetlenek a pályakezdők, akkor azt hangsúlyozzák, hogy nem partnerek a pedagógiai munkában. Sokan teljesen áthárítják a nevelés gondját az iskolára, a pedagógus munkájáról, képzettségi szintjéről lebecsülő kijelentések' is elhangzanak. A fiatal lányok számára gondot jelent a párválasztás. A pálya elnőiesedése és kisebb településeken a korban hozzájuk illő kevés férfi miatt választási lehetőségük a kívántnál korlátozottabb. A pedagógus kollektívák túlnyomó többsége a pályakezdőket nagy szeretettel és segítő szándékkal fogadja. Néhány helyen azonban a klikkek, a felesleges vitatkozások, torzsalkodások nehezítik a beilleszkedést. A jó munkatársi kapcsolatok viszont szakmai támogatásban is megmutatkoznak. Az idősebb kollégák felajánlják segítségüket és lehetővé teszik számukra a hospitálásokat, szakmai beszélgetéseket és a közös gyakorlati feladatmegoldásokat is. Az emberi jellegű segítségnyújtást is sokra értékelik, mely számukra nagy jelentőségű. A tantestületekben generációs problémák nem, vagy csak kis mértékben lelhetők fel. A tapasztaltabbak közül csak a fejlődésben megrekedtek, a rossz munkaerkölcsűek, az emberi gyarlósággal küzdők „féltékenyek” a fiatalokra. Néha generációs problémát okoz a pályakezdő helytelen szemlélete is, mely a rutin, a gyakorlat, a korábban szerzett ismeretek lebecsülésében mutatkozik meg. Különös jelentőséget tulajdonítanak a pályakezdők a vezetéssel kapcsolatos kérdéseknek. A parancsuralmi, az ellentmondást nem tűrő, hatalmaskodó, „három lépést tartó”, izgága, következetlen, megalkuvó, tartás nélküli, követelményeket nem támasztó vezetők elmarasztalása általános. Ahol azonban az igazgatók meghonosítják az őszinte véleménynyilvánítást, a kritikát, hozzájárulnak a helyes erkölcsi tudat kialakításához, elmélyítéséhez, fejlesztik a neveléscentrikus szemléletet, különös gondossággal foglalkoznak a szélsőséges személyiségvonásokat mutató gátlásos. bátortalan, visszahúzódó, túl lássú vagy ingerlékeny pályakezdőkkel, ott a vezetők tisztelete és elismerése általános. A szakfelügyeleti munkáról tarka kép alakult ki. A szakmai segítségnyújtást a pályakezdők méltányolják, néhány szakfelügyelőt viszont elmarasztalnak durva, fölényes magatartása, az egyoldalú ellenőrzés, a túl magas követelménytámasztás, ^ a nem megalapozott általánosító véleménynyilvánítás miatt. B pályakezdők túlnvomó többsége jó szakmai ismeretekkel. jártasságokkal, készségekkel rendelkező jellemes ember. Ideológiai, politikai felkészültségük a kívánalmaknak megfelelő. Meggyőződéssel, hivatástudattal, érzelmi eltökéltséggel munkálkodnak a nevelési célok megvalósításáért. Önképző tevékenységük színvonalas, nem akarnak „begyepesedni’. összességében véve — a hiányosságoktól függetlenül — a vizsgálatot végzők a pályakezdő pedagógusok túlnyomó többsége beilleszkedésének alakulását iónak ítélték. A két ívnyi anyagot — melyből e cikk keretein belül csak a tapasztalatok egy részét ismertethettük — a Pedagógus Szakszervezet MB bővített ülésén megtárgyalta. elfogadta és határozatot hozott felhasználására. Dr. Kincses László 5 1977. FEBRUAR 2. é
