Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-02 / 27. szám

- 7aírsaámadás Csorváson Egy község — egy termelőszövetkezet A zárszámadás az évek során a falu legnagyobb eseménye lett. Ünnep is egyben. A'szokás azon­ban nem vált egyszersmind unalmassá, megtartotta az egész évben végzett munka értékelésé­nek varázsát. Az egyesült tsz kiállta a próbát Csorváson január 29-én reggel a Lenin Termelőszövetkezet tag­jai már egy órával a zárszámadó gyűlés kezdete előtt türelmetle­nül várakoztak a helyi művelő­dési ház nagytermében. Hiába. Nincs ember, aki ilyenkor nyug­ton tudna maradni. Azt már iievan sejtették, a 20 százalékot kifizetik, de hogy azon felül lesz-e valami,... Ki tudná ezt megmondani az egvesü'és és az aszályos esztendő után? üsv­hoev további találgatás h el "ott abban maradta!*; megvárják, mit mord majd az elnök. S hamarosan ott á"f e'dttnk q szövetkezet elnöke: Kováé« Já­nos, , Most a termelőszövetkezet vezetősége arról adhat számot. ho«v .áy egyesülj. a r,r(jbát kiállta, és ha nem is a tervek szerint, de eredményesen zárta az évet ” A sikerek sorában említette hosv az elmúlt esztendőhöz ké­nest hektáronként 9 mázsával több biíza termett. Az állatte- nvésztésben a sürnőkór-mentesí- tés következtéken 47-tel keve­sebb ugyan a fejőstehén, de lev is több tejet adtak a feldolgozó­ba. mint 1970-ben. Baromfihús- ból megkétszerezték a termelést, így 3500 mázsát értékesíthettek. Könyves György sertésgondozó ezért is iavasolta hozzászólásá­ban az állatteovésztés aránvának növelését: „Állítsuk a növény­termesztést ennek szolgálatába.” Arra pedig, hogy az árbevétel miért nem a terv szerint alakult, egyetlen szó a válasz; aszalv. Az év közben megtartott brigádgyű­léseket követő erőfeszítések, át­csoportosítások azonban sikerrel jártak. A tudatos gazdálkodás* az új technológiák alkalmazása nagyobb esélyt adott és ad a jö­vőben a természet csapásainak kivédéséhez. A Lenin Termelő- szövetkezet jelenleg 9 társulás­nak tagja. Támogatják az ftszak- Békés megyeihez hasonló agrár­ipari egyesülés megalakítását. Küzdelemben kovácsolódott A község életének nagy politi­kai, eseménye volt: 197ö. január| 1-gyel egyesült a Hunyadi és aj Rákóczi Termelőszövetkezet. Az j egyesülésnek nem akadt na­gyobb ellenzőtábora, mégis soká-1 ig beszédtéma maradt. — Őszinte leszek — mondja; Pető János. — Különösebben' nem rajongtunk az elképzelésért, j De megszavaztuk. A lényeg nem változott — dolgozni ugyanúgy kell, inkább jobban, és végül számításunkat is megtaláltuk, j Az aszály miatt kétségbeestünk, | de a tsz vezetősége nem. Most j azután 100.8 százalékát fizetnek. — Egy év elteltével nehéz íté­letet mondanom — magyarázza Szabados Sándor, amint hozzá fordulok. — Mindenesetre nem lett rosszabb. Igaz az is, hogy mi már nem tudjuk ügy áttekin­teni a gazdálkodást, mint régen: azt mondom, itt a vezetéshez is művészet kell. Ami pedig ben­nünket munkánknál közvetlenül érint, azt a brigádgyűléseken tárgyaljuk meg. — Mi asszonyok azt mondjuk; egv község — egy termelőszövet­kezet. így jobb — folvtátia Far­kas Ferencné asszonytársai hevé­ben. — Az aszály közelebb ho­zott bennünket. Ma már mind­annyian esvformán a magunké­nak érezzük az egyesült szövet­kezetét. Mintha mindig igy lett volna. A legfontosabb természetesen az,- hogv az. esvesült gazdaság­nak több esélve volt a nyári szá­razság veszteségeinek kivédésére. Új körzeti népfrontbizottsáqok Időszaki tanácstagválasztásra készülnek Gyulán mint egyébként külön-külön lett volna. — A nyári és őszi küzdelem ben kovácsolódotl egységessé termelőszövetkezetünk — jegyzi meg Mihalik András. Csatlakozás a felhíváshoz így hát nem állunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, a ta­gok többsége ma közel azonosan ítéli meg ezt az eseményt. A jö­vő év tervét pedig brigádgyűlé­seken vitatták meg. A zárszám­adáson ismertetett adatok tehát nem voltak ismeretlenek, vagyis a közgyűlést megelőző viták, mert voltak ilyenek, kizárták a formalizmus veszélyét. A távlati terv, melyet a terme­lőszövetkezet elnöke fogalmazott meg. nagy tetszésre talált a ta­gok körében: „E termelőszövet­kezetnek két-három évre van szüksége ahhoz, hogy a legjobb gazdaságok közé kerüljön, hogy. a termelés technikai fejlettsége, színvonala valóban magas le­gyen. Hogy kulturált munkafel­tételeket biztosítsunk. Minden feltételünk meg van, hogy ezt valóra váltsuk.’’ De hogy ez va­lóság lehessen, ahhoz sok verei- tékes munkanapra lesz még szükség. A következő év tervei között- réoamagtároló, terményszárító csibenevelő építése, sertéstelepi felúiítás. gépi beruházás várat megvalósításra. A tejtermelést még 1977-ben a mostani tehe- nenkénti 2700 literről 3000 literre akarják növelni. Ezek csupán kiragadott példák a hosszú sor­ból. amelvek megvalósításával a Lenin Tsz valóban korszerű nagyüzemmé válhat. A szövetkezetiek, ha csak módjuk van rá, igyekeznek túl­tekinteni saját határukon. ígv csatlakoztak a csepeli munkások felhívásához is. versenvvállalást tettek a Naey Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelmének 60. évfordulóiára. Ügv fogalmaztak: „A felhívás célia egybeesik saját szándékunkkal.” * * * A falu nagy ünnepe a zár­számadás. Csorváson már ebben az évben áttértek a 100 százalé­kos havi bérfizetésre. „Van elég erőnk” — mondják. De nem tű­nik el azért a zárszámadások va­rázsa sem. mert a számadást a végzett munkáról összekötik a jövő tervezésével. Köpenyes János Miért nem gyártjuk? A címben szereplő kérdés — Miért nem gyártjuk? — gyakor­ta felbukkan. Az üzemben, ami­kor éveken át gyártott termék­től kell búcsúznia a munkásnak, vagy amikor a műszaki áruház­ban azzal fogadják a vevőt, hogy a keresett alkatrész import­áru és pillanatnyilag nincs rak­táron. A kérdés mögött — bárhol hangzik is el — nyilvánvalóan egyfajta meggyőződés húzódik. Az tudnillik, hogy a szóban for­gó alkatrészt, szerszámot, gépet igenis tudnánk gyártani. Ebből következően elkerülhetnénk a külpiaci beszerzés ilyen vagy olyan nehézségeiből adódó hi­ányt. vagy a gyártás leállításá­val járó következményeket, az új termék bevezetéséhez szüksé­ges többletmunkát, vagy a más feladatra történő felkészülés bizonyos buktatóit. Kétségtelen „a gyártsuk to­vább”. vagy „mi is gyártsuk” fel­vetések mellett lehet érveket fel­sorakoztatni. Főként azt. hogy a gazdaságban felhalmozott szelle­mi és anyagi energia objektíve valóban lehetővé tenné sok, egyébként importált termék — alkatrész, gép, berendezés — gyártását. A lehetőség emlegeté­se kétségkívül hatásos érv, való­jában azonban vajmi kevés ala- 'pot ad az eligazító válaszhoz. A gyártsuk, vagy ne gyártsuk, il­letve a mit gyártsunk kérdésért végül is csak sokoldalú vizsgáló­dás eredménye alapján, a haté­konyság mércéjével mérve lehet megnyugtató, cselekvés alapját szolgáló választ adni. Azt kell gyártanunk, amit a leggazdasá­gosabban. a legversenyképaseb ben tudunk produkálni. S ha a kérdést erről az oldalról köze­lítjük meg, nyilvánvalóvá válik, hogy a mindent gyártás — az egyre'sokrétűbbé, differenciáltab­bá váló hazai szükségletek, hazai termelésből való teljes fedezésé­nek szorgalmazása — sokkal in­kább fékezője. mint lendítője a gazdaság fejlődésének. A mindent gyártás egyenlő anyagi és szellemi energiánk, kapacitásunk szétforgácsolásá- val, fékezője a nemzetközi mun­kamegosztásból fakadó előnyök kihasználásának. Az erők kon­centrálása viszont — a gyártás, a fejlesztés tekintetében egya­ránt — önmagában is a termelés gazdaságosabbá, s ezzel párhu­zamosan versenyképesebbé téte­lét szolgálja. A szocialista országok között kialakult, a KGST keretében fejlődő integráció egyik fő for­rása a nemzetközi munkameg­osztásban rejlő lehetőségek ki­használásának. Az elfogadott szakosodási megállapodások y le­hetővé tették, hogy az egyes tagállamok a kedvező feltételek mellett gyártott termékeikből fo­kozzák. a kevésbé gazdaságosan előállítottakból pedig csökkent­sék, megszüntessék a termelést. Az export fokozásával a kis bel­ső piaccal rendelkező országok is nagy gyártási szériákat, s ezzel még gazdaságosabb termelést ér­hetnek el. A KGST tagországai között létrejött szakosítás és szakosodás pozitív eredményeit egész sor konkrét példa igazolja. A KGST gépipari bizottsága és a KGST- tagállamok évekkel ezelőtt aján­lásokat dolgoztak ki például a gördülőcsapágyak termelé­sére, exportjára, importjára. En­nek megvalósítása lehetővé tet­te, hogy a KGST-tagállamokban csökkent a gördülőcsapágyak gyártásában a párhuzamosság. A szakosodás alapján óéldául ha­zánk egyes típusokból leállítot­ta, más, gazdaságosan gyártott tí­pusokból pedig erőteljesen bő­vítette a termelést. Az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott gazdaságpolitikai kon­cepció — a korábbi gyakorlat folytatásaként — a szelektív fej­lesztés mellett foglalt állást. Erő­forrásaink a jövőben is csak kor­látozott mértékben bővülnek. Fokozottan szükség van tehát ar­ra, hogy eszközeinket a leghaté­konyabban használjuk fel. Azok­ra a termelési ágakra, gyártmá­nyokra kell koncentrálnunk anyagi és szellemi erőforrásain­kat, amelyek a leggazdaságosab­bak és elősegítik az exportképes termékek körének bővítését. Az említett elvek érvénvesíté- se óhatatlanul magával hozza, hogy egyes ágazatokban lassab­ban. másutt dinamikusabban nő a termelés, s azt is, hogy több — mindenekelőtt a gazdaságtalan vagy kevésbé gazdaságos — ter­mék gyártása megszűnik. He­lyenként ez a váltás konfliktu­sokkal-jár, gondokat is okoz. Az. új termék új mupkafogásokaí ioénvel. a rutin helyett koncent­rált figyelmet. Ám sok-sok -pél­da bizonyítja, hogy a többletrá­fordítás megtérül, a kevesebbel többre jutunk. Karvalics László vw%wwww\wvw»wv*wwvw\vvv» illést tartott az elnökség; Hétfőn délután Gyulán a TIT- ] székházban tartott ülést a Haza­fias Népfront városi elnöksége. .Elsőként dr. Bereczki Sándor, a városi tanács vb-titkára tar­tott tájékoztatást a testület tag­jainak a tanácstagi beszámolók előkészítéséről és az időszaki ta­nácsválasztás feladatairól. El­mondotta egyebek között, hogy a városban elköltözés és lemondás miatt három körzet maradt ta­nácstag nélkül. Az időszaki vá­lasztásokat megelőzik a jelölő gyűlések, ahol javaslat hangzik majd et az új tanácstagok sze­mélyére. A tájékoztatás után Banadics Márton, a HNF elnöke ismertet­te a városi bizottság és elnökség ez évi, valamint az ötéves prog­ramját, üléstervét. Az idei ter­vekben fontos feladatok elvég­zését tűzték ki célul. Egyebek ! mellett nagy hangsúlyt szentel­nek a lakóterületi és rétegpoli- i tikai tennivalókra, a lakosság es a városkörzeti bizottságok kap- J esolatának további erősítésére, a | fiatalok és a nők. közéleti mun- i kájának elősegítésére, a szocia­lista demokratizmus kibontakoz­tatása érdekében pedig közéleti fórumokat szerveznek. A Nagy Októberi Szocialista Forrada'om 6<f évfordulója alkalmából kiál­lításokat, baráti találkozókat rendeznek. A környezetvédelmi törvény megvalósítása érdeké­ben városi környezetvédelmi munkabizottságot alakítanak. Az új lakótelepeken. Törökzugban es a Kuznyeck lakótelepen vala­mint Szentpálíalván körzeti n'ép- írontbizottsásot választanak. Ezek mellett tovább bővítik kap­csolataikat Békéscsaba és Békés városok nép fron ttestületei vei. A városi elnökség egvetértéssel tudomásul vette és elfogadta dr. Bereczki Sándor jelentését és Banadics Márton javaslatát. —bó— 3 BÉKÉS MECYEL ■■iiwmumiin'» "r»i '•’ ‘ 1977. FEBRUAR Z. Intensiv tanfolyam A békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola érettségizett fiatalok részére intenzív tan­folyamot indított. A háromhónapos képzési idő alatt a fiatalok elsajátítják a pénztárgépek kezelését, a csomagolási technikákat, az áruátvételt és nem utolsósorban a vevőkkel való bánásmódot. Ké­pünkön Migaskó Lajosné szakoktató vezetésével a csemegekosár elkészítését tanulják a fiatalok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom