Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

Átadás 1978 ___________\_ n yarán Művelődési ház és könyvtár épül Tótkomlóson Ma még ilyen képet mutat az épülő tótkomlósi kultúrház és könyvtár (Veress Erzsébet felv.) „A közművelődés fejlesztése [ érdekében az V. ötéves terv leg- nagyobb beruházása az új mű­velődési ház és könyvtár, mely­nek kivitelezése már beindult”- • Olvasható abban a sokszoro­sított tájékoztatóban, melyet a } tótkomlósi tanács készített az­zal a céllal, hogy minden he­lyi lakos megismerhesse az V. j ötéves terv községi célkitűzé­seit. A tavaly májusban kezdődött építkezésen most bontják a földszint födém zsaluzatát. Bon­takoznak tehát a kétszintes épü­let körvonalai és ha minden a terveknek megfelelően ha- j lad, 1978, június 30-án megtart- ! hatják az átadást. Igaz, Tót- j komlóson két kultúrház is van, i de a kor-szerű igényeknek már I régóta nem felel meg egyik sem. Ha az új felépül, akkor az úgynevezett 1-es kultúrházban i a sportegyesület talál állandó otthonra, míg a másik régi épületet családi és más rendez­vények céljára használják majd. A most épülő művelődési ház és könyvtár tizenhétmillió fo­rintba kerül, a mellette fel­épülő, fűtőenergiával a két ál­talános iskolát, is ellátó kazán­ház pedig 3,5 millió forintból valósul meg. Ennek a jelentős összegnek legnagyobb hányadát — több mint a felét -— a me­gyei tanács biztosította. A köz- művelődési alapból és községi erőből kerül ki 8 ipillió forint, a többit pedig a község üzemei, szövetkezetei fedezik. Végül nem kevés, mintegy 800 ezer forint a lakosság egyéni hozzá­járulása. A befektetés persze kamatos­tól megtérül majd. Nagyon hosszú ideje nem volt például I színházi előadás a községben, A 460 néző kényelmes elhelye­zését biztosító nagyterem erre, és természetesen egyéb más kul­turális rendezvényeknek is helyt ad majd. A kétszintes épületnek szerves hozzátartozója lesz a községi könyvtár, mely­nek jelenleg 16 ezer kötetes ál­lománya van, de mire az új helyre „költözik”, 30 ezer kö­tetre egészül ki. Most azonban még az építők birodalma a készülő művelődési ház. A létesítmény műszaki el­lenőre szerint háromhónapos le­maradás van az építkezés üte­mében. ez azonban még behoz­ható. Reméljük, a kivitelező, a megyei tanács építőipari és szerelőipari vállalata is így gon­dolja. és másfél év múlva meg­tarthatják az avatóünnepsé­get. F. I. Á címet, melyet viselünk, szeretnénk megtartani Zárszámadás Medgyesbodzáson Az utóbbi évtizedben mind, erőteljesebben fiatalodik a tsz1 Medgyesbodzáson. A tagság átla­gos életkora 36 év. A harminc, éven aluliak száma már túlha­ladta a 200-at. Az aktív dolgo­zó 582. Szép, irigylésre méltó ered- j mény, amiért ők nagyon meg-1 dolgoztak. Szépszerivel lehetne sorolni a dinamikus fejlődés út-' jelzőit, s azt a hallatlan nagy j erőfeszítést, amely a 16 ) millió forint termelési értéktől a 212 millióig vezetett! Ma zömével' ugyanazok az emberek al­kotják a szövetkezetei, mint akik a mozgalomhoz 15 éve itt, ebben a községben csatlakoztak, akik erejéből ak-1 kor csak a 16 millióra futotta. Akkor parázsló viták voltak:} kell-e, szükséges-e a szövetkezet? j Miért akarnak a kommunisták Bodzáson is új normákat terem­teni’ Minderre az 1976. évi zár-( számadó közgyűlés- ismét trap- { páns Választ adott. Itt már csak- j nem egy évtizede svorsvonati j pályán robog a szövetkezet — | ideértve természetesen Puszta-'} ottlakát és Gábortelepet is — a jobblét télé. Az átlagosan dolgozó tag jöve­delme 37 231 forint. Ennyi fakad a közös munkából. A háztájiból értékesített áru majdnem 31 mil­lió forint. Ebből 27—28 millió fo. ri-nt az ágazat forgóalapigénye, a tiszta jövedelem tehát 3—4 mH-; lió forint. Itt az összes tagjöve­delem -— a zárszámadás után ki- , osztott 3 millió forint kiegészí-1 tő részesedéssel — 26—27 millió- | ra tehető. Érthető, hogy miért j csattant fel a taps Báli István : tsz-elnök előadói beszéde közben, j Ez a taps azoknak szólt, akik a bodzási emberek terven leiül } újat teremtő munkáját elismer­ték. Arról van ugyanis szó, hogy a tsz 1976. évi termelési terve } 178,9 millió forint új értékkel számolt. Ezt 19 százalékkal tel­jesítették túl. A többlettermelés } bérvonzata 15 százalékkal halad, ta meg a tervezett szintet. Kí­váncsiak voltunk: egy olyan ke­gyetlenül szélsőséges időjárásúJ évben, mint amilyet most zár­tak, tulajdonképpen mi is volt a j nehéz? A közgyűlést követően beszél- 1 geltünk erről a szövetkezetiek és a gratuláló vendégek gyűrűié- j ben dr. Szabó Sándorral, a me­gyei tanács általános elnökhe­lyettesével és Horváth Pállal, a } Dél-Békés megyei Tsz-,szövetség ! titkárával. A bodzási változáso­kat ők a szövetkezeti élet ta:'- } talmában bekövetkezett előnyös , fejlődéssel magyarázták. B. Nagy } Árpád felszólalását említették többek között, aki elégedettségé­nek adott kifejezést és ebben az évben a tavalyinál még iobb munkára buzdított: ..Dolgozzunk jobban, mert magunknak dolgo­zunk”. Ehhez, megteremtik az anyagi alaookat is. A bruttó jö­vedelemből 28.2 százalékot tét- | tek félve feilesztgsi célokra. Munkabírásban és munkasze- ( 'retetberi Bodzáson nincs hiány. } Szudar Janos tsz-tag említette: évekkel ezelőtt annyi búzát ter­melt holdanként a szövetkezet, mint amennyi húst most hektá­ronként. Még nem ismerjük a tsz-ek 1976. évi hústermelési teljesít­ményét. ezért nem mondhatjuk, hogy a hektáronkénti 909 kiló­val a bodzásiak a legjobbak. Ta­valy a területi szövetségbe tö­mörült tsz-ek között övéké volt az 'első hely. Amikor a Kiváló Tsz címet átvették, akkor azt mondták, hogy a hústermelési első helyet kibérelték maguknak. És diktálják is az ütemet. Erre az évre 1016 kiló hektáronkénti hústermelés elérését tervezik. A sertéshizialás és a pecsenye, baromfi-nevelés a tsz- é6 a ház­táji te’rmelés okos összekapcso­lásával hozza mindezt. Sok még a termelési tartalék itt is és máshol is, melyek feltárására, termelés­be állítására érdemes, kell, és szükséges vállalkozni. Megkapó és megható volt Báli István tsz- elnök zárszavának egyetlen mon­data : ..A címet, melyet a szövetke. zet visel, szeretnénk megtarta­ni.” (Az, 1975. évi gazdálkodás kimagasló eredményéért 1976. tavaszán elnyerték a Kiváló, Tsz címet. A gazdaságszervező munkát a tudatos célratörés jellemzi, mely­nek középpontjában a szövetke­zetét alkotó emberek élet- és munkakörülményeinek további javítása áll. A fiatalokat pedig mágnesként vonzza az az egv- millió forintos lakás feil esz tési alao. melyet a közössé* létreho­zott. Dupsi Károly a takarékszövetkezetek fontos pénzügyi szolgáltatást teljesítenek Beszélgetés Martincsek Lászlóval, az OTP megyei igazgatójával Jubileumra., készül megyénk­ben a takarékszövetkezeti moz­galom. Néhány hónap múlva 67 községben és Szarvas város­ban 74 ezer 117 szövetkezeti tag emlékezik majd arra a két év­tizeddel ezelőtti 1957-re, amikor Tótkomlóson megalakult Békés megye első takarékszövetkezete, melyet gyors egymásutánban követtek, a többi ilyen pénzin­tézetek. És az utóbbi húsz esz. tendő elegendő volt ahhoz, hogy az OTP egységei mellett itt, a mi megyénkben is életre kel­jen, kiterebélyesedjen egy olyan mozgalom, amely ma már nem­csak többirányú, hanem nép- gazdaságilag is jelentős pénzin­tézeti feladatokat teljesítsen. A múlt év végén már 18 takarék­szövetkezeti központ és azok 32 kirendeltsége tevékenykedett a fent említett kis és nagy tele­pülésen élő tagság és lakosság teljes megelégedésére. — A takarékszövetkezeti moz- 1 galom tehát ünnepre készü- I lődik. A nem mindennapi év- | forduló előtt arra voltunk kí­váncsiak: mi a véleménye e pénzintézetekről az OTP me­gyei igazgatósága vezetőjének, Martincsek Lászlónak? — Ismerve a takarékszövet­kezetek két fő ágazata, a betét- és kölcsönáüomány igen kedve­ző 1976. évi alakulását, legszí­vesebben a milliókat említe­ném — kezdte válaszadását Martincsek László. — Ugyanis azok mindennél jobban érzékel­tetik, hogy húsz év alatt med­dig jutottak e pénzintézetek. A takarékszövetkezeti mozgalom két évtizedét azonban nem le­het a betétek és a kölcsönök millióinak felsorakoztatásával j pótolni. Inkább azt hangsúlyo­zom^ hogy most, a jubileumi | év küszöbén hogyan vannak je- ! len megyeszerte. A takarékszö­vetkezetek fejlődését mindennél jobban láttatják külső megje- j lenesük, igazán pénzintézetet érzékeltető belső kiképzésük. De legalább ennyire jó érzés ta­pasztalni. hogy az utóbbi évek­ben sokat léptek előbbre a szol­gáltatások bővítésében, a pénz- } ügyi fegyelem. a belső admi- } nisztráció kialakításában, azok , megszervezésében. — Ma már 209 dolgozó végzi naponként a megye takarék­szövetkezeteinél a tagság és ; a lakosság pénzügyi szolgál­tatásait. Hogyan ítéli meg e pénzintézeteknél szorgosko- dók szakmai ismereteit? — Munkatársaim és saját is­mereteim alapján bátran mond- j hatom. a takarékszövetkezetek- ■ ben dolgozók legtöbbje jó szak- j mai felkészültséggel rendelke­zik. Következik ez egyrészt ab­ból. hogy a MÉSZÖV vezetése [ évek óta következetesen szerve­zi a képesítést nyújtó tanfolya- ; mókát. Másrészt nagyon sok e szövetkezeti pénzintézeteknél az olyan kezdő, de tehetséges .fiatal, akik már eleve rendel-, keznek jó alapot nyújtó iskolai , végzettséggel, amely biztosíték a szakmai ismeretek elsajátítá­sához, a megfelelő képesítés megszerzéséhez. — Vannak községek a me­gyében, sőt város is — — Szarvas —, ahol jelen van az OTP-liók és a takarékszö­vetkezet. Szakmai nyelven az ilyen helységeket közös terü­letnek nevezik. Idestova két évtized távlatából mérve, „megtér” együtt a két pénz­intézet? — Máris igennel válaszolha­tok. Nincs és nem is volt fél­tékenység, rosszízű ellenlábas- ság a közös területen levő, egy­mástól bizonyos formákban kü­lönböző két pénzintézet között, mint ahogyan néhány évvel ez­előtt még egy-két helyen hal­lani lehetett. Az OTP megyei igazgatóságának kifejezett uta­sítása is van arra, hogy fiók­pénzintézeteink kövessenek el mindent a takarékszövetkeze­tekkel történő jó kapcsolat ki­alakításáért. Ennek az utasítás­nak emlegetésére azonban évek óta nincs' szükség. Következik ez mindenekelőtt abból, högy közös a célunk, a két alapvető tevékenységi ágazatban azonos a feladatunk. Egyébként az OTP és .a szövetkezeti pénzin­tézetek jó kapcsolatára jellem­ző többek között, hogy a világ- takarékossági nap ünnepségét immár hagyományosan közösen rendezzük a MÉSZÖV-vei. — Volt olyan időszak, ami­kor nem mindenütt látták egyértelműen fontosnak a ta­karékszövetkezetek létrejöttét. Jelentőségüket azóta az élet bizonyította. Hogyan ítéli meg ön e szövetkezeti pénzintéze­tek szerepét, fontosságát az OXP-íiókok mellett? — Meggyőződésem, hogy az Országos Takarékpénztár me­gyénkben is csak jelentős háló­zatbővítéssel tudta volna, a la­kosság betétgyűjtési és kölcsön- folyósítási igényeit teljesíteni. Olyan nagymértékű hálózat ki­építésére viszont aligha lett volna az OTP-nek lehetősége, mint amilyet két évtized alatt Békés . megye takarékszövetke­zetei is létrehoztak. Az is meg­győződésem, hogy a szövetke­zeti pénzintézetek nemléte ese­ten az általuk jelenleg kez.elt betétállománynak legalább fele otthon, a szekrények fiókjainak mélyén maradt volna. Vagyis a takarékszövetkezetek által betétként kezelt tetemes milliók jó része nem került volna az ország pénzügyi vérkeringésé­be, Mindent egybeyetve, a szö­vetkezeti pénzintézetek jól tel­jesítik többirányú pénzügyi fel­adataikat. Ered ez abból, hogy létrejöttük óta közvetlen kap\ csolatuk van körzetük lakossá­gával — fejezte be válaszadását Martincsek László, az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatóságának vezetője. Balkus Imre Postaforgalmi szakközépiskolások fogadalomtétele Sarkadon Nagyszerű kezdeményezéssel [ rukkolt ki a sarkadi Ady Endre j Gimnázium és Szakközépis- [ kóla. Vasárnap délelőtt az or- f szagban első alkalommal meg- 1 rendezte a szakközépiskolában tanuló első osztályosok fogada­lomtételét. A művelődési ház- j ban a jövő harminchét postai alkalmazottjának ajkáról hang­zott el, hogy hivatali felauataít1 pontosan, lelkiismeretesen tel­jesíti. Mint megtudtuk, a posta­szakmához való kötődést kíván- , jak erősíteni a mostantól kezd­ve minden évben megrendezés­re kerülő eskütétellel. Az ünnepségen részt vett Po- vorai György vezérigazgató- hélyettes és Rozsa István, a Sze­gedi Postaigazgatóság igazgató, ja its.

Next

/
Oldalképek
Tartalom