Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

Mi volt tegnap a tévében?

Óvodások válaszolnak

Á huszadik évforduló küszöbén

Reggelenkénti téma a főműsor. Ütközően, munkakezdéskor. Hol hosszabb, hol rövidebb ideig, De közel sem csak a munkahelyeken. Hol még? Hát az iskolában biztosan, ha már az óvodások is megbeszélik maguk között. A szülők nagy része állít-1 ja ugyan, hogy az övé nem né- j zi az esti filmet, de az óvónők tapasztalata más: ha álmos is a gyerek reggel, azt azért tudja, mit látott az este. Mert megnézi. Persze a maga módján adja tovább a társainak, úgy, ahogy ő megértette.

A tíz kicsi indián

Hétfő reggel az egyik lakótelepi óvodában, Békéscsabán. Kilenc óra körül a reggelihez készülődnek a nagycsoportosok. Ök maguk terítenek, szépen, ügyesen, közben csivitelnek. Akkor is, amikor az asztalhoz ül- J nek.

— Azzal kezdődött, hogy egy bácsi felsorolta a bűnösöket De | ötét nem lehetett látni — közli j egy nagyra nőtt kislány.

— Sorban megöltek mindenkit — újságolta egy kisfiú komolyan.

— Lőttek, meg a pincében keresték, ki van lent, és akkor I egv embert leszúrtak. Késsel -* vette át egy másik a szót.

— A macska megsiratta . .. úgy nyávogott — szól közbe j részvéttel egy kisfiú. S a töb- j biek folytatják:

— Egy ember, lezuhant, de nem magától! Valaki elvágta a kötelet.

— Baltával.

— És a pincében megöltek valakit.

— Mindenki magát ölte meg. És a bíró volt a hibás ... — ezt már másik asztalnál mondják, mint egy végső véleményt. De a többiek csak folytatják.

— Az egyik • nő vaktölténnyel lőtt és visszajött az az ember és aztán a bűnös megmérgezte magát.

— A doktor is meghalt. De a j bíró életben maradt, ö csinált mindent.

—I Sok harc volt... vereke- i dés .. . meg leszúrták ...

— Én azt nem láttam, mert j lehunytam a szemem, amikor [ öltek, nem akartam rosszat álmodni ...

Egy kisfiú mesél...

Üjabb asztal. Itt már kevesebben látták a krimit, nem szólnak közbe,

— Az úgy volt, hogyha valakit meggyilkoltak, egy indiánt letörtek. Volt egy bíró is, meg egy szolga. A felesége el akart szaladni, de a kötél elszakadt. Ekkor elhatározták, jó lenne körülnézni a kamrában is, meg a padláson. Nincs-e rabló? De a kamrában egyet leszúrtak és meghalt.

— Aztán volt egy doktor, aki tűvel megszúrt egy csajt. Az is meghalt. De volt egy nyomozó is. aki kereste a gyilkost. Aztán bezárkóztak a szobákba, de a nőnek a nyakát megfogta valaki, sikoltott és a bácsik kiszaladtak és lőttek. Nem tudom ki lőtt, mert azt nem mutatták, de a nőnek nem lett semmi baja. Aztán a hegymászó el akart szökni, de a pasas elvágta a kötelet. Ez is meghalt.

ból kiemelkedik az a beszélgetés, amelyet • dr. Lőrincze Lajossal, a közismert nyelvésszel folytatott a lap szerkesztője. Érdekes interjút közöl Vilho Setälä finn nyelvész-akadémikustól, Romesh Chandrától, a Bóke-világtanács főtitkárától és Rákos Sándor költőtől, az írószövetség műfordítói szakosztályának elnökétől.

Először hoz nyilvánosságra egv ma már nemzetközi értékű dokumentumot a nemrég elhunyt dr. Korach Mór akadémikus tíz évvel ezelőtti kezdeményezésének emlékére. A nagy tudós 1966 decemberében

— Sokan meghaltak. De kettő megmaradt. A nő, meg a férfi. Pedig a nő lelőtte, de mégis életben maradt. A bíró is ott volt még, és azt akarta, hogy a lány akassza fel magát. A bíró mérget vett be.

—Nem tudom miért haltak meg, biztosan nem szerették egymást. De a csaj szerelmes volt.

— Nem féltél? — kérdezte az egyik gyerek, aki nem látta a, filmet.

— Féltem én — felelte őszintén —, de csak végig néztem.

* » •

„Lelőtték.”

..Egy késsel leszúrták ... "

. Egy asszony lezuhant...” „Megöltek egy embert.”

„Ha valakit meggyilkoltak... ” „Azt akarta, hogy a lány akassza fel magát...”

„Mérget vett be.”

„Sorban megöltek mindenkit.” A klasszikus mesevilág —különösen a Grimm fivéreké — sem mentes a borzalmaktól. Erre akkor jött rá az ember, amikor a gyerekének kezdett el me. séket mondani, olvasni.

De azt legalább látni nem lehetett. És nem nyúlt az éjszakába.

Voss Márta

társadalmi pozíciójának látókörén. megtanul az egész szocialista társadalom méreteiben és érdekeiben. népben és nemzetben gondolkodni és cselekedni. Ez teszi lehetővé, hogy aktivizálódjon a termelésben a nem elidegenedett munka, de nem is mindig élvezetes munka körülményei között az értelemmel és érzelemmel végzett munkára, amelyben kibontakozik az egyes dolgozó, a termelési kollektívák öntevékenysége, képessége és lényegi ereje. A szocialista politikai tudat segíti az egyes embereknek és szociális csoportoknak a közösségi ügyek intézésébe való bekapcsolódását, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy' kialakíthassuk az emberek önigazgatási rendjét és az ehhez szükséges készségeket.

Jelenleg társadalmunkban a munkásosztály tudományos politikai tudata a marxizmus—leni- nizmus. Bár ez nem kizárólagos. mégis a munkásosztály értékrendjét kuejezö eszmék ideológiák határozzák meg országunk társadalmi aktivitásának fő irányát és fő céljait.

Mi indokolja, hogy' ma a szocialista életmód alakításában ilyen fontos szerepet tulajdonítunk a politikai tudatnak?

— Sajátos körülmények között. gyengén fejlett termelőerőkkel bíró országokban győzött a szocialista forradalom. S ennek hatása máig is érezhető társadalmunk különböző szféráiban. Ilyen körülmények között köny- nven félrevezet az élettevékenységben ha az elmúlt .'10 év ered- ménveit nem látják és nem képesek tudatilag értékelni.

A régi társadalom maradván nyai még mindig hatnak a politikai tudatiján és életvitelben egyaránt. S a regi maradványai

újraélednek és újratermelődnek az ifjú nemzedékben is. Az új nemzedék számára természetes a létbiztonság, a társadalmi egyenlőség, a munkához és a tanuláshoz való jog, stb. Ha a politikai tudaton keresztül nem mutatjuk meg milyen küzdelmek árán jöttek létre mai vívmányaink, ez félreorientálhatja az ifjúságot. A régi' társadalom szellemi maradványai közül különösen hat a nacionalizmus, a kispolgári egoizmus. stb.

— A kapitalista környezet objektív és szubjektív hatása. a fellazítási taktika különböző eszközei, módszerei, a burzsoá ideológia tömeges terjesztésére irányuló imperialista törekvések pontosan a politikai tudatot igyekeznek megtorpedózni. Ennek a kártevésnek a hatása bizonyos rétegeknél realizálódik az életvitelben

— A nemzetközi munkásmozgalomban meglevő ellentmondások. jelentkező elhajlások, stb.. hasonlóképpen negatív irányba orientálhatják népünk politikai tudatát és politikai magatartását. Esetleg megkérdőjelezhetik saját politikai értékeinket és értékítéleteinket.

— Saját, akár gondatlanságból. vagy felületességből bekövetkező hibák a szó és a tett kettéválása. politikai rendszerünk elvernek be nem tartása egyaránt súlyos következményekkel járhat népünk politikai magatartásában.

— Szocialista vívmányaink a társadalom minden területén automatikusan nem váltanak ki az emberből szocialista politikai tudatot és szocialista életvitelt. A szocialista viszonyok meghatározó szerepe csak tendencia formájában érvényesül. Egyeseknél kispolgári gondolkodást, kispolgári életvitelt válthat ki. Az objektív szocialista viszonyok csak akkor jelentkeznek szocialista életvitelben, ha a szocialista politikai tudat hatékonyan orientál.

— Az életmódnak ismeretelméleti oldala is van. Éppen ezért, ha az emberek életvitelében. életjelenségeiben pozitív vagy negatív jelenségeket tapasztalunk, meg kell vizsgálni a politikai tudat orientáló funkcióját. Ha a szocialista brigád- mozgalom tömegméretű, ha egy- egy gazdaságpolitikai intézkedést tömeges megértés fogad, akkor a politikai tudat pozitív irányban orientál. Vagy ha azt tapasztaljuk, hogy az emberek közömbösek, fásultak, elégedetlenek. akkor ennek okát is mindenképpen keresnünk kell a politikai szférában, mert valamit elhibáztunk.

Nálunk a munkásosztály érdeke összdolgozói érdek, ezért értékrendjének csúcsára került szükségszerűen a dolgozó ember

A gazdaság és politika, a kultúra ma nálunk a dolgozó emberért van. Ez elvileg teljesen világos. Viszont pusztán azért, mert objektíve igaz. attól még a felnőtt magyar társadalom tudatában ez nem lesz feltétlenül a belső értékorientáció központja.

De. hogv az legyen, hogy oda kerüljön, a tudatformálást, mégpedig a politikai tudatformálást kell fokozni.

A szocialista életmód, amely új élettevékenységek megterem, tésenek forrásává is válik — csak a szocialista fejlődés talaján. a marxizmus—leninizmus világnézet“ alapján válik a munkásosztály, majd az összes dolgozó közkincsévé.

Dr. Kiss Arthurné ' (Folytatjuk)

„Én, Szűcs László esküszöm ... ”, s ezzel együtt több mint száz kommunista neve hangzott el egybefolyva, majd tisztán, érthetően csengtek a szavak, amikor az „élelem feláldozása árán is megvédem” részhez értünk a munkásőr eskütételen. Mindez 1957. március 14-én történt, az akkori gyomai járási önálló munkásőrszázad , megalakulásakor. Nagy nap volt az! Már le volt verve az ellen- J forradalom, de sok fegyvert bir_ I tokoltak a dolgozó nép ellensé- ! gei.

Egy kicsit visszaforgatom a történelem kerekét: tulajdonképpen mikor is alakult meg a munkásőrség? Az biztos, hogy a magja nem 1957 elején, hanem már 1956 októberének utolsó napjaiban. Szülőfalumba, Dévaványára október 26-án ért el az ellenforradalom szele, s a I gépállomáson, ahol akkor dolgoztam. azonnal üzemőrséget I szerveztünk. November harma- dika után a kommunisták egyik I része karhatalmi egységekben, alegységekben vállalta a fegyveres harcot, másik része vi- szont a marxizmus—leninizmus j eszmei fegyverének birtokában vette fel a harcot az emberek fejében levő zűrzavar ellen, j Nem vagyok hős. de magamat nem féltettem, csak a családo- j mat. Feleségemet, s az azóta fel. i nőtt fiamat és két lányomat.

A csaknem teljes politikai. 1 ideológiai, gazdasági és katonai káoszban a proletár öntudat, az / újjáalakult párt tájékoztatója volt az iránytű. Hej, de jó is volt hallani Kádár és 'Münnich [ elvtársak szavait! De nagyot lé- [ legeztiink akkor, kik aggódtunk i hazánkért. A munkásosztály | nem volt hajlandó visszaadni annyi küzdelem árán kivívott hatalmát, s így 1957-ben megalakult járásunkban is a mun- kásőregvség. A személyi feltété- j, lek megvoltak, s fokozatosan fegyvereket is kantunk. Igaz. még polgári ruhában, a Kner Nvnmda által gyártott „Műn- ( Ká sorsé*” feliratú vörös sei vem- karszalaggal álltunk őrségben, j de megkezdődött az igen inten- i zív kiképzés.

Mik voltak az. első teendőink? összekovácsolódásunkat segítette a heti két-háromszori foglalkozás. Fel kel'ett készíteni mind az eaves munkásőröket, mind az alegységeket és ‘egységeket a munkásosztály hatalmának [ feevveres védelmére. Fontos ! volt a nohtikai morál erősítése. ' s a testületnek meg kellett sze- i reznie a becsíi’etesen dolgozó emberek bizalmát.

Kezdetben alig akadt fegyverünk. a rendőr elvtársaktól kaptunk kölcsön egy-»gv .akció ’ alkalmával. Telt-múlt az idő. lasR BÉKÉS

1977. JANUÁR 13.

san kitisztultak a fejek, az ellenforradalmi restauráció közvetlen veszélye elmúlt, s immár továbbléphettünk. A munkás* őrség feladatai bővültek, módosultak, és az élet bebizonyította, hogy ez az új fegyveres testület az egyik leghatásosabb erkölcsipolitikai nevelő iskola is. A Politikai Bizottság öt évben határozta meg a társadalmi állomány tényleges szolgálatának alsó határát, ám mint kiderült, alig-alig akadt leszerelni vágyó. Ezcrt is kellett létrehozni a tartalékállományt. A többség nem szerelt le, hanem tartalékállományba vonult. Ök sém szakadnak el volt kollektívájuktól, időnként találkoznak velünk, érdeklődnek, s készek arra is, hogy újra fegyvert fogjanak.

Űj feladatot jelentett alegységeink tevékenységében az elemi csapások elleni védelem. Korábbi egységem és jelenlegi alegységem a csaknem húsz év alatt háromszor volt a Körösök gátjain. azok megerősítésében segédkezni. Nagyon jó visszaemlékezni arra, hogy a veszélyhelyzetekben éreztük az embereknek ,a testület iránti bizalmát.

Most. amikor visszatekintek a megtett útra, a munkásőrség megalakulása 20. évfordulójának küszöbén, az nemcsak örömet, hanem szomorúságot is jelent. A több mint száz arcból, akikkel együtt tettem münkás- őresküt egységünknél, akikkel együtt bontottuk ki a Kulich Gyuláról elnevezett békéscsabai egység és a Polányi Mátéról elnevezett önálló század zászlaját. már csak négy látható a tényleges állományban.

A gyomai járás megszűntével a Klucsjár Mihályról elnevezett szarvasi járási-városi zászlóalj egyik százada lettünk. Ne vegye senki szerénytelenségnek, dé nem kis büszkeséggel mondom, hogy ez a zászlóalj nyerte el először az országban hat alkalommal „A megye legjobb önálló egysége” címet, s véglegesen a két vándorserleget. Most és a jövőben a harmadik serleg elnyerésén dolgozunk, mert hát három a magyar igazság — tartja a közmondás.

Magam a gyomai Győzelem Tsz-ben dolgozom, géplakatosként. Párttag 1953 óta vagyok. 1975-ben megkaptam a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát, s tulajdonosa vagyok a Kiváló Munkásőr -kitüntetésnek, 10 és .15 év szolgálati idő után Szolgálati Érdeméremnek. Mi, a munkásőrség alapító tagjai immár 20 éve teszünk eleget ennek a megtisztelő pártmegbízatásnak és tesszük is ezt. amíg bírjuk, amíg szükség lesz ránk. A két évtizeddel a hátunk mögött, a munkásőrség történelmének birtokában erkölcsi, politikai és ideológiai meggyőződésben megszilárdulva kezdjük a mostani egységgyűlés után a harmadik évtizedet. Az eszmei harc most a munkásőrök egyik fő feladata, s az, hogy minél jobban segítsük a termelest. Emellett nem feledjük, hogy fegyveres testület vagyunk. Vannak jó fegyvereink, azokat tudjuk is eredményesen használni.

A jubileum kapcsán végezetül hadd emlékezzem vissza azokra az elvtársakra, akik már eltávoztak sorainkból, akik közül többen a szovjet Vörös Hadsereg. majd a Tanácsköztársaság katonái voltak. Ezek az elvtársak mutattak példát nekünk, a 20 évvel ezelőtti fiataloknak, s lesznek példaképéi a most esküt tevő új munkásöröknék is.

Lejegyezte: VUaszek Zoltán

rancia nyelvű felnivassal lor- iult a Szakszervezeti Világszövetség Budapesten megrende- :elt nemzetközi konferenciája- íoz, az eszperantó nemzetközi íyelv felkarolása és hasznosítá- ia céljából.

Tudósít arról, hogy a Tudo- nányos Dolgozók Világszövet- ége eddig négy nyelven ki- idott folyóirata, A Tudomány úilága — immár eszperantó dadásban is megjelenik. Végül ir. Biichler Róbert neves sporL xszichológU6 is megszólal a lápján. Vándor Kálmán írása ar- •ól számol be. amit címe i6 jeez: ..Ami olimpiai tudósitása- nkból kimaradt”. (KS)

Megjelent a Világ és Nyelv legújabb száma