Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

M A: FELOSZLOTT A SZÖVETKEZET, JÖN AZ ÉVIG (3. oldal) A SZOCIALISTA Életműdről (4—5. oldal) erőnket me«« Ünnepélyes pillanat Gyulán Dr. Soós Gábor MEM-allamthkär átadja Csiki Józsefnek, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatójának az adományozott címet tartalmazó okiratot. A kép jobb oldalán Frank Ferenc, a párt megyei bizott­ságának első titkára, bal oldalán Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke (Fotó: Veress Erzsi) wwvvvwwwwwnw^wMwvwMwvwwwivwvmwvt Csaknem 2,6 milliárd forint a hírközlés és a postaszolgálat javítására — A posta idei tervei 2000 kilowattos középhullámú adó februári üzembe helyezé­se, amely az ország területének 80 százalékára terjeszti ki a Kossuth adó jó minőségű vé­telét. Ezenkívül 15 URH-adó telepíté­sével javítják a rádiózást, míg a televíziózás fehér foltjainak csökkentésére 12 átjátszó adót helyeznek tizembe. Győr—Kab- hegy és Budapest.—Győr között mikrohullámú összeköttetést te­remtenek. A postaszolgálat feltételeinek javítására 43 postahivatal üzem­be helyezését tervezik. Az előfi­zetői telexhálózat mintegy 6000 állomásához újabb 400-at kap­csolnak be. Több mint félmilliárd forintot fordít a posta a szakszervezettel egyeztetett szociálpolitikai ter­vének végrehajtására. Az összeg, bői 230 millió forintot fordítanak munkavédelemre, több mint 300 millió forintot a dolgozók szoci­ális ellátásának javítására, 40 millió forintot pedig a lakásépít­kezés támogatására. (MTI) Békési elgondolások Nő a zöldségfélék vetésterülete — Korszerű öntözőtelepek — Építési, gépi beruházások Még 1975 októberében filmet sugárzott a televízió az odesz- szai kikötőről. A filmben el­hangzott egy matematikai fel­advány. Egy brigád egy hajó ki­rakodásával 10 nap alatt végez. Hogyan tud 10 brigád 10 hajóból úgy kirakodni, hogy a hajók a legkevesebb időt töltsék a kikö­tőben? A találós kérdés megol­dása a Szovjetunió kikötőiben ma már széles körben alkalma­zott módszer. Eszerint nem oszt­ják szét a brigádokat, hanem' egy hajóra összpontosítják vala­mennyit. Így az első kirakodá­sával az első nap végeznek, s a 10 brigád együtt megy a követ­kező hajóra. A 10. nap a 10. ha­jó is üresen áll. Vagyis csak ez az egyetlen hajó vár 10 napig, a többi előbb végez. Az erők. az eszközök koncentrálásával a 10 hajó összesen 100 nap helyett 55- öt tölt a kikötőben, s így a 45 nap a tiszta nyereség. Amikor Odesszában a filmet forgattuk nehezen értettük a ma­gyarázatot. „Pedig nem igénye! magas fokú matematikát, csu­pán szervezettséget” — mondta Tornász, a kikötő parancsnoka. Éppen az okozott gondot, hogy nagyon is egyszerű a megoldás. Miért nem jöttek rá előbb? Ez jutott eszembe, amikor át­adták az európai színvonalú BAH-csomópontot a fővárosban a Budaörsi út, az Alkotás utca és a Hegyaljai út kereszteződésében — 6 hónappal a tervezett határ­idő előtt. Hagyományos módon — ahogy ezt kiszámolták — öt évre lett volna szükség. És végül is két év alatt épült meg. Ebből is fél esztendőt a felvonulás, az előkészítés vett igénybe. Az ered. mény nem magától adódott. A gyors építkezéshez jobb szerve­zés. több betonkeverő, tehergép­kocsi, munkáskéz kellett. Beton­szivattyúból például a biztonsá­gi tartalékkal együtt három is volt az építkezésen. | Az odesszai megoldás nálunk is érvényes. Az összefogás, a koncentrálás révén az erők nem összeadódnak, hanem megsok­szorozódnak. És nemcsak a ki­kötőkben, a beruházásokon az összefogás, a magas fokon szer­vezett munka, a fejlesztésben, a gyártásban, a nemzetközi mun­kamegosztásban egyaránt új ter­melő erőt teremt. Témánknál maradva: mindenki csak nyer­het azzal, ha tíz helyett egy be­ruházásra összpontosítjuk az erőket, eszközöket. Ahogy a ha­jók szállításra, hajózásra és nem rakodásra készülnek, úgy a be­ruházások használatbavétele és nem építés-szerelés a végcél. Vannak kedvező jelek, bizta­tó eredmények. Tavaly közpon­ti intézkedésekkel és helyi erő­feszítésekkel sikerült meggyorsí­tani a nagy létesítmények üzem­be helyezését. Mondhatni front- áttörésre került sor és terveink­nek megfelelően 15-tel csökkent a befejezetlen beruházások szá­ma. Ennyivel kevesebb gond, vesződség, költség. És mennyivel több energia, nyersanyag, áru! Egymilliárd köbméter földgáz érkezett hazánkba tavaly a meg­épült szovjet—magyar földgáz- vezetéken. Az új izamajori bá­nya 300 ezer tonna bauxitot, az ózdi kohászati üzemek 40 ezer tonna acélt termelt terven felül, a szegedi szalámigyár 40 vagon­nal több szalámit exportált. Minden jó, ha a vége jó. Am a kezdet sok mindent eldönt. Ta­valy elkezdődött a Dunai Vas­mű konverteres acélművének, a Tiszai Vegyikombinát polietilén gyárának, a Zalaegerszegi Hűtő­háznak, a Hajdúsági Cukorgyár­nak és a fővárosi szemétégető­nek a beruházása. Az újévi terv­ben három bánya, a Szekszárdi Húskombinát, a Szikra Lap­nyomda, a Dunántúli Gyűjtőerő­mű, a magyar—szovjet földgáz- vezeték III. beruházásának, il­letve a Ferihegyi repülőtér fej­lesztésének és a budapesti sport- csarnok építésének a megkezdé­se szerepel. Újabban kevesebb nagyberuházást kezdünk el, mint a korábbi években. Ettől azon­ban automatikusan még nem lesz koncentrált és gyors a kivi­telezés. Nélkülözhetetlen felté­tel a jó előkészítés, az alapos tervezésszervezés. Ahol ez elma­rad — például tavaly a konver­teres acélmű építésénél — ott le­lassul a kivitelezés, csúsznak a határidők. Sem a műszaki-gaz­dasági fontosság, sem a várható nagy haszon nem indokolhatja tehát a megalapozatlan, sietős kezdést, a felelőtlen pénzpocsé- kolást. Az induláskor elszenve­dett idő_ és költségveszteség ké­sőbb ugyanis még jó munkával sem pótolhatók. A mindennapi takarékosság­ban a sok kicsi sokra megy. (Már csak azért is, mert nagy lehető­ség ritkábban adódik.) A beru­házásoknál viszont a kevés, több a soknál. Pontosabban: több le­het. Ha egy-egy beruházásra több eszközt, anyagot, munka­erőt és technikát összpontosíta­nak. De hogyan? Egy nagy épít­kezésen 8—10 dolgozót folyama­tosan lehet foglalkoztatni a ha­gyományos pallér módszerekkel. De 50—100 vagy ennél több em­ber, tucatnyi drága nagy beren­dezés és temérdek anyag haté­kony hasznosítása már elképzel­hetetlen rögtönzésekkel, „zseb­ből irányítással”. Legyen a be­ruházás bármilyen nagy, térben azért mégiscsak korlátozott, a kivitelezési idő pedig a koncent­ráció fokától függően egyre csökken. Így a gép, az anyag és a munkaerő összpontosításával nem arányosan, hanem hatvá­nyozottan növekednek a vezeté­si-szervezési feladatok. A beru­házások üzembe helyezésének meggyorsításához tehát minde­nekelőtt magas fokú szervezett­ség — és néha bizony magas fo­kú matematika és számítógépes módszer is — szükséges. Az 1977. évi népgazdasági terv 164—165 milliárd forintot irá­nyoz elő beruházásokra. Ez a ta­valyinál változatlan áron 4-5, fo­lyó áron csaknem 10 százalékkal nagyobb. Elsősorban afmár meg­kezdett beruházások gyors befe­jezésére összpontosítjuk ezt a nagy összeget. A vállalatok az új, szigorúbb szabályozás nyo­mán a korábbi éveknél keve­sebb fejlesztési alapot használ­hatnak fel, növekszik viszont a részükre folyósított hitelek ará­nya. Gazdasági előrehaladásunk fejlesztési feltételei tehát 1977- ben adottak. Ókori mondás: hajózni muszáj! Ne rostokoljunk hát egy pilla­natig sem szükségtelenül a ki­kötőkben. Kovács József A hírközlési igények növeke­dése egyre nagyobb feladatok elé állítja a postát, amely egyelőre mennyiségben igyekszik kielégí­teni a követelményeket, s emellett törekszenek szolgálta­tásai minőségének javítására is. A Posta 1977. évi terve válto­zatlanul a telefonszolgálat fej­lesztését, a rádió- és a televízió- adóhálózat bővítését írja elő. A klasszikus postaszolgálatban a levélforgalom mérsékelt, 39 milliós növekedésével számol­nak. Várhatóan 3 százalékkal emelkedik a csekk- és az utal- ványforgaiom, a tavalyi szin­ten marad a csomag- és a táviratforgalom. Állóeszköz-fejlesztésre állami és vállalati beruházásból meg­közelítően 2,6 milliárd forint áll a posta rendelkezésére. Az ősz- szeg több mint felét a helyi táv­beszélő-szolgálatra, 20 százalékát a postaszolgálatra költik. Buda­pesten 49 ezer állomással, vidé­ken mintegy 17 ezer állomással bővítik a telefon-főközpontok kapacitását. Vidéken ugyancsak a múlt év­ről húzódott át a, szegedi 11 160 ál'omásos crossbar központ át­adása. Ezen kívül a városban és környékén kisebb főközpon­tokban 2160 új állomást sze­relnek fel és 4100 állomással bővítik Zala­egerszegen és Nagykanizsán a telefonközpont befogadóképes, ségét. A helyközi telefonforga­lom bővítésére, javítására Buda­pest—Győr között 27lOO csatornás átviteltechnikai berendezést he­lyeznek üzembe. Szekszárd—Hő- gyész—Dombóvár, valamint Ba­lassa gyarmat—Salgótarján kö­zött koaxiális kábelt építenek. A nemzetközi forgalomban megte­remtik a távhívó kapcsolatot Csehszlovákiával. A telefonszol­gálat ..ügye” az egyéni előfizetők névsorának idei megjelentetése is. A vez''<"k nélküli hírközlés legnagyobb eseménye a Solti Békés város és a hozzá tar­tozó négy település mezőgazda- sági üzemei az V. ötéves tervben 28—30 százalékkal növelik ter­melésüket. A tervek szerint né­mileg csökken a kalászosok, a takarmánynövények, nem vál­tozik a kukorica és a cukor­répa vetésterülete. Ugyanakkor nagyobb földterületen termesz­tenek napraforgót, szóját, rizst és vetőmagkukoricát. A termés- - hozarpok öt év alatt átlagosan 15 —40 százalékkal lesznek maga­sabbak. A közös gazdaságok mintegy 50 hektárral vetnek több zöldséget, mint a IV. ötéves terv utolsó évében. A Békés megyei Agráripari Egyesülés tagjaként különösen a kamuti Béke és a muronyi Lenin Termelőszövet­kezetben fokozzák a zöldségter­mesztést. Az öntözött terület nagysága 27 százalékkal nő a tervidőszak alatt. 1978-ban megkezdik a Ti­sza II. öntözőrendszer része­ként az NK—14-es önlözőfürt kiépítését. A békési Viharsarok, a kamuti Béke Tsz és a Hidas­háti Állami Gazdaság egyen- -liént 400 hektáron öntözőtelepet hoz létre. Bővül a hagyományos öntözőterület a bélmegyeri Üj Barázda és a muronyi Lenin Tsz-ben. Nagy gondot fordíta­nak a belvízelvezetésre és a ta­lajjavításra. Korszerűsödik az állattenyész­tés is. A szarvasmarha-állo­mány 2200-zal, az egy tehénre jutó tejtermelés 1300 literrel nő öt év alatt. Ugyancsak növelik a juhállományt 5750-ről 10 ezer 400-ra. Összességében a növényter­mesztés árbevétele 119. az ál­lattenyésztésé pedig 72 millió forinttal emelkedik. Ezzel pár­huzamosán 587 millió fox-int be- x-uházást valósítanak meg, amely 253 millióval több. mint a IV. ötéves tervben volt. Gé­nek vásárlására 203. építésre 267. talaijavításra 103 millió forintot fordítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom