Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

Hol és hogyan éljünk

holnap?

Változik a világ, változik az] ország. Változik a városok ké- j pe, a falvak képe. Százezrek j életmódja változik, foglalkozása, anyagi helyzete, életszínvonala j és igénye. Fiatalok élete hóm- j lokegyenest különbözni akar az előttük járó nemzedékétől. Az országos képet mindez lakóhely-, településforma-, lakás, környezetváltozásokkal módosítja.

Sok szó esik erről. A tett meg j az eredmény is sok. Tizenöt év j anyagi erőfeszítései, építési ered j ményei, urbanizációs haladása példa nélkül állnak történelmünkben.

De meglehet, hogy az anyagi erőfeszítést nem tetézi meg a tudaté.

Mi van a fogalmak mögött

Tudaltal, meg szellemmel,! persze, úgy állunk, hogy fölemlegetve könnyen burjánzik szóviráglugassá, amelyben még elüldögélni sem lehet. „Városiasodás, meg „civilizációs igény”, „korszerű falu” meg „az élet minősége”: könnyen váiik jelszóvirággá az ilyen.

De azért is, mert eddig ritkán törekedtünk mindnyájan, társadalmi méretben, a törekvő átlag- 5 emberek mindennapos közösségeiben arra, hogy megmagyaráz- j zuk magunknak, egymásnak, mit I is jelentenek ezek a fogalmak. Pedig a jövőt nemcsak az anyagi erőfeszítések határozzák meg. hanem az a világos tudat, aminek az anyagi erőfeszítések előtt kellene járnia, meghatároznia azt, hogy mire fordítsuk az erőt.

Éppen azért, mert a jelen szorításában él az ember. Világméretű válságok, anyagi gondok hullámzanak be gazdasági életünkbe, anyagi erőink korlátozottak. Ha a megkezdett és hatalmasan nekilódult építőmunkát a következő, még többre törő évtizedben jól akarjuk elvégezni, tudnunk kell, mit jelent az, hogy „jól". Hogy ki mennyit keres, tudja. Hogy mennyi pénze, anyaga, eszköze van, és hogy tervei megvalósításához mi támogatást várhat, tudja. Végül tudja még, hogy „mást” és „újat” akar, közösségben azt tudja, hogy „viruló falvakat”, „új városokat”, „korszerű szocialista életformát”, „színvonalat” akar — tudja-e, mi legyen ezeknek a fogalmaknak a tartalma? Tudja-e, hogy bőségesnek soha nem nevezhető anyagi lehetőségeit megnövelheti, ha legelőször ezeket a fogalmakat tisztázza? 'Takarója és lába hosszát mindenki tudja. Az építőipar, a tanácsok, a családok. Igényeit tisztázta-e? Megmérte-e okosan? Oda iparkodik-e és oda dirigál-e téglát, betont, tetőcserepet, bútort, ahová kell, olyat-e, amilyet kell?

Hóvá? A holnapba. Milyet? Holnapit.

Ez történik, de mégsem ez.

Családi ház2027-re

Sok az, ami megtörtént. 1961— 1970. között hatszázezer lakás épült az országban, azóta évenként nyolcvan—kilencvenezer. A tizenöt éves tervet teljesítve túl vagyunk az egymilliomodik új lakáson, házon. Bő fele magánerőből épült. Mai városok és falusi utcák képéről, a távoli múlt szegénységéhez képest anyagi jólét sugárzik. Ne becsüljük le ezt. De mindaz, ami meglett, ami fölépült, megvan: a jelené csak, a jövöé alig. A szegényes múlthoz képest épít máig szinte mindenki. Pedig egy ház — kőből, téglából, betonból, vasbeton panelből, akár salakbetonból is — legalább ötven évig| ház. Abban a családi házban, amelyet 1977-ben fölépít valaki, j 2027-ben még lakni fognak. Ha ! a tegnaphoz mért mai igénynyel és tudattal épít há- j zat bárki, akkor már 1987- [ ben rosszul fog lakni | benne ő maga, az ezredfordulón I még rosszabbul a fia. lánya. Építeni a holnapnak kell. A következő tizenöt év alatt másfél millió lakást, bő felét, ismét magán-1 erőből. Lehet jó jövőt felépíteni, lehet az építkezésbe beleálmodni, beleszerkeszteni a múltat meg a jelent.

Ugyanannyiból is lehet

Mondják, hogy minden építő- munkát, telepítést, városiasodást, j átrendeződést az anyagi lehető- j ségek határoznak meg, korlátoz- j nak. Csak félig igaz ez: ugyanannyiból is lehet, kell jobbat építeni, arra a bizonyos „életmi- ) nőségre” gondolva. Holnapit.

Egy példát erre.

Bolond, aki leszólja falvaink új utcáinak új házait, mert csu- J pa egyforma mind: kockaház, sátortetős. Ennyire tellett t

De nem bolond, hanem a jövőbe néz, aki azt mondja, hogy i a sátorsipka alá tett házat hol- | nap, holnapután csak értelmetlen anyagi áldozattal, túlköltekezve bővítheti gyerek, unoka : vagy csak toldhatja-foldhatja. ! Hátrafelé néztek a pallérok, ami- j kor építkezni kezdett a falu, és j végképp elmúlt uraságok, jegyző és szolgabíró urak „villáit” kicsinyítgették „új” házakká. A kifelé mutogatott, préda, kovácsoltvas-kerítések pedig egy bezárkózó, konzervatív társadalom kerítései, nem a jövő nyílt tár-1 sadalmáé. A beléjük kovácsolt- • hegesztett, kőoszlopaikba fala- J zott pénzből — a korlátozott : anyagi erőből — pedig a tegnap : nyárikonyhái és kamrái helyett : a holnap lakókonyháit lehetett : volna megépíteni.

Múlt ez, vagy legalábbis a jö- i vőtudat hiánya.

Fogmosásra igen, j építésre nem?

Ahogy az is múlt, hogy ami- ■ kor egy-egy család élete legna- ■ gyobb vállalkozására, a családi * ház megépítésére elszánja ma- ■ gát, legföljebb odateszik elé az j ajánlott, kitűnő típusterveket, j legföljebb „ajánlják”. A vállal- : kozás súlyához illő tanácsadás. [ magyarázat vajon mennyi lehet, • ha máig él a tévhiedelem, hogy jj a típusház — amely sokszorosan « variálható, egyedíthető! — sok- • kai drágább a pallér- és fusi- ■ kockánál? Tele az élet minden- ■ féle közműveléssel, boldog-bol- ■ dogtalant tanítanak ma vers- ■ mondásra, meg a fogkrém helyes ; használatára csináld magad ■ ügyességekre meg a szabad idő ■ „értelmes” eltöltésére. De kik, \ hányán tanítják az építkező, ott- ; hontteremtő embereket építés-, \ lakás-, környezetteremtés kultú- ' rájára? Megdöbbentő a mulasz- [ tásokra gondolni: az építészet az ■ a mesterség és művészet, amely ; egyidős az emberiséggel, ház és | lakás az, ami mindenkinek kell, : nincs igazi új élet, új kultúra, ;

4 titsmmssr.

1977. JANUÁR ÍZ. s"

Uj gazdát kapott a gyulai RAMOVILL-szerviz;

amíg nincs bölcsőjéül, fészkéül új ház és lakás — de erre az egyre elmaradt a közművelés!

Használni az autói

Példák sorával folytathatnánk. Azzal, hogy milyen múltba ragadt tévhitek is sodorják a városok felé a fiatalokat. „Szórakozni” csak ott lehet, a falu .„unalmas”. Ki beszél tárgyilagosan arról, hogy városlakóim válni nem szórakozás, hanem erőfeszítés? Vagy ki tűzi végre napirendre a ma negyedmillió, holnapután félmillió falusi autós fölvilágítását arról, hogy közlekedési eszköz tulajdonosa, nem kisurasági hintóé, amelybe csak vasárnap szokás beleülni, sétakocsikázni menni, ha szép az idő? Nagyvárosi torlódásról, csúcsforgalomról naponta esik szó, a dugóba szorult nagyvárosi autóst naponta beszélik le a fölösleges autózgatásról — a falusit senki se beszéli rá. A házától tíz perc, húsz perc kocsin a járási központja, a város, az áruház, a mozi, a strandfürdő, a múzeum, a szórakozás, a művelődés: ki vezeti rá baráti tanács, csal arra, hogy ne üljön meg a múltban, hanem lépjen át a mozgékonyak jövőjébe?

A jövő pedig — ismételjem meg — most dől el. és nem dőlhet el a múlt szerint, a múlthoz képest. Nem anyagiakon múlik csak, hanem tudaton is. Amit holnap épít az ország, a huszonegyedik században is állni fog. És alakítani fogja az élet minőségét. fi» korszerű falut, az új várost, benne az új társadalmat. Jó helyen és jól csak akkor élhetünk holnap, ha azonnal, ha máris megtesszük az anyagi leÖt éve, 1972-től működik a Gyulai Vasipari Szövetkezet szolgáltatórészlegeként a Blanár utcában a RAMOVILL-szerviz. Feladatuk híradástechnikai, erősáramú háztartási gépek,

háztartási hűtőgépek, bi>mn.vos fajta olajkályhák, kerékpárok garanciális és fizető javítása.

Munkájukra jellemző, hogy csak az elmúlt évben 2800 ügyfél fordult meg náluk, a kijavított különböző gépek száma pedig meghaladja a háromezret. Január 1- től új gazdához került a szerviz: a Békéscsabai Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezethez. Joggal mer(ül fel a kérdés, mi indokolja. vagy tette szükségessé a csatlakozást.

A részleg vezetője szerint a kormápj'zatnak az az elgondolása, hogy azokon a helyeken, ahol erre lehetőség van. szolgáltatást végző tiszta profilú szövetkezeteket hozzanak létre, amelyek munkájukat magasabb színvonalon látják el. Ennek a gondolatnak a megvalósításaként alakították meg a békéscsabai szövetkezetét, amelyhez most csatlakozott a Gyulai Vasipari .Szövetkezet szolgáltatórészlege is. Ezek az új típusú szövetkezetek olyan állami támogatást élveznek, amely lehetővé teszi a részlegek kuituráltabb munkafeltételeit és a készülékek kifogástalan minőségben történő javítását.

A csatlakozás lehetővé tesái a gyulai szerviz jobb műszerezését. ami magával hozza a még jobb tevékenységet. Bővül a tevékenység köre is. mégpedig azokkal a szolgáltatásokkal, amelyekkel a békéscsabai szövetkezet Rendelkezik. Így foglalkoznak majd valamennyi imoort és hazai gyártmányú olajkálvha. a magyar kerékpárok és várhatóan már a közeljövőben kismotor- kerékpárok javításával is ami eddig nem tartozott profiljukba.

A részleg eddigi dolgozói, a négy szerelő és a vezető átkerültek a békéscsabai szövetkezet állományába.

hetőségeinket a jövőtudás értékével növelő lépést — a jövő felé.

S ez nem szóvirág.

Bor Ambrus

I. I,.

A tárgyalóteremből

Csalásért két év és hat hónap szabadságvesztés

Valastyán János, Szarvas, Len- 1 kei u. 22. szám alatti lakos már többször volt büntetve. A 29 éves férfi a büntetésekből azonban nem okult. Noha megfelelő! szakképzettsége és munkaviszo-j nya is volt, munkahelyét mesz- szire elkerülte. Könnyelmű, csa- ] vargó életet folytatott. Mivel nem dolgozott, bűncselekménynyel szerzett magának pénzt.

A múlt év augusztusában Gyű-1 Ián felkereste Sz. Imrét. Úgy mutatkozott be. mintha a férfi unokaöccsének kebelbarátja lenne. Elmondta, hogy bútorvásárlás végett utazott Gyulára, óm 800 forintra szüksége volna még. Sz. Imrének megesett rajta a

Biológia-szakkor a mecseki állatkertiben

szíve és odaadta neki a pénzt. Valastyán megígérte, két nap múlva visszafizeti a kölcsönt. Jóllehet esze ágában sem volt ígéretét betartani. A pénzt szórakozásra költötte. Amikor pedig az elfogyott, Kötegyánban felkereste az egyik asszony ismerősét. Itt egy újabb mesét adott elő. önmagát sajnáltatva elmondta, hogy útközben elromlott a gépkocsija, s a javításhoz 600 forintra volna szüksége. Az asszony 1000 forintot adott a bajbajutottnak, mert csak 500 forintosai voltak.

Csavargásai során hasonló módon tíz személytől csalt ki jelentős összeget. Közben az emberek hiszékenységére építő, önmaga iránt szánalmat keltő módszerén alig változtatott. Ám amikor egy-egy helyen melegedni kezdett talpa alatt a föld, „angolosan” odébbállt. Leghosszabb időt — hat napot — Cserkesző- lőn, a gyógyfürdő mellett levő kemning faházban töltött. Csak az első napon fizette ki szállásA pécsi állatkert vezetősége szakkört szervezett a biológia iránt ér. deklödö iskolások részére. A diákok hetente egyszer elméleti és gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. A foglalkozásokat az állatkerti vadászházban tartják, ahol boncolhatnak, megismerkedhetnek a mikroszkóp használatával: gazdag szemléltetőanyag (preparátumok, csontvázak) teszik szemléletesebbé az elméleti oktatást

(MTI-fotó, Rálmándy Ferenc felvétele — KS)

díját. A portásnak azt hazudta, hogy kiküldetésben van, s a többi nap számláját majd a vállalata rendezi.

A Szarvasi Járásbíróság Va- lgstyán Jánost visszaeső által elkövetett többrendbeli csalás bűntette és vétsége miatt halmazati büntetésül két év és hat hónap szabadságvesztésre, ítélte. Mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést fegvház- ban kell letöltenie és feltételes szabadságra nem' bocsátható. Az ítélet nem jogerős. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

—di.

Sirályrandevú a Tiszán

Szokatlanul nagy tömegben szállták meg a Tisza Csongrád megyéi, főleg szegedi szakaszát az Európa északi tájairól: a német, a lengyel, a finn, a norvég tengerpartokról érkezett sirályok.

A kitűnően úszó és repülő szárnyasok valóságos mutatványokat végezve csapnak le a víz felszínén úszó zsákmányra Falánkságukra jellemző, hogy nemcsak nallal táplálkoznak, mindenféle hulladékot felkapnak a vízről.

Nagyobb, jobb falaton összevesznek, s ilyenkor rekedtes orrhangon lármáznak, rikácsolnak, csőrükkel csapkodják egymást. A legnagvbbb számban a dankasirályok vannak.